[Grem] a Szt.Efrém Férfikar, a szír Szt.Efrém, liturgikus zene, Cseh T., muszlim zene

[Emoke Greschik]

Bubnó Tamás: Istent dicsőíteni a zene nyelvén
2016. ĂĄprilis 10. vasĂĄrnap 12:00
http://www.magyarkurir.hu/hirek/bubno-tamas-istent-dicsoiteni-zene-nyelven
A Szent EfrĂŠm FĂŠrfikart 2002-ben hozta lĂŠtre BubnĂł TamĂĄs Liszt Ferenc-dĂ­jas
egyhĂĄzzenĂŠsz, karmester ĂŠs karigazgatĂł. A bizĂĄnci imĂĄdsĂĄgokat, himnuszokat
éneklő, megzenésítő férfikar a közeljövőben koncertkörútra indul. Ebből az
alkalomból beszélgetünk az együttes vezetőjével.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68855&img=o_IMG_4104.jpg>
*– Milyen célból alakította meg 2002-ben a Szent Efrémről elnevezett
fĂŠrfikart?*

– *Korábban nem volt olyan tervem, hogy férfikart hozzak létre. Akkoriban
az egyhĂĄzzenei doktorimon dolgoztam KĂĄrpĂĄtaljĂĄn, ĂŠs ott a kezembe kerĂźlt
egy 1920-ban keletkezett kotta,* Boksay JĂĄnos gĂśrĂśgkatolikus pap ĂŠs
zeneszerző korábban elveszettnek hitt alkotása. * Aranyszájú Szent János
liturgiáját dolgozta fel, férfikarra. Tudtam ennek a műnek a létezéséről.
Hazahoztam a kottĂĄt, megmutattam a Hungarotonban, ĂŠs azt mondtĂĄk, vegyĂźk
fel.* Rendben van, de ez fĂŠrfikarra Ă­rĂłdott. Akkor *fĂŠrfikarra vedd fĂśl,
hangzott a vĂĄlasz. Ezzel indult el a Szent EfrĂŠm FĂŠrfikar
<http://szentefrem.hu/> tĂśrtĂŠnete*. A barĂĄtaimat, kollĂŠgĂĄimat ĂŠs a
Budapesti Énekes Iskolában tanuló és már felnőtt generációt is bevontam egy
ad hoc tĂĄrsasĂĄgba, fĂślvettĂźk Boksay JĂĄnos liturgiĂĄjĂĄt, amely nagy sikert
aratott, kĂźlfĂśldĂśn is tĂśbb helyen megjelent.

Senki nem tudott erről a műről, igazi kuriózum volt, szép romantikus zene.
A kedvező fogadtatást érzékelve úgy gondoltuk, hogy érdemes együtt
maradnunk, ĂŠs tovĂĄbb folytatni a megkezdett zenei szolgĂĄlatot. A lemez
2004-ben jött ki,* két évvel később pedig már Lengyelországban is
koncerteztünk, megnyertük az egyik jelentős szláv ortodox versenyt. Ez
olyan különleges eredménynek számított, mintha egy magyar síugró győzne a
VilĂĄg KupĂĄn. Sokan csodĂĄlkoztak is ezen, hogy MagyarorszĂĄgon, ahol
tĂśbbsĂŠgben vannak a rĂłmai katolikusok, ilyen hitelesen szĂłlaltatjĂĄk meg a
bizánci egyházzenét.* Mi voltunk az első nem szláv együttes, amely
megnyerte ezt a versenyt. AttĂłl kezdve rengeteg felkĂŠrĂŠst kaptunk
mindenfelől, keletről és nyugatról is, és *ma már, csaknem másfél évtizedes
mĹąkĂśdĂŠs utĂĄn elmondhatjuk, hogy a vilĂĄg nĂŠgy fĂśldrĂŠszĂŠt bejĂĄrtuk, az ĂśtĂśdik
az túl messze van, felőlem akár ki is maradhat, bár vannak, akik szívesen
elutaznának oda is.* Érdekes egyébként, hogy megtudtam*, Ausztráliában nagy
libanoni kĂśzĂśssĂŠg ĂŠl, akik kedvelik a keleti, keresztĂŠny zenĂŠt.*

MegalakulĂĄsunk Ăłta rengeteg emberrel megismertettĂźk ezt a dallamvilĂĄgot,
találkozhattunk a világ legjobb előadóival, kapcsolatban vagyunk velük,
vannak kĂśzĂśs fellĂŠpĂŠseink*, rĂĄkerĂźltĂźnk a bizĂĄnci zene tĂŠrkĂŠpĂŠre. EnnĂŠl
tĂśbbet egy magyar egyĂźttes ezen a terĂźleten nem is nagyon ĂŠrhet el.*

*– Mi indokolta a névválasztást? Szent Efrém szír egyházatya, teológus,
költő a Kr. u. 4. században élt, amikor a kereszténységet egyaránt
fenyegette a mĂĄr hanyatlĂł, de mĂŠg antik pogĂĄnysĂĄg, valamint HitehagyĂł
Julianus csĂĄszĂĄr keresztĂŠnyellenes fellĂŠpĂŠse.*

–* Szent Efrém ragyogó személyiség volt, nagyon sok legenda és dokumentum
is fönnmaradt róla. Az eretnekek és különböző tévtanok korában egyszerre
volt kiváló, hithű szónok, diakónus, himnuszköltő és tanító. Gyerekeket,
ifjú leánykákat, felnőtt hölgyeket és férfiakat tanított a keresztény
zenĂŠlĂŠsre. Himnuszokat Ă­rt nekik EdesszĂĄban, ahol a szĂŠkhelye volt. VirĂĄgzĂł
keresztény élet jött létre az ő vezetésével. *

*Szent EfrĂŠmet mind a nyugati, mind a keleti egyhĂĄz szentkĂŠnt tiszteli. A
nagyböjtben minden vecsernye végén elmondjuk az Életem Ura, Uralkodója
kezdetű bűnbánó imáját, amelyben azt is kéri Istentől, mi az, amit ne
engedjen meg neki, illetve mi az, amit viszont megadjon. Szent EfrĂŠm az
egyhĂĄzunk egyik legnagyobb szentje, gyĂśnyĂśrĹą, Isten kĂśzeli szĂśvegeket Ă­rt*.
Egyik pap barátom mondta: egy bizánci zenét éneklő magyar együttes kiről
nevezze el magát, ha nem Szír Szent Efrémről?

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68855&img=o_IMG_4128.jpg>
*– Az utóbbi években már Szent Efrém-napokat is szerveznek Nyíregyházán és
Debrecenben, Kocsis FĂźlĂśp gĂśrĂśgkatolikus ĂŠrsek-metropolita vĂŠdnĂśksĂŠgĂŠvel.*

– Szent Efrém emléknapja nálunk, a görögkatolikus egyházban január 28.
Ezért e köré szerveződnek a megemlékezések, az ön által említett két
városban, a görögkatolikusság fő központjaiban. Amikor ezt három éve
fĂślvetettem Kocsis FĂźlĂśp akkor mĂŠg pĂźspĂśk atyĂĄnak, nagy ĂśrĂśmmel fogadta a
kezdemĂŠnyezĂŠsemet, ĂŠs azĂłta is mellette van, tĂĄmogatja. RemĂŠljĂźk, hogy ez
mĂŠg sokĂĄig megmarad, hiszen, mint emlĂ­tettem, *Szent EfrĂŠm nem csupĂĄn
művészként, de tanítóként is rendkívül jelentős személyiség volt; a tanai,
elkĂŠpzelĂŠsei arrĂłl, hogy a keresztĂŠny mĹąvĂŠszetet, zenĂŠt, kĂśltĂŠszetet mikĂŠnt
lehet átadni az utána következő generációnak, ma is abszolút érvényesek.*

*– Érsek atya a közelmúltban azt mondta, hogy a Szent Efrém-napok
esztĂŠtikai tovĂĄbbkĂŠpzĂŠsek, megmutatjĂĄk a zenĂŠben Isten szĂŠpsĂŠgĂŠt.*

– Így van, s erről eszembe jut, hogy* Jelenits István atya pedig egyszer
azt mondta: érdemes az egyházi remekműveknél hosszasan elidőzni.* Ez nagyon
fontos mondat. Meggyőződésem ugyanis, hogy a gyerekek az igazi és hiteles
értékekre rendkívül fogékonyak, legyen szó irodalmi vagy zenei művekről,
játékról, ételről, szeretetteljes kapcsolatról. *A remekművekkel lehet
valóban oktatni. A gyerek abból tudja az ő ifjú szívével, agyával felfogni
azokat a dolgokat, melyek neki ĂŠppen fontosak. Ahogy pedig nĂśvekszik
fizikailag, ĂŠrzelmileg ĂŠs tudĂĄsban is gazdagodik, Ăşgy ĂŠrzi ĂĄt egyre
mĂŠlyebben a valĂłdi remekmĹąvek igazi voltĂĄ*t. Klasszikus nyugati zenei
remekmĹą pĂŠldĂĄul *A varĂĄzsfuvola*, mely a kisgyereknek egy nagyon szĂŠp
játék, mese. Ám ahogy az idő múlásával egyre többet ért meg belőle,
felfogja a mĹą valĂłdi ĂŠrtĂŠkĂŠt.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68855&img=o_IMG_4110.jpg>
*– Ön gyakran hangoztatja, mennyire fontos, hogy a zenei nevelés már
egészen korán elkezdődjön a családban.*

*– Erről saját személyemben tehetek tanúságot, hiszen édesapám
gĂśrĂśgkatolikus pap volt ĂŠs egyhĂĄzzenĂŠsz,* a PĂĄzmĂĄny PĂŠter-egyetemen
vĂŠgzett. *KivĂĄlĂłan hegedĂźlt, zongorĂĄzott, bejĂĄrt BĂĄrdos Lajos tanĂĄr Ăşr
egyházzenei óráira, nagyon jóban voltak, leveleztek egymással. Édesanyám
pedig zongoratanárnő volt, aki szintén görögkatolikus papcsaládból
származott. Így aztán folyamatosan élhettem, tapasztalhattam meg, hogy
mennyire igaza volt Csajkovszkijnak, aki azt mondta: AranyszĂĄjĂş Szent JĂĄnos
liturgiája a világ drámailag legszebb alkotása. Ebben felnőni csodálatos
dolog,* mĂŠg akkor is, ha ez nem mindig van olyan mĹąvĂŠszi fokon
megvalĂłsĂ­tva, mint egy Csajkovszkij vagy mĂĄs nagy egyhĂĄzmĹąvĂŠsz ĂĄltal megĂ­rt
mĹąben. A liturgikus, teolĂłgiai, hitbeli ĂŠs ĂŠrzelmi lĂŠnyeg azonban mĂŠgis ott
van benne, mĂŠg akkor is, ha esetleg esztĂŠtikailag nem ĂŠri el a csĂşcsszintet.

Tegyük fel, hogy egy kis faluban csak idősek élnek, és már nem tudnak olyan
szépen énekelni. *Az az érzület azonban, amit ők átadnak, a gyerekre mindig
ĂłriĂĄsi hatĂĄssal van, soha nem tudjuk elfelejteni az ĂŠlmĂŠnyt, amit
gyerekkorunkban ĂĄtĂŠltĂźnk, a templomban hallgatva az ĂŠneket. S ezekben
vannak nagyon mĂŠly, meghitt, illetve mulatsĂĄgos ĂŠlmĂŠnyek is, de ezek mind
együtt vannak. És ez így jó. Azért tartom nagyon fontosnak mindezt átadni –
és itt az Énekes Iskolában ezt tesszük már harminc éve **(Bubnó Tamás a
józsefvårosi Deåk Diåk Általånos Iskola Ênekes tagozatånak mŹvÊszeti
vezetője – B.D.)* –, hogy a gyerekek ne csak azt hallják, amit nekik a
külvilág zeneként tálal. Az a diák is kapjon ízelítőt a másfajta zenéből –
így az egyházzenéből vagy a klasszikus remekművekből –, aki otthon nem,
vagy alig rĂŠszesĂźlt zenei nevelĂŠsben. Ez rendkĂ­vĂźl fontos missziĂł, mert *ha
meg akarjuk őrizni mindazt, amit az elmúlt ezer évben a keresztény Európa
kivĂ­vott magĂĄnak, mĹąveltsĂŠgben, gondolkodĂĄsban, akkor ezt muszĂĄj ĂĄtadni a
jövő generációjának.* Sokat beszélnek napjainkban korszakváltásról, de ez
nem mindig jĂĄr egyĂźtt zenei vĂĄltĂĄssal is, aki ezt gondolja, az szerintem
tĂŠved.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68855&img=o_IMG_4158.jpg>
*– Ön gyakran hívja fel a figyelmet arra, hogy a különböző népek – szlávok,
moldvaiak, csángók, görögök, magyarok – ortodox imádságaiban, himnuszaiban
közös motívumok találhatók, mindenekelőtt Isten imádása, dicsőítése, így
könnyen érthetőek egymás számára.*

– Nagyon lényeges, hogy tisztában legyünk azzal: *a nemzeti hovatartozás
rendkĂ­vĂźl fontos szint az ember ĂŠletĂŠben, ezt ĂĄt kell ĂŠrezni, meg kell ĂŠrni
benne, tudni kell rĂłla.* Ugyanakkor *mĂŠgiscsak az a legfontosabb, hogy
mivel mindnyájan Isten teremtményei vagyunk, egyenlő jogok illetnek meg
bennĂźnket ezen a vilĂĄgon. KivĂŠtel nĂŠlkĂźl minden embert. Egy AtyĂĄnak vagyunk
a gyermekei, ez a keresztĂŠny tanĂ­tĂĄs egyik legfontosabb alapja. Ha ezt nem
fogadjuk el, zsĂĄkutcĂĄba jutunk. Dobszay LĂĄszlĂł tanĂĄr Ăşr amerikai
zenetĂśrtĂŠnĂŠszekkel egyĂźtt vallotta, hogy vannak olyan zenei univerzĂĄliĂĄk,
amelyek minden egyes népben – legyen az keresztény vagy nem keresztény – az
Isten felĂŠ mozdulĂĄst fejezik ki. S ezek megvannak Vlagyivosztokban,
CsĂĄngĂłfĂśldĂśn ĂŠs Londonban is. *Aki ĂŠrzĂŠkeny, aki keresi az Istent, szeretne
hitet kapni, az ĂŠppen a zene ĂĄltal sikeres lehet. Sajnos ez nem biztos, a
zene nem garancia semmire, de segĂ­tsĂŠg lehet ennek a megĂŠlĂŠsĂŠhez. EzĂŠrt
gondolom azt, hogy* a liturgia* *elvetĂŠse ĂŠs mĂĄs dolgokkal valĂł
behelyettesítése – még ha érdekes vagy vallásos is – nem járható út.*

Aki nemet mond a liturgiĂĄra, az is arra tĂśrekszik, hogy lĂŠtrehozzon egy
másikat. Ezért jönnek létre különböző szertartások… rockkoncertektől kezdve
minden. Az embereknek igĂŠnyĂźk van arra a mozzanatra, amit a liturgia
alkotott meg, és ha elvetik az ősit, létrehoznak helyette egy másikat. A
gyerekeknek minderről tudniuk kell. *Vétkezünk a fiatalság ellen, ha nem
tanítjuk meg* *nekik az ősi dolgokat, akár a liturgikus zenében, akár a
népzenében, vagy akár a klasszikusban.* Hogy aztán a gyerek – mint ahogy én
is, a fiaim is és mások is – szereti az adott kor zenéjét, a rockzenét, a
popot, ez termĂŠszetes. Ezzel nincsen semmi baj. A lĂŠnyeg, hogy a gyereknek
legyen tudomása arról, hogy létezik ezen kívül más is. És* ha a mai divatos
zenĂŠk elmĂşlnak, mert helyettĂźk jĂśn mĂĄsik, majd azok helyett is,* *akkor
legyen hovĂĄ visszanyĂşlnia. A liturgikus zene pont ezen segĂ­t,
kikristályosodó tájékozódási pontot ad *az idősödő embernek.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68855&img=o_IMG_4135.jpg>
*– A Szent Efrém Férfikar a klasszikus ortodox imák, himnuszok mellett a
közelmúltban megzenésítette Bereményi Géza–Cseh Tamás Ima című énekét.
Nyitni szándékoznak a modern ember istenkereső fohászai felé is?*

– *Cseh Tamással személyesen jó kapcsolatban voltam, többször léptünk fel
együtt.* Tisztában volt azzal, hogy amit ő csinált, az nem a kedvenc
stĂ­lusom. Az viszont vitathatatlan, hogy *TamĂĄs rendkĂ­vĂźli szemĂŠlyisĂŠg
volt. Ez az imĂĄja pedig szĂŠp ĂŠs mĂŠly, ĂŠs Ăşgy gondoltuk, feldolgozzuk a
férfikarra. Így is tovább hordozza azt a mondanivalót, amit ki akart
fejezni, ugyanakkor e mellett kinyitottuk egy mĂĄsik dimenziĂłjĂĄt a dalnak,
mert nem egy előadó énekli egy szál gitárral a kezében, hanem tizennégy
fĂŠrfi, tĂśbb szĂłlamban, a szĂłlista pedig SebestyĂŠn MĂĄrta.* Cseh TamĂĄs
szemĂŠlyisĂŠgĂŠt figyelembe vĂŠve nem dolgozhattuk fel az imĂĄjĂĄt Ăşgy, mint egy
Bach-korĂĄlt. Kell hozzĂĄ egy ember, aki hordozza a dallamot ĂŠs a
mondanivalĂłt. SebestyĂŠn MĂĄrta tĂśkĂŠletesen alkalmas erre a feladatra. Vele
tĂśbbszĂśr is fellĂŠptĂźnk mĂĄr.

EgyĂŠbkĂŠnt nemcsak magyar nyelvĹą ĂŠnekeket, hanem* afrikai, szutu nyelvĹą
istenkereső himnuszokat, gospeleket is feldolgoztunk már – ezeket Márk fiam
énekli szólóban –, emellett grúz és örmény zenét is.* Néhány évvel ezelőtt
pedig megismerkedtünk a csodálatos hangú *libanoni énekesnővel, Abeer
NehmÊvel,* Ês *tÜbbszÜr fellÊptßnk vele kÜzel-keleti orszågokban. Ő
maronita keresztény, megnyitott egy új ajtót nekünk, az ősi szír zenét,*
ami szĂĄmomra teljesen ismeretlen volt, ma pedig mĂĄr egyre jobban szeretem,
mert olyan mĂŠly dolgokat hordoz, amit ĂśrĂśm ĂŠnekelni.

Nagyon lĂŠnyeges, hogy megmutassuk a vilĂĄgnak, hogy a szigorĂşan vett bizĂĄnci
liturgikus kultĂşrĂĄn kĂ­vĂźl *mik azok az Ăşn. paraliturgikus vagy nĂŠpies
vallĂĄsossĂĄggal ĂĄtitatott zenĂŠk, amelyek gyĂśnyĂśrĹąek,* igazi zenei kincsek.
Sok évszázaddal ezelőtt keletkeztek, alkotóik nevét nem ismerjük.
Fennmaradtak azonban, ĂŠs ez jelzi, hogy valĂłdi igazgyĂśngyĂśk. Nagyon
szeretjĂźk ezeket ĂŠnekelni. *Van egy grĂşz MiatyĂĄnk, amely nem teljesen
olyan, mint az általunk jól ismert imádság, szerzője idéz belőle, és
hozzĂĄfĹązi a sajĂĄt, szemĂŠlyes bĹąnbĂĄnati ĂŠnekĂŠt.*

*– Tavaly tavasszal a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban együtt léptek
fel Nishat Khan indiai szitĂĄrmĹąvĂŠsszel, aki a muszlim vallĂĄs szĂşfi ĂĄgĂĄhoz
tartozik. Emellett tĂśbbszĂśr is szerepeltek olyan orszĂĄgokban, amelyekben az
iszlám az államvallás. Keresztény–muzulmán párbeszéd a liturgikus zene
nyelvén? Mekkora a fogadókészség erre mások részéről?*

