[Grem] Migrációkutatás - Az iszlám politikai térnyerése Európában (1.rész)

2017. Ápr. 20., Cs, 21:28:50 CEST

Az iszlám politikai térnyerése Európában
http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politik
ai-ternyerese-europaban/
1.rész

   - 2017. április 19.

*  <http://www.migraciokutato.hu/wp-content/uploads/2016/01/A_LOGO.jpg>*
*Az iszlám politikai térnyerése Európában*

*A Migrációkutató Intézet hosszabb tanulmányt jelentet meg az iszlám
európai politikai térnyeréséről. A tanulmány célja a nyugat-európai muszlim
közösségek érdekérvényesítési- illetve beilleszkedési stratégiáinak
megvizsgálása, továbbá a kisebbségben élő muszlimok számára folyamatosan
fejlődő vallásjogi útmutatások tanulmányozása. A tanulmány teljes
terjedelmű megjelenésével kapcsolatos pontos információkért kísérjék
figyelemmel honlapunkat.*

*Bevezetés*

Az európai demokrácia játékszabályai szerint a szövetségek keresése és
megkötése a hatalom megszerzésének és megtartásának módja.* A kisebbségben
élő muszlimok számára viszont a szövetségek kötése bármely nem muszlim
entitással vagy politikai erővel csak annyiban lehetséges, amennyiben ez a
térnyerés elengedhetetlen eszköze, azaz ha az önálló érdekérvényesítéshez
még gyenge a közösség.*

Becslések szerint Európában 2010-ben 43 millió muszlim bevándorló élt, ami
a kontinens lakosságának 10 százalékát jelentette, azonban *2050-re
létszámuk várhatóan el fogja érni a 70 millió főt.*[1]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn1>
Az európai muszlim lakosság lélekszámáról pontos adatokkal nem
rendelkezünk, mert számos tagállam nemzeti törvényei tiltják az etnikai és
vallási alapon történő adatgyűjtést,[2]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn2>
ennek következtében a statisztikáját a tagállamok hatóságaitól begyűjtő
Eurostat sem tart számon adatokat az európai lakosok vallási
hovatartozásáról.[3]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn3>
A népszámlálás uniós törvények által meghatározott eljárási rendje sem írja
elő a lakosság etnikai, vallási vagy nyelvcsoport szerinti megoszlásának
felmérését.[4]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn4>
Ilyen módon a jelentős muszlim lakossággal rendelkező, elsősorban
nyugat-európai országok nem szembesülnek tényszerűen azzal, hogy a
demográfiai trendek, a muszlim identitás és politikai öntudat megerősödése,
valamint a migrációnak köszönhető szinte folyamatos utánpótlás miatt *a
muszlim közösségek idővel – akár meglévő pártokhoz csatlakozva, akár saját
pártok alapításával – nagyobb társadalmi és politikai befolyásra fognak
törekedni.* Ennek ellenére nem csupán feltételezhető, hanem* várható, hogy
az európai muszlim közösségek nem csupán a demográfiai változásokban, hanem
az európai politikában is egyre meghatározóbb szereplők lesznek.*

*Az európai muszlim érdekérvényesítés modellje*

A jelentős muszlim kisebbségeknek otthont adó országokban általában 3-4
befolyásos muszlim szervezet működik, amelyek élénk érdekérvényesítő
tevékenységet folytatnak, és komoly politikai kapcsolatrendszerrel
rendelkeznek. Soraikban tömörülnek azok az elkötelezett és vallásos
muszlimok, akik a kormányzat iszlámmal kapcsolatos politikájára is
befolyást kívánnak gyakorolni.[5]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn5>
*A
szervezetek között a legbefolyásosabb az egyiptomi gyökerű, napjainkra
globális hálózattá alakult Muszlim Testvériség. A Muszlim Testvériség
eredeti elképzelése az volt, hogy az Európában élő iszlamisták
összefogásával olyan szervezkedésbe kezd, amelynek célja az arab szekuláris
rezsimek megbuktatása és ezek helyett iszlamista rendszerek létrehozása. *A
2001. szeptember 11-i terrorcselekményeket követően a Testvériség önmagát
az európai hatóságok és a muszlim közösségek közötti közvetítőként
definiálta, és tagjait kulcsszerephez jutatta a közösségek feletti
ellenőrzés céljából létrehozott Muszlim Tanácsokban*. A Muszlim
Testvériséghez kapcsolódó szervezetek az uniós intézményekben, *mint
például az Európai Parlamentben *is élénk lobbi tevékenységet folytattak,
és együttműködésbe kezdtek különböző európai szövetségekkel és
szervezetekkel, amelyek elsősorban gazdasági, szociális és emberjogi
kérdésekkel foglalkoztak*. [6]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn6>

Az „önjelölt”, magukat mérsékeltnek jellemző – ám ideológiájában
konzervatív – muszlim szervezetek térnyerési törekvéseit felerősítette az a
kormányzati igény is, hogy megtalálják azokat az együttműködésre hajlandó
muszlimokat, akikkel mint a közösség hivatott képviselőivel együtt tudnak
működni a biztonság erősítése és a radikalizálódás visszaszorítása
érdekében. *Számos nyugati országban így tudott a Muszlim Testvériség
kölcsönös lekötelezettségen alapuló kapcsolatrendszert kialakítani mind
helyi, mind országos szinten.* A megállapodások értelmében* a Testvériség
rendszerint arra tesz ígéretet, hogy mozgósítja a szavazókat anyagi
támogatásért és politikai befolyásért cserébe. Megszokott gyakorlattá vált,
hogy a különböző egyesületek brosúrákat nyomtatnak és juttatnak el a
muszlim közösség tagjaihoz. Ezekben eligazítást adnak a szavazás menetéről,
segítséget ajánlanak a regisztrációhoz és a szavazóhelyekre való
eljutáshoz, és javaslatot tesznek arra, hogy melyik jelöltet tartják
érdemesnek arra, hogy támogatásukról biztosítsák.* Azon jelöltek, számára,
akiknek a szavazókörzetében jelentős a muszlimok aránya, a közösséggel való
együttműködés elengedhetetlen a győzelemhez.[7]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn7>

Az elmúlt években a belga, holland és német belbiztonsági szolgálatok úgy
értékelték, hogy ezen szervezetek alapvető *célja az, hogy a muszlim
közösségekben kialakítsanak és megőrizzenek egy erősen politizált muszlim
identitást, befolyást gyakoroljanak a sport-, vallási- és kulturális
egyesületek fölött, magukat úgy pozícionálják *a véleményformálók és a
kormányzati szervek előtt, mint a muszlim közösségek első számú képviselője
és szervező ereje.[8]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn8>
Ezzel a törekvéssel párhuzamosan azonban *szigorú iszlám törvényeket
igyekeznek foganatosítani és konzervatív alapelveket rákényszeríteni a
közösségek tagjaira meggyőzéssel vagy lelki nyomásgyakorlással.*[9]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn9>
E kettősséget felismerve a német Alkotmányvédelmi Hivatal *(Bundesamt für
Verfassungsschutz*) már 2005-ben a német társadalmi kohézió elleni komoly
fenyegetésnek minősítette a konzervatív, látens módon iszlamista
csoportokat.[10]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn10>

*Az európai muszlimok többsége baloldali pártokra szavaz*

Az európai muszlimok többsége a nyugat-európai alsó középosztályhoz
tartozik, *a munkanélküliek aránya is magas közöttük.[11]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn11>
Ezen közösségeket hagyományosan is az alsó-közép rétegek körében népszerű
munkás- és szociáldemokrata pártok igyekeztek megszólítani.*[12]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn12>

Az elmúlt években több európai országban érezhető volt bizonyos ideológiai
és strukturális válság e pártok körében, ami népszerűségük radikális
csökkenéséhez vezetett az őshonos szavazók körében. [13]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn13>
*Nem
meglepő tehát, hogy a szocialisták és szociáldemokraták, illetve az
újbaloldalhoz tartozó zöld pártok hagyományosan bevándorlás-pártiak voltak.*
A muszlim szervezetek számára e helyzet lehetőséget adott érdekszövetségek
megkötésére, ami összekapcsolja a szavazókat toborozó politikusokat és
pártjaikat a nagyobb társadalmi-politikai befolyásra törekvő muszlimokkal,
másképp megfogalmazva: a betelepülést és a segélyt támogatókat a szavazatot
adókkal. E stratégia keretében a pártok egyrészt a közösségek autonómiáját
erősítő engedményeket ígérnek és tesznek – például a *saría* bizonyos
elemeinek engedélyezésével vagy a muszlim életmód szabályrendszerének
figyelembe vételével –; másrészt önmagukat mérsékelt muszlimnak valló
politikusokat pártszínekbe öltöztetnek.

*Nyugat-Európa országaiban a muszlim szavazók megnyerése immár kulcs eleme
a kampány stratégiáknak. François Hollande 2012-ben választási programjában
azt ígérte, hogy a 2014-es önkormányzati választásokon már az országban
élő, francia állampolgársággal nem rendelkező bevándorlók is szavazhatnak*.
Az országban tartózkodó mintegy 400 ezer illegális muszlim bevándorlónak
pedig amnesztiát ígért. Az ígéretek közül egyik sem valósult meg, de *a
taktika elegendő volt ahhoz, hogy a 2012-es elnökválasztás második
fordulójában a muszlim választók 86 százaléka Hollande mellett tegye le a
voksát.*[14]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn14>

A svéd Szociáldemokrata Párt a vallási tagozatán keresztül már az 1990-es
évek végén együttműködési megállapodást kötött az akkori egyik
legjelentősebb országos muszlim szervezettel (*Sveriges Muslimska Råd* –
Svédországi Muszlim Tanács) annak érdekében, hogy növeljék a muszlim
hátterűek részvételét a svéd politikai életben, és ezáltal több szavazót
nyerjenek pártjuknak,[15]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn15>
amellyel egy 2015-ben végzett felmérés szerint a muszlim szavazók 61
százaléka szimpatizál.[16]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn16>
Szintén Svédországban egy török hátterű politikus a Zöld Párt színeiben
miniszteri tárcát kapott a jelenlegi kormányban annak ellenére, hogy már
évek óta nyíltan vallott szélsőséges, zsidóellenes nézeteket, az Iszlám
Állam oldalán harcoló európai radikális iszlamistákat az 1939-es finn téli
háborúban szolgáló svéd önkéntesekhez hasonlította, emellett pedig
kapcsolatban állt a török Szürke Farkasok nevű szélsőséges iszlamista
szervezettel is.[17]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn17>

A német szakszervezetek a bevándorlók közül már az 1960-as években
toboroztak tagokat, ezért nem meglepő, hogy a szociáldemokraták és a zöldek
támogatták elsőként a törökök kettős állampolgárságát.[18]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn18>
A 2013-as németországi parlamenti választásokon a török származású
választópolgárok közel 64 százaléka szavazott az SPD-re, a német
szociáldemokrata pártra.[19]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn19>
A szavazócsoport második és harmadik legnagyobb pártpreferenciáját képező
zöld pártot (*die Grünen*), illetve a baloldali pártot (*die Linkspartei*),
a török származásúak pártonként 12-12 százalékkal támogatták.[20]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn20>
A Welt Online hírportál februárban végzett közvélemény-kutatása szerint az
SPD és a Zöld Párt hívei támogatnák leginkább az EU-s állampolgársággal nem
rendelkezők szavazati jogát (63, illetve 64 százalékkal).[21]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn21>

Nagy-Britanniában a Munkáspárt (*Labour*) az 1980-as évek elejétől kezdve
törekszik a muszlim szavazatok megnyerésére, amelyeknek már akkor jelentős
volt a súlya egyes nagyvárosokban, mint például Bradford, Leicester,
Birmingham és London egyes kerületei.[22]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn22>
Ez a trend jellemezte az 1990-es éveket is, és becslések szerint az 1997-es
választásokon 5 muszlimból 4 a Munkáspártra szavazott.[23]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn23>
A Nagy-Britanniában élő muszlimok körében végzett 2011-es felmérés szerint
37 százalékuk a Munkáspártot támogatta a 2010-es választásokon, míg a
Konzervatív pártra 12 százalékuk szavazott.[24]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn24>
A Tony Blair miniszterelnöki kinevezését (2005) követő első hónapokban
kormányzati támogatással létrehozták a *Muslim Council of Britain*
(Nagy-Britannia Muszlim Tanácsa) nevű ernyőszervezetet. Az ország vezetői
úgy tekintettek a Tanácsra, mint a bevándorlók szavazatainak garanciájára,
ezért igyekeztek minél szorosabb kapcsolatokat kialakítani a szervezettel.
Ennek gyümölcseként hivatalosan is támogatták a *Runnymede Trust*
beszámolóját az iszlamofóbiáról,[25]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn25>
és törvénybe foglalták a muszlim iskolák állami támogatását.[26]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn26>

A szocialista és a szociáldemokrata pártok az integrációt kizárólag a
társadalmi mobilitással és a szociális helyzettel hozzák összefüggésbe.[27]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn27>
Az SPD egy 2010-es bevándorláspolitikai összegzésében az integrációs
nehézségeket az esélyegyenlőség hiányának tulajdonítja, amely elsősorban az
oktatás és a foglalkoztatás terén tapasztalható. Az integráció a dokumentum
definíciója szerint nem kulturális vagy vallási, hanem főként szociális
kérdés.[28]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn28>

*Az Iszlám Állam nevű terrorista szervezet felemelkedésével kapcsolatban
számos európai szocialista politikus hozta fel magyarázatként a nyugati
elnyomást, a gyarmatosítást, a közel-keleti szegénységet, az Európában élő
muszlimokat érintő „strukturális diszkriminációt és intézményesült
rasszizmust”.[29]
<http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn29>
A második és harmadik generációs muszlim bevándorló fiatalok körében
történő iszlamista indíttatású radikalizálódást pedig előszeretettel
értelmezik „generációs lázadásként”, esetleg társadalmi forradalomként.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20170420/ea7606fa/attachment.html>