[Grem] Nmeth S.(HitGyl.): 'Az iszlm s a ballib. oldal szvetsge fenyeget" (az interj 2.rszben)

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Sze. 3., Szo, 20:27:22 CEST 

Az iszlám és a balliberális oldal szövetsége fenyegetés – Németh Sándor a
Mandinernek
<http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20160831_az_iszlam_es_a_balliberalis_oldal_szovetsege_fenyegetes_nemeth_sandor_a_mandinernek>

http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20160831_az_iszlam_es_a_b
alliberalis_oldal_szovetsege_fenyegetes_nemeth_sandor_a_mandinernek
2016. augusztus 31. 13:59 | *Írta: Balogh Ákos Gergely
<http://mandiner.hu/szerzo/balogh_akos_gergely>*, *Bukovics Martin
<http://kereszteny.mandiner.hu/szerzo/bukovics_martin>*

*Kuláknak és reakciósnak nyilvánított, hívő katolikus családban nőtt
fel,* *mégis
egy illegális határátlépési kísérlet miatt fenyegető börtön kellett ahhoz,
hogy először spontán imádkozzon Istenhez*. A kommunizmus alatt keresztény
mozgalmat indított, s a rendszerváltás után az ország egyik
legbefolyásosabb emberévé emelkedett Németh Sándor, a Hit Gyülekezetének
alapítója és vezető lelkésze. A Mandiner.kereszténynek adott nagyinterjúban
Németh Sándort a gyülekezet történetéről, az SZDSZ-hez, az ATV-hez,
Amerikához és Izraelhez fűződő viszonyáról, valamint az iszlámról, a
migrációról és Európa jövőjéről vallott kritikus nézeteiről is faggattuk.
Szerinte „ki tudott alakulni az iszlám és a balliberális oldal között egy
szövetség”, ami új helyzet elé állítja a keresztényeket.

*Mi indította el azon az úton, hogy saját vallási mozgalmat alapítson?*

Ez egy nagyon bonyolult és hosszú történet.* Katolikus neveltetést kaptam,
sokáig követtem is a katolikus vallást.* Gyerekkoromban, az
ötvenes-hatvanas években a szüleim elvárták, hogy misére járjak.* Így
mindig is érdekelt a keresztény világ,* annak ellenére, hogy a kettős
nevelésnek én is áldozata voltam.a hatvanas évek Jézus-mozgalmának
kirobbanása – ez a Szabad Európa Rádión és bizonyos egyházi csatornákon
keresztül hozzánk is eljutott –, de* az igazi fordulópont az volt, amikor
megpróbáltam elhagyni az országot, de elfogtak a jugoszláv határon.*

Jól gondoljuk, hogy nem Jugoszlávia volt a célja? Hova készült?

Az Egyesült Államokba. Ez a sikertelen emigrációs kísérlet – akkor
disszidálásnak hívták – hozott fordulópontot az életemben, amit én akkor
isteni meghallgatásnak gondoltam. *Azóta vagyok Biblia-olvasó ember, előtte
inkább csak a liturgiát követtem, ezt követően iratkoztam be a katolikus
hittudományi akadémiára.*

*Mi történt mikor elfogták?*

Megvertek, megkínoztak. Az akkori jogszabályok szerint a jugoszlávoknak
vissza kellett adniuk a* határsértőket, akikre nyolc hónapos börtönbüntetés
várt. Ott imádkoztam Istenhez először spontán módon,* azaz nem abban a
kötött formában, ahogy a katolikusoknál szokás. Megfogadtam: ha ebből a
helyzetből megszabadulok, és nem kell Magyarországon börtönbe vonulnom, az
egész életemet az igazság keresésének szolgálatába állítom.

*Ennyire rémisztően hatott a börtön gondolata?*

A börtönélményeimet most nem akarom megosztani, az hat nap volt csupán.
Akkor fordultam Istenhez, mikor világossá vált, hogy nem fogok tudni
eljutni az Egyesült Államokba. Egyszer csak aztán behívatott a
börtönigazgató, és közölte, én nem vagyok börtönbe való ember, felejtsek el
mindent, nem jártam itt soha, mehetek, a börtön ügyvédje elvisz majd
Letenyére, folytassam inkább a tanulmányaimat. Ennyi volt. És betartották.

*Később sem nyúltak ön után, nem emlékeztették a szívességre?*

Nem, legalábbis nekem közvetlenül nem volt ilyen tapasztalatom. Hogy a
háttérben mi történt, nem tudom. *A kommunizmus egyik fő jellemzője volt,
hogy titkos államot működtetett, az elnyomottak nem rendelkezhettek azokkal
az információkkal, amik irányították a sorsukat, befolyásolták a
helyzetüket. Egy olyan szociológiai háttérrel rendelkező ember, mint én,
nem juthattam ezen információk birtokába. Sem a kulák szüleim, sem én nem
voltam a rendszer támogatója, sem támogatottja, reakciós figurának voltam
elkönyvelve. Mindig is tapasztaltuk a diszkriminációt, gyerekkoromban több
házkutatást, zaklatást átéltem, ott lebegett a fejünk felett a kitelepítés
jelentette fenyegetés, valami feljelentés mindig volt.*

* „A célom az volt, hogy a marxizmussal szemben meg tudjam védeni a
hitemet”*



*Merrefelé éltek?*

Nagykanizsa mellett.

*És honnan jöttek az amerikai tervek?*

Nagyapám hosszú ideig élt New Yorkban, sokat mesélt, és nekem Amerika lett
az álmom.

*Elég reménytelen álom volt az akkor.*

Annyira nem. Nagykanizsáról nagyon sok fiatal kijutott Nyugatra.

*Legálisan?*

Illegálisan, Jugoszlávián keresztül. Sok ismerősöm elhagyta Magyarországot.

*Említette a katolikus szertartásoktól eltérő, spontán imát. Már akkor is
túl szűkösnek érezte az egyház szervezeti kereteit?*

Akkor még nem*. A célom akkor az volt, hogy egy olyan szisztematikus,
világos filozófiai-teológiai rendszer ismerője legyek, ami felkészít engem
arra, hogy a marxizmussal szemben meg tudjam védeni a hitemet.
Intellektuális szempontból is vonzott a katolikus filozófia és teológia*. A
hetvenes évek elején hallottam először az USA-beli karizmatikus
mozgalomról. A katolikus misztika – az Istenről szóló spirituális
tapasztalatok – már ezelőtt is érdekelt, így elkezdtem tanulmányozni ezt az
irányzatot. Majd megtudtam, hogy Magyarországon is vannak ilyen
kezdeményezések a református egyházban és a szabad keresztény
közösségekben, valamint hogy létezik pünkösdi egyház. Ezek a keresztény
irányzatok számomra addig ismeretlenek voltak.

*Ezek mind underground mozgalmak voltak?*

Egy részük igen. *A katolikus egyház akkor a titkosszolgálat megszállása
alatt állt. Lehetett tudni, kiket rendeltek be kihallgatásra, illetve hogy
a teológiai iskolában kik a rendőrség és a szolgálatok informátorai.*
Budapesten működött már a Bokor-közösség, számunkra tehát nyilvánvalóvá
vált, hogy a hitgyakorlatnak csak egy hiteles formája lehet, az
underground, illetve házi közösség. De én már azelőtt is ezt * preferáltam,
hogy a karizmatikus mozgalmat megismertem volna. Akkor az még nem is volt
itthon. Olyanok voltak, amelyek a katolikus hitgyakorlatot kívánták
megújítani, illetve spirituális tartalommal megtölteni – titkosszolgálati
kontroll nélkül. *Ezen mozgalmak egyik szimbolikus alakja volt Bulányi
György. Nekem ez az irányzat túl merevnek tűnt, túl sok volt benne a
racionalizmus, és kevés a spiritualitás. A karizmatikus mozgalom jobban
megérintett.

*Akkor ez egy lelki-spirituális szabadságharc volt a titkosszolgálatokkal
szemben?*

Ennél több. Ezekben a közösségekben belső disszidensek éltek, olyan
emberek, akik nem tudták vagy akarták elhagyni az országot. Társadalmon
kívüliek. Én ezt a helyzetet tudatosan vállaltam. Romantikusnak tűnt akkor.
Az egyháznak se a rituális, se a formális, se a hivatalos részéhez sem
akartunk kapcsolódni. Az államhoz se nagyon.

*Milyen volt a katolikus klérus viszonya önökkel?*

El lehet képzelni! A titkosszolgálat folyamatos megfigyelés alatt tartotta
a katolikus klérust. Megfagyasztották a levegőt azon emberek körül, akik
ilyen jellegű közösségbe jártak. „Levegőkiszívásnak” mondták ezt akkoriban.

*„Alapvető keresztény értékeket veszélyeztetnek ezek a kihívások”*



*Ha jók az emlékeink, kölcsönösen feszült volt a Hit Gyülekezete és a
katolikus egyház viszonya később, a kilencvenes években? Itt gyökerezett az
ellentét?*

*Igen.*

*Mostanra mintha enyhültek volna az ellenérzéseik: sokkal kevésbé téma a
katolikus egyház ostorozása a prédikációiban, illetve a Hit Gyülekezete
kiadványaiban, mint húsz éve.*

Ennek* több oka van. Az egyik a kereszténység veszélyeztetettsége az
iszlámmal, a modern humanizmus világnézetével vagy a modern szexualitást
képviselő mozgalmakkal szemben. Egyre nyilvánvalóbb minden keresztény
irányzat számára, hogy alapvető keresztény értékeket veszélyeztetnek ezek a
kihívások.* Ma sokkal inkább szolidaritásra, mint belső vitákra van
szükség. A másik, hogy a Hit Gyülekezete a nyolcvanas években kifejezetten
a tradicionális kereszténységgel, így a katolikus egyházzal szemben
határozta meg magát, elfoglalva az evangéliumi keresztény világban a
helyét. Akkoriban nyilvánvalóan sokkal többet kellett arról beszélnünk,
hogy mi a különbség a Hit Gyülekezete és a hagyományos keresztények
teológiája és világnézete között.

*Hogyan változott a katolikus egyház Hit Gyülekezete-képe?*

*Miután a hetvenes évek második felétől fokozatosan elszakadtunk a
katolikus egyháztól és egy neoprotestáns-evangéliumi irányzat felé mentünk,
ők az Állami Egyházügyi Hivatal bánásmódjára bíztak minket. Nem
foglalkoztak velünk különösebben*, persze az evangélium hirdetése miatt
voltak egyes plébániákkal, egyházközségekkel konfliktusaink. De nem csak a
katolikusok, hanem reformátusok, evangélikusok és még a szabadegyházak is
jelentettek minket fel az állami hivatalnál. *A Hit Gyülekezete
nemkívánatos szereplője volt a vallási palettának, minden szereplő ideges
volt ránk.* Ők is gyakoroltak pressziót az Állami Egyházügyi Hivatalra, de
a hivatalnak is voltak külön aggodalmai, főleg a gyülekezet demokratikus
ellenzékkel való kapcsolata miatt. *A kilencvenes években, a rendszerváltás
eseményei után mi is bizakodtunk, reménykedtünk, hogy egy olyan jogállam
jön létre Magyarországon, amely átfogóan pozitív változásokat hoz
Magyarország és a gyülekezetünk életébe egyaránt.*

*„A mostani kormány nem akart velünk továbbra is konfliktushelyzetet
fenntartani”*

 *Mennyiben váltotta ez be a reményeket?*

*A politikai katolicizmussal 1990 és 1994 között voltak a legerőteljesebb
konfliktusaink. Szerintem azért, mert szerepet vállaltunk az SZDSZ
alapításában, így nemcsak vallási ellenzékként, hanem politikai szereplőnek
is láttak minket, ez pedig nyilván ingerültté tette őket.*

*Mikor volt a legerősebb az SZDSZ-szel való együttműködés?*

*1989-1992 között.*

*Később már nem is?*

*Részt vettünk a Demokratikus Charta szervezésében, sőt, mi biztosítottuk a
technikai feltételeit. Utána indult el egy eltávolodás, mivel minket az
antikommunizmus és az emberi jogokért való küzdelem vitt közel a
demokratikus ellenzékhez. 1992-ig elég antikommunista jellegű volt az
SZDSZ, utána alakult ki az együttműködésük az MSZP-vel. Elismerem, abban,
hogy tovább támogattuk őket, szerepet játszott az is, hogy Horn Gyula
behívatott minket még 1994-ben, pontosabban szólva ajánlatot tett, hogy
találkozik velünk. Ott szocialista vezetőkkel együtt bocsánatot kért a
minket a szocialista rendszerben ért zaklatásokért és üldözésért. Akkor úgy
voltunk vele, hogy jó, próbáljuk meg.* Láttuk, hogy van bennük szándék
arra, hogy túllépjenek az előző rendszer örökségén.

*Ezt követően is erős maradt az SZDSZ-szel való szervezeti együttműködés…*

*Az alkalmi volt, 1998-ig tartott. Ez abban merült ki, hogy segítettünk
nekik a kopogtatócédulák összegyűjtésében.*

*Az SZDSZ esetében ez élet és halál kérdése volt.*

Kétségkívül.

*1998 után már nem segítették őket?*

*Közösségi szinten nem.*

*De mi vezetett a szakításhoz?*

*Ez egy folyamat volt.* Hack Péter 1996-ban mondta el híres-hírhedt
beszédét az SZDSZ színe előtt, hogy ki kéne lépni az MSZP-vel való
koalícióból. Utána kezdődött el a mi kemény kálváriánk 1997 és 2001 között.
A Hit Gyülekezete a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején kezdett el
formálódni. A nyolcvanas évek az illegalitás évei voltak, a kilencvenes
évek a diszkrimináció és a megbélyegzés időszaka volt. A kilencvenes évek
végén kaptunk először engedélyt ingatlanvásárlásra, előtte azt ilyen-olyan
trükkökkel mindig meghiúsították. A konszolidációs időszak 2002 óta
tart. *Sokak
számára úgy tűnik, hogy 2010-ben a Hit Gyülekezete számára új korszak
kezdődött azzal, hogy történelmi egyházzá vált, ám ilyen jogi kategória nem
létezik. Annyi történt, hogy a mostani kormány – felismerve a Hit
Gyülekezete társadalmi befolyását, erejét, nemzetközi kapcsolatrendszerét –
nem akart velünk továbbra is konfliktushelyzetet fenntartani.*

*Ez azért nem minden neoprotestáns egyházra igaz itthon. Több olyan – igaz,
önökhöz képest itthon jóval kisebb, ám világszerte jelentős létszámú –
neoprotestáns egyház van, ami nem kapta meg első körben az egyházi
státuszt. Mi ennek az oka? Csak az számított, hogy kinek volt nagyobb az
érdekérvényesítő képessége?*

Ezt a törvényalkotóktól vagy Orbán Viktortól kérdezzék meg.* A mi
álláspontunk az volt, hogy az egyházak regisztrációjával kapcsolatban
világos definíciót tartalmazzon a törvény. Konkrét normát, demokratikus
követelményeket határozzon meg, és ezek alapján határozza meg az egyházi
törvény ezek jogait, és biztosítsa minden tényleges egyház számára az
egyházi jogállást.*

*„Eladósodott televíziót vettünk át, rá is ment nyolc-tíz év, amíg rendbe
raktuk”*

*Látványosan más a Fidesz és a Hit Gyülekezete viszonya ma, mint 1998-2002
között. Volt bármiféle formális kiegyezés a jobboldallal? *

*Konkrét eseményt nem tudok mondani*. A Hit Gyülekezetének az ATV-ben való
megjelenése több jobboldali politikus fejében is pozitív változást hozott a
gyülekezet megítélésében. De ez már 2001-ben elkezdődött.

*Mi változott meg?*

*Már a pártállam alatt is megkaptuk, hogy a Hit Gyülekezete destruktív,
nemzetellenes, családellenes, szétszakítja a családokat, elveszi az
emberektől a pénzt, bizniszszekta. *Ezek a vádak először talán 1983-ban
fogalmazódtak meg a Magyar Ifjúság hasábjain, és kísértenek bennünket azóta
is. Ezeket az előítéleteket mindaddig fent lehet tartani, amíg egy közösség
nem jön ki a fényre. Mi ezért is tartottuk fontosnak, hogy a társadalom
megismerje, mit teszünk és mi az, amit nem.

*Amit tehát az ATV-n látunk, az maga a Hit Gyülekezete?*

Csak a Vidám Vasárnap, illetve a 700-as klub, mivel utóbbi
filozófiai-spirituális-teológiai értékrendje is közel áll hozzánk. Mi
2001-ben, miután a csatorna eredeti tulajdonosa felajánlotta, hogy felvesz
minket a programba, ezekben gondolkodtunk.

*Aztán már nem csak műsoruk volt, hanem fokozatosan az egész csatorna a
kezükbe került.*

Az ATV akkor egy sufnitelevízió, napi gondokkal küszködő adó volt.
*Tulajdonosa,
Czikó Gábor háromnegyed éven keresztül győzködött minket..*.

*Mármint nem önök győzködték a tulajdonost?*

Egyáltalán nem. *Ő keresett meg minket előbb a saját műsor lehetőségével,
majd azzal, hogy tulajdonosként is vegyünk részt a televízió
működtetésében.*

*Mennyibe került eddig az ATV a gyülekezetnek?*

*Ebben több ember is részt vett, nem a gyülekezet vásárolta meg, hanem egy
cég. Az én feladatom az volt, hogy a megállapodás emberi részében,
alapelveiben megegyezésre jussak a tulajdonossal. A pénzügyi-gazdasági
feladatok másra tartoztak.*

*Nagyságrendileg mennyibe került a tévé? Százmilliókba, milliárdokba?*

Erről nem akarok beszélni. De nem volt egy nagy összeg, maradjunk annyiban.

*Alighanem találnánk olyat, aki kifejezetten nagynak találná, amit eddig az
ATV-re költöttek.*

Pedig tényleg nem volt nagy. Eladósodott televíziót vettünk át, rá is ment
nyolc-tíz év, amíg rendbe raktuk.

*Volt olyan munkatársa a csatornának, aki azért ment el, mert a személyes
meggyőződése ellentétes volt a Hit Gyülekezete szellemiségével?*

Én ilyenről nem tudok. Olyanról igen, hogy egy menedzser határozta meg,
kivel akar dolgozni.

*Az ATV stábjának mekkora része kötődik a gyülekezethez?*

Fogalmam sincs, én ezzel nem foglalkozom.

*Azért csak van valami együttműködés, hiszen számos gyülekezeti tag
dolgozik a tévénél.*

Igen, de elsősorban műszaki területen.

*Nem okoz feszültséget, hogy a karizmatikus kereszténységtől markánsan
eltérő világképű műsorok, műsorvezetők is vannak az ATV-n? Mit szólnak
ehhez a gyülekezet tagjai?*

*A Hit Gyülekezete nem bigott emberekből áll. Ma nagyobb probléma a
politikai, mint a vallási bigottság. Minden letisztult, spirituális bibliai
értékrenddel rendelkező hívő tisztában van azzal, hogy egy szekuláris
társadalom plurális, a demokrácia egyik ismérve pedig az, hogy biztosítani
kell a véleményszabadságot. Ezt a legtöbb hites messzemenőkig tiszteletben
tartja – már csak azért is, mert nekünk is rengeteget kellett küzdenünk
azért, hogy legyen ehhez jogunk és olyan eszközeink és intézményeink,
amivel ezt megtehetjük és amiken keresztül ezeket közvetíthetjük.*

*Igénybe vettek ehhez külföldi segítséget a korábban említett nemzetközi
partnerektől?*

Ez egy legenda. Aki ismeri ezt a világot, tudja, hogy a prosperáló
gyülekezetektől a nyugati egyházak elvárják, hogy támogassák őket.

*Tessék? Nem Amerikából támogatják, támogatták a Hit Gyülekezetét, hanem
épp ellenkező volt a támogatások folyásiránya?*

*Így van! Én összehasonlíthatatlanul több támogatást nyújtottam amerikai
keresztény vezetőknek és szervezeteknek, mint fordítva. Amerikaiakkal
máskülönben nincs barátság.* Sajnos ezt sok magyar nem tudja, ahogyan azt
se, hogyan lehet beilleszkedni egy nemzetközi rendszerbe. Ott nincs
érzelem, nincs barátság, ott ha valakit értékelsz és bízol benne, akkor
támogatnod kell adományok formájában. Ez önmagában nem rossz, csak a
kelet-európai embereknek rendkívül szokatlan. Én a nyolcvanas években
rájöttem, hogyan működik ez a rendszer. *Amikor 1978-ban autót akartak
vásárolni nekem az amerikaiak, hogy azzal evangelizáljam Magyarországot,
meg volt döbbenve a missszionárius, hogy azt mondtam, nem, köszönöm szépen,
nem kell autó. Nem akartam kiszakadni a magyar közegből. Azt mondták, ez
kuriózum, még sosem tapasztalták addig kelet-európai országban, hogy valaki
visszautasított volna egy Zsigulit.*

*Milyen út vezetett az amerikai kapcsolatrendszerig a sikertelen
jugoszláviai lelépési kísérlettől?*

*Rendszeresen jártak Magyarországra amerikai misszionáriusok. A
Jézus-mozgalom kapcsán is találkoztunk olyan amerikai fiatalokkal, akik
azért jöttek pont ide, hogy népszerűsítsék a Názáreti Jézus Krisztust. *Mondtuk
nekik, hogy jó, mi akkor meg mennénk Amerikába. Ők azt mondták erre, hogy
de nincs ott semmi. Mi meg, hogy de hát itt sincs. Szóval megegyeztünk
abban, hogy a Názáreti Jézus Krisztus a legfontosabb, akit bárhol lehet
szolgálni.

*Kik a Hit Gyülekezete legjelentősebb nemzetközi partnerei?*

Nem mindig látom, hogy a magyar sajtó el tudna igazodni a keresztény
világban. A 20. században kialakult, hogy a kereszténységnek három fő
irányzata van. Az egyik a hagyományos, liturgikus egyház, itt nyilván a
katolikus egyház a legjelentősebb, de beletartoznak az észak-afrikaiak, a
pravoszlávok, a keletiek. A másik nagy tömb a protestáns egyházaké:
evangélikusok és reformátusok elsősorban. A harmadik kategória, amely
igazán a 20. század óta a legdinamikusabban fejlődő keresztény irányzat, a
neoprotestáns, evangéliumi irányzat. Ennek része a pünkösdi-karizmatikus
mozgalom is. Szokták mondani, hogy Amerikában ötvenmillió követője van
ennek az irányzatnak, és a republikánus elnökjelöltek általában őrájuk
támaszkodnak, mint a választást eldöntő tömbre. Ezen gyülekezetek
struktúrája nem olyan, mint a hagyományos egyházaké, sokkal inkább
networkszerűen működnek együtt. Nem a piramisalakzat, hanem
karizmatikus-hierarchikus tekintély alapján alakulnak a
kapcsolatrendszerek. Talán a korai egyházkorszakra jellemző spirituális
központok alakulnak ki – ilyen spirituális központ Közép-Kelet-Európában a
Hit Gyülekezete. Mint ilyet, tisztelik a világ minden táján.

*Említette az amerikai elnökválasztást. Mennyire támaszkodhat erre a
szavazótáborra a mostani republikánus elnökjelölt, Donald Trump?*

Nem könnyű amerikai barátaink helyzete. Ha szabad egyet idéznem, „két
kretén közül kell választani”. Szerintem összeszorítják a szájukat,
lenyomják az ellenszenvüket és Trump úrra fognak szavazni. A fekete
evangéliumi gyülekezetek pedig Hillary asszonyra. Ahogy hallom, a
katolikusok is inkább Trumpot támogatják. A gendermozgalom, a szexuális
forradalom új irányzata, a melegházasság, az uniszex WC-k és mosdók sok
keresztényt felébresztettek, hogy Obama irányvonalát nem szabad folytatni.

*Neoprotestáns protestszavazók.*

Persze. És elitellenesek. A keresztények is. Sokan. Legalábbis ezt szűrtem
le a beszélgetésekből.

*Mennyire érzi hasonlónak személyes meggyőződéséhez Donald Trump
migrációval, illetve az iszlámmal kapcsolatos álláspontját?*

*Európa problémája sokkal nagyobb az Egyesült Államokénál, ezért nem tartom
szerencsésnek a kettő összehasonlítását.*

*A Hit Gyülekezete már jóval azelőtt meglehetősen szigorúan bírálta az
iszlámot, mielőtt ez mainstream álláspont lett volna…*

*Nem szigorúan. A tényeknek megfelelően. Egyszerűen ismerjük a
kereszténység és az iszlám közötti viszony közel 1500 éves történetét. Van
most egy szinkretista irányzat, hogy a különböző vallási rendszereket közös
nevezőre hozzák, integrálva egy egységes rendszerré. De akkora ellentét van
a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás és az iszlám tanításai között, hogy
csak felszínes emberek gondolják azt, hogy ezt a két vallási rendszert
integrálni lehet*. Ez nem működik. *A Biblia egészen máshogy határozza meg
az univerzum alapproblémáját – a bűnben, melynek megoldása az engesztelő
áldozat, a jom kippur (engesztelés napja) ünnepe tartalmazza ezt az
Ószövetségben, az Újszövetségben pedig Jézus Krisztus megváltói műve.* Az
iszlám másból indul ki, nem tekinti a bűnt az emberiség alapproblémájának,
nem hisz az engesztelő áldozatban, nem hisz Jézusnak mint Isten fiának
feltámadásában, csak hogy a kereszténység lényegéről beszéljek. Bár voltak
csendesebb időszakok*, az iszlám a kezdetektől fogva ellenségesen lépett
fel a kereszténységgel szemben. A radikális iszlám a hatvanas évek vége óta
egyre erősebb ellentétet szít a kereszténységgel és a zsidósággal, a
judaizmussal szemben. Ezt egy modus vivendivel kellene megoldani,
ragaszkodva a különállás jogához.*

*Különös tekintettel a közel-keleti keresztényekre.*

Az Iszlám Állam megalakulása előtt hárommillió keresztény élt
Észak-Szíriában és Észak-Irakban. Ma háromszázezer.

*Jelent ez bármiféle meghívót az onnan érkező menedékkérők számára?*

A Hit Gyülekezetében több közel-keleti keresztény is van. Komoly csoportot
alkotnak.

*Így fogalmazott egy éve a migránskérdésről – egy, a Mandineren is
megjelent hírből idézünk –: „Az a véleményem, hogy ez a bevándorlás
kifejezés már nem írja pontosan azt a jelenséget, ami most zajlik
Európában. Ez most már inkább kezd offenzívává válni. Ez egy más probléma.
Bevándorlás az eddig is volt, annak megvan a jogszerű menetrendje, hogy
hogy kell egy országban letelepedni. Itt nem erről van szó. Sokan beszélnek
gyarmatosításról, hódításról, invázióról. Nyilvánvaló, hogy ezek a szavak
sem tükrözik pontosan azt, ami itt zajlik, de mindenféleképpen azt
gondolom, hogy ezzel a problémával, kihívással szembe kell nézni.” Hogy
látja mindezt egy év után? Talált már rá megfelelő szót?*

*Továbbra sem. Tisztában vagyok azzal, hogy a menekültek döntő többsége
áldozat. Az áldozatokat nem akarom megsérteni. De kétségkívül fel fogják
használni őket a jövőben, mert mindig is ezt tették. A hidzsra, a hit
terjesztése békésebb helyre történő menekülés által nem új dolog, ismert az
iszlám történetéből. Jelenleg Európa meghódításáról van szó.
Nyugat-Európában kialakultak már a modern kori kalifátus szigetei. Az
újságokban no-go zónáknak hívják őket. Sikerült ezekben egy olyan etnikai
olvasztótégelyt létrehozni, ahol a marokkói, az afgán, az iraki és szíriai
háttérből jövő iszlámhívő számára nem az etnikai, hanem a vallási
hovatartozás lesz a fontos.*

*A brüsszeli Molenbeekre gondol?*

*Anglia, Franciaország, Belgium, Németország, Svédország, sorolhatnám
tovább. Nem véletlen, hogy ezen országok az Iszlám Állam legfőbb
utánpótlásbázisai. Sokat jártam a Közel-Keleten.* Engem meglep és zavarba
is hoz, ami most zajlik. A kilencvenes években azt tapasztaltam, hogy a
közel-keletiek számára az etnikai és a vallási hovatartozás ugyanannyira
fontos. Csakhogy azóta hatalmas változás történt, *az iszlámon belül nagyon
erős az a mozgalom, amely ummává, a Koránon és a saríán alapuló egységes
néppé akarja tenni az iszlám világot, feloldva az etnikai
identitást. Szerencsétlen módon van egy találkozási pont a globalizmus és a
kalifátus között, hiszen a globalizmus is a nemzeti identitás
felszámolását, kiüresítését, a nemzeti szuverenitás feladását hirdeti.
Persze más is szerepet játszhatott ebben, de ki tudott alakulni az iszlám
és a balliberális oldal között egy szövetség.* Minket, hívő keresztényeket
ez olyan helyzetbe hozott, hogy végig kellett gondolnunk politikai
világnézetünket.

*Lehet ezt szövetségnek nevezni? A véletlenek összjátéka ez, vagy tudatos
lépés? Az európai baloldalt gyakran éri a vád, hogy gyakorlatilag
potenciális szavazókat lát a muszlim bevándorlókban.*

Nem tudom, volt-e konkrét egyezség. A praxist nézem.

*Mik lehetnek a következmények?*

*Ha Magyarországra nézünk, ez a demokrácia végét jelentené.* *Mi állam és
egyház szétválasztásában gondolkodunk, az iszlám számára ez ismeretlen.
Növekedni fog az antiszemitizmus, az anticionizmus. Ezek az országok már a
második világháború előtt is meg voltak fertőzve a náci eszmékkel.
Könyvkiadásuk toplistáján a második világháború után is a Cion bölcseinek
jegyzőkönyve, illetve Adolf Hitler Mein Kampfja szerepelt. Növekedni fog a
terrorveszély *– rengeteget kell majd költeni ennek ellensúlyozására.

*Ez az, amit Schmidt Mária Európa izraelizációjának nevez?*

Nem tudom, mit ért ezalatt, de Izrael állam esete szintén érdekes. Most úgy
tüntetik fel, mintha Izrael földje a cionizmus előtt tele lett volna
arabokkal, holott a történelmi tények azt bizonyítják, hogy a nagyobb részt
terméketlen és lakatlan országot a cionisták tették lakhatóvá.
Természetesen éltek ott arabok is, de miután a fld termékennyé lett téve és
ezzel együtt kialakult egy gazdasági rendszer, az iszlám vezetők behívtak
jelentős muszlim lakosságot, akik főként a Jordánia által megszállt
területeken telepedtek le.

*A Hit Gyülekezetét az elejétől fogva erős Izrael-barátság jellemzi. Hogyan
változott a közvélemény szemében ennek megítélése?*

Az evangéliumi kereszténység egyik közismert jellegzetessége, hogy bibliai
próféciákkal igyekszik értelmezni a világ eseményeit. A modern Izrael
létezése nagyon fontos kulcs a próféciák értelmezéséhez. Erről nem
beszéltem még, de a rabbiképzőnek is vendéghallgatója voltam. A
zsidó-keresztény kapcsolat, illetve a megbékélés gyerekkorom óta érdekelt.

*Milyen érzéssel követi a Fethullah Gülennel kapcsolatos híreket? *

Mire gondol?

*Több évtized alatt felépített, erős Kárpát-medencei hálózat, oktatási
intézmények, sajtóbirodalom…*

Engem nem a hatalom, a befolyás megszerzése motivál.

*Ezt mondja Gülen is. Hogy őt csak az iszlám épülése érdekli.*

*Engem az érdekel, hogy minél több ember megismerje a Szentírást, Isten
akaratát. Nagy fegyver a gonosz kezében az Istennel kapcsolatos
tudatlanság. A kereszténységnek megújulásra, helyreállításra van szüksége.
Nem sok hasonlóságot lehet felfedezni a jelenlegi kereszténység és az
apostoli, korai egyház spirituális-doktrinális valósága között. Aki ismeri
a globális kereszténységet, tudja, hogy Európában van a legkritikusabb
állapotban*. Afrikában, Dél-Amerikában, Észak-Amerikában erőteljes
megújulási mozgalmak vannak, sőt még olyan ázsiai országokban is át tudott
törni, ahol azelőtt évszázadokon keresztül esélye sem volt.* Dinamikus
kereszténység kell. Át kell gondolni a kereszténység intézményi rendszerét:
illeszkedik-e a mai modern életérzéshez, életvitelhez? Vonzó-e a fiatalok
számára? Az a véleményem, hogy Európában tartalmilag és formailag az egész
kereszténységet meg kell újítani. Ha ennek a Hit Gyülekezete előhírnöke
tudna lenni, annak nagyon örülnék.*

*Az egyik leghíresebb megtértjük, Gera Zoltán sokszor elmondta, hogy a Hit
Gyülekezetének köszönheti, hogy megmenekült a teljes lecsúszástól. A
labdarúgó Eb-n nyújtott teljesítménye után alighanem minden korábbinál
népszerűbb a közösségükben.*

*Gera Zoltán a Hit Gyülekezetén belül egy a sok hiteles keresztény közül.
Tisztelik, szeretik, elismerik.*

*Nem sztár a gyülekezetben?*

Nem. Senki nem sztár. Normálisan, természetesen viszonyulnak hozzá, mint
bárki máshoz. A tényleges keresztények azt nézik egy embernél, hogy az
evangélium szellemi-erkölcsi értékei és igazságai megvalósulnak-e nála,
vagy nem. Nincs semmiféle pozitív diszkrimináció.

*Abban sincs hatása Gerának, hogy a példája sok fiatalban keltheti fel az
érdeklődést a Hit Gyülekezete iránt?*

Biztos, hogy van valami befolyása erre, de hogy milyen, azt nehéz konkrétan
meghatározni. A kereszténység és a Hit Gyülekezete szellemi és erkölcsi
ereje, történelme és újszerűsége miatt vonzó.

*Mennyire optimista a kereszténység mint a politikára hatással lévő
eszmerendszer kilátásait illetően?*

Az amerikai keresztényeket ugyanez a kérdés izgatja. Obama alatt ébredtek
rá, hogy kisebbségben vannak. Egyesek apokaliptikus víziókat festenek a
falra a kereszténység hanyatlásáról. Az én álláspontom teljesen más. A
kereszténység ideje ugyanis a jövő. A kereszténység ideje nem járt le,
hiszen messzemenőkig nem merítette még ki forrásait. Tudom, hogy mit
gondolnak a humanisták vagy a materialisták erről a szerepvállalásról.
Sajnálom őket, hogy nem lesz igazuk. Jézus azt mondta, ez még nem az én
időm.

***
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160903/ebc37cde/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl