<div dir="ltr"><header class="m_-4217152099829496700m_-5741220808735956748m_7211713082132607851gmail-page-header m_-4217152099829496700m_-5741220808735956748m_7211713082132607851gmail-centered-minimal-page-header m_-4217152099829496700m_-5741220808735956748m_7211713082132607851gmail-wpex-supports-mods"><div class="m_-4217152099829496700m_-5741220808735956748m_7211713082132607851gmail-container m_-4217152099829496700m_-5741220808735956748m_7211713082132607851gmail-clr m_-4217152099829496700m_-5741220808735956748m_7211713082132607851gmail-page-header-inner"><span class="m_-4217152099829496700m_-5741220808735956748m_7211713082132607851gmail-page-header-title m_-4217152099829496700m_-5741220808735956748m_7211713082132607851gmail-wpex-clr">Az iszlám politikai térnyerése Európában<br><a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/" target="_blank">http://www.migraciokutato.hu/h<wbr>u/2017/04/19/az-iszlam-politik<wbr>ai-ternyerese-europaban/</a><br></span></div><div class="m_-4217152099829496700m_-5741220808735956748m_7211713082132607851gmail-container m_-4217152099829496700m_-5741220808735956748m_7211713082132607851gmail-clr m_-4217152099829496700m_-5741220808735956748m_7211713082132607851gmail-page-header-inner"><span class="m_-4217152099829496700m_-5741220808735956748m_7211713082132607851gmail-page-header-title m_-4217152099829496700m_-5741220808735956748m_7211713082132607851gmail-wpex-clr">1.rész<br></span></div></header><ul class="m_-4217152099829496700m_-5741220808735956748m_7211713082132607851gmail-meta m_-4217152099829496700m_-5741220808735956748m_7211713082132607851gmail-clr"><li class="m_-4217152099829496700m_-5741220808735956748m_7211713082132607851gmail-meta-date"><span class="m_-4217152099829496700m_-5741220808735956748m_7211713082132607851gmail-fa m_-4217152099829496700m_-5741220808735956748m_7211713082132607851gmail-fa-clock-o"></span><time class="m_-4217152099829496700m_-5741220808735956748m_7211713082132607851gmail-updated" datetime="2017-04-19">2017. április 19.</time></li></ul><div class="m_-4217152099829496700m_-5741220808735956748m_7211713082132607851entry m_-4217152099829496700m_-5741220808735956748m_7211713082132607851gmail-clr"><p style="text-align:justify"><b> <a href="http://www.migraciokutato.hu/wp-content/uploads/2016/01/A_LOGO.jpg" target="_blank"><img class="m_-4217152099829496700m_-5741220808735956748m_7211713082132607851gmail-aligncenter m_-4217152099829496700m_-5741220808735956748m_7211713082132607851gmail-size-medium m_-4217152099829496700m_-5741220808735956748m_7211713082132607851gmail-wp-image-1195" src="http://www.migraciokutato.hu/wp-content/uploads/2016/01/A_LOGO-300x229.jpg" alt="" style="margin-right:0px" height="77" width="101"></a></b></p><h2 style="text-align:center"><b>Az iszlám politikai térnyerése Európában</b></h2><p style="text-align:justify"><b> </b></p><p style="text-align:justify"><b>A
Migrációkutató Intézet hosszabb<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> tanulmány</span>t jelentet meg<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> az iszlám
európai politikai térnyerésé</span>ről. A tanulmány célja a nyugat-európai
muszlim közösségek érdekérvényesítési- illetve beilleszkedési
stratégiáinak megvizsgálása, továbbá a kisebbségben élő muszlimok
számára folyamatosan fejlődő vallásjogi útmutatások tanulmányozása. A
tanulmány teljes terjedelmű megjelenésével kapcsolatos pontos
információkért kísérjék figyelemmel honlapunkat.</b></p><p style="text-align:justify"><b>Bevezetés</b><b> </b></p><p style="text-align:justify">Az
európai demokrácia játékszabályai szerint a szövetségek keresése és
megkötése a hatalom megszerzésének és megtartásának módja.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A
kisebbségben élő muszlimok számára viszont a szövetségek kötése bármely
nem muszlim entitással vagy politikai erővel csak annyiban lehetséges,
amennyiben ez a térnyerés elengedhetetlen eszköze, azaz ha az önálló
érdekérvényesítéshez még gyenge a közösség.</b></span></p><p style="text-align:justify">Becslések
szerint Európában 2010-ben 43 millió muszlim bevándorló élt, ami a
kontinens lakosságának 10 százalékát jelentette, azonban <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>2050-re
létszámuk várhatóan el fogja érni a 70 millió főt.</b></span><a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn1" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref1" target="_blank">[1]</a>
Az európai muszlim lakosság lélekszámáról pontos adatokkal nem
rendelkezünk, mert számos tagállam nemzeti törvényei tiltják az etnikai
és vallási alapon történő adatgyűjtést,<a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn2" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref2" target="_blank">[2]</a>
ennek következtében a statisztikáját a tagállamok hatóságaitól begyűjtő
Eurostat sem tart számon adatokat az európai lakosok vallási
hovatartozásáról.<a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn3" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref3" target="_blank">[3]</a>
A népszámlálás uniós törvények által meghatározott eljárási rendje sem
írja elő a lakosság etnikai, vallási vagy nyelvcsoport szerinti
megoszlásának felmérését.<a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn4" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref4" target="_blank">[4]</a>
Ilyen módon a jelentős muszlim lakossággal rendelkező, elsősorban
nyugat-európai országok nem szembesülnek tényszerűen azzal, hogy a
demográfiai trendek, a muszlim identitás és politikai öntudat
megerősödése, valamint a migrációnak köszönhető szinte folyamatos
utánpótlás miatt <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a muszlim közösségek idővel – akár meglévő pártokhoz
csatlakozva, akár saját pártok alapításával – nagyobb társadalmi és
politikai befolyásra fognak törekedni.</b></span> Ennek ellenére nem csupán
feltételezhető, hanem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> várható, hogy az európai muszlim közösségek nem
csupán a demográfiai változásokban, hanem az európai politikában is
egyre meghatározóbb szereplők lesznek.</b></span></p><p style="text-align:justify"><b>Az európai muszlim érdekérvényesítés modellje</b></p><p style="text-align:justify">A
jelentős muszlim kisebbségeknek otthont adó országokban általában 3-4
befolyásos muszlim szervezet működik, amelyek élénk érdekérvényesítő
tevékenységet folytatnak, és komoly politikai kapcsolatrendszerrel
rendelkeznek. Soraikban tömörülnek azok az elkötelezett és vallásos
muszlimok, akik a kormányzat iszlámmal kapcsolatos politikájára is
befolyást kívánnak gyakorolni.<a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn5" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref5" target="_blank">[5]</a>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A szervezetek között a legbefolyásosabb az egyiptomi gyökerű,
napjainkra globális hálózattá alakult Muszlim Testvériség. A Muszlim
Testvériség eredeti elképzelése az volt, hogy az Európában élő
iszlamisták összefogásával olyan szervezkedésbe kezd, amelynek célja az
arab szekuláris rezsimek megbuktatása és ezek helyett iszlamista
rendszerek létrehozása. </b></span>A 2001. szeptember 11-i terrorcselekményeket
követően a Testvériség önmagát az európai hatóságok és a muszlim
közösségek közötti közvetítőként definiálta, és tagjait kulcsszerephez
jutatta a közösségek feletti ellenőrzés céljából létrehozott Muszlim
Tanácsokban<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. A Muszlim Testvériséghez kapcsolódó szervezetek az uniós
intézményekben, </b></span>mint például az Európai Parlamentben <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>is élénk lobbi
tevékenységet folytattak, és együttműködésbe kezdtek különböző európai
szövetségekkel és szervezetekkel, amelyek elsősorban gazdasági,
szociális és emberjogi kérdésekkel foglalkoztak</b></span>. <a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn6" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref6" target="_blank">[6]</a></p><p style="text-align:justify">Az
„önjelölt”, magukat mérsékeltnek jellemző – ám ideológiájában
konzervatív – muszlim szervezetek térnyerési törekvéseit felerősítette
az a kormányzati igény is, hogy megtalálják azokat az együttműködésre
hajlandó muszlimokat, akikkel mint a közösség hivatott képviselőivel
együtt tudnak működni a biztonság erősítése és a radikalizálódás
visszaszorítása érdekében. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Számos nyugati országban így tudott a Muszlim
Testvériség kölcsönös lekötelezettségen alapuló kapcsolatrendszert
kialakítani mind helyi, mind országos szinten.</b></span> A megállapodások
értelmében<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a Testvériség rendszerint arra tesz ígéretet, hogy mozgósítja
a szavazókat anyagi támogatásért és politikai befolyásért cserébe.
Megszokott gyakorlattá vált, hogy a különböző egyesületek brosúrákat
nyomtatnak és juttatnak el a muszlim közösség tagjaihoz. Ezekben
eligazítást adnak a szavazás menetéről, segítséget ajánlanak a
regisztrációhoz és a szavazóhelyekre való eljutáshoz, és javaslatot
tesznek arra, hogy melyik jelöltet tartják érdemesnek arra, hogy
támogatásukról biztosítsák.</b></span> Azon jelöltek, számára, akiknek a
szavazókörzetében jelentős a muszlimok aránya, a közösséggel való
együttműködés elengedhetetlen a győzelemhez.<a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn7" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref7" target="_blank">[7]</a></p><p style="text-align:justify">Az
elmúlt években a belga, holland és német belbiztonsági szolgálatok úgy
értékelték, hogy ezen szervezetek alapvető <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>célja az, hogy a muszlim
közösségekben kialakítsanak és megőrizzenek egy erősen politizált
muszlim identitást, befolyást gyakoroljanak a sport-, vallási- és
kulturális egyesületek fölött, magukat úgy pozícionálják </b></span>a
véleményformálók és a kormányzati szervek előtt, mint a muszlim
közösségek első számú képviselője és szervező ereje.<a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn8" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref8" target="_blank">[8]</a>
Ezzel a törekvéssel párhuzamosan azonban <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szigorú iszlám törvényeket
igyekeznek foganatosítani és konzervatív alapelveket rákényszeríteni a
közösségek tagjaira meggyőzéssel vagy lelki nyomásgyakorlással.</b></span><a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn9" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref9" target="_blank">[9]</a> E kettősséget felismerve a német Alkotmányvédelmi Hivatal <i>(Bundesamt für Verfassungsschutz</i>)
már 2005-ben a német társadalmi kohézió elleni komoly fenyegetésnek
minősítette a konzervatív, látens módon iszlamista csoportokat.<a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn10" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref10" target="_blank">[10]</a></p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az európai muszlimok többsége balol<span style=""></span>dali pártokra szavaz</b></span></p><p style="text-align:justify">Az európai muszlimok többsége a nyugat-európai alsó középosztályhoz tartozik, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a munkanélküliek aránya is magas közöttük.<a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn11" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref11" target="_blank">[11]</a>
Ezen közösségeket hagyományosan is az alsó-közép rétegek körében
népszerű munkás- és szociáldemokrata pártok igyekeztek megszólítani.</b></span><a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn12" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref12" target="_blank">[12]</a></p><p style="text-align:justify">Az
elmúlt években több európai országban érezhető volt bizonyos ideológiai
és strukturális válság e pártok körében, ami népszerűségük radikális
csökkenéséhez vezetett az őshonos szavazók körében. <a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn13" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref13" target="_blank">[13]</a>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nem meglepő tehát, hogy a szocialisták és szociáldemokraták, illetve az
újbaloldalhoz tartozó zöld pártok hagyományosan bevándorlás-pártiak
voltak.</b></span> A muszlim szervezetek számára e helyzet lehetőséget adott
érdekszövetségek megkötésére, ami összekapcsolja a szavazókat toborozó
politikusokat és pártjaikat a nagyobb társadalmi-politikai befolyásra
törekvő muszlimokkal, másképp megfogalmazva: a betelepülést és a segélyt
támogatókat a szavazatot adókkal. E stratégia keretében a pártok
egyrészt a közösségek autonómiáját erősítő engedményeket ígérnek és
tesznek – például a <i>saría</i> bizonyos elemeinek engedélyezésével
vagy a muszlim életmód szabályrendszerének figyelembe vételével –;
másrészt önmagukat mérsékelt muszlimnak valló politikusokat pártszínekbe
öltöztetnek.</p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nyugat-Európa
országaiban a muszlim szavazók megnyerése immár kulcs eleme a kampány
stratégiáknak. François Hollande 2012-ben választási programjában azt
ígérte, hogy a 2014-es önkormányzati választásokon már az országban élő,
francia állampolgársággal nem rendelkező bevándorlók is szavazhatnak</b></span>.
Az országban tartózkodó mintegy 400 ezer illegális muszlim bevándorlónak
pedig amnesztiát ígért. Az ígéretek közül egyik sem valósult meg, de <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
taktika elegendő volt ahhoz, hogy a 2012-es elnökválasztás második
fordulójában a muszlim választók 86 százaléka Hollande mellett tegye le a
voksát.</b></span><a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn14" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref14" target="_blank">[14]</a></p><p style="text-align:justify">A
svéd Szociáldemokrata Párt a vallási tagozatán keresztül már az 1990-es
évek végén együttműködési megállapodást kötött az akkori egyik
legjelentősebb országos muszlim szervezettel (<i>Sveriges Muslimska Råd</i>
– Svédországi Muszlim Tanács) annak érdekében, hogy növeljék a muszlim
hátterűek részvételét a svéd politikai életben, és ezáltal több szavazót
nyerjenek pártjuknak,<a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn15" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref15" target="_blank">[15]</a> amellyel egy 2015-ben végzett felmérés szerint a muszlim szavazók 61 százaléka szimpatizál.<a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn16" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref16" target="_blank">[16]</a>
Szintén Svédországban egy török hátterű politikus a Zöld Párt színeiben
miniszteri tárcát kapott a jelenlegi kormányban annak ellenére, hogy
már évek óta nyíltan vallott szélsőséges, zsidóellenes nézeteket, az
Iszlám Állam oldalán harcoló európai radikális iszlamistákat az 1939-es
finn téli háborúban szolgáló svéd önkéntesekhez hasonlította, emellett
pedig kapcsolatban állt a török Szürke Farkasok nevű szélsőséges
iszlamista szervezettel is.<a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn17" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref17" target="_blank">[17]</a></p><p style="text-align:justify">A
német szakszervezetek a bevándorlók közül már az 1960-as években
toboroztak tagokat, ezért nem meglepő, hogy a szociáldemokraták és a
zöldek támogatták elsőként a törökök kettős állampolgárságát.<a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn18" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref18" target="_blank">[18]</a>
A 2013-as németországi parlamenti választásokon a török származású
választópolgárok közel 64 százaléka szavazott az SPD-re, a német
szociáldemokrata pártra.<a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn19" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref19" target="_blank">[19]</a> A szavazócsoport második és harmadik legnagyobb pártpreferenciáját képező zöld pártot (<i>die Grünen</i>), illetve a baloldali pártot (<i>die Linkspartei</i>), a török származásúak pártonként 12-12 százalékkal támogatták.<a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn20" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref20" target="_blank">[20]</a>
A Welt Online hírportál februárban végzett közvélemény-kutatása szerint
az SPD és a Zöld Párt hívei támogatnák leginkább az EU-s
állampolgársággal nem rendelkezők szavazati jogát (63, illetve 64
százalékkal).<a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn21" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref21" target="_blank">[21]</a></p><p style="text-align:justify">Nagy-Britanniában a Munkáspárt (<i>Labour</i>)
az 1980-as évek elejétől kezdve törekszik a muszlim szavazatok
megnyerésére, amelyeknek már akkor jelentős volt a súlya egyes
nagyvárosokban, mint például Bradford, Leicester, Birmingham és London
egyes kerületei.<a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn22" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref22" target="_blank">[22]</a>
Ez a trend jellemezte az 1990-es éveket is, és becslések szerint az
1997-es választásokon 5 muszlimból 4 a Munkáspártra szavazott.<a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn23" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref23" target="_blank">[23]</a>
A Nagy-Britanniában élő muszlimok körében végzett 2011-es felmérés
szerint 37 százalékuk a Munkáspártot támogatta a 2010-es választásokon,
míg a Konzervatív pártra 12 százalékuk szavazott.<a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn24" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref24" target="_blank">[24]</a> A Tony Blair miniszterelnöki kinevezését (2005) követő első hónapokban kormányzati támogatással létrehozták a <i>Muslim Council of Britain</i>
(Nagy-Britannia Muszlim Tanácsa) nevű ernyőszervezetet. Az ország
vezetői úgy tekintettek a Tanácsra, mint a bevándorlók szavazatainak
garanciájára, ezért igyekeztek minél szorosabb kapcsolatokat kialakítani
a szervezettel. Ennek gyümölcseként hivatalosan is támogatták a <i>Runnymede Trust</i> beszámolóját az iszlamofóbiáról,<a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn25" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref25" target="_blank">[25]</a> és törvénybe foglalták a muszlim iskolák állami támogatását.<a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn26" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref26" target="_blank">[26]</a></p><p style="text-align:justify">A
szocialista és a szociáldemokrata pártok az integrációt kizárólag a
társadalmi mobilitással és a szociális helyzettel hozzák összefüggésbe.<a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn27" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref27" target="_blank">[27]</a>
Az SPD egy 2010-es bevándorláspolitikai összegzésében az integrációs
nehézségeket az esélyegyenlőség hiányának tulajdonítja, amely elsősorban
az oktatás és a foglalkoztatás terén tapasztalható. Az integráció a
dokumentum definíciója szerint nem kulturális vagy vallási, hanem főként
szociális kérdés.<a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn28" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref28" target="_blank">[28]</a></p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Az
Iszlám Állam nevű terrorista szervezet felemelkedésével kapcsolatban
számos európai szocialista politikus hozta fel magyarázatként a nyugati
elnyomást, a gyarmatosítást, a közel-keleti szegénységet, az Európában
élő muszlimokat érintő „strukturális diszkriminációt és intézményesült
rasszizmust”.<a href="http://www.migraciokutato.hu/hu/2017/04/19/az-iszlam-politikai-ternyerese-europaban/#_ftn29" name="m_-4217152099829496700_m_-5741220808735956748_m_7211713082132607851__ftnref29" target="_blank">[29]</a>
A második és harmadik generációs muszlim bevándorló fiatalok körében
történő iszlamista indíttatású radikalizálódást pedig előszeretettel
értelmezik „generációs lázadásként”, esetleg társadalmi forradalomként.</b></u></span></p><br></div></div>