<div dir="ltr"><div>Legendák és valóság: Zrínyi Miklós és Szulejmán halála<br><br><a href="http://gondola.hu/cikkek/102254-Legendak_es_valosag__Zrinyi_Miklos_es_Szulejman_halala.html" target="_blank">http://gondola.hu/cikkek/<wbr>102254-Legendak_es_valosag__<wbr>Zrinyi_Miklos_es_Szulejman_<wbr>halala.html</a><br></div>
<div><span>Zrínyi Miklós és I. Szulejmán szultán sorsa haláluk helyszíne és időpontja miatt összefonódott. </span></div>
<div>
</div>
<div>
2016. augusztus 28. 17:09
</div>
<div>
<div>
<a href="http://gondola.hu/cikkek/102254-Legendak_es_valosag__Zrinyi_Miklos_es_Szulejman_halala.html#" title="E-mail" target="_blank"><span style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;min-height:16px;width:16px"></span></a>
<a href="http://gondola.hu/cikkek/102254-Legendak_es_valosag__Zrinyi_Miklos_es_Szulejman_halala.html#" title="Nyomtat" target="_blank"><span style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;min-height:16px;width:16px"></span></a>
<a href="http://gondola.hu/cikkek/102254-Legendak_es_valosag__Zrinyi_Miklos_es_Szulejman_halala.html#" title="Twitter" target="_blank"><span style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;min-height:16px;width:16px"></span></a>
<a href="http://gondola.hu/cikkek/102254-Legendak_es_valosag__Zrinyi_Miklos_es_Szulejman_halala.html#" title="Gmail" target="_blank"><span style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;min-height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Google+">
<div style="width:90px;min-height:25px"><span></span></div></a><a href="http://gondola.hu/cikkek/102254-Legendak_es_valosag__Zrinyi_Miklos_es_Szulejman_halala.html#" title="Pinterest" target="_blank"><span style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;min-height:16px;width:16px"></span></a>
<a href="http://gondola.hu/cikkek/102254-Legendak_es_valosag__Zrinyi_Miklos_es_Szulejman_halala.html#" title="MySpace" target="_blank"><span style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;min-height:16px;width:16px"></span></a>
<a href="http://gondola.hu/cikkek/102254-Legendak_es_valosag__Zrinyi_Miklos_es_Szulejman_halala.html#" title="Kedvencek/Könyvjelzők" target="_blank"><span style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;min-height:16px;width:16px"></span></a>
<a href="http://gondola.hu/cikkek/102254-Legendak_es_valosag__Zrinyi_Miklos_es_Szulejman_halala.html#" title="Még több..." target="_blank"><span style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;min-height:16px;width:16px"></span></a>
</div>
<div style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:59px;min-height:20px"></span></div>
</div>
<div><img style="margin-right: 0px;" src="http://gondola.hu/kepek/nyito/100096.jpg" alt="" height="96" width="145"></div>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Hogy mi is történt velük pontosan Szigetvár 1566-os ostrománál,</b></span> arra a
Történelmi Szemle legújabb számában megjelent és most rövidítve az
mta.hu-n is publikált tanulmányában válaszol Fodor Pál és Varga Szabolcs
történész a korabeli források alapján.</p>
<div>
<p>
Komoly gondban van az a tanár, aki pontos választ kíván adni a diákok
azon kérdésére, hogy vajon mi történt a szigetvári ostrom utolsó
napjaiban, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>mikor és hogyan halt meg a vár élén álló Zrínyi Miklós és az
Oszmán Birodalmat évtizedekig szilárdan irányító I. Szulejmán szultán.
</b></span>Elég a történelmi festményeket végignézni, és eluralkodik rajtunk a
kétely. <span style="background-color:rgb(255,255,255)">Zrínyi vajon vakító napsütésben, fehér lovon rontott ki a
szigeti belső várat övező vizesárok feletti hídon, miként azt Peter
Krafft monumentális festménye ábrázolja, vagy Benczúrnak hisszük el,
hogy az aggastyánként visszatekintő kapitány apokaliptikus félhomályban
tüzelte gyalogosan megmaradt övéit a törmelékhegyeken állva, a túlvilág
világossága felé törve?</span></p>
<div>
<img alt="" src="http://mta.hu/data/cikkek/106/1067/cikk-106747/0_kraft_zrinyi_kirohanasa_fit_1000x10000.jpg" style="margin-right: 0px;" height="212" width="296"> <i><span>Johann Peter Krafft: Zrinyi kirohanása</span> <span>Forrás: <a href="http://szepmuveszeti.hu" target="_blank">szepmuveszeti.hu</a></span></i></div>
<div>
</div>
<p>
Esetleg Csontváry groteszkbe hajló képe az etalon, amelyen „a
szigetvári hős egy parasztbarokk kúria előtt álldogál kényelmes
testtartásban, csípőre tett kézzel, egymagában. Másik karja
előrenyújtva, hihetnők, amerre a pogányt sejti, markában kurta pengéjű
szablya, ám e szabja inkább tőr, sőt még inkább papírvágó kés, annál is
inkább, mert ha figyelmesen vesszük, egy papírfecnit látunk a hegyére
tűzve, ami ugyanúgy lehet a megboldogult Szulejmán utolsó ultimátuma,
mint a mennyország térképe, és a kés nem is a törökre, hanem egy
gondosan ápolt egzotikus növényre mutat az udvar közepén.”</p><div><span>
<ins></ins>
</span>
</div>
<div>
<img alt="" src="http://mta.hu/data/cikkek/106/1067/cikk-106747/0_csontvary_zrinyi_kirohanasa_fit_640x10000.jpg?key=c107f823569e0aa074a4aa6a97c96862" style="margin-right: 0px;" height="222" width="351"> <i><span>Csontváry Kosztka Tivadar: Zrínyi kirohanása </span> <span>Forrás: <a href="http://www.hung-art.hu" target="_blank">www.hung-art.hu</a></span></i></div>
<div>
</div>
<p>
Gondolhatnánk, hogy a művészi szabadság bánt ilyen nagyvonalúan a hősi
kitörés ábrázolásával, ám a korabeli források és az ebből táplálkozó
szakirodalom korántsem egyöntetű a kérdésben. Nem véletlenül, hiszen <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
szemtanúnak csupán Zrínyi apródja, Ferenac Črnko, magyarul Cserenkó
Ferenc számított,</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ám tőle sem tagadható meg a tévedés joga, hiszen az
utolsó órák kaotikus forgatagában nem valószínű, hogy hidegvérű
krónikásként az események lehető legpontosabb memorizálására törekedett</b></span>,
inkább minden idegszálával a rá váró borzalmakra próbált felkészülni.
Másrészt műve nem azonnal készült el, és nem dokumentarista pontosságra
törekedett – bár rendkívül részletes és adatgazdag –, hanem<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> elsősorban a
védőknek kívánt emléket állítani, és ez önkéntelenül a múlt
szelekciójával járt együtt.</b></span></p>
<p>
Az ostrom óta eltelt 450 évben a Zrínyi-kultusz felívelésével egyenes
arányban romlott a témával foglalkozó szakirodalom pontossága, és mára
már mind több dátum forog közkézen a vár elestével, valamint Zrínyi és
Szulejmán halálával kapcsolatban. E művekben <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1566. szeptember 6., 7. és
8. egyaránt megtalálható, amivel nem lenne semmi baj, hiszen a korból
több más jeles esemény idejét sem ismerjük pontosan.</b></span> Azonban itt nem ez a
helyzet, hiszen legfontosabb forrásaink helyesen rögzítették a
kirohanás napját, <span style="background-color:rgb(255,255,255)">azonban az idő folyamán ez a naptárszámítási
változások, fordítási, valamint rekonstrukciós problémák miatt
eltorzult, az internet robbanásszerű terjedése óta </span>pedig mintegy
evolúciós törvényként különösen a hibás dátumok tettek szert túlsúlyra.</p>
<p>
Ezért érdemes rendet tenni a kérdésben és a korabeli keresztény és oszmán források alapján rekonstruálni az eseményeket.</p>
<p>
Fontos megemlíteni, hogy <span><span><span><a href="http://www.tti.btk.mta.hu/esemenyek/2349-megjelent-a-tortenelmi-szemle-legujabb-szama.html" target="_blank">A Történelmi Szemle legújabb számában megjelent tanulmányok összefoglalói </a></span></span></span><span>ezen írásban</span>
csak a halál dátumával, módjával és helyszínével foglalkozunk, így a
dolgozatnak nem tárgya a historiográfia és a szöveghagyományozás
aprólékos vizsgálata, sem Zrínyi motivációjának kérdése.</p>
<p>
<b>Beszámolók, hírek, híresztelések</b></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Szigetvár 1566. évi ostroma már a kortársak szemében is jelképes
jelentőségű volt, így élénk érdeklődés övezte Magyarországon, a Habsburg
Monarchia országaiban és Itáliában is. A német nyelvű röplapok sokasága
mellett magyar nyelvű históriás ének, túlélők jelentései, humanista
elégiák és prózák, valamint történetírói igénnyel készült művek is
foglalkoztak az eseményekkel.</b></span></p>
<div>
<img style="margin-right: 0px;" alt="" src="http://mta.hu/data/cikkek/106/1067/cikk-106747/0_zrinyi_fit_280x10000.jpg" height="148" width="102"> <i><span>Zrínyi Miklós (Zund Mátyás egykorú rézmetszete)</span> <span>Forrás: <a href="http://keptar.oszk.hu" target="_blank">keptar.oszk.hu</a></span></i></div>
<div><br><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Zrínyi halálának legfontosabb forrása a kirohanást túlélő szemtanú,
Cserenkó Ferenc műve. Az utolsó napokról szóló legfrissebb beszámolók
pedig kétségkívül az ostromgyűrűn átcsúszó hírvivők, kémek híradásai és a
Győr alatti keresztény táborban szájról szájra terjedő hírek,
függetlenül azok valóságtartalmától.</b></span></div>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A győri táborban szeptember 11-én értesülhettek először Sziget
elestéről, és a források tanúsága szerint innen terjedt tovább a hír
nyugat felé.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b><b>Bár a halál mikéntjéről több verzió is élt, Miksa császár
szeptember 21-én Ágost szász választófejedelemnek írt levele bizonyítja,
hogy a tragédia pontos napjával ekkor már tisztában volt az udvar.</b><span style="background-color:rgb(208,224,227)"> <u>A
különböző hírek sajátos egyvelegét kínálja</u> „Chantone” spanyol követ
beszámolója II. Fülöpnek. Szerinte Zrínyi egyedül maradt, egy
ajtónyílásban húzta meg magát, ahol a szultán megpróbálta rávenni a
megadásra. Miután Zrínyi hajthatatlannak bizonyult, egy janicsár először
megsebesítette, majd két újabb lövéssel végzett vele. Ezután a szultán
elé vitték, aki e szavakkal fogadta: „Horvát, horvát, sokszor kértelek,
hogy add fel a várat, s te vonakodtál, íme, most fejeddel együtt
átadtad.”</span></span></p>
<p>
Mindez arra bizonyíték, hogy már a kezdet kezdetén több legendás
történet lábra kapott Zrínyi haláláról, s ezek a hivatalos levelezés
révén terjedtek el.</p>
<p>
A politikusi levelezésekkel rokon vonásokat mutatnak a nagyközönségnek
szóló nyomtatott újságok, amelyek ugyanúgy a konkrét hírek és a
bizonytalan híresztelések különös elegyéből álló ismereteket közöltek. A
kirohanás eseményeiről új fejezetet nyitott a szemtanú Cserenkó Ferenc
ostrombeszámolójának Budina Sámuel által lefordított műve, valamint az
ebből (is) táplálkozó történetírók: Forgách Ferenc, Kovacsóczy Farkas és
Istvánffy Miklós alkotásai. A dátum deformálódásána<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style=""></span></span>k egyik első jele az
a Budina munkájából német nyelvre átültetett beszámoló, amelyben a
kirohanás napjaként szeptember 8-át adja meg az ismeretlen szerző.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A kirohanás</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)">Cserenkótól és Budinától az alábbiakat tudjuk meg</span> a halál körülményeiről. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Szeptember 7-én reggel hat óra körül (<i>Septembris die septima, hoc est vesperi D. Mariae Virginis festo, et ipso mane circa horam sextam</i>)
a törökök felgyújtották a belső várat, és megkezdődött a roham. </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Zrínyi
ezután kezdett a halálra készülődni, átöltözött, elmondta katonái előtt a
beszédét, majd megtörtént a kirohanás. A szemtanú leírása szerint egy
ágyút sütöttek el a kapu torkából, majd Zrínyi vitézei élén az apjától
örökölt szablyával és egy kerek pajzzsal a hídra rohant, ahol
összecsaptak</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a törökökkel (<i>ibidem in ipso ponte, cum Turcis conflixerant</i>). A janicsárok három helyen is eltalálták, a fejlövéstől azonnal összeesett (<i>tribus in locis globa percusserunt; ubi etiam ex eo ictu, quem capite excepit, prolapsis in terram concidit</i>),
</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>katonái pedig a túlerő elől visszahúzódtak a várba, míg a tetem a kapu
előtt maradt.</b></span> A kitörésre tehát 7-én délelőtt került sor.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> </b>Budina
szövegének fontos többlete, hogy csak nála olvasható az a rész,<b> hogy a
janicsáraga vágta le a halott Zrínyi fejét, amelyet szeptember 8-án
tűztek lándzsára a császári sátortól nem messze.</b></span> Cserenkó szövegéből
mindez hiányzik, miképp az ehhez köthető csodás időjárási jelenségek is,
így ezeket Budina más forrásból illesztette az elbeszélés végére. Így a
szeptember 8-ai dátum elterjedésében elsősorban őt terheli a
felelősség, hiszen neki köszönhetően idővel mind többen tették erre a
napra a vár elestét.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Budina leírása kanonizálta Zrínyi halának eseménysorát.</b></span></p>
<p>
Ettől csak abban az esetben tértek el a közvetlen utódok, ha más
forrásokból, személyes emlékezésekből néhány részkérdésről eltérő
adatokhoz jutottak.</p>
<p>
<b>Szép küzdelem, tisztes halál</b></p>
<p>
Az ostrommal foglalkozó kortárs történeti munkák közül kiemelkedő
jelentőségű a humanista<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Forgách Ferenc váradi püspök röviden csak <i>Emlékirat Magyarország állapotáról</i>
címen emlegetett művéből az ostrom utolsó pillanatairól megtudjuk, hogy
„végül szeptember hetedikén, mindent előkészítvén, gyújtólövedékekkel
árasztották el a közeli tetőket, felhágtak a falakra és mindenütt
harcoltak. A mieink a legvégén a fegyverek és a láng nyomására annyira
összeszorultak, hogy elhatározták: kitárják a kaput, kirohannak a külső
várba és ott körbe tömörülve harcolnak, hogy a szép küzdelmet tisztes
halállal fejezzék be.”</b></span> Az ellenség ekkor már elözönlötte a hidat és az
udvart, így a kapuban elsütött ágyú komoly pusztítást okoz. „Végül
Zrínyi, miközben katonáival együtt kirohanni készült, hogy harcolva
rettenetes látványosságul szolgáljon, a hídon belül két puskagolyótól is
találva esett el…” <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Forgách hitelt adott annak a feltételezésnek, hogy
Zrínyi tudatosan robbantotta fel a tornyot, és nem véletlenül történt a
detonáció a fosztogatás idején.</b></span></p>
<div>
<b><img alt="" src="http://mta.hu/data/cikkek/106/1067/cikk-106747/0_szigetvar_kepe_fit_1000x10000.jpg?key=ee4d1bb251e5e010c3dcf60844d1222b" style="min-height:312px;width:500px"></b> <i><span>Szigetvár látképe (korabeli metszet)</span> <span>Forrás: <a href="http://keptar.oszk.hu" target="_blank">keptar.oszk.hu</a></span></i></div>
<div>
</div>
<p>
A Zrínyi-képre természetesen Istvánffy Miklós, a „Magyar Livius”
gyakorolta a legnagyobb hatást. A baranyai származású humanista főúr
személyesen is megfordult a várban, ismerte Zrínyit, egyik rokona pedig
itt esett el a kitörés során. A személyes érintettség okán alaposan
körüljárta a témát, és rendkívül részletesen írta le az utolsó
pillanatokat. Az eddig említettekhez képest a legnagyobb újdonság, hogy ő
már szeptember 8-ra tette a vár elestét. Aznap a janicsárok
cserépbombákkal felgyújtották a belső vár több épületét, majd rohamra
gyülekeztek a török katonák. Zrínyi ekkor öltözött át és tartotta meg az
ultima oratiót. Ezek után került sor a kapu kinyitására, egy ágyú
elsütésére, majd a végső rohamra. Istvánffy nem említi a halál helyét,
csupán annyit tudunk, hogy először az oldalát találják el, ám ekkor még
buzdítja övéit, majd egy fejlövés végez vele. Minden bizonnyal Alapi
Gáspártól maradt fenn annak emléke, ahogy a holttestet a janicsárok
kifosztották, és hogy kevésen múlt, hogy holtában nem csonkították meg a
csuklóján levő arany karperecekért. A harc végeztével Ali janicsáraga
vágatta le a fejét, és ő szerezte meg Zrínyi egyéb javait is, míg a
maradványokat a bán egykori foglya, Vilics Musztafa temettette el.</p>
<p>
<b>Ismeretlen nyughely</b></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A keresztény forrásokból megállapítható</b></span>, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>hogy Zrínyi Miklós 1566.
szeptember 7-én dél körül, gyalogosan harcolva esett el a belső vár
kapuja előtt. Halálát két vagy három puskalövés okozta, amelyből az
egyik halálos fejlövés volt. </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ezek után került sor a holttest kirablására
és a fej leválasztására.</b></span> A belső vár és a külső vár közötti hídról nem
tudjuk, hogy felvonóhíd lett volna, a források ezt nem említik, az
ábrázolások alapján inkább ennek ellenkezője valószínű. A várárokban
normális esetben az Almás-patak vize hömpölygött, most azonban
valószínűleg jobbára iszap volt benne, és az ostromlók szeptember 5–6-án
a medrét megpróbálták feltölteni.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Sajnos nem tudjuk, hol nyugszanak Zrínyi maradványai</b></span></p>
<p>
Sajnos nem tudjuk, hol nyugszanak Zrínyi maradványai, de az bizonyos,
hogy nem vetették tűzre, miképp az a győri táborban felröppent. Ezt
megerősíti <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Szokollu Musztafa november 1-jén kelt levele, amelyben a
budai pasa azt írta Miksának, hogy „tisztességet tettem nekie; testét is
eltemettettem, kár volna olyan vitézlő úrnak testét, hogy az madarak
ennék</b></span>”. A lehetséges helyszínek között szerepelhet egy tömegsír, bár ez a
legkevésbé valószínű, valamint szóba jöhet egy különálló maradvány a
halálesethez közel, esetleg a vártól délnyugatra levő, úgynevezett
katonatemetőben.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Eltitkolt vég</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az, hogy Szigetvár elestének dátuma bizonytalanná vált, valójában a
Szulejmán szultán halála körüli bonyodalomnak köszönhető. A kitörésről
szóló korai történetekben rendre szerepelt a szultán, de arról, hogy már
az ostrom alatt elhunyt, csak hónapokkal később szerzett tudomást a
nyugati közvélemény.</b></span></p>
<div>
<img alt="" src="http://mta.hu/data/cikkek/106/1067/cikk-106747/0_ii_szulejman_fit_280x10000.jpg"> <i><span>II. Szulejmán szultán (Agostino de Musi metszete)</span> <span>Forrás: <a href="http://keptar.oszk.hu" target="_blank">keptar.oszk.hu</a></span></i></div>
<div>
</div>
<p>
A győri táborban nem rendelkeztek érdemi információval az oszmán
táborról. Emiatt a hadvezetés azzal számolt, hogy a szultán folytatja a
hadjáratot, sőt esetleg itt is telel a hadseregével. Forgách elbeszélése
szerint „mi szentül hittük, hogy Tokaj elveszett, mert Szulejmán
haláláról sem akkor, de jó ideig még ezután sem hallottunk semmi
bizonyosat, sőt inkább arra gondoltunk, hogy Budánál hidat vertek a
Dunán; az ottani lakosztályokat és istállókat is berendezték Szulejmán
számára, mert azt beszélték, hogy Budán fogja tölteni a telet”. Forgách
és sokan mások nem véletlenül hitték ezt;<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Szokollu Mehmed nagyvezír
folyamatosan terjesztette azt az álhírt, hogy a szultán a vár
rendbehozatala és a környékbeli várak meghódítása után Budára vonul
telelni, ahonnan a következő évben a Habsburg király ellen indul.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Gondoskodott róla, hogy ezek a hírek a magyar táborba és az oszmán katonákhoz egyaránt eljussanak.</b></span></p>
<p>
<b>Sírkápolna a dombon</b></p>
<p>
Szulejmán halálának legvalószínűbb dátumát és körülményeit a török
krónikák segítségével tisztázhatjuk.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A szultán halálától az új szultán,
II. Szelim trónra lépéséig történt eseményekről hivatalos iratok nem
szólnak, de számos krónika foglalkozik velük több-kevesebb
részletességgel. </b></span>Nézetünk szerint a szultán és Zrínyi halálának 450.
évfordulóján érdemes (újra) leszögezni, hogy a leginkább hitelt érdemlő
források alapján Szulejmán szultán halála szeptember 7-én kora
hajnalban, egy és két óra között, Zrínyi Miklósé pedig 7-én déltájban
következhetett be.</p>
<div>
<img alt="" src="http://mta.hu/data/cikkek/106/1067/cikk-106747/szigetvari_asatas_fit_640x10000.JPG?key=0e6af652b1e1999624f575f0cf9857db" style="margin-right: 0px;" height="247" width="372"> <i><span>A turbéki szőlőhegyen feltárt épület maradványai</span> <span>Fotó: Kitanics Máté </span></i></div>
<div>
</div>
<p>
Ha már igyekeztünk Zrínyi halálozási helyét tisztázni, befejezésül
röviden kitérünk Szulejmán elhalálozási helyének kérdésére is. Bár ezzel
kapcsolatban még a közelmúltban is komoly bizonytalanságok voltak, egy
komplex <span><span><span><a href="http://videotorium.hu/hu/recordings/details/13149,Szigetvar_Szulejman_temetokapolnaja_nyomaban" target="_blank">Fodor Pálnak az MTA 187. közgyűléséhez kapcsolódó régészeti konferencián megtartott előadása a szigetvári ásatásokról</a></span></span></span><span>szigetvári kutatási </span>program
eddigi eredményeinek köszönhetően ma már könnyű helyzetben vagyunk.
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Oszmán-török forrásokból régóta tudtuk, hogy Szulejmán ott halt meg, ott
temették el ideiglenesen (42 napra) és ott emeltek később emlékére
sírkápolnát, ahol az ostrom idején díszes sátorkomplexuma (az <i>otağ-i hümayun</i>)
állt.</b></span> Bár az említett keresztény források ezt a helyet egyértelműen a
semléki/szemlőhegyi/zsibóti dombra tették, utóbb még két másik helyszín
(az Almás-patak mente, illetve a mai turbéki templom) is szóba jött a
szultán táborhelyeként.</p>
<p>
A turbéki szőlőhegyen folytatott tavalyi és idei régészeti ásatások
azonban felszínre hozták az egykori sírkápolna (türbe) és a mellette
álló egyéb épületek maradványait.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ami egyértelműen bizonyítja, hogy valóban a Szigetvártól 4,2 kilométer
távolságban fekvő zsibóti dombon állt a szultáni emléktürbe,
következésképpen a szultáni sátor is 1566-ban, amelyben az oszmán
uralkodó szeptember 7-én kora hajnalban – <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Istvánffy Miklós tudomása
szerint „betegségtől s vénségtől is megnehezedvén, s megveszett első
szárcsontjának fájdalmához hasa folyása is rája érkezvén”</span> – elhunyt, és
amely alatt a korabeli hiedelmek szerint az uralkodó belső szerveit is
eltemették.</b></span></p>
<div>
<p>
<i>A szerzők:<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style=""></span></span></i></p>
<p>
Fodor Pál, az MTA doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója</p>
<p>
Varga Szabolcs, a Pécsi Hittudományi Főiskola docense</p>
</div>
</div>
<div>Fodor Pál, Varga Szabolcs, <a href="http://mta.hu" target="_blank">mta.hu</a></div></div>