[Grem] Pál Feri atya / interjú

[Emoke Greschik]

Itt vagyok: CĂ­mlap <http://www.digitalhungary.hu/> / InterjĂşk
<http://www.digitalhungary.hu/interjuk/>
PĂĄl Feri atya: Ă­gy lesznek szemĂŠlyesek a kĂŠrdĂŠsek

http://www.digitalhungary.hu/interjuk/Pal-Feri-atya-igy-lesz
nek-szemelyesek-a-kerdesek/3485
[image: PĂĄl Feri atya: Ă­gy lesznek szemĂŠlyesek a kĂŠrdĂŠsek]
2016. *november 02.* 09:05InterjĂşk
<http://www.digitalhungary.hu/interjuk>Csermely
Ákos
PĂĄl Ferenc atya ĂŠs mentĂĄlhigiĂŠnĂŠs szakember *tĂśrekszik az egyĂźttĂŠrzĂŠsre ĂŠs
elfogadásra, és ″megpróbálom meg is érteni a nekem feltett és ki nem
mondott kérdéseket is. Felteszem őket magamnak is,* így a kérdések,
melyeket másoktól hallok személyessé válnak” - mondja.

*(Ez az interjúnk a 2016 őszi Internet Hungary konferencia előtt készült.)*
* Kicsoda PĂĄl Ferenc?*

*– Kicsoda Pál Ferenc? Lelkipásztor, atya, mentálhigiénés szakember és
showman. VĂĄlogatott atlĂŠta voltĂĄl, magas ugrĂł bajnok; siker, hĂ­rnĂŠv ĂŠs jĂł
lehetőség arra, hogy az emberek közt a középpontban légy. Mindenki rád
figyelt. MĂŠgis csendes, befelĂŠ fordulĂł ember voltĂĄl, ĂŠs a papi hivatĂĄst
választottad. Mi történt, amitől végül ebbe az irányba fordultál? Volt egy
konkrĂŠt fordulĂłpont, vagy fokozatosan jĂśttĂŠl rĂĄ, hogy mi a te utad?*
–* Volt egy fordulópont:* egy magasugró verseny után *a dobogón álltam*,
nyakamba akasztottĂĄk az ĂŠrmet, gratulĂĄltak, a kĂśzĂśnsĂŠg is tapsolt, de Ăşgy*
ĂŠreztem, hogy ez nekem kevĂŠs.* Eszembe jutott, hogy talĂĄn, ha egy olimpiĂĄn
a dobogó tetején állnék, az minőségileg több lenne, de rájöttem, hogy*
valami olyasmit keresek, amit sikerrel nem lehet betĂślteni.* Vagy Ăşgy is
mondhatom, hogy a szemĂŠlyisĂŠgemnek van egy mĂŠlyebb rĂŠtege, amit a siker, a
győzelem egyszerűen nem érint meg, mindeközben viszont nekem alapvetően
fontos.

*– Ezek szerint sikerorientált ember vagy, csak nem volt mindegy az út
hozzĂĄ, ami oda vezet?*
–
* EredmĂŠnyorientĂĄlt vagyok, nem sikerorientĂĄlt.*
*– Miért érezted úgy, hogy az ember és a lelke megismerése és ápolása lesz
– ha mondhatom így – a te utad?*
– *Már az első papi évemben is sokan fordultak hozzám bizalommal*, mely
egyrészt meglepetést okozott hiszen fiatalember voltam, 30 éves. Elsősorban
ĂŠletvezetĂŠsi, tĂĄrskapcsolati, csalĂĄdi kapcsolatrendszerre vonatkozĂł
kérdéseket tettek föl… *Inspirált a bizalmuk. Azt éreztem, hogy szeretnék
megbízható választ adni, de ahhoz értenem kellene ahhoz, amit ők kérdeznek.*

*– Mit gondolsz, a plébánián tartott kis létszámú, közösségi hittanóráidról
hogyan vezethetett az Ăşt az tĂśbbezres tĂśmeghez, akik egy sportcsarnokban
hallgattak tĂŠged? MĂĄsok is tartanak hittanĂłrĂĄkat, mĂŠgsem jutnak el egy
sportcsarnokba nagy tömegek elé…*
– Talán az, hogy valódi érdeklődés van bennem; törekszem az együttérzésre
ĂŠs elfogadĂĄsra ĂŠs *megprĂłbĂĄlom meg is ĂŠrteni a nekem feltett ĂŠs ki nem
mondott kérdéseket is.* Felteszem őket magamnak is, így a kérdések,
melyeket másoktól hallok személyessé válnak. Úgy tekintem magamat, mint aki
ĂŠrintett minden egyes kĂŠrdĂŠsben, ĂŠs nem nyugszom, mĂ­g a szemĂŠlyes
vĂĄlaszaimat meg nem talĂĄlom.

*– Sikeres ember vagy, aminek biztosan vannak pozitív és negatív, szeretett
ĂŠs nem szeretett rĂŠszei. Hogyan ĂŠled meg mindezt?*
–* Richard Rohr szokott eszembe jutni, aki erre azt mondta, hogy „amiért
rajonganak értem, az nem én vagyok, és amiért gyűlölnek, az sem”. Találónak
ĂŠrzem ezt.*

*– Váltsunk témát. Szép, új, digitális világ. Azt mondják, a digitális
világ megosztó. Én mégis állítom, hogy a digitális világ a közösségi
oldalakon keresztĂźl Ăśsszehoz bennĂźnket. Ha nem is szemĂŠlyesen, de
gyakrabban van lehetőségünk barátainkkal, szeretteinkkel, és a világgal
kapcsolatot ápolni és/vagy kiépíteni. Mégis nagyon sokan félnek tőle, mert
azt gondolják, eltávolítja az embereket egymástól. Te mit gondolsz erről?*
–* Egyrészt sokunk számára nagy lehetőség arra, hogy képesek legyünk
kapcsolatban maradni. Az egészséges személy számára alapvetően fontos, hogy
fölfedezzék, értékeljék, hogy törődjenek vele, érdeklődjenek a személye és
az ĂĄltala felvetett tĂŠmĂĄk, kĂŠrdĂŠsek irĂĄnt.* A kapcsolattartĂĄson keresztĂźl
fontos mentĂĄlhigiĂŠnĂŠs funkciĂłk valĂłsulhatnak meg. *MĂĄsrĂŠszt nem ugyanaz, ha
megfoghatom valaki kezĂŠt vagy ĂĄtĂślelhetem ĂŠs ĂŠrezhetem az illatĂĄt, mint ha
ezt nem teszem. SzĂźksĂŠgĂźnk van a fizikai kontaktusra, ĂŠs valĂłszĂ­nĹąleg ez
tovĂĄbbra is Ă­gy lesz.*

*– Mit gondolsz, miért szeretünk valahova – egy közösséghez, nem egy
helyhez – tartozni?*
–* A közösségekhez vagy a csoportokhoz tartozásunk az önazonosságunk része.*
TĂĄrsas lĂŠny voltunk miatt, ha olyan csoportokhoz, kĂśzĂśssĂŠgekhez,
intĂŠzmĂŠnyekhez tudunk tartozni, melyek szĂĄmunkra ĂŠrtĂŠkesek, akkor az beĂŠpĂźl
az ĂśnmagunkrĂłl alkotott kĂŠpbe. AzutĂĄn beĂŠpĂźl az identitĂĄsunkba ĂŠs mĂĄskĂŠppen
érezzük magunkat a bőrünkben.* Még az érzelmi világomat is meghatározza, ha
pĂŠldĂĄul azt mondhatom, hogy ennek ĂŠs ennek a fociklubnak a szurkolĂłja
vagyok.* Ha nagyra tartom azt a klubot, akkor mĂĄr attĂłl jobban vagyok, hogy
nekik szurkolok. EzĂŠrt is lehet , hogy valaki szemĂŠlyes fĂĄjdalomkĂŠnt ĂŠlheti
meg, ha az a klub, amelyiknek ő szurkol, veszít. Ebből az is adódik, hogy a
legtĂśbben kĂŠsztetĂŠst ĂŠreznek arra, hogy olyan csoportokhoz ĂŠs kĂśzĂśssĂŠgekhez
tartozzanak…

*– …amelyek győztesek.*
– Igen.* Mi emberek szeretünk a győztesekhez tartozni. Ez mélyen benne van
a termĂŠszetĂźnkben.* Egy afrikai misszionĂĄriustĂłl hallottam, hogy ahol
működött a legtöbb kereszténnyé váló őslakos katolikus lett. Megkérdeztük
tőle, hogy miért épp katolikus? Mi alapján döntenek? Akár lehetnének
protestánsok is; miért katolikusok lesznek? Azt mondja, „óó hát az afrikai
lélek”„Megkérdezik tőlem, hogy ki a legnagyobb nálunk.” Amikor elmondom,
hogy a katolikus egyhĂĄz, akkor azt vĂĄlasztjĂĄk. Ez az archaikus lelki
megnyilatkozĂĄs rĂĄnk is igaz, talĂĄn kevĂŠsbĂŠ lĂĄtvĂĄnyosan. A vallĂĄsi
identitĂĄsnak rĂŠsze az egyhĂĄzhoz tartozĂĄs. EzĂŠrt,* ha valaki fĂśl tud nĂŠzni
az egyhĂĄzra, akkor jĂłl van.** Ha valaki nem tud felnĂŠzni arra az egyhĂĄzra,
melynek valamilyen mĂłdon tagja, akkor az identitĂĄsĂĄban zavarok
keletkezhetnek.*

*– Kik a született vezetők szerinted?*
– *Született vezetők például azok, akik élvezik a döntési helyzeteket és a
dĂśntĂŠshozatalt. *Az emberek tĂśbbsĂŠge ezzel nem Ă­gy van. A tĂśbbsĂŠg szĂĄmĂĄra a
sok döntés fokozott szorongással, bizonytalansággal és megterhelő
felelősségérzettel jár. Aki igazán jó vezető, annak általában van
valamiféle „ihletettsége”. Lélektani szempontból megfogalmazva: érez
magában valamiféle nagyra-törést. Mindez talán egészen a csecsemőkorra
vezethető vissza. Éli a baba az életét, vannak vágyai és kívánságai, és jön
valaki – az anya – és teljesíti azokat. Ezért az a benyomása keletkezhet,
hogy ő olyan hatalmas , hogy elég vágyakoznia, hogy a dolgok úgy legyenek,
ahogy akarja. Ebből a csecsemőkori élményvilágból, a vágyakból pedig
teremteni lehet valamit.* Kisgyerekkorban pedig a nagyratörő fantáziáink
erősödhetnek föl. Aki ezt felnőttként – gyermeki világának örökségét –
képes lépésről lépésre reális teljesítménybe fordítani, belőle jó vezető
lehet.*

*– Mások a vezetők és mások a véleményvezérek, ugye? Kik a véleményvezérek
szerinted?*
– Zavarba hoz engem ez a kifejezés, idegenkedem tőle. Bizonyára, hogy van
ilyen, és lefed egy aktuális jelenséget, de zavarba hoz… Pár évvel ezelőtt
úgy fogalmaztam ezt meg magamnak, hogy – sarkos lesz, ahogy fogalmazok – *„az
emberek véleménye nem kelti föl az érdeklődésemet”. Azért, mert a vélemény
szónak a tartalma: „ez a véleményem”, „így vélekedek”, nem túl gazdag.
Lehet, hogy se tudás, se elmélyültség, se igazság nincs benne…*

*– Mégis domináns jelenség, része a hétköznapjainknak.*
– *Igen, manapság mindenkinek megvan a maga véleménye. Sőt, nagyon sokan
szeretik kinyilvĂĄnĂ­tani, megosztani, mindenfĂŠle formĂĄban kĂśzzĂŠtenni a
véleményüket. Úgy tapasztalom , hogy ezzel növekszik a felszínesség és a
hangzavar. **A vĂŠlemĂŠnyt nem ĂŠrzem nagyon ĂŠrtĂŠkes dolognak. *Ha valaki azt
mondja például, hogy „nekem a boldogságról az a véleményem, hogy…”, ez
kevésbé érdekel. Viszont hogy mikor és mitől volt boldog, az már érdekel.
Az is ĂŠrdekel, hogy mit tesz azĂŠrt, hogy boldog legyen, ĂŠs hogy a
boldogsĂĄgkeresĂŠs sorĂĄn elszenvedett kudarcait hogyan dolgozza fel. Ez mind
ĂŠrdekel. *A vĂŠlemĂŠnyek vilĂĄgĂĄt felszĂ­nesnek lĂĄtom, a felszĂ­nes dolgok pedig
alig ĂŠrdekelnek, gyakran pedig untatnak is.* *EzĂŠrt is tĂśrekszem arra,*
hogy *a vĂŠlemĂŠnyek *
*mĂśgĂśtt az emberrel tudjak kapcsolatba kerĂźlni.*
*– Értem. Van véleményvezér. Van-e érzelemvezér?*
– Olyan, aki erőteljes érzéseket és érzelmeket vált ki egy másik emberből
vagy akĂĄr csoportbĂłl?

*– Igen. Kell az embernek érzelemvezér?*
– Ha jól értem az érzelemvezérek azok akik érzelmileg hatást gyakorolnak
ránk, kihoznak belőlünk valamit, ami megpezsdít minket. Fölszítják
szenvedélyünket, a mélyebb vágyainkat, és azt mondjuk, hogy „na, ez igen”.
Alapvetően fontos számunkra, hogy meg tudjuk-e válaszolni azt a kérdést,
hogy tudunk-e ĂŠlni ĂŠs ĂŠlĂźnk-e igazĂĄn. Mi az, ami lelkesĂ­t bennĂźnket? Mi az,
ami miatt igazĂĄn ĂŠrdemes reggel felkelnĂźnk? EzĂŠrt fontosabbak szĂĄmunkra
azok a kapcsolatok, amelyek visszasegĂ­tenek bennĂźnket ahhoz az ĂŠlmĂŠnyhez,
amit úgy tudok nagyon egyszerűen összefoglalni, hogy „megint élek”. Engem
azonban sokkal inkĂĄbb* az ĂŠrdekel, hogy tudok Ăşgy ĂŠlni, hogy ĂşjbĂłl ĂŠs ĂşjbĂłl
az legyen az ĂŠlmĂŠnyem, hogy ĂŠlek, hogy szeretek ĂŠlni, anĂŠlkĂźl, **hogy
kiszolgáltatottá, manipulálhatóvá, vagy függővé válnék valakitől*.



*DigitalizĂĄciĂł, digitĂĄlis vilĂĄg*

*– Eljön, sőt bizonyos területeken már itt is van a szép, új, digitális
világ. Terjednek az automata gépek, amik kiváltják az emberi munkaerőt.
Pozitívan nézve a dolgot: kevesebbet kell dolgozni, több idő marad a
pihenésre, a szórakozásra. De az embernek szüksége van a célokra és –
ezeken keresztül – a stresszre is. Mi lesz, ha nem lesz cél és nem lesz
majd jĂł ĂŠrtelemben vett feszĂźltsĂŠg?*
– A szakirodalom nagyon világosan fogalmaz ebben a témában. *Szükségünk van
az ĂśsztĂśnzĂŠsre, a motivĂĄciĂłra, a flow ĂŠlmĂŠnyre. A flow pedig nem egy
ellazult ĂŠrzelmi ĂĄllapot, hanem van benne stressz is. Flow-ban olyan
helyzetbe kerĂźlĂśk, aminek kockĂĄzata van. Amiben oda kell tennem magam, hogy
abbĂłl valami jĂł tudjon szĂźletni.*

*– Tehát szükségünk van a stresszre?*
*– Hogyne. Fontos persze a megfelelő szintje,* illetve az, hogyan vagyok
kĂŠpes a hatĂĄsĂĄt szabĂĄlyozni. A stressz is hozzĂĄjĂĄrul ahhoz az ĂŠlmĂŠnyhez,
hogy kĂŠpes vagyok valamire, alkalmas vagyok az ĂŠletre Mondok erre egy
példát: egy majomnak adnak egy egyszerű lakatot, amit három egymást követő
mozdulattal lehet kinyitni. Ez a feladat egy majomnak nem magától értetődő,
szĂĄmĂĄra ez egy kihĂ­vĂĄs. A majmok addig-addig bajlĂłdnak vele, amĂ­g ki nem
tudjĂĄk nyitni, pedig a lakat kinyitĂĄsĂĄĂŠrt nem kapnak jutalmat ĂŠs ha nem
nyitjĂĄk ki, akkor sem kapnak bĂźntetĂŠst. A kutatĂłk fĂśltettĂŠk a kĂŠrdĂŠst, hogy
* miért fáradozik egy főemlős ennyit egy lakat kinyitásával, ha se jutalom,
se bĂźntetĂŠs nem jĂĄr ĂŠrte? A vĂĄlasz az, hogy azĂŠrt, mert mĹąkĂśdik egy
önjutalmazó rendszer – az emberben is. Amikor átéljük, hogy képesek vagyunk
valamit megcsinĂĄlni, az jĂł ĂŠrzĂŠseket kelt bennĂźnk.*
*– Szerinted mi az oka annak, hogy ha éppen minden rendben van körülöttünk,
akkor keresünk egy új kihívást – vagy akár egy hülyeséget –, és persze újra
stresszelĂźnk?*
– Ennek több oka is lehet. *Az egyik, hogy tartósan heverészve, henyélve
egy idő után unatkozni kezdünk. A másik az, hogy sok információban van
részünk – ez pedig korproblémát szül.* A gyerekeken lehet látni, hogy az
idegrendszer egyrészt túlterhelődik, másrészt hozzászokik a túlfeszült
világhoz – főleg akkor, ha már kora gyermek-, csecsemő-, vagy akár magzati
kortĂłl ki van tĂŠve neki. A tĂşlzott ingermennyisĂŠg szĂĄmukra normĂĄlissĂĄ
vĂĄlik, Ă­gy pĂŠldĂĄul az emberi kapcsolatok lassabb tempĂłja nehezebb
lesz. *EgyszerĹąen
hozzĂĄszokunk ĂŠs szĂźksĂŠgĂźnk lesz a sok ingerre, informĂĄciĂłra, mikĂśzben
feszĂźlttĂŠ, ingerlĂŠkennyĂŠ, agresszĂ­vvĂĄ ĂŠs szorongĂłvĂĄ tesz minket. A
folyamatosan tĂşlzott stresszhelyzeteknek kitett gyerekek a poszttraumĂĄs
stressz szindróma tüneteit mutatják. Mintha háborúban nőttek volna föl.*

*– Te hogyan kezeled, amikor stresszhelyzetbe kerülsz?*
*– Vannak rövid és hosszabb távú stratégiáim erre. Rövid távon olyan
stresszkezelő módszereket használok, mint például légzőgyakorlatok, vagy az
izomtĂłnus vĂĄltoztatĂĄsa. Hetente egyszer jelkĂŠpes mĂłdon kivonom magamat a
vilĂĄgbĂłl. EldĂśntĂśttem azt is, hogy legalĂĄbb hat ĂłrĂĄt alszom minden nap; ĂŠs
egyszer meleg ĂŠtelt eszek.*

*– Annak az embernek, aki el szeretne érni valamit, egyszerre kell bátornak
és kezdeményezőnek lennie, ugyanakkor korlátokat is kell állítani a maga
szĂĄmĂĄra, esetleg szabĂĄlyrendszert kialakĂ­tani. Hogyan tudjuk a cĂŠljainkat
elĂŠrni anĂŠlkĂźl, hogy bĂśrtĂśnĂźnkkĂŠ vĂĄlna a korlĂĄt, vagy megfojtanĂĄnak a
szabĂĄlyok? Vagy ne legyenek hatĂĄraink, ĂŠs ĂŠljen a szabad alkotĂĄs, a totĂĄlis
individualizmus?*
–* Az életben nemcsak alapigazságok, realitások vannak,* mint, hogy például
ennĂźnk kell, hogy ĂŠletben maradjunk, *hanem alap dilemmĂĄk, feszĂźltsĂŠgek is.
**Az alapdilemmĂĄk megoldhatatlanok, de megtanulhatunk egyensĂşlyt talĂĄlni
bennĂźk ĂŠs egyĂźtt ĂŠlni velĂźk. Ilyen alapkonfliktus az ĂśnkifejezĂŠs ĂŠs az
alkalmazkodĂĄs dilemmĂĄja. JĂłl akkor lehetĂźnk, ha megtanulunk szabadon
alkalmazkodni ĂŠs szabadon kifejeznĂźnk magunkat. Ez azt is jelenti, hogy
kĂŠpes vagyok alkalmazkodni anĂŠlkĂźl, hogy elĂĄrulnĂĄm magam, mĂĄsrĂŠszt pedig
Ăśnmagamat kifejezni, ĂŠrvĂŠnyesĂ­teni anĂŠlkĂźl, hogy fenyegetnĂŠm a
kapcsolataimat. Egymást kiegészítő igazságokra, értékekre és azok
egyensĂşlyĂĄra van szĂźksĂŠgĂźnk.*
- See more at: http://www.digitalhungary.hu/interjuk/Pal-Feri-atya-igy-lesz
nek-szemelyesek-a-kerdesek/3485#sthash.J1PWiJiM.dpuf
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20161106/f5772c4f/attachment.html