– Vannak olyanok, akik neheztelnek emiatt, mondván, hogy miért kell nekünk
ebbe beleĂĄrtanunk magunkat? Megint csak azt tudom mondani:* mindegy, hogy
valami polinĂŠz tĂśrzsi zene, vagy muszlim szĂşfi ĂŠnek, vagy gregoriĂĄn dallam,
bizánci ének, ha benne van és hordozza az Isten felé odafordulás igényét *–
márpedig *a szúfi zenék csodálatosak *–, akkor nekünk ebben találkoznunk
kell, hiszen* ugyanazt szeretnénk, a fölöttünk lévőt imádni a zenével.*
Ilyen szempontbĂłl mindegy, hogy a mĹąvĂŠsz ĂŠs a zene melyik vilĂĄgvallĂĄshoz,
vagy akĂĄr szektĂĄhoz tartozik. Ha lĂĄtom rajta, hogy ez nemcsak egy Ăźzleti
fogás, nem az exhibicionizmusának a kiélése – márpedig a közös zenélés
révén ez hamar kiderül, nem a zenei, hanem az érzelmi hamisság –,* ha
látom, hogy őszinte a közeledés, a párbeszéd igénye, akkor nyitott vagyok
az effĂŠle kĂśzĂśs zenĂŠlĂŠsre.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68855&img=o_IMG_4099.jpg>
*– Muszlim földön is nyitottan fogadták Önöket?*

*– Igen, soha nem volt olyan érzésünk, sem Marokkóban – ami egy ősi muszlim
föld –, sem Dubaiban, sem az emirátusokban, melyek modern iszlám államok,
hogy idegenkednének tőlünk.* Az kétségtelen, hogy a másnapi újságokban nem
cĂ­mlapon, hanem* eldugott helyen jelent meg,* *hogy Abeer Nehme ĂŠs a Szent
EfrĂŠm FĂŠrfikar kĂśzĂśs koncertet adott, de ez nem ĂŠrinti a lĂŠnyeget.*

*– Végezetül mondana néhány szót a közelgő koncertsorozatukról?*

– *Az Orientale Lumen (Kelet világossága) sorozatunk megrendezése immár
hagyomĂĄnnyĂĄ vĂĄlt a fĂŠrfikar ĂŠletĂŠben*. A hĂ­vek mĂĄjus 1-jĂŠn Ăźnneplik meg az
ortodox hĂşsvĂŠtot, a budapesti Szent IstvĂĄn-bazilikĂĄban Kocsis FĂźlĂśp
érsek-metropolita atya lesz a fő szólista, és a Lautitia Kóruscsalád, Nemes
József vezetésével – amely a debreceni Szent Efrém Görögkatolikus Általános
Iskola kórusa, százötven tagból áll – énekelnek velünk. (Az est programját
egyĂŠbkĂŠnt ĂĄprilis 27-ĂŠn a debreceni gĂśrĂśgkatolikus templomban is
elĂŠnekeljĂźk.) JĂşnius 19-ĂŠn, az ortodox pĂźnkĂśsdkor a mĂĄr emlĂ­tett Abeer
NehmĂŠvel lĂŠpĂźnk fel, ez a koncert zĂĄrja be a bazilikĂĄban a sorozatot. Itt
mĂŠg fellĂŠp Szokolay DongĂł BalĂĄzs barĂĄtom is, akivel a kĂśzelmĂşltban
kĂŠszĂ­tettĂźnk egy BartĂłk-lemezt, ĂŠs ezt is sokfelĂŠ visszĂźk a vilĂĄgban,
hamarosan Erdélyben és a román fővárosban, Bukarestben fogunk koncertezni.

Ezek mellett Győrben is fellépünk, június 3-án, abból az alkalomból, hogy
idĂŠn Ăźnneplik a Loyolai Szent IgnĂĄcrĂłl elnevezett belvĂĄrosi bencĂŠs
plĂŠbĂĄniatemplom felszentelĂŠsĂŠnek 375. ĂŠvfordulĂłjĂĄt.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160528/0d6db169/attachment.html