[Grem] Kzztettk F.ppa "Misericordia et misera" kezdet apostoli levelt

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Nov. 21., H, 19:31:01 CET 

Közzétették Ferenc pápa „Misericordia et misera” kezdetű apostoli levelét
2016. november 21. hétfő 19:00
http://www.magyarkurir.hu/hirek/kozzetettek-ferenc-papa-misericordia-et-misera-kezdetu-apostoli-levelet
November 21-én, hétfőn délelőtt mutatták be a Szentszék sajtótermében
Ferenc pápa tizenöt oldalas apostoli levelét, melyet november 20-án,
vasárnap, az irgalmasság jubileumát lezáró szentmisén látott el kézjegyével
a Szentatya és osztott ki jelképesen különböző csoportoknak.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=73689&img=o_irglev.jpg>

A levélben a pápa négy rendeletet hozott: mostantól fogva minden
felszentelt pap rendelkezik a joghatósággal, hogy az abortusz bűnével hozzá
fordulókat feloldozza; az irgalmasság misszionáriusai tovább folytatják
szolgálatukat; a X. Szent Piusz Testvériség közösségeit látogató hívek
immár érvényesen fogadhatják a szentségi feloldozást; az évközi 33.
vasárnap ezentúl a szegények világnapja lesz.

Szent II. János Pál pápa a 2000-es nagy jubileumot lezáró apostoli
levelében a püspökökhöz, a papokhoz és a hívekhez fordult, Ferenc pápa az
irgalmasság rendkívüli szentévét záró üzenetében úgy fogalmaz, az üzenet
azoknak szól, „akik olvassák az irgalmasság és a béke apostoli levelét”.

A levél kezdősora önmagában véve lefordíthatatlan, hiszen a *misera* nőnemű
jelző és a még ismeretlen „nyomorúságosat” jelöli, ám Ferenc pápa az első
mondatával tisztáz mindent: a *„misericordia et misera”* Szent Ágoston
szavai, melyeket Jézus és a házasságtörő asszony találkozásával
kapcsolatban használ (Jn 8,1–11).

Ágoston nem találhatott volna szebb és jobban összetartozó kifejezéseket,
hogy megértesse Isten szeretete titkát, mely a bűnös elé megy: „Csak ketten
maradtak: a nyomorúságos és az irgalom.” Mekkora a szánalom és isteni
igazságosság ebben a történetben! – olvasható az apostoli levélben. –
Írástudók és farizeusok kelepcét állítanak Jézusnak egy kérdéssel, Mózesre
utalva: vajon szabad-e megkövezni egy ilyen nőt? Jézus azonban szintén a
mózesi törvényre hivatkozik, annak eredeti összefüggésében, minthogy annak
közepe nem a törvény és a törvénykezés igazsága, hanem az Isten szeretete,
mely tud olvasni minden ember szívében, hogy megértse a legelrejtettebb
szándékokat is, és amelynek mindenek felett kell állnia. Így Jézus
belenézett annak az asszonynak a szemébe, és olvasott a szívében. Ott
találta meg annak a vágyát, hogy meghallgassák, hogy megbocsássanak neki és
hogy megszabadítsák. És ha egyszer beöltözködött az irgalmasságba, még ha a
bűn miatt meg is marad az emberi gyengeség állapota, felülkerekedik benne a
szeretet, mely lehetővé teszi a számára, hogy távolabbra nézzen és hogy
másképpen éljen.

Nincs törvény, sem parancs – írja a pápa –, mely megakadályozhatná
Istennek, hogy újra megölelhesse a fiát, aki visszatér hozzá és elismerve
mindazt, amit hibázott, döntést hoz, hogy mindent újrakezd. Megállni
egyedül a törvénynél, ez kiüresíti a hitet és az Isteni Irgalmasságot. A
törvénynek van egy előkészítő értéke, melynek a célja a szeretet.
Mindazonáltal az a keresztény ember hivatása, hogy „az evangélium
újdonságát élje, a Lélek törvényét, mely életet ad Jézusban” (Róm 8,2). Ez
érvényes még a legbonyolultabb esetekben is, amikor kísértésünk van arra,
hogy a szabályokból származó igazságosságnak szerezzünk érvényt, de ezzel
szemben hinni kell abban az erőben, mely az isteni kegyelemből fakad.

Közülünk senki sem szabhat feltételt Isten irgalmassága számára – szögezi
le a Szentatya. – Az mindig a mennyei Atya ingyenes aktusa marad: feltétel
nélküli és ki nem érdemelt szeretet. Nem kockáztathatjuk meg, hogy
ellenálljunk a szeretet teljes szabadságának, mellyel az Isten belép minden
ember életébe. Az irgalmasság ennek a szeretetnek a konkrét cselekedete,
mely miközben megbocsát, átalakítja és megváltoztatja az életet. Napjaink
technika uralta világában úgy tűnik, hogy megnövekszik a sokféle
szomorúság, magány és reménytelenség. Éppen ezért szükség van a remény, az
igazi öröm tanúira.

Ferenc pápa apostoli levelében az eltelt jubileumi évet úgy értékelte, hogy
abban bőségesen áradt Isten kegyelme. Mint egy heves és gyógyító szél, az
Úr irgalma és jósága kiáradt az egész világra. Most tovább kell járni ezen
az úton, a Léleknek engedelmeskedve, aki mindig új ösvényeket mutat, hogy
azokon járva mindenkinek elvigyük az üdvözítő evangéliumot. A pápa
emlékeztet az Isteni Irgalmasságnak az Eucharisztiában és Isten szavában
feltárt központi szerepére.

A Szentatya mindenekelőtt a kiengesztelődés szentségéről beszél, melynek
újból meg kell találnia a központi helyét a keresztények életében. A
kiengesztelődés pillanatában érezzük meg ugyanis az Atya ölelését, mellyel
elénk jön, hogy visszaállítsa bennünk a kegyelmet, hogy újból az ő
gyermekei lehessünk. A gyóntató papoktól azt kéri a pápa, legyenek
befogadók, az atyai gyengédség tanúi, még a bűn súlya ellenére is; buzgók a
segítő tanácsadásban és az elkövetett rossz megítélésében; legyenek
készségesek a hívek bűnbánati kísérésében, türelmesek és előretekintők.

A jubileumi szentév tapasztalatai alapján Ferenc pápa elrendeli, hogy az
irgalmasság misszionáriusai folytassák tovább a szolgálatukat, mint az
irgalmasság konkrét jelét, szerte az egész világon; egyúttal az Új
Evangelizáció Pápai Tanácsára bízza, hogy találjanak számukra megfelelő
formákat hivataluk gyakorlására.

Azért, hogy semmi ne akadályozza meg a kiengesztelődés kérésének a
beteljesítését Isten irgalmának a szolgálatában, a pápa elrendeli:
„mostantól fogva minden felszentelt pap rendelkezik a joghatósággal, hogy
az abortusz bűnével hozzá fordulókat feloldozza”. Ezzel valójában
meghosszabbítja a jubileumi szentévre adott felhatalmazásokat. Ugyanakkor
hangsúlyozza, hogy az abortusz egy súlyos bűn, mert véget vet egy ártatlan
életnek. Mégis aláhúzza, hogy nincs olyan bűn, melyet Isten irgalmassága ne
tudna elérni és megsemmisíteni, ha bűnbánó szívet talál, mely kéri az
Atyával való kiengesztelődést.

A pápa ezentúl meghosszabbítja a jubileum adta lehetőséget, hogy azok a
hívek, akik adott oknál fogva a X. Szent Piusz Testvériség templomait
látogatják, érvényesen és megengedetten részesülhetnek megvallott bűneik
feloldozásában. Teszi ezt a Szentatya bízva papjaik jóindulatában, remélve,
hogy Isten segítségével helyreállítható lesz a katolikus egyház teljes
egysége.

Végül Ferenc pápa a szentévet lezáró apostoli levelében a nehézségben lévő
családok megsegítésére buzdít. Megalapítja a szegények világnapját és azt
az évközi időszak 33. vasárnapjára helyezi, mely Krisztus Király ünnepe
előtt az utolsó évközi vasárnap az egyházi évben, az adventi időszakot
megelőzően.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
<http://hu.radiovaticana.va/news/2016/11/21/ferenc_p%C3%A1pa_%E2%80%9Emisericordia_et_misera%E2%80%9D_apostoli_levele/1273837>

Magyar Kurír
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20161121/a061e440/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl