<div dir="ltr"><h1 class="gmail-cim">Közzétették Ferenc pápa „Misericordia et misera” kezdetű apostoli levelét </h1>
<div class="gmail-datum">2016. november 21. hétfő 19:00<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/kozzetettek-ferenc-papa-misericordia-et-misera-kezdetu-apostoli-levelet">http://www.magyarkurir.hu/hirek/kozzetettek-ferenc-papa-misericordia-et-misera-kezdetu-apostoli-levelet</a><br></div>
<h3 class="gmail-lead">November 21-én, hétfőn délelőtt mutatták be a Szentszék
sajtótermében Ferenc pápa tizenöt oldalas apostoli levelét, melyet
november 20-án, vasárnap, az irgalmasság jubileumát lezáró szentmisén
látott el kézjegyével a Szentatya és osztott ki jelképesen különböző
csoportoknak.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=73689&img=o_irglev.jpg" rel="lightbox['g73689']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=73689&p=1&img=c_irglev.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A levélben a pápa négy rendeletet hozott: mostantól fogva minden
felszentelt pap rendelkezik a joghatósággal, hogy az abortusz bűnével
hozzá fordulókat feloldozza; az irgalmasság misszionáriusai tovább
folytatják szolgálatukat; a X. Szent Piusz Testvériség közösségeit
látogató hívek immár érvényesen fogadhatják a szentségi feloldozást; az
évközi 33. vasárnap ezentúl a szegények világnapja lesz.</p>
<p>Szent II. János Pál pápa a 2000-es nagy jubileumot lezáró apostoli
levelében a püspökökhöz, a papokhoz és a hívekhez fordult, Ferenc pápa
az irgalmasság rendkívüli szentévét záró üzenetében úgy fogalmaz, az
üzenet azoknak szól, „akik olvassák az irgalmasság és a béke apostoli
levelét”.</p>
<p>A levél kezdősora önmagában véve lefordíthatatlan, hiszen a <em>misera</em> nőnemű jelző és a még ismeretlen „nyomorúságosat” jelöli, ám Ferenc pápa az első mondatával tisztáz mindent: a <em>„misericordia et misera”</em> Szent Ágoston szavai, melyeket Jézus és a házasságtörő asszony találkozásával kapcsolatban használ (Jn 8,1–11).</p>
<p>Ágoston nem találhatott volna szebb és jobban összetartozó
kifejezéseket, hogy megértesse Isten szeretete titkát, mely a bűnös elé
megy: „Csak ketten maradtak: a nyomorúságos és az irgalom.” Mekkora a
szánalom és isteni igazságosság ebben a történetben! – olvasható az
apostoli levélben. – Írástudók és farizeusok kelepcét állítanak Jézusnak
egy kérdéssel, Mózesre utalva: vajon szabad-e megkövezni egy ilyen nőt?
Jézus azonban szintén a mózesi törvényre hivatkozik, annak eredeti
összefüggésében, minthogy annak közepe nem a törvény és a törvénykezés
igazsága, hanem az Isten szeretete, mely tud olvasni minden ember
szívében, hogy megértse a legelrejtettebb szándékokat is, és amelynek
mindenek felett kell állnia. Így Jézus belenézett annak az asszonynak a
szemébe, és olvasott a szívében. Ott találta meg annak a vágyát, hogy
meghallgassák, hogy megbocsássanak neki és hogy megszabadítsák. És ha
egyszer beöltözködött az irgalmasságba, még ha a bűn miatt meg is marad
az emberi gyengeség állapota, felülkerekedik benne a szeretet, mely
lehetővé teszi a számára, hogy távolabbra nézzen és hogy másképpen
éljen.</p>
<p>Nincs törvény, sem parancs – írja a pápa –, mely megakadályozhatná
Istennek, hogy újra megölelhesse a fiát, aki visszatér hozzá és
elismerve mindazt, amit hibázott, döntést hoz, hogy mindent újrakezd.
Megállni egyedül a törvénynél, ez kiüresíti a hitet és az Isteni
Irgalmasságot. A törvénynek van egy előkészítő értéke, melynek a célja a
szeretet. Mindazonáltal az a keresztény ember hivatása, hogy „az
evangélium újdonságát élje, a Lélek törvényét, mely életet ad Jézusban”
(Róm 8,2). Ez érvényes még a legbonyolultabb esetekben is, amikor
kísértésünk van arra, hogy a szabályokból származó igazságosságnak
szerezzünk érvényt, de ezzel szemben hinni kell abban az erőben, mely az
isteni kegyelemből fakad.</p>
<p>Közülünk senki sem szabhat feltételt Isten irgalmassága számára –
szögezi le a Szentatya. – Az mindig a mennyei Atya ingyenes aktusa
marad: feltétel nélküli és ki nem érdemelt szeretet. Nem kockáztathatjuk
meg, hogy ellenálljunk a szeretet teljes szabadságának, mellyel az
Isten belép minden ember életébe. Az irgalmasság ennek a szeretetnek a
konkrét cselekedete, mely miközben megbocsát, átalakítja és
megváltoztatja az életet. Napjaink technika uralta világában úgy tűnik,
hogy megnövekszik a sokféle szomorúság, magány és reménytelenség. Éppen
ezért szükség van a remény, az igazi öröm tanúira.</p>
<p>Ferenc pápa apostoli levelében az eltelt jubileumi évet úgy
értékelte, hogy abban bőségesen áradt Isten kegyelme. Mint egy heves és
gyógyító szél, az Úr irgalma és jósága kiáradt az egész világra. Most
tovább kell járni ezen az úton, a Léleknek engedelmeskedve, aki mindig
új ösvényeket mutat, hogy azokon járva mindenkinek elvigyük az üdvözítő
evangéliumot. A pápa emlékeztet az Isteni Irgalmasságnak az
Eucharisztiában és Isten szavában feltárt központi szerepére.</p>
<p>A Szentatya mindenekelőtt a kiengesztelődés szentségéről beszél,
melynek újból meg kell találnia a központi helyét a keresztények
életében. A kiengesztelődés pillanatában érezzük meg ugyanis az Atya
ölelését, mellyel elénk jön, hogy visszaállítsa bennünk a kegyelmet,
hogy újból az ő gyermekei lehessünk. A gyóntató papoktól azt kéri a
pápa, legyenek befogadók, az atyai gyengédség tanúi, még a bűn súlya
ellenére is; buzgók a segítő tanácsadásban és az elkövetett rossz
megítélésében; legyenek készségesek a hívek bűnbánati kísérésében,
türelmesek és előretekintők.</p>
<p>A jubileumi szentév tapasztalatai alapján Ferenc pápa elrendeli, hogy
az irgalmasság misszionáriusai folytassák tovább a szolgálatukat, mint
az irgalmasság konkrét jelét, szerte az egész világon; egyúttal az Új
Evangelizáció Pápai Tanácsára bízza, hogy találjanak számukra megfelelő
formákat hivataluk gyakorlására.</p>
<p>Azért, hogy semmi ne akadályozza meg a kiengesztelődés kérésének a
beteljesítését Isten irgalmának a szolgálatában, a pápa elrendeli:
„mostantól fogva minden felszentelt pap rendelkezik a joghatósággal,
hogy az abortusz bűnével hozzá fordulókat feloldozza”. Ezzel valójában
meghosszabbítja a jubileumi szentévre adott felhatalmazásokat.
Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az abortusz egy súlyos bűn, mert véget vet
egy ártatlan életnek. Mégis aláhúzza, hogy nincs olyan bűn, melyet
Isten irgalmassága ne tudna elérni és megsemmisíteni, ha bűnbánó szívet
talál, mely kéri az Atyával való kiengesztelődést.</p>
<p>A pápa ezentúl meghosszabbítja a jubileum adta lehetőséget, hogy azok
a hívek, akik adott oknál fogva a X. Szent Piusz Testvériség templomait
látogatják, érvényesen és megengedetten részesülhetnek megvallott
bűneik feloldozásában. Teszi ezt a Szentatya bízva papjaik
jóindulatában, remélve, hogy Isten segítségével helyreállítható lesz a
katolikus egyház teljes egysége.</p>
<p>Végül Ferenc pápa a szentévet lezáró apostoli levelében a nehézségben
lévő családok megsegítésére buzdít. Megalapítja a szegények világnapját
és azt az évközi időszak 33. vasárnapjára helyezi, mely Krisztus Király
ünnepe előtt az utolsó évközi vasárnap az egyházi évben, az adventi
időszakot megelőzően.</p>
<p>Forrás és fotó: <a href="http://hu.radiovaticana.va/news/2016/11/21/ferenc_p%C3%A1pa_%E2%80%9Emisericordia_et_misera%E2%80%9D_apostoli_levele/1273837" target="_blank">Vatikáni Rádió</a></p>
<p>Magyar Kurír</p></div>