[Grem] Lackfi J., Prima Primissima djas klt, 25 ve hzas / 6 gyermek, 1 unoka / 6. gyermek s 1. unoka egyidsek
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2016. Nov. 28., H, 15:28:45 CET
[image: Inline image 1]
*Huszonöt éve vagyunk házasok, ma ünnepeljük ezüstlakodalmunkat. Köszönöm,
drága Juli, ússzunk az aranyért!(Ez a ma nem ma van, hanem már kb.
egy-másfél hónapja volt.)MIKOR RÁD*
Mikor rád találtam, olyan voltam, mint a gyújtózsinór,
Mely prüszkölve szalad, s egy robbanás várja valahol,
Mint ablaküvegnek újra és újra nekicsapódó madár,
Mely képtelen felfogni, hogy létezik határ,
Mint májusfa, amely ma még csupa lázas lobogás,
De holnap a szélbe-esőbe minden tarkasága belevás,
Mint kerítés mögé rekesztett kutya, mely hörögve ugat
A kint elhaladókra, mélyre szippantva szagukat,
Mint kültelken sodródó, szél kergette szemét,
Mely megveszekedetten táncol, de csak ő hallja a zenét,
Mint használt embertest, melyet elgyötört a robot,
S most kerek asztalnál ül, némi szesz vet benne lobot,
Mint kódorgó hontalan, ki mások ablakán beles,
És vonzza a leves, meg hogy ott benn minden tökéletes,
Mint kezdő állatszelidítő, ki szívdobogva saját
Bőrét viszi vásárra, s hiszi, hogy akaratát
Nála erősebb lényekre rákényszerítheti,
Mint hamis festménynek hitt, kallódó eredeti,
Mint harsogva futkosó, esőtől duzzadó patak,
Mely öröknek véli bő vizét, nyers medreket harap,
Mint vígan égő villany, melynek nem kell semmi más,
Hogy kialudjék, csak egy kósza kattanás,
Mint bálna, mely kontinensnyi lomha remegés,
De a hajósnak csupán zsír, hús, megélhetés,
Mint szúnyog, mely hiszi, örök vérforrásra talált,
Mint kirobbanó kérész, mely nem sejti a halált,
Mint önhitt bokszoló egy nagy ütés előtt,
Mint kamrafényben kövéren terpeszkedő befőtt,
Mint konok csepp, mely meggyűlik odafenn,
S nem sejti, sorsa porlani, hízva bízik esztelen.
Mint zápor után tocsogó parkbeli gyep,
Mely zölden üvölt, hogy szőnyeg nincs nála szebb.
Mint hetyke mahagóni kuplung sportkocsiban,
Míg a beszívott sofőr ezerrel fal felé rohan.
Mint sziklafalon görcsös izmaira rátarti fa,
Miközben bedarálja a komótos tektonika,
Mint okádó vulkán előtt pózoló fényképezkedő,
Ki felé háta mögül már zuhan egy mázsányi kő.
Beélesített kamikaze, aki voltam, összehordhatok
Hasztalan még pár szekérderék hasonlatot…
S az sem férne el kevesebb metaforában,
Hogy milyen lettem, amikor rád találtam…
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20161128/8dc06f7f/attachment.html
--------- kvetkez rsz ---------
Egy nem text típusú csatolt állomány át lett konvertálva...
Név: image.png
Típus: image/png
Méret: 1552154 bytes
Leírás: nem elérhető
Url : http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20161128/8dc06f7f/attachment.png
Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl