<div dir="ltr"><div class="gmail-title"><a href="http://mandiner.hu/cikk/20160920_roger_scruton_posztmodern_betegseg_tamadja_a_nemzeteket">Roger Scruton: Posztmodern betegség támadja a nemzeteket</a></div><br><a href="http://mandiner.hu/cikk/20160920_roger_scruton_posztmodern_betegseg_tamadja_a_nemzeteket">http://mandiner.hu/cikk/20160920_roger_scruton_posztmodern_betegseg_tamadja_a_nemzeteket</a><br><div class="gmail-info">
<div>2016. szeptember 20. 14:23 | <b>Írta: <a href="http://mandiner.hu/szerzo/rajcsanyi_gellert">Rajcsányi Gellért</a></b> </div>
<div>
<div class="gmail-fb-like gmail-fb_iframe_widget"><span style="vertical-align:bottom;width:400px;height:20px"></span></div>
</div>
<div style="margin-top:3px">
</div>
</div>
<p class="gmail-lead">
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Nemzedékeken átnyúló lojalitásra és a nemzetek
fennmaradására van szükség</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Sir Roger Scruton brit konzervatív filozófus
szerin</b></span>t, aki Budapesten adott elő a Danube Institute, az MTA BTK
Filozófiai Intézete és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szervezésében. A
brit gondolkodó szerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a baloldal igyekszik <span style="background-color:rgb(255,229,153)">a pozitív érzelmeket
</span>negatívra fordítani,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> a meglévő iránti szeretetet</span> az idegenség elleni
gyűlöletként felcímkézni. Ezt </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>tartja Scruton</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a „posztmodern
betegségnek”, ami<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ellen a konzervativizmusnak a szeretet erejével, a
polgári lét és a szabadság kultúrájának megőrzésével kell fellépnie.
</b></span></p>
<div class="gmail-clr gmail-article_billboard_banner_position" id="gmail-articleBillboard">
</div>
<div class="gmail-text">
<p>Filozófus, esztéta, regényíró, operaszerző, kultúrharcos –
és 2016 nyarától immár brit lovag. Sir Roger Scruton a kortárs brit
konzervatív gondolkodás egyik főalakja, aki a legbalosabb évtizedekben
is vívta a maga a harcát az ellenoldali értelmiségiekkel, és aki már a
rendszerváltás előtt járta Kelet-Közép-Európát, hogy az általa képviselt
szellemiséget terjessze. Scruton most újra Budapesten jár – készülő
nagyinterjúnk előtt itt olvashatják tudósításunkat a rendezvényről, ahol
konzervatív alapvetésekről adott elő.<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga1" class="gmail-ga_img"></p><p>A
Danube Institute, az MTA BTK Filozófiai Intézete és a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem szervezésében az MTA budavári, Országház utcai
épületének dísztermében adott elő Scruton, arról beszélve, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> mit is
jelent a konzervativizmus a 21. század Európájában.<img src="http://mandiner.hu/images/ga2.gif" id="gmail-ga2" class="gmail-ga_img"></b></span></p><p><strong>Metafizikai és empirikus konzervativizmus</strong></p><p>Mint
ahogy konzervatív koponyáktól megszoktuk, Scruton azzal kezdte: nehéz
meghatározni, mi is az a konzervativizmus – már azon kívül, hogy ez az
eszmerendszer bizonyára <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>konzerválni, megőrizni akar valamit </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az örök
újítók szándékaival </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>szemben</b></span>.</p><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Scruton elmondta: egyetemistaként ott
volt 1968 Párizsában, és a baloldali lázongókkal szembeni ellenérzései
tették őt akkor és ott konzervatívvá. </b></span>A brit gondolkodó szerint fontos
aláhúzni, hogy a „konzervatív” jelzőt inkább csak az angolszász világban
szeretik felvállalni a politikusok, míg a kontinentális Európában,
például Franciaországban vagy Németországban ez a jelző a
reakcióssággal, maradisággal, elítélendő jobboldalisággal függ össze. </p><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Kétféle
konzervativizmust</b></span> különböztet meg Scruton:<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a metafizikai és az
empirikus konzervativizmus</b></span>t. A<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> metafizikai konzervativizmusnak vallási
gyökerei vannak, elsősorban a kontinentális Európában dívik, és olyan
gondolkodókhoz kapcsolódik, mint de Maistre, Hegel, Voegelin vagy Simone
Weil. </b></span>Ezzel szemben <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az empirikus, gyakorlatias konzervativizmus az
angolszász világ sajátja, Scruton Hume-ot, Burke-öt, Jeffersont,
Oakeshottot és Hayek</b></span>et sorolja ebbe az iskolába.</p><p>Scruton szerint
ahhoz, hogy a 21. században sikeres konzervatív politikát lehessen
megteremteni, különböző alapvető összetevőkre van szükség.</p><p><strong>A szeretet erejével</strong></p><p>Az első <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a <em>„hihető”</em>
konzervativizmus </b></span>megléte: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>hihető és gyakorlatias megoldásokból induljon
ki, építsen a meglévő világ iránti szeretetből,</b></span> ne csak a kritikából.
Scruton szerint <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>alapvető emberi természetünkhöz tartozik a kapcsolódás, a
birtoklás iránti vágy, ami a szereteten alapul – szemben</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> azzal a
baloldali propagandával, amely a szándékokat kifordítva negatív
érzésekkel akarja megtölteni ugyanazokat a fogalmakat. Így próbálják <span style="background-color:rgb(255,229,153)">a
pozitív nemzeti érzéseket </span>xenofóbiának, idegengyűlöletnek lefordítani,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> a
szeretetet </span>gyűlöletté változtatni<span style="background-color:rgb(234,209,220)">. </span></b><b>Ez</b></span> Scruton szerint<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a baloldal <em>„morális inverziója”</em>, amely <span style="background-color:rgb(255,229,153)">a pozitív dolgokat</span> negatívumba fordítaná.</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A konzervatív gondolkodás alapeleme a nemzetállamokban való gondolkodás.</b></span> Minden politikai közösség a <em>„mi”</em>
meghatározásán alapszik. A törzs, a vallás, a nemzet és a birodalom is
egy közösség. A birodalmaknak leáldozott; a törzsi identitás túlontúl
homályos, nomád; a vallási identitás pedig univerzalitásra törekszik
Scruton szerint. A brit előadó úgy látja,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a nemzeti identitás adja a
terület, a szokások és a nyelv teljes egységét, és ebből születhet a
stabilitás és a béke.</b></span> Ezzel szemben <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az EU nem tudott egységes identitást
adni az európaiaknak.</b></span></p><p><strong>A szekularizmus és a képviselet védelme</strong></p><p>Scruton
szerint a konzervativizmus harmadik alapeleme<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a szekuláris jog
tisztelete és védelme. </b></span>Szerinte <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a 20. századi tragédiák szétrombolták <span style="background-color:rgb(255,229,153)">a
jog talapzatát</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)">, </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a diktatúrák </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az igazság szolgáltatása </b></span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">helyett az emberek
ellenőrzésére használták fel </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a jogot</span></b>. Roger <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Scruton nem híve a vallási
jognak, amibe természetesen a muszlim saría is beletartozik; hiszen a
vallás joga csak a vallást követőkre vonatkozik, az együttélés megoldása
helyett a konfliktusok növelését szolgálja.</b></span> A brit előadó<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> az
univerzális emberi jogok egyre terjeszkedő birodalma miatt is aggódik,
szerinte<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> ez is kikezdi </span>a nemzetállami, vagyis meghatározott keretek
között, közmegegyezésen alapuló jogrendszerek világát.</b></span></p><p>Fontos
konzervatív alapeszme <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a politikai képviselet </b></span>fogalma is. Scruton úgy
látja, nem a többségi hatalmat, hanem <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a különböző színezetű csoportok
megfelelő képviseletét kell preferálni. Szükség van egy felelős
kormányzatra, ám annak elszámoltathatónak kell lennie.</b></span> Burke nyomán
arról beszélt: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a képviselők</b><b>nek nem</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kötött mandátumú küldötteknek</b></span> k<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ell
lenniük, hanem olyan személyeknek, akik felelősen, a saját
tájékozottságuk és belátásuk szerint tudnak dönteni a köz ügyeiről. </b></span></p><p><strong>A szabad polgárság kultúrája</strong></p><p>Természetesen
konzervatív alapeszmény <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a polgárság, a polgári lét</b></span> is. Sir Roger
Scruton szerint<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> felelős polgárokra van szükség, akik részt vesznek a
közéletben, a kormányzás alakításában.</b></span> A polgári társadalom alkotja a „<em>jogok pajzsát”</em>, az <em>„idegenek közösségét”</em>;
akik<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> tisztában vannak azzal is, hogy a jogok mellé kötelezettségek is
járnak.</b></span> Fontos a polgárok kötelesség- és felelősségérzete, fontos a
polgárrá nevelés is, hiszen rajtunk áll, hogy polgárok vagy alattvalók
leszünk a saját nemzetünkben. Scruton szerint <span style="background-color:rgb(255,255,255)">a mai korban nagy dilemma
az, hogy a nagyra nőtt jóléti államok több előnnyel vagy több veszéllyel
járnak-e a polgári társadalmak számára, hogy csökkentik-e a
felelősségtudatukat.</span></p><p>Ehhez szorosan kapcsolódik egy újabb
konzervatív alapeszme, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a szabadság kultúrája</b></span> is. Az európai évszázadok
az egyének és a nemzeti közösségek felemelkedéséről szóltak. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A Nyugat
kitermelte a klasszikus liberalizmust, melyben szabadon választhatjuk
meg kormányainkat, s melyben intézményeink a társadalmi szerződést
képviselik.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>De a szabadság <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kultúrájából</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> ideológia lett, a liberalizmus a
folyamatos haladás, a progresszió útjára lépett, ami máig tart. </b></span>Scruton
szerint<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> az a fontos, hogy a szabadság kultúráját megőrizzük. <em>„A józan megoldások a folyamatos párbeszéden alapuló kompromisszumokból születnek”</em>.</b></span>
Adam Smith láthatatlan keze nem csak a gazdaságban, hanem egy jól
működő társadalomban is a jó irányba mozdíthatja el a dolgokat.</p><p>Sir Roger Scruton végül <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az önfeláldozás fogalmá</b></span>ról beszélt, ami szerinte nehéz feladat a mai társadalmakban. <em>„A társadalmaknak újra kell alkotniuk önmagukat, minden nemzedéknek meg kell szülnie az újabbat”</em>.
Szerinte ezért<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> fontos a házasság és a család intézményének és értékének
megőrzése. Ebből születik a nemzedékeken átnyúló lojalitás, ami fenn
tudja tartani a nemzeteket. És ez az, amit</b></span> – Scruton szavaival élve –<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a
posztmodern betegség folyamatosan támad.</b></span></p> </div>
<div id="gmail-shareandlikebox">
<div class="gmail-li0"><div class="gmail-fb-like gmail-fb_iframe_widget"><span style="vertical-align:bottom;width:450px;height:20px"></span></div>
</div>
<div style="width:300px;float:left">
<ul class="gmail-shareandlike"><li class="gmail-li1 gmail-left">
<br></li><li class="gmail-li4 gmail-left"><br></li></ul>
</div>
<div style="width:230px;float:left;margin-top:10px">
<ul class="gmail-shareandlike"><li class="gmail-li5 gmail-right">
<div style="float:left;padding:0px 0px 0px 10px"><a id="gmail-like" class="gmail-streetlike" title="Kattints ide, ha tetszett a cikk!"><span id="gmail-like_counter">57</span></a></div>
<div style="float:left;padding:0px 0px 0px 10px"><a id="gmail-dontlike" class="gmail-streetlike" title="Kattints ide, ha nem tetszett a cikk!"><span id="gmail-dontlike_counter">2</span></a></div></li></ul></div></div><br></div>