[Grem] Zrnyi Mikls s Szulejmn halla / Zrnyi Mikls s Szulejmn halla

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Sze. 10., Szo, 13:51:46 CEST 

Legendák és valóság: Zrínyi Miklós és Szulejmán halála

http://gondola.hu/cikkek/102254-Legendak_es_valosag__
Zrinyi_Miklos_es_Szulejman_halala.html
Zrínyi Miklós és I. Szulejmán szultán sorsa haláluk helyszíne és időpontja
miatt összefonódott.
2016. augusztus 28. 17:09
<http://gondola.hu/cikkek/102254-Legendak_es_valosag__Zrinyi_Miklos_es_Szulejman_halala.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/102254-Legendak_es_valosag__Zrinyi_Miklos_es_Szulejman_halala.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/102254-Legendak_es_valosag__Zrinyi_Miklos_es_Szulejman_halala.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/102254-Legendak_es_valosag__Zrinyi_Miklos_es_Szulejman_halala.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/102254-Legendak_es_valosag__Zrinyi_Miklos_es_Szulejman_halala.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/102254-Legendak_es_valosag__Zrinyi_Miklos_es_Szulejman_halala.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/102254-Legendak_es_valosag__Zrinyi_Miklos_es_Szulejman_halala.html#>
<http://gondola.hu/cikkek/102254-Legendak_es_valosag__Zrinyi_Miklos_es_Szulejman_halala.html#>

*Hogy mi is történt velük pontosan Szigetvár 1566-os ostrománál,* arra a
Történelmi Szemle legújabb számában megjelent és most rövidítve az mta.hu-n
is publikált tanulmányában válaszol Fodor Pál és Varga Szabolcs történész a
korabeli források alapján.

Komoly gondban van az a tanár, aki pontos választ kíván adni a diákok azon
kérdésére, hogy vajon mi történt a szigetvári ostrom utolsó napjaiban, *mikor
és hogyan halt meg a vár élén álló Zrínyi Miklós és az Oszmán Birodalmat
évtizedekig szilárdan irányító I. Szulejmán szultán. *Elég a történelmi
festményeket végignézni, és eluralkodik rajtunk a kétely. Zrínyi vajon
vakító napsütésben, fehér lovon rontott ki a szigeti belső várat övező
vizesárok feletti hídon, miként azt Peter Krafft monumentális festménye
ábrázolja, vagy Benczúrnak hisszük el, hogy az aggastyánként visszatekintő
kapitány apokaliptikus félhomályban tüzelte gyalogosan megmaradt övéit a
törmelékhegyeken állva, a túlvilág világossága felé törve?
*Johann Peter Krafft: Zrinyi kirohanása Forrás: szepmuveszeti.hu
<http://szepmuveszeti.hu>*


Esetleg Csontváry groteszkbe hajló képe az etalon, amelyen „a szigetvári
hős egy parasztbarokk kúria előtt álldogál kényelmes testtartásban, csípőre
tett kézzel, egymagában. Másik karja előrenyújtva, hihetnők, amerre a
pogányt sejti, markában kurta pengéjű szablya, ám e szabja inkább tőr, sőt
még inkább papírvágó kés, annál is inkább, mert ha figyelmesen vesszük, egy
papírfecnit látunk a hegyére tűzve, ami ugyanúgy lehet a megboldogult
Szulejmán utolsó ultimátuma, mint a mennyország térképe, és a kés nem is a
törökre, hanem egy gondosan ápolt egzotikus növényre mutat az udvar
közepén.”
*Csontváry Kosztka Tivadar: Zrínyi kirohanása Forrás: www.hung-art.hu
<http://www.hung-art.hu>*


Gondolhatnánk, hogy a művészi szabadság bánt ilyen nagyvonalúan a hősi
kitörés ábrázolásával, ám a korabeli források és az ebből táplálkozó
szakirodalom korántsem egyöntetű a kérdésben. Nem véletlenül, hiszen *
szemtanúnak csupán Zrínyi apródja, Ferenac Črnko, magyarul Cserenkó Ferenc
számított,* *ám tőle sem tagadható meg a tévedés joga, hiszen az utolsó
órák kaotikus forgatagában nem valószínű, hogy hidegvérű krónikásként az
események lehető legpontosabb memorizálására törekedett*, inkább minden
idegszálával a rá váró borzalmakra próbált felkészülni. Másrészt műve nem
azonnal készült el, és nem dokumentarista pontosságra törekedett – bár
rendkívül részletes és adatgazdag –, hanem* elsősorban a védőknek kívánt
emléket állítani, és ez önkéntelenül a múlt szelekciójával járt együtt.*

Az ostrom óta eltelt 450 évben a Zrínyi-kultusz felívelésével egyenes
arányban romlott a témával foglalkozó szakirodalom pontossága, és mára már
mind több dátum forog közkézen a vár elestével, valamint Zrínyi és
Szulejmán halálával kapcsolatban. E művekben *1566. szeptember 6., 7. és 8.
egyaránt megtalálható, amivel nem lenne semmi baj, hiszen a korból több más
jeles esemény idejét sem ismerjük pontosan.* Azonban itt nem ez a helyzet,
hiszen legfontosabb forrásaink helyesen rögzítették a kirohanás napját, azonban
az idő folyamán ez a naptárszámítási változások, fordítási, valamint
rekonstrukciós problémák miatt eltorzult, az internet robbanásszerű
terjedése óta pedig mintegy evolúciós törvényként különösen a hibás dátumok
tettek szert túlsúlyra.

Ezért érdemes rendet tenni a kérdésben és a korabeli keresztény és oszmán
források alapján rekonstruálni az eseményeket.

Fontos megemlíteni, hogy A Történelmi Szemle legújabb számában megjelent
tanulmányok összefoglalói
<http://www.tti.btk.mta.hu/esemenyek/2349-megjelent-a-tortenelmi-szemle-legujabb-szama.html>ezen
írásban csak a halál dátumával, módjával és helyszínével foglalkozunk, így
a dolgozatnak nem tárgya a historiográfia és a szöveghagyományozás
aprólékos vizsgálata, sem Zrínyi motivációjának kérdése.

*Beszámolók, hírek, híresztelések*

*Szigetvár 1566. évi ostroma már a kortársak szemében is jelképes
jelentőségű volt, így élénk érdeklődés övezte Magyarországon, a Habsburg
Monarchia országaiban és Itáliában is. A német nyelvű röplapok sokasága
mellett magyar nyelvű históriás ének, túlélők jelentései, humanista elégiák
és prózák, valamint történetírói igénnyel készült művek is foglalkoztak az
eseményekkel.*
*Zrínyi Miklós (Zund Mátyás egykorú rézmetszete) Forrás: keptar.oszk.hu
<http://keptar.oszk.hu>*

*Zrínyi halálának legfontosabb forrása a kirohanást túlélő szemtanú,
Cserenkó Ferenc műve. Az utolsó napokról szóló legfrissebb beszámolók pedig
kétségkívül az ostromgyűrűn átcsúszó hírvivők, kémek híradásai és a Győr
alatti keresztény táborban szájról szájra terjedő hírek, függetlenül azok
valóságtartalmától.*

*A győri táborban szeptember 11-én értesülhettek először Sziget elestéről,
és a források tanúsága szerint innen terjedt tovább a hír nyugat felé. **Bár
a halál mikéntjéről több verzió is élt, Miksa császár szeptember 21-én
Ágost szász választófejedelemnek írt levele bizonyítja, hogy a tragédia
pontos napjával ekkor már tisztában volt az udvar.* *A különböző hírek
sajátos egyvelegét kínálja* „Chantone” spanyol követ beszámolója II.
Fülöpnek. Szerinte Zrínyi egyedül maradt, egy ajtónyílásban húzta meg
magát, ahol a szultán megpróbálta rávenni a megadásra. Miután Zrínyi
hajthatatlannak bizonyult, egy janicsár először megsebesítette, majd két
újabb lövéssel végzett vele. Ezután a szultán elé vitték, aki e szavakkal
fogadta: „Horvát, horvát, sokszor kértelek, hogy add fel a várat, s te
vonakodtál, íme, most fejeddel együtt átadtad.”

Mindez arra bizonyíték, hogy már a kezdet kezdetén több legendás történet
lábra kapott Zrínyi haláláról, s ezek a hivatalos levelezés révén terjedtek
el.

A politikusi levelezésekkel rokon vonásokat mutatnak a nagyközönségnek
szóló nyomtatott újságok, amelyek ugyanúgy a konkrét hírek és a bizonytalan
híresztelések különös elegyéből álló ismereteket közöltek. A kirohanás
eseményeiről új fejezetet nyitott a szemtanú Cserenkó Ferenc
ostrombeszámolójának Budina Sámuel által lefordított műve, valamint az
ebből (is) táplálkozó történetírók: Forgách Ferenc, Kovacsóczy Farkas és
Istvánffy Miklós alkotásai. A dátum deformálódásának egyik első jele az a
Budina munkájából német nyelvre átültetett beszámoló, amelyben a kirohanás
napjaként szeptember 8-át adja meg az ismeretlen szerző.

*A kirohanás*

Cserenkótól és Budinától az alábbiakat tudjuk meg a halál
körülményeiről. *Szeptember
7-én reggel hat óra körül (Septembris die septima, hoc est vesperi D.
Mariae Virginis festo, et ipso mane circa horam sextam) a törökök
felgyújtották a belső várat, és megkezdődött a roham. **Zrínyi ezután
kezdett a halálra készülődni, átöltözött, elmondta katonái előtt a
beszédét, majd megtörtént a kirohanás. A szemtanú leírása szerint egy ágyút
sütöttek el a kapu torkából, majd Zrínyi vitézei élén az apjától örökölt
szablyával és egy kerek pajzzsal a hídra rohant, ahol összecsaptak* *a
törökökkel (ibidem in ipso ponte, cum Turcis conflixerant). A janicsárok
három helyen is eltalálták, a fejlövéstől azonnal összeesett (tribus in
locis globa percusserunt; ubi etiam ex eo ictu, quem capite excepit,
prolapsis in terram concidit), **katonái pedig a túlerő elől visszahúzódtak
a várba, míg a tetem a kapu előtt maradt.* A kitörésre tehát 7-én délelőtt
került sor. Budina szövegének fontos többlete, hogy csak nála olvasható az
a rész,* hogy a janicsáraga vágta le a halott Zrínyi fejét, amelyet
szeptember 8-án tűztek lándzsára a császári sátortól nem messze.* Cserenkó
szövegéből mindez hiányzik, miképp az ehhez köthető csodás időjárási
jelenségek is, így ezeket Budina más forrásból illesztette az elbeszélés
végére. Így a szeptember 8-ai dátum elterjedésében elsősorban őt terheli a
felelősség, hiszen neki köszönhetően idővel mind többen tették erre a napra
a vár elestét.

*Budina leírása kanonizálta Zrínyi halának eseménysorát.*

Ettől csak abban az esetben tértek el a közvetlen utódok, ha más
forrásokból, személyes emlékezésekből néhány részkérdésről eltérő adatokhoz
jutottak.

*Szép küzdelem, tisztes halál*

Az ostrommal foglalkozó kortárs történeti munkák közül kiemelkedő
jelentőségű a humanista* Forgách Ferenc váradi püspök röviden csak
Emlékirat Magyarország állapotáról címen emlegetett művéből az ostrom
utolsó pillanatairól megtudjuk, hogy „végül szeptember hetedikén, mindent
előkészítvén, gyújtólövedékekkel árasztották el a közeli tetőket, felhágtak
a falakra és mindenütt harcoltak. A mieink a legvégén a fegyverek és a láng
nyomására annyira összeszorultak, hogy elhatározták: kitárják a kaput,
kirohannak a külső várba és ott körbe tömörülve harcolnak, hogy a szép
küzdelmet tisztes halállal fejezzék be.”* Az ellenség ekkor már elözönlötte
a hidat és az udvart, így a kapuban elsütött ágyú komoly pusztítást okoz.
„Végül Zrínyi, miközben katonáival együtt kirohanni készült, hogy harcolva
rettenetes látványosságul szolgáljon, a hídon belül két puskagolyótól is
találva esett el…” *Forgách hitelt adott annak a feltételezésnek, hogy
Zrínyi tudatosan robbantotta fel a tornyot, és nem véletlenül történt a
detonáció a fosztogatás idején.*
*Szigetvár látképe (korabeli metszet) Forrás: keptar.oszk.hu
<http://keptar.oszk.hu>*


A Zrínyi-képre természetesen Istvánffy Miklós, a „Magyar Livius” gyakorolta
a legnagyobb hatást. A baranyai származású humanista főúr személyesen is
megfordult a várban, ismerte Zrínyit, egyik rokona pedig itt esett el a
kitörés során. A személyes érintettség okán alaposan körüljárta a témát, és
rendkívül részletesen írta le az utolsó pillanatokat. Az eddig
említettekhez képest a legnagyobb újdonság, hogy ő már szeptember 8-ra
tette a vár elestét. Aznap a janicsárok cserépbombákkal felgyújtották a
belső vár több épületét, majd rohamra gyülekeztek a török katonák. Zrínyi
ekkor öltözött át és tartotta meg az ultima oratiót. Ezek után került sor a
kapu kinyitására, egy ágyú elsütésére, majd a végső rohamra. Istvánffy nem
említi a halál helyét, csupán annyit tudunk, hogy először az oldalát
találják el, ám ekkor még buzdítja övéit, majd egy fejlövés végez vele.
Minden bizonnyal Alapi Gáspártól maradt fenn annak emléke, ahogy a
holttestet a janicsárok kifosztották, és hogy kevésen múlt, hogy holtában
nem csonkították meg a csuklóján levő arany karperecekért. A harc
végeztével Ali janicsáraga vágatta le a fejét, és ő szerezte meg Zrínyi
egyéb javait is, míg a maradványokat a bán egykori foglya, Vilics Musztafa
temettette el.

*Ismeretlen nyughely*

*A keresztény forrásokból megállapítható*, *hogy Zrínyi Miklós 1566.
szeptember 7-én dél körül, gyalogosan harcolva esett el a belső vár kapuja
előtt. Halálát két vagy három puskalövés okozta, amelyből az egyik halálos
fejlövés volt. **Ezek után került sor a holttest kirablására és a fej
leválasztására.* A belső vár és a külső vár közötti hídról nem tudjuk, hogy
felvonóhíd lett volna, a források ezt nem említik, az ábrázolások alapján
inkább ennek ellenkezője valószínű. A várárokban normális esetben az
Almás-patak vize hömpölygött, most azonban valószínűleg jobbára iszap volt
benne, és az ostromlók szeptember 5–6-án a medrét megpróbálták feltölteni.

*Sajnos nem tudjuk, hol nyugszanak Zrínyi maradványai*

Sajnos nem tudjuk, hol nyugszanak Zrínyi maradványai, de az bizonyos, hogy
nem vetették tűzre, miképp az a győri táborban felröppent. Ezt
megerősíti *Szokollu
Musztafa november 1-jén kelt levele, amelyben a budai pasa azt írta
Miksának, hogy „tisztességet tettem nekie; testét is eltemettettem, kár
volna olyan vitézlő úrnak testét, hogy az madarak ennék*”. A lehetséges
helyszínek között szerepelhet egy tömegsír, bár ez a legkevésbé valószínű,
valamint szóba jöhet egy különálló maradvány a halálesethez közel, esetleg
a vártól délnyugatra levő, úgynevezett katonatemetőben.

*Eltitkolt vég*

*Az, hogy Szigetvár elestének dátuma bizonytalanná vált, valójában a
Szulejmán szultán halála körüli bonyodalomnak köszönhető. A kitörésről
szóló korai történetekben rendre szerepelt a szultán, de arról, hogy már az
ostrom alatt elhunyt, csak hónapokkal később szerzett tudomást a nyugati
közvélemény.*
*II. Szulejmán szultán (Agostino de Musi metszete) Forrás: keptar.oszk.hu
<http://keptar.oszk.hu>*


A győri táborban nem rendelkeztek érdemi információval az oszmán táborról.
Emiatt a hadvezetés azzal számolt, hogy a szultán folytatja a hadjáratot,
sőt esetleg itt is telel a hadseregével. Forgách elbeszélése szerint „mi
szentül hittük, hogy Tokaj elveszett, mert Szulejmán haláláról sem akkor,
de jó ideig még ezután sem hallottunk semmi bizonyosat, sőt inkább arra
gondoltunk, hogy Budánál hidat vertek a Dunán; az ottani lakosztályokat és
istállókat is berendezték Szulejmán számára, mert azt beszélték, hogy Budán
fogja tölteni a telet”. Forgách és sokan mások nem véletlenül hitték ezt;*
Szokollu Mehmed nagyvezír folyamatosan terjesztette azt az álhírt, hogy a
szultán a vár rendbehozatala és a környékbeli várak meghódítása után Budára
vonul telelni, ahonnan a következő évben a Habsburg király ellen indul.*

*Gondoskodott róla, hogy ezek a hírek a magyar táborba és az oszmán
katonákhoz egyaránt eljussanak.*

*Sírkápolna a dombon*

Szulejmán halálának legvalószínűbb dátumát és körülményeit a török krónikák
segítségével tisztázhatjuk.* A szultán halálától az új szultán, II. Szelim
trónra lépéséig történt eseményekről hivatalos iratok nem szólnak, de
számos krónika foglalkozik velük több-kevesebb részletességgel. *Nézetünk
szerint a szultán és Zrínyi halálának 450. évfordulóján érdemes (újra)
leszögezni, hogy a leginkább hitelt érdemlő források alapján Szulejmán
szultán halála szeptember 7-én kora hajnalban, egy és két óra között,
Zrínyi Miklósé pedig 7-én déltájban következhetett be.
*A turbéki szőlőhegyen feltárt épület maradványai Fotó: Kitanics Máté *


Ha már igyekeztünk Zrínyi halálozási helyét tisztázni, befejezésül röviden
kitérünk Szulejmán elhalálozási helyének kérdésére is. Bár ezzel
kapcsolatban még a közelmúltban is komoly bizonytalanságok voltak, egy
komplex Fodor Pálnak az MTA 187. közgyűléséhez kapcsolódó régészeti
konferencián megtartott előadása a szigetvári ásatásokról
<http://videotorium.hu/hu/recordings/details/13149,Szigetvar_Szulejman_temetokapolnaja_nyomaban>szigetvári
kutatási program eddigi eredményeinek köszönhetően ma már könnyű helyzetben
vagyunk. *Oszmán-török forrásokból régóta tudtuk, hogy Szulejmán ott halt
meg, ott temették el ideiglenesen (42 napra) és ott emeltek később emlékére
sírkápolnát, ahol az ostrom idején díszes sátorkomplexuma (az otağ-i
hümayun) állt.* Bár az említett keresztény források ezt a helyet
egyértelműen a semléki/szemlőhegyi/zsibóti dombra tették, utóbb még két
másik helyszín (az Almás-patak mente, illetve a mai turbéki templom) is
szóba jött a szultán táborhelyeként.

A turbéki szőlőhegyen folytatott tavalyi és idei régészeti ásatások azonban
felszínre hozták az egykori sírkápolna (türbe) és a mellette álló egyéb
épületek maradványait.

*Ami egyértelműen bizonyítja, hogy valóban a Szigetvártól 4,2 kilométer
távolságban fekvő zsibóti dombon állt a szultáni emléktürbe,
következésképpen a szultáni sátor is 1566-ban, amelyben az oszmán uralkodó
szeptember 7-én kora hajnalban – Istvánffy Miklós tudomása szerint
„betegségtől s vénségtől is megnehezedvén, s megveszett első szárcsontjának
fájdalmához hasa folyása is rája érkezvén” – elhunyt, és amely alatt a
korabeli hiedelmek szerint az uralkodó belső szerveit is eltemették.*

*A szerzők:*

Fodor Pál, az MTA doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi
Kutatóközpontjának főigazgatója

Varga Szabolcs, a Pécsi Hittudományi Főiskola docense
Fodor Pál, Varga Szabolcs, mta.hu
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160910/52ff22e8/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl