<div dir="ltr"><div><div><br></div></div> <div><a href="http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20160831_az_iszlam_es_a_balliberalis_oldal_szovetsege_fenyegetes_nemeth_sandor_a_mandinernek" target="_blank">Az iszlám és a balliberális oldal szövetsége fenyegetés – Németh Sándor a Mandinernek</a></div><br><a href="http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20160831_az_iszlam_es_a_balliberalis_oldal_szovetsege_fenyegetes_nemeth_sandor_a_mandinernek" target="_blank">http://kereszteny.mandiner.hu/<wbr>cikk/20160831_az_iszlam_es_a_b<wbr>alliberalis_oldal_szovetsege_f<wbr>enyegetes_nemeth_sandor_a_mand<wbr>inernek</a><br>2016. augusztus 31. 13:59
| <b>Írta: <a href="http://mandiner.hu/szerzo/balogh_akos_gergely" target="_blank">Balogh Ákos Gergely</a></b>, <b><a href="http://kereszteny.mandiner.hu/szerzo/bukovics_martin" target="_blank">Bukovics Martin</a></b>
<p><img src="http://kereszteny.mandiner.hu/attachment/0065/64124_nemeth_sandor_interju_mandiner.jpg" alt="" title="" style="margin-right:0px" height="195" width="391">
</p><p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Kuláknak és reakciósnak nyilvánított, hívő katolikus
családban nőtt fel,</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>mégis egy illegális határátlépési kísérlet miatt
fenyegető börtön kellett ahhoz, hogy először spontán <span style="background-color:rgb(255,229,153)">imádkozzon
Istenhez</span></b></span>. A kommunizmus alatt keresztény mozgalmat indított, s a
rendszerváltás után az ország egyik legbefolyásosabb emberévé emelkedett
Németh Sándor, a Hit Gyülekezetének alapítója és vezető lelkésze. A
Mandiner.kereszténynek adott nagyinterjúban Németh Sándort a gyülekezet
történetéről, az SZDSZ-hez, az ATV-hez, Amerikához és Izraelhez fűződő
viszonyáról, valamint az iszlámról, a migrációról és Európa jövőjéről
vallott kritikus nézeteiről is faggattuk. Szerinte „ki tudott alakulni
az iszlám és a balliberális oldal között egy szövetség”, ami új helyzet
elé állítja a keresztényeket.
</p>
<div>
</div>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Mi indította el azon az úton, hogy saját vallási mozgalmat alapítson?</b></span></p> <p>Ez
egy nagyon bonyolult és hosszú történet.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Katolikus neveltetést kaptam,
sokáig követtem is a katolikus vallást.</b></span> Gyerekkoromban, az
ötvenes-hatvanas években a szüleim elvárták, hogy misére járjak.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Így
mindig is érdekelt a keresztény világ,</b></span> annak ellenére, hogy a kettős
nevelésnek én is áldozata voltam.a
hatvanas évek Jézus-mozgalmának kirobbanása – ez a Szabad Európa Rádión
és bizonyos egyházi csatornákon keresztül hozzánk is eljutott –, de<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> az
igazi fordulópont az volt, amikor megpróbáltam elhagyni az országot, de
elfogtak a jugoszláv határon.</b></span></p> <p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Jól gondoljuk, hogy nem Jugoszlávia volt a célja? Hova készült? </span></p> <p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Az
Egyesült Államokb</span>a. Ez a sikertelen emigrációs kísérlet – akkor
disszidálásnak hívták – hozott fordulópontot az életemben, amit én akkor
isteni meghallgatásnak gondoltam. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Azóta vagyok Biblia-olvasó ember,
előtte inkább csak a liturgiát követtem, ezt követően iratkoztam be a
katolikus hittudományi akadémiára.</b></span></p> <p><b>Mi történt mikor elfogták?</b></p> <p>Megvertek,
megkínoztak. Az akkori jogszabályok szerint a jugoszlávoknak vissza
kellett adniuk a<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> határsértőket, akikre nyolc hónapos börtönbüntetés
várt. Ott imádkoztam Istenhez először spontán módon,</b></span> azaz nem abban a
kötött formában, ahogy a katolikusoknál szokás. Megfogadtam: ha ebből a
helyzetből megszabadulok, és nem kell Magyarországon börtönbe vonulnom,
az egész életemet az igazság keresésének szolgálatába állítom.</p> <p><b>Ennyire rémisztően hatott a börtön gondolata?</b></p> <p>A
börtönélményeimet most nem akarom megosztani, az hat nap volt csupán.
Akkor fordultam Istenhez, mikor világossá vált, hogy nem fogok tudni
eljutni az Egyesült Államokba. Egyszer csak aztán behívatott a
börtönigazgató, és közölte, én nem vagyok börtönbe való ember, felejtsek
el mindent, nem jártam itt soha, mehetek, a börtön ügyvédje elvisz majd
Letenyére, folytassam inkább a tanulmányaimat. Ennyi volt. És
betartották.</p> <p><b>Később sem nyúltak ön után, nem emlékeztették a szívességre?</b></p> <p>Nem,
legalábbis nekem közvetlenül nem volt ilyen tapasztalatom. Hogy a
háttérben mi történt, nem tudom. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A kommunizmus egyik fő jellemzője volt,
hogy titkos államot működtetett, az elnyomottak nem rendelkezhettek
azokkal az információkkal, amik irányították a sorsukat, befolyásolták a
helyzetüket. Egy olyan szociológiai háttérrel rendelkező ember, mint
én, nem juthattam ezen információk birtokába. Sem a kulák szüleim, sem
én nem voltam a rendszer támogatója, sem támogatottja, reakciós
figurának voltam elkönyvelve. Mindig is tapasztaltuk a diszkriminációt,
gyerekkoromban több házkutatást, zaklatást átéltem, ott lebegett a
fejünk felett a kitelepítés jelentette fenyegetés, valami feljelentés
mindig volt.</b></span></p><p style="text-align:center"><b><img style="margin-right: 0px;" src="http://kereszteny.mandiner.hu/gallery/image/nemeth_sandor_7.jpg" alt="" height="156" width="234"></b></p><p style="text-align:center"><b><i><span style="text-align:start"> </span>„<span style="text-align:start">A célom az volt, hogy a marxizmussal szemben meg tudjam védeni a hitemet</span>”</i></b></p><p style="text-align:center"> </p> <p><b>Merrefelé éltek?</b></p> <p>Nagykanizsa mellett.</p> <p><b>És honnan jöttek az amerikai tervek?</b></p> <p>Nagyapám hosszú ideig élt New Yorkban, sokat mesélt, és nekem Amerika lett az álmom.</p> <p><b>Elég reménytelen álom volt az akkor.</b></p> <p>Annyira nem. Nagykanizsáról nagyon sok fiatal kijutott Nyugatra.</p> <p><b>Legálisan?</b></p> <p>Illegálisan, Jugoszlávián keresztül. Sok ismerősöm elhagyta Magyarországot.</p> <p><b>Említette a katolikus szertartásoktól eltérő, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">spontán imát. Már akkor is túl szűkösnek érezte az egyház szervezeti kereteit?</span></b></p> <p>Akkor
még nem<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>. A célom akkor az volt, hogy egy olyan szisztematikus, világos
filozófiai-teológiai rendszer ismerője legyek, ami felkészít engem arra,
hogy a marxizmussal szemben meg tudjam védeni a hitemet. Intellektuális
szempontból is vonzott a katolikus filozófia és teológia</b>.</span> A hetvenes
évek elején hallottam először az USA-beli karizmatikus mozgalomról. A
katolikus misztika – az Istenről szóló spirituális tapasztalatok – már
ezelőtt is érdekelt, így elkezdtem tanulmányozni ezt az irányzatot. Majd
megtudtam, hogy Magyarországon is vannak ilyen kezdeményezések a
református egyházban és a szabad keresztény közösségekben, valamint hogy
létezik pünkösdi egyház. Ezek a keresztény irányzatok számomra addig
ismeretlenek voltak.</p> <p><b>Ezek mind underground mozgalmak voltak?</b></p> <p>Egy
részük igen. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(255,229,153)">A katolikus egyház</span> akkor a titkosszolgálat megszállása
alatt állt. Lehetett tudni, kiket rendeltek be kihallgatásra, illetve
hogy a teológiai iskolában kik a rendőrség és a szolgálatok
informátorai.</b></span> Budapesten működött már a Bokor-közösség, számunkra tehát
nyilvánvalóvá vált, hogy a hitgyakorlatnak csak egy hiteles formája
lehet, az underground, illetve házi közösség. De én már azelőtt is ezt<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> <b>
preferáltam, hogy a karizmatikus mozgalmat megismertem volna. Akkor az
még nem is volt itthon. Olyanok voltak, amelyek a katolikus
hitgyakorlatot kívánták megújítani, illetve spirituális tartalommal
megtölteni – titkosszolgálati kontroll nélkül. </b></span>Ezen mozgalmak egyik
szimbolikus alakja volt Bulányi György. Nekem ez az irányzat túl
merevnek tűnt, túl sok volt benne a racionalizmus, és kevés a
spiritualitás. A karizmatikus mozgalom jobban megérintett.</p> <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Akkor ez egy lelki-spirituális szabadságharc volt a titkosszolgálatokkal szemben?</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Ennél
több. Ezekben a közösségekben belső disszidensek éltek, olyan emberek,
akik nem tudták vagy akarták elhagyni az országot. Társadalmon kívüliek.
Én ezt a helyzetet tudatosan vállaltam.</span> Romantikusnak tűnt akkor. Az
egyháznak se a rituális, se a formális, se a hivatalos részéhez sem
akartunk kapcsolódni. Az államhoz se nagyon.</p> <p><b>Milyen volt a katolikus klérus viszonya önökkel?</b></p> <p>El
lehet képzelni! A titkosszolgálat folyamatos megfigyelés alatt tartotta
a katolikus klérust. Megfagyasztották a levegőt azon emberek körül,
akik ilyen jellegű közösségbe jártak. „Levegőkiszívásnak” mondták ezt
akkoriban.</p><p style="text-align:center"><img src="http://kereszteny.mandiner.hu/gallery/image/nemeth_sandor_1.jpg" alt="" height="374" width="560"></p><p style="text-align:center"><b><i>„<span style="text-align:start">Alapvető keresztény értékeket veszélyeztetnek ezek a kihívások</span>”</i></b></p><p style="text-align:center"> </p> <p><b>Ha
jók az emlékeink, <span style="background-color:rgb(255,229,153)">kölcsönösen feszült volt a Hit Gyülekezete és a
katolikus egyház viszonya később, a kilencvenes években? Itt gyökerezett
az ellentét?</span></b></p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> </b></span><p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Igen.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> </b></span><p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Mostanra mintha enyhültek volna
az ellenérzéseik: sokkal kevésbé téma a katolikus egyház ostorozása a
prédikációiban, illetve a Hit Gyülekezete kiadványaiban, mint húsz éve.</b></span></p> <p>Ennek<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
több oka van. Az egyik a kereszténység veszélyeztetettsége az
iszlámmal, a modern humanizmus világnézetével vagy a modern szexualitást
képviselő mozgalmakkal szemben. Egyre nyilvánvalóbb minden keresztény
irányzat számára, hogy alapvető keresztény értékeket veszélyeztetnek
ezek a kihívások.</b></span> Ma sokkal inkább szolidaritásra, mint belső vitákra
van szükség. A másik, hogy a Hit Gyülekezete a nyolcvanas években
kifejezetten a tradicionális kereszténységgel, így a katolikus egyházzal
szemben határozta meg magát, elfoglalva az evangéliumi keresztény
világban a helyét. Akkoriban nyilvánvalóan sokkal többet kellett arról
beszélnünk, hogy mi a különbség a Hit Gyülekezete és a hagyományos
keresztények teológiája és világnézete között.</p> <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Hogyan változott a katolikus egyház Hit Gyülekezete-képe?</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> </b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Miután
a hetvenes évek második felétől fokozatosan elszakadtunk a katolikus
egyháztól és egy neoprotestáns-evangéliumi irányzat felé mentünk, ők az
Állami Egyházügyi Hivatal bánásmódjára bíztak minket. Nem foglalkoztak
velünk különösebben</b></span>, persze az evangélium hirdetése miatt voltak egyes
plébániákkal, egyházközségekkel konfliktusaink. De nem csak a
katolikusok, hanem reformátusok, evangélikusok és még a szabadegyházak
is jelentettek minket fel az állami hivatalnál. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A Hit Gyülekezete
nemkívánatos szereplője volt a vallási palettának, minden szereplő
ideges volt ránk.</b></span> Ők is gyakoroltak pressziót az Állami Egyházügyi
Hivatalra, de a hivatalnak is voltak külön aggodalmai, főleg a
gyülekezet demokratikus ellenzékkel való kapcsolata miatt. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A kilencvenes
években, a rendszerváltás eseményei után mi is bizakodtunk,
reménykedtünk, hogy egy olyan jogállam jön létre Magyarországon, amely
átfogóan pozitív változásokat hoz Magyarország és a gyülekezetünk
életébe egyaránt.</b></span></p><p style="text-align:center"><img style="margin-right: 0px;" src="http://kereszteny.mandiner.hu/gallery/image/nemeth_sandor_3.jpg" alt="" height="277" width="414"></p><p style="text-align:center"><b><i>„A mostani kormány nem akart velünk továbbra is konfliktushelyzetet fenntartani”</i></b></p><p> <b>Mennyiben váltotta ez be a reményeket?</b></p> <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
politikai katolicizmussal 1990 és 1994 között voltak a legerőteljesebb
konfliktusaink. Szerintem azért, mert szerepet vállaltunk az SZDSZ
alapításában, így nemcsak vallási ellenzékként, hanem politikai
szereplőnek is láttak minket, ez pedig nyilván ingerültté tette őket.</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> </b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mikor volt a legerősebb az SZDSZ-szel való együttműködés?</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> </b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1989-1992 között.</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> </b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Később már nem is?</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> </b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Részt
vettünk a Demokratikus Charta szervezésében, sőt, mi biztosítottuk a
technikai feltételeit. Utána indult el egy eltávolodás, mivel minket az
antikommunizmus és az emberi jogokért való küzdelem vitt közel a
demokratikus ellenzékhez. 1992-ig elég antikommunista jellegű volt az
SZDSZ, utána alakult ki az együttműködésük az MSZP-vel. Elismerem,
abban, hogy tovább támogattuk őket, szerepet játszott az is, hogy Horn
Gyula behívatott minket még 1994-ben, pontosabban szólva ajánlatot tett,
hogy találkozik velünk. Ott szocialista vezetőkkel együtt bocsánatot
kért a minket a szocialista rendszerben ért zaklatásokért és üldözésért.
Akkor úgy voltunk vele, hogy jó, próbáljuk meg.</b></span> Láttuk, hogy van bennük
szándék arra, hogy túllépjenek az előző rendszer örökségén.</p> <p><b>Ezt követően is erős maradt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az SZDSZ-szel való szervezeti együttműködés…</span></b></p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b><p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az alkalmi volt, 1998-ig tartott. Ez abban merült ki, hogy segítettünk nekik a kopogtatócédulák összegyűjtésében.</span></b></p> <p><b>Az SZDSZ esetében ez élet és halál kérdése volt.</b></p> <p>Kétségkívül.</p> <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1998 után már nem segítették őket?</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> </b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Közösségi szinten nem.</b></span></p> <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>De mi vezetett a szakításhoz?</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> </b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ez
egy folyamat volt.</b></span> Hack Péter 1996-ban mondta el híres-hírhedt beszédét
az SZDSZ színe előtt, hogy ki kéne lépni az MSZP-vel való koalícióból.
Utána kezdődött el a mi kemény kálváriánk 1997 és 2001 között. A Hit
Gyülekezete a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején kezdett el
formálódni. A nyolcvanas évek az illegalitás évei voltak, a kilencvenes
évek a diszkrimináció és a megbélyegzés időszaka volt. A kilencvenes
évek végén kaptunk először engedélyt ingatlanvásárlásra, előtte azt
ilyen-olyan trükkökkel mindig meghiúsították. A konszolidációs időszak
2002 óta tart. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Sokak számára úgy tűnik, hogy 2010-ben a Hit Gyülekezete
számára új korszak kezdődött azzal, hogy történelmi egyházzá vált, ám
ilyen jogi kategória nem létezik. Annyi történt, hogy a mostani kormány –
felismerve a Hit Gyülekezete társadalmi befolyását, erejét, nemzetközi
kapcsolatrendszerét – nem akart velünk továbbra is konfliktushelyzetet
fenntartani.</b></span></p> <p><b>Ez azért nem minden neoprotestáns egyházra igaz
itthon. Több olyan – igaz, önökhöz képest itthon jóval kisebb, ám
világszerte jelentős létszámú – neoprotestáns egyház van, ami nem kapta
meg első körben az egyházi státuszt. Mi ennek az oka? Csak az számított,
hogy kinek volt nagyobb az érdekérvényesítő képessége?</b></p> <p>Ezt a
törvényalkotóktól vagy Orbán Viktortól kérdezzék meg.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A mi álláspontunk
az volt, hogy az egyházak regisztrációjával kapcsolatban világos
definíciót tartalmazzon a törvény. Konkrét normát, demokratikus
követelményeket határozzon meg, és ezek alapján határozza meg az egyházi
törvény ezek jogait, és biztosítsa minden tényleges egyház számára az
egyházi jogállást.</b></span></p><p style="text-align:center"><img style="margin-right: 0px;" src="http://kereszteny.mandiner.hu/gallery/image/nemeth_sandor_4.jpg" alt="" height="218" width="327"></p><p style="text-align:center"><b><i>„<span style="text-align:start">Eladósodott televíziót vettünk át, rá is ment nyolc-tíz év, amíg rendbe raktuk</span>”</i></b></p><p style="text-align:center"></p> <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Látványosan
más a Fidesz és a Hit Gyülekezete viszonya ma, mint 1998-2002 között.
Volt bármiféle formális kiegyezés a jobboldallal? </b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> </b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Konkrét
eseményt nem tudok mondani</b></span>. A Hit Gyülekezetének az ATV-ben való
megjelenése több jobboldali politikus fejében is pozitív változást
hozott a gyülekezet megítélésében. De ez már 2001-ben elkezdődött.</p> <p><b>Mi változott meg?</b></p> <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Már
a pártállam alatt is megkaptuk, hogy a Hit Gyülekezete destruktív,
nemzetellenes, családellenes, szétszakítja a családokat, elveszi az
emberektől a pénzt, bizniszszekta. </b></span>Ezek a vádak először talán 1983-ban
fogalmazódtak meg a Magyar Ifjúság hasábjain, és kísértenek bennünket
azóta is. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Ezeket az előítéleteket mindaddig fent lehet tartani, amíg egy
közösség nem jön ki a fényre. Mi ezért is tartottuk fontosnak, hogy a
társadalom megismerje, mit teszünk és mi az, amit nem.</span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Amit tehát az ATV-n látunk, az maga a Hit Gyülekezete?</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Csak
a Vidám Vasárnap, illetve a 700-as klub, mivel utóbbi
filozófiai-spirituális-teológi</span><wbr><span style="background-color:rgb(217,234,211)">ai értékrendje is közel áll hozzánk. Mi
2001-ben, miután a csatorna eredeti tulajdonosa felajánlotta, hogy
felvesz minket a programba, ezekben gondolkodtunk.</span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Aztán már nem csak műsoruk volt, hanem fokozatosan az egész csatorna a kezükbe került.</b></span></p> <p>Az
ATV akkor egy sufnitelevízió, napi gondokkal küszködő adó volt.
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Tulajdonosa, Czikó Gábor háromnegyed éven keresztül győzködött minket..</b></span>.</p> <p><b>Mármint nem önök győzködték a tulajdonost?</b></p> <p>Egyáltalán
nem. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ő keresett meg minket előbb a saját műsor lehetőségével, majd
azzal, hogy tulajdonosként is vegyünk részt a televízió működtetésében.</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> </b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mennyibe került eddig az ATV a gyülekezetnek?</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> </b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ebben
több ember is részt vett, nem a gyülekezet vásárolta meg, hanem egy
cég. Az én feladatom az volt, hogy a megállapodás emberi részében,
alapelveiben megegyezésre jussak a tulajdonossal. A pénzügyi-gazdasági
feladatok másra tartoztak.</b></span></p> <p><b>Nagyságrendileg mennyibe került a tévé? Százmilliókba, milliárdokba?</b></p> <p>Erről nem akarok beszélni. De nem volt egy nagy összeg, maradjunk annyiban.</p> <p><b>Alighanem találnánk olyat, aki kifejezetten nagynak találná, amit eddig az ATV-re költöttek.</b></p> <p>Pedig tényleg nem volt nagy. Eladósodott televíziót vettünk át, rá is ment nyolc-tíz év, amíg rendbe raktuk.</p> <p><b>Volt
olyan munkatársa a csatornának, aki azért ment el, mert a személyes
meggyőződése ellentétes volt a Hit Gyülekezete szellemiségével?</b></p> <p>Én ilyenről nem tudok. Olyanról igen, hogy egy menedzser határozta meg, kivel akar dolgozni.</p> <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az ATV stábjának mekkora része kötődik a gyülekezethez?</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Fogalmam sincs, én ezzel nem foglalkozom.</span></p> <p><b>Azért csak van valami együttműködés, hiszen számos gyülekezeti tag dolgozik a tévénél.</b></p> <p>Igen, de elsősorban műszaki területen.</p> <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Nem
okoz feszültséget, hogy a karizmatikus kereszténységtől markánsan
eltérő világképű műsorok, műsorvezetők is vannak az ATV-n? Mit szólnak
ehhez a gyülekezet tagjai?</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> </b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A Hit Gyülekezete nem bigott
emberekből áll. Ma nagyobb probléma a politikai, mint a vallási
bigottság. Minden letisztult, spirituális bibliai értékrenddel
rendelkező hívő tisztában van azzal, hogy egy szekuláris társadalom
plurális, a demokrácia egyik ismérve pedig az, hogy biztosítani kell a
véleményszabadságot. Ezt a legtöbb hites messzemenőkig tiszteletben
tartja – már csak azért is, mert nekünk is rengeteget kellett küzdenünk
azért, hogy legyen ehhez jogunk és olyan eszközeink és intézményeink,
amivel ezt megtehetjük és amiken keresztül ezeket közvetíthetjük.</b></span></p> <p><b>Igénybe vettek ehhez külföldi segítséget a korábban említett nemzetközi partnerektől?</b></p> <p>Ez
egy legenda. Aki ismeri ezt a világot, tudja, hogy a prosperáló
gyülekezetektől a nyugati egyházak elvárják, hogy támogassák őket.</p> <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Tessék? Nem Amerikából támogatják, támogatták a Hit Gyülekezetét, hanem épp ellenkező volt a támogatások folyásiránya?</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> </b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Így
van! Én összehasonlíthatatlanul több támogatást nyújtottam amerikai
keresztény vezetőknek és szervezeteknek, mint fordítva. Amerikaiakkal
máskülönben nincs barátság.</b></span> Sajnos ezt sok magyar nem tudja, ahogyan azt
se, hogyan lehet beilleszkedni egy nemzetközi rendszerbe. Ott nincs
érzelem, nincs barátság, ott ha valakit értékelsz és bízol benne, akkor
támogatnod kell adományok formájában. Ez önmagában nem rossz, csak a
kelet-európai embereknek rendkívül szokatlan. Én a nyolcvanas években
rájöttem, hogyan működik ez a rendszer. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Amikor 1978-ban autót akartak
vásárolni nekem az amerikaiak, hogy azzal evangelizáljam Magyarországot,
meg volt döbbenve a missszionárius, hogy azt mondtam, nem, köszönöm
szépen, nem kell autó. Nem akartam kiszakadni a magyar közegből. Azt
mondták, ez kuriózum, még sosem tapasztalták addig kelet-európai
országban, hogy valaki visszautasított volna egy Zsigulit.</b></span></p> <p><b>Milyen út vezetett az amerikai kapcsolatrendszerig a sikertelen jugoszláviai lelépési kísérlettől?</b></p> <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Rendszeresen
jártak Magyarországra amerikai misszionáriusok. A Jézus-mozgalom
kapcsán is találkoztunk olyan amerikai fiatalokkal, akik azért jöttek
pont ide, hogy népszerűsítsék a Názáreti Jézus Krisztust. </b></span>Mondtuk nekik,
hogy jó, mi akkor meg mennénk Amerikába. Ők azt mondták erre, hogy de
nincs ott semmi. Mi meg, hogy de hát itt sincs. Szóval megegyeztünk
abban, hogy a Názáreti Jézus Krisztus a legfontosabb, akit bárhol lehet
szolgálni.</p><p style="text-align:center"></p><p></p> <p><b>Kik a Hit Gyülekezete legjelentősebb nemzetközi partnerei?</b></p> <p>Nem
mindig látom, hogy a magyar sajtó el tudna igazodni a keresztény
világban. A 20. században kialakult, hogy a kereszténységnek három fő
irányzata van. Az egyik a hagyományos, liturgikus egyház, itt nyilván a
katolikus egyház a legjelentősebb, de beletartoznak az észak-afrikaiak, a
pravoszlávok, a keletiek. A másik nagy tömb a protestáns egyházaké:
evangélikusok és reformátusok elsősorban. A harmadik kategória, amely
igazán a 20. század óta a legdinamikusabban fejlődő keresztény irányzat,
a neoprotestáns, evangéliumi irányzat. Ennek része a
pünkösdi-karizmatikus mozgalom is. Szokták mondani, hogy Amerikában
ötvenmillió követője van ennek az irányzatnak, és a republikánus
elnökjelöltek általában őrájuk támaszkodnak, mint a választást eldöntő
tömbre. Ezen gyülekezetek struktúrája nem olyan, mint a hagyományos
egyházaké, sokkal inkább networkszerűen működnek együtt. Nem a
piramisalakzat, hanem karizmatikus-hierarchikus tekintély alapján
alakulnak a kapcsolatrendszerek. Talán a korai egyházkorszakra jellemző
spirituális központok alakulnak ki – ilyen spirituális központ
Közép-Kelet-Európában a Hit Gyülekezete. Mint ilyet, tisztelik a világ
minden táján.</p> <p><b>Említette az amerikai elnökválasztást. Mennyire
támaszkodhat erre a szavazótáborra a mostani republikánus elnökjelölt,
Donald Trump?</b></p> <p>Nem könnyű amerikai barátaink helyzete. Ha
szabad egyet idéznem, „két kretén közül kell választani”. Szerintem
összeszorítják a szájukat, lenyomják az ellenszenvüket és Trump úrra
fognak szavazni. A fekete evangéliumi gyülekezetek pedig Hillary
asszonyra. Ahogy hallom, a katolikusok is inkább Trumpot támogatják. A
gendermozgalom, a szexuális forradalom új irányzata, a melegházasság, az
uniszex WC-k és mosdók sok keresztényt felébresztettek, hogy Obama
irányvonalát nem szabad folytatni.</p> <p><b>Neoprotestáns protestszavazók.</b></p> <p>Persze. És elitellenesek. A keresztények is. Sokan. Legalábbis ezt szűrtem le a beszélgetésekből.</p> <p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Mennyire érzi hasonlónak személyes meggyőződéséhez Donald Trump migrációval, illetve az iszlámmal kapcsolatos álláspontját?</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> </b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Európa problémája sokkal nagyobb az Egyesült Államokénál, ezért nem tartom szerencsésnek a kettő összehasonlítását.</b></span></p> <p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A Hit Gyülekezete már jóval azelőtt meglehetősen szigorúan bírálta az iszlámot, mielőtt ez mainstream álláspont lett volna…</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> </b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Nem
szigorúan. A tényeknek megfelelően. Egyszerűen ismerjük a kereszténység
és az iszlám közötti viszony közel 1500 éves történetét. Van most egy
szinkretista irányzat, hogy a különböző vallási rendszereket közös
nevezőre hozzák, integrálva egy egységes rendszerré. De akkora ellentét
van a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás és az iszlám tanításai között,
hogy csak felszínes emberek gondolják azt, hogy ezt a két vallási
rendszert integrálni lehet</b></span>. Ez nem működik. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A Biblia egészen máshogy
határozza meg az univerzum alapproblémáját – a bűnben, melynek megoldása
az engesztelő áldozat, a jom kippur (engesztelés napja) ünnepe
tartalmazza ezt az Ószövetségben, az Újszövetségben pedig Jézus Krisztus
megváltói műve.</b></span> Az iszlám másból indul ki, nem tekinti a bűnt az
emberiség alapproblémájának, nem hisz az engesztelő áldozatban, nem hisz
Jézusnak mint Isten fiának feltámadásában, csak hogy a kereszténység
lényegéről beszéljek. Bár voltak csendesebb időszakok<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>, az iszlám a
kezdetektől fogva ellenségesen lépett fel a kereszténységgel szemben. A
radikális iszlám a hatvanas évek vége óta egyre erősebb ellentétet szít a
kereszténységgel és a zsidósággal, a judaizmussal szemben. Ezt egy
modus vivendivel kellene megoldani, ragaszkodva a különállás jogához.</b></span></p> <p><b>Különös tekintettel a közel-keleti keresztényekre.</b></p> <p>Az Iszlám Állam megalakulása előtt hárommillió keresztény élt Észak-Szíriában és Észak-Irakban. Ma háromszázezer.</p> <p><b>Jelent ez bármiféle meghívót az onnan érkező menedékkérők számára?</b></p> <p><span style="background-color:rgb(208,224,227)">A Hit Gyülekezetében több közel-keleti keresztény is van. Komoly csoportot alkotnak.</span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span><p><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Így
fogalmazott egy éve a migránskérdésről – egy, a Mandineren is megjelent
hírből idézünk –: „Az a véleményem, hogy ez a bevándorlás kifejezés már
nem írja pontosan azt a jelenséget, ami most zajlik Európában. Ez most
már inkább kezd offenzívává válni. </span>Ez egy más probléma. Bevándorlás az
eddig is volt, annak megvan a jogszerű menetrendje, hogy hogy kell egy
országban letelepedni. Itt nem erről van szó. Sokan beszélnek
gyarmatosításról, hódításról, invázióról. Nyilvánvaló, hogy ezek a
szavak sem tükrözik pontosan azt, ami itt zajlik, de mindenféleképpen
azt gondolom, hogy ezzel a problémával, kihívással szembe kell nézni.”
Hogy látja mindezt egy év után? <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u>Talált már rá megfelelő szót?</u></span></b></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b> </b></u></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>Továbbra
sem. Tisztában vagyok azzal, hogy a menekültek döntő többsége áldozat.
Az áldozatokat nem akarom megsérteni. De kétségkívül fel fogják
használni őket a jövőben, mert mindig is ezt tették. A hidzsra, a hit
terjesztése békésebb helyre történő menekülés által nem új dolog, ismert
az iszlám történetéből. Jelenleg Európa meghódításáról van szó.
Nyugat-Európában kialakultak már a modern kori kalifátus szigetei. Az
újságokban no-go zónáknak hívják őket. Sikerült ezekben egy olyan
etnikai olvasztótégelyt létrehozni, ahol a marokkói, az afgán, az iraki
és szíriai háttérből jövő iszlámhívő számára nem az etnikai, hanem a
vallási hovatartozás lesz a fontos.</b></u></span></p> <p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A brüsszeli Molenbeekre gondol?</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> </b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Anglia,
Franciaország, Belgium, Németország, Svédország, sorolhatnám tovább.
Nem véletlen, hogy ezen országok az Iszlám Állam legfőbb
utánpótlásbázisai. Sokat jártam a Közel-Keleten.</b></span> Engem meglep és zavarba
is hoz, ami most zajlik. A kilencvenes években azt tapasztaltam, hogy a
közel-keletiek számára az etnikai és a vallási hovatartozás
ugyanannyira fontos. Csakhogy azóta hatalmas változás történt, <u><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>az
iszlámon belül nagyon erős az a mozgalom, amely ummává, a Koránon és a
saríán alapuló egységes néppé akarja tenni az iszlám világot, feloldva
az etnikai identitást. Szerencsétlen módon van egy találkozási pont a
globalizmus és a kalifátus között, hiszen a globalizmus is a nemzeti
identitás felszámolását, kiüresítését, a nemzeti szuverenitás feladását
hirdeti. Persze más is szerepet játszhatott ebben, de ki tudott alakulni
az iszlám és a balliberális oldal között egy szövetség.</b></span></u> Minket, hívő
keresztényeket ez olyan helyzetbe hozott, hogy végig kellett gondolnunk
politikai világnézetünket.</p> <p><b>Lehet ezt szövetségnek nevezni? A
véletlenek összjátéka ez, vagy tudatos lépés? Az európai baloldalt
gyakran éri a vád, hogy gyakorlatilag potenciális szavazókat lát a
muszlim bevándorlókban.</b></p> <p>Nem tudom, volt-e konkrét egyezség. A praxist nézem.</p> <p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>Mik lehetnek a következmények?</b></u></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b> </b></u></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>Ha
Magyarországra nézünk, ez a demokrácia végét jelentené.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>Mi állam és
egyház szétválasztásában gondolkodunk, az iszlám számára ez ismeretlen.
Növekedni fog az antiszemitizmus, az anticionizmus. Ezek az országok már
a második világháború előtt is meg voltak fertőzve a náci eszmékkel.
Könyvkiadásuk toplistáján a második világháború után is a Cion
bölcseinek jegyzőkönyve, illetve Adolf Hitler Mein Kampfja szerepelt.
Növekedni fog a terrorveszély </b></u></span>– rengeteget kell majd költeni ennek
ellensúlyozására.</p> <p><b>Ez az, amit Schmidt Mária Európa izraelizációjának nevez?</b></p> <p>Nem
tudom, mit ért ezalatt, de Izrael állam esete szintén érdekes. Most úgy
tüntetik fel, mintha Izrael földje a cionizmus előtt tele lett volna
arabokkal, holott a történelmi tények azt bizonyítják, hogy a nagyobb
részt terméketlen és lakatlan országot a cionisták tették lakhatóvá.
Természetesen éltek ott arabok is, de miután a fld termékennyé lett téve
és ezzel együtt kialakult egy gazdasági rendszer, az iszlám vezetők
behívtak jelentős muszlim lakosságot, akik főként a Jordánia által
megszállt területeken telepedtek le.</p><p><b>A Hit Gyülekezetét az elejétől fogva erős Izrael-barátság jellemzi. Hogyan változott a közvélemény szemében ennek megítélése?</b></p> <p>Az
evangéliumi kereszténység egyik közismert jellegzetessége, hogy bibliai
próféciákkal igyekszik értelmezni a világ eseményeit. A modern Izrael
létezése nagyon fontos kulcs a próféciák értelmezéséhez. Erről nem
beszéltem még, de a rabbiképzőnek is vendéghallgatója voltam. A
zsidó-keresztény kapcsolat, illetve a megbékélés gyerekkorom óta
érdekelt.</p> <p><b>Milyen érzéssel követi a Fethullah Gülennel kapcsolatos híreket? </b></p> <p>Mire gondol?</p> <p><b>Több évtized alatt felépített, erős Kárpát-medencei hálózat, oktatási intézmények, sajtóbirodalom…</b></p> <p>Engem nem a hatalom, a befolyás megszerzése motivál.</p> <p><b>Ezt mondja Gülen is. Hogy őt csak az iszlám épülése érdekli.</b></p> <p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Engem
az érdekel, hogy minél több ember megismerje a Szentírást, Isten
akaratát. Nagy fegyver a gonosz kezében az Istennel kapcsolatos
tudatlanság. A kereszténységnek megújulásra, helyreállításra van
szüksége. Nem sok hasonlóságot lehet felfedezni a jelenlegi
kereszténység és az apostoli, korai egyház spirituális-doktrinális
valósága között. Aki ismeri a globális kereszténységet, tudja, hogy
Európában van a legkritikusabb állapotban</b></span>. Afrikában, Dél-Amerikában,
Észak-Amerikában erőteljes megújulási mozgalmak vannak, sőt még olyan
ázsiai országokban is át tudott törni, ahol azelőtt évszázadokon
keresztül esélye sem volt.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Dinamikus kereszténység kell. Át kell
gondolni a kereszténység intézményi rendszerét: illeszkedik-e a mai
modern életérzéshez, életvitelhez? Vonzó-e a fiatalok számára? Az a
véleményem, hogy Európában tartalmilag és formailag az egész
kereszténységet meg kell újítani. Ha ennek a Hit Gyülekezete előhírnöke
tudna lenni, annak nagyon örülnék.</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> </b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az egyik leghíresebb
megtértjük, Gera Zoltán sokszor elmondta, hogy a Hit Gyülekezetének
köszönheti, hogy megmenekült a teljes lecsúszástól. A labdarúgó Eb-n
nyújtott teljesítménye után alighanem minden korábbinál népszerűbb a
közösségükben.</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> </b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Gera Zoltán a Hit Gyülekezetén belül egy a sok hiteles keresztény közül. Tisztelik, szeretik, elismerik.</b></span></p> <p><b>Nem sztár a gyülekezetben?</b></p> <p>Nem.
Senki nem sztár. Normálisan, természetesen viszonyulnak hozzá, mint
bárki máshoz. A tényleges keresztények azt nézik egy embernél, hogy az
evangélium szellemi-erkölcsi értékei és igazságai megvalósulnak-e nála,
vagy nem. Nincs semmiféle pozitív diszkrimináció.</p> <p><b>Abban sincs hatása Gerának, hogy a példája sok fiatalban keltheti fel az érdeklődést a Hit Gyülekezete iránt?</b></p> <p>Biztos,
hogy van valami befolyása erre, de hogy milyen, azt nehéz konkrétan
meghatározni. A kereszténység és a Hit Gyülekezete szellemi és erkölcsi
ereje, történelme és újszerűsége miatt vonzó.</p> <p><b>Mennyire optimista a kereszténység mint a politikára hatással lévő eszmerendszer kilátásait illetően?</b></p> <p>Az
amerikai keresztényeket ugyanez a kérdés izgatja. Obama alatt ébredtek
rá, hogy kisebbségben vannak. Egyesek apokaliptikus víziókat festenek a
falra a kereszténység hanyatlásáról. Az én álláspontom teljesen más. A
kereszténység ideje ugyanis a jövő. A kereszténység ideje nem járt le,
hiszen messzemenőkig nem merítette még ki forrásait. Tudom, hogy mit
gondolnak a humanisták vagy a materialisták erről a szerepvállalásról.
Sajnálom őket, hogy nem lesz igazuk. Jézus azt mondta, ez még nem az én
időm.</p><p style="text-align:center">***</p></div>