<div dir="ltr"><h1>Bubnó Tamás: Istent dicsőíteni a zene nyelvén </h1>
<div>2016. április 10. vasárnap 12:00<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/bubno-tamas-istent-dicsoiteni-zene-nyelven" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/bubno-tamas-istent-dicsoiteni-zene-nyelven</a><br></div>
<h3>A Szent Efrém Férfikart 2002-ben hozta létre Bubnó
Tamás Liszt Ferenc-díjas egyházzenész, karmester és karigazgató. A
bizánci imádságokat, himnuszokat éneklő, megzenésítő férfikar a
közeljövőben koncertkörútra indul. Ebből az alkalomból beszélgetünk az
együttes vezetőjével.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68855&img=o_IMG_4104.jpg" rel="lightbox['g68855']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68855&p=1&img=c_IMG_4104.jpg" alt="" border="0"></a><br><b>– Milyen célból alakította meg 2002-ben a Szent Efrémről elnevezett férfikart?</b></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Korábban nem volt olyan tervem, hogy férfikart hozzak létre.
Akkoriban az egyházzenei doktorimon dolgoztam Kárpátalján, és ott a
kezembe került egy 1920-ban keletkezett kotta,</b></span> Boksay János
görögkatolikus pap és zeneszerző korábban elveszettnek hitt alkotása. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
Aranyszájú Szent János liturgiáját dolgozta fel, férfikarra. Tudtam
ennek a műnek a létezéséről. Hazahoztam a kottát, megmutattam a
Hungarotonban, és azt mondták, vegyük fel.</b></span> Rendben van, de ez férfikarra
íródott. Akkor <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>férfikarra vedd föl, hangzott a válasz. Ezzel indult el a
<a href="http://szentefrem.hu/" target="_blank">Szent Efrém Férfikar</a>
története</b></span>. A barátaimat, kollégáimat és a Budapesti Énekes Iskolában
tanuló és már felnőtt generációt is bevontam egy ad hoc társaságba,
fölvettük Boksay János liturgiáját, amely nagy sikert aratott, külföldön
is több helyen megjelent.</p>
<p>Senki nem tudott erről a műről, igazi kuriózum volt, szép romantikus
zene. A kedvező fogadtatást érzékelve úgy gondoltuk, hogy érdemes együtt
maradnunk, és tovább folytatni a megkezdett zenei szolgálatot. A lemez
2004-ben jött ki,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> két évvel később pedig már Lengyelországban is
koncerteztünk, megnyertük az egyik jelentős szláv ortodox versenyt. Ez
olyan különleges eredménynek számított, mintha egy magyar síugró győzne a
Világ Kupán. Sokan csodálkoztak is ezen, hogy Magyarországon, ahol
többségben vannak a római katolikusok, ilyen hitelesen szólaltatják meg a
bizánci egyházzenét.</b></span> Mi voltunk az első nem szláv együttes, amely
megnyerte ezt a versenyt. Attól kezdve rengeteg felkérést kaptunk
mindenfelől, keletről és nyugatról is, és <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ma már, csaknem másfél
évtizedes működés után elmondhatjuk, hogy a világ négy földrészét
bejártuk, az ötödik az túl messze van, felőlem akár ki is maradhat, bár
vannak, akik szívesen elutaznának oda is.</b></span> Érdekes egyébként, hogy
megtudtam<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>, Ausztráliában nagy libanoni közösség él, akik kedvelik a
keleti, keresztény zenét.</b></span></p>
<p>Megalakulásunk óta rengeteg emberrel megismertettük ezt a
dallamvilágot, találkozhattunk a világ legjobb előadóival, kapcsolatban
vagyunk velük, vannak közös fellépéseink<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>, rákerültünk a bizánci zene
térképére. Ennