[Grem] R.Scruton konzerv. filozófus: "Posztmodern betegség támadja a nemzeteket"

[Emoke Greschik]

Roger Scruton: Posztmodern betegsĂŠg tĂĄmadja a nemzeteket
<http://mandiner.hu/cikk/20160920_roger_scruton_posztmodern_betegseg_tamadja_a_nemzeteket>

http://mandiner.hu/cikk/20160920_roger_scruton_posztmodern_betegseg_tamadja_a_nemzeteket
2016. szeptember 20. 14:23 | *Írta: Rajcsányi Gellért
<http://mandiner.hu/szerzo/rajcsanyi_gellert>*

*NemzedĂŠkeken ĂĄtnyĂşlĂł lojalitĂĄsra ĂŠs a nemzetek fennmaradĂĄsĂĄra van
szĂźksĂŠg* *Sir
Roger Scruton brit konzervatív filozófus szerin*t, aki Budapesten adott elő
a Danube Institute, az MTA BTK FilozĂłfiai IntĂŠzete ĂŠs a PĂĄzmĂĄny PĂŠter
Katolikus Egyetem szervezĂŠsĂŠben. A brit gondolkodĂł szerint *a baloldal
igyekszik a pozitív érzelmeket negatívra fordítani, a meglévő iránti
szeretetet az idegensĂŠg elleni gyĹąlĂśletkĂŠnt felcĂ­mkĂŠzni. Ezt **tartja
Scruton* *a „posztmodern betegségnek”, ami **ellen a konzervativizmusnak a
szeretet erejével, a polgári lét és a szabadság kultúrájának megőrzésével
kell fellĂŠpnie. *

Filozófus, esztéta, regényíró, operaszerző, kultúrharcos – és 2016 nyarától
immĂĄr brit lovag. Sir Roger Scruton a kortĂĄrs brit konzervatĂ­v gondolkodĂĄs
egyik főalakja, aki a legbalosabb évtizedekben is vívta a maga a harcát az
ellenoldali értelmiségiekkel, és aki már a rendszerváltás előtt járta
Kelet-KĂśzĂŠp-EurĂłpĂĄt, hogy az ĂĄltala kĂŠpviselt szellemisĂŠget terjessze.
Scruton most újra Budapesten jár – készülő nagyinterjúnk előtt itt
olvashatják tudósításunkat a rendezvényről, ahol konzervatív alapvetésekről
adott  elő.

A Danube Institute, az MTA BTK FilozĂłfiai IntĂŠzete ĂŠs a PĂĄzmĂĄny PĂŠter
Katolikus Egyetem szervezĂŠsĂŠben az MTA budavĂĄri, OrszĂĄghĂĄz utcai ĂŠpĂźletĂŠnek
dísztermében adott elő Scruton, arról beszélve, hogy* mit is jelent a
konzervativizmus a 21. szĂĄzad EurĂłpĂĄjĂĄban.*

*Metafizikai ĂŠs empirikus konzervativizmus*

Mint ahogy konzervatĂ­v koponyĂĄktĂłl megszoktuk, Scruton azzal kezdte: nehĂŠz
meghatározni, mi is az a konzervativizmus – már azon kívül, hogy ez az
eszmerendszer bizonyára *konzerválni, megőrizni akar valamit **az örök
ĂşjĂ­tĂłk szĂĄndĂŠkaival **szemben*.

*Scruton elmondta: egyetemistakĂŠnt ott volt 1968 PĂĄrizsĂĄban, ĂŠs a baloldali
lázongókkal szembeni ellenérzései tették őt akkor és ott konzervatívvá. *A
brit gondolkodó szerint fontos aláhúzni, hogy a „konzervatív” jelzőt inkább
csak az angolszĂĄsz vilĂĄgban szeretik felvĂĄllalni a politikusok, mĂ­g a
kontinentĂĄlis EurĂłpĂĄban, pĂŠldĂĄul FranciaorszĂĄgban vagy NĂŠmetorszĂĄgban ez a
jelző a reakcióssággal, maradisággal, elítélendő jobboldalisággal függ
Ăśssze.

*KĂŠtfĂŠle konzervativizmust* kĂźlĂśnbĂśztet meg Scruton:* a metafizikai ĂŠs az
empirikus konzervativizmus*t. A* metafizikai konzervativizmusnak vallĂĄsi
gyökerei vannak, elsősorban a kontinentális Európában dívik, és olyan
gondolkodĂłkhoz kapcsolĂłdik, mint de Maistre, Hegel, Voegelin vagy Simone
Weil. *Ezzel szemben *az empirikus, gyakorlatias konzervativizmus az
angolszĂĄsz vilĂĄg sajĂĄtja, Scruton Hume-ot, Burke-Ăśt, Jeffersont,
Oakeshottot ĂŠs Hayek*et sorolja ebbe az iskolĂĄba.

Scruton szerint ahhoz, hogy a 21. szĂĄzadban sikeres konzervatĂ­v politikĂĄt
lehessen megteremteni, különböző alapvető összetevőkre van szükség.

*A szeretet erejĂŠvel*

Az első *a „hihető” konzervativizmus *megléte: *hihető és gyakorlatias
megoldásokból induljon ki, építsen a meglévő világ iránti szeretetből,* ne
csak a kritikából. Scruton szerint *alapvető emberi természetünkhöz
tartozik a kapcsolĂłdĂĄs, a birtoklĂĄs irĂĄnti vĂĄgy, ami a szereteten
alapul – szemben** azzal a baloldali propagandával, amely a szándékokat
kifordĂ­tva negatĂ­v ĂŠrzĂŠsekkel akarja megtĂślteni ugyanazokat a fogalmakat.
Így próbálják a pozitív nemzeti érzéseket xenofóbiának, idegengyűlöletnek
lefordĂ­tani, a szeretetet gyĹąlĂślettĂŠ vĂĄltoztatni. **Ez* Scruton szerint* a
baloldal „morális inverziója”, amely a pozitív dolgokat negatívumba
fordĂ­tanĂĄ.*

*A konzervatĂ­v gondolkodĂĄs alapeleme a nemzetĂĄllamokban valĂł gondolkodĂĄs.*
Minden politikai közösség a *„mi”* meghatározásán alapszik. A törzs, a
vallĂĄs, a nemzet ĂŠs a birodalom is egy kĂśzĂśssĂŠg. A birodalmaknak
leĂĄldozott; a tĂśrzsi identitĂĄs tĂşlontĂşl homĂĄlyos, nomĂĄd; a vallĂĄsi
identitás pedig univerzalitásra törekszik Scruton szerint. A brit előadó
Ăşgy lĂĄtja,* a nemzeti identitĂĄs adja a terĂźlet, a szokĂĄsok ĂŠs a nyelv
teljes egységét, és ebből születhet a stabilitás és a béke.* Ezzel szemben *az
EU nem tudott egysĂŠges identitĂĄst adni az eurĂłpaiaknak.*

*A szekularizmus ĂŠs a kĂŠpviselet vĂŠdelme*

Scruton szerint a konzervativizmus harmadik alapeleme* a szekulĂĄris jog
tisztelete ĂŠs vĂŠdelme. *Szerinte *a 20. szĂĄzadi tragĂŠdiĂĄk szĂŠtromboltĂĄk a
jog talapzatĂĄt*, *a diktatĂşrĂĄk **az igazsĂĄg szolgĂĄltatĂĄsa **helyett az
emberek ellenőrzésére használták fel a jogot*. Roger *Scruton nem híve a
vallĂĄsi jognak, amibe termĂŠszetesen a muszlim sarĂ­a is beletartozik; hiszen
a vallás joga csak a vallást követőkre vonatkozik, az együttélés megoldása
helyett a konfliktusok növelését szolgálja.* A brit előadó* az univerzális
emberi jogok egyre terjeszkedő birodalma miatt is aggódik, szerinte ez is
kikezdi a nemzetĂĄllami, vagyis meghatĂĄrozott keretek kĂśzĂśtt,
kĂśzmegegyezĂŠsen alapulĂł jogrendszerek vilĂĄgĂĄt.*

Fontos konzervatĂ­v alapeszme *a politikai kĂŠpviselet *fogalma is. Scruton
úgy látja, nem a többségi hatalmat, hanem *a különböző színezetű csoportok
megfelelő képviseletét kell preferálni. Szükség van egy felelős
kormĂĄnyzatra, ĂĄm annak elszĂĄmoltathatĂłnak kell lennie.* Burke nyomĂĄn arrĂłl
beszélt: *a képviselők**nek nem* *kötött mandátumú küldötteknek* k*ell
lenniük, hanem olyan személyeknek, akik felelősen, a saját tájékozottságuk
és belátásuk szerint tudnak dönteni a köz ügyeiről. *

*A szabad polgĂĄrsĂĄg kultĂşrĂĄja*

TermĂŠszetesen konzervatĂ­v alapeszmĂŠny *a polgĂĄrsĂĄg, a polgĂĄri lĂŠt* is. Sir
Roger Scruton szerint* felelős polgárokra van szükség, akik részt vesznek a
közéletben, a kormányzás alakításában.* A polgári társadalom alkotja a „*jogok
pajzsát”*, az *„idegenek közösségét”*; akik* tisztában vannak azzal is,
hogy a jogok mellĂŠ kĂśtelezettsĂŠgek is jĂĄrnak.* Fontos a polgĂĄrok
kötelesség- és felelősségérzete, fontos a polgárrá nevelés is, hiszen
rajtunk ĂĄll, hogy polgĂĄrok vagy alattvalĂłk leszĂźnk a sajĂĄt nemzetĂźnkben.
Scruton szerint a mai korban nagy dilemma az, hogy a nagyra nőtt jóléti
államok több előnnyel vagy több veszéllyel járnak-e a polgári társadalmak
számára, hogy csökkentik-e a felelősségtudatukat.

Ehhez szorosan kapcsolĂłdik egy Ăşjabb konzervatĂ­v alapeszme, *a szabadsĂĄg
kultĂşrĂĄja* is. Az eurĂłpai ĂŠvszĂĄzadok az egyĂŠnek ĂŠs a nemzeti kĂśzĂśssĂŠgek
felemelkedéséről szóltak. *A Nyugat kitermelte a klasszikus liberalizmust,
melyben szabadon vĂĄlaszthatjuk meg kormĂĄnyainkat, s melyben intĂŠzmĂŠnyeink a
társadalmi szerződést képviselik.* *De a szabadság kultúrájából** ideológia
lett, a liberalizmus a folyamatos haladĂĄs, a progressziĂł ĂştjĂĄra lĂŠpett, ami
mĂĄig tart. *Scruton szerint* az a fontos, hogy a szabadsĂĄg kultĂşrĂĄjĂĄt
megőrizzük. „A józan megoldások a folyamatos párbeszéden alapuló
kompromisszumokból születnek”.* Adam Smith láthatatlan keze nem csak a
gazdaságban, hanem egy jól működő társadalomban is a jó irányba mozdíthatja
el a dolgokat.

Sir Roger Scruton vĂŠgĂźl *az ĂśnfelĂĄldozĂĄs fogalmĂĄ*rĂłl beszĂŠlt, ami szerinte
nehéz feladat a mai társadalmakban. *„A társadalmaknak újra kell alkotniuk
önmagukat, minden nemzedéknek meg kell szülnie az újabbat”*. Szerinte ezért*
fontos a házasság és a család intézményének és értékének megőrzése. Ebből
szĂźletik a nemzedĂŠkeken ĂĄtnyĂşlĂł lojalitĂĄs, ami fenn tudja tartani a
nemzeteket. És ez az, amit* – Scruton szavaival élve –* a posztmodern
betegsĂŠg folyamatosan tĂĄmad.*

   -
   -


   - 57
   2
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160920/0be20503/attachment.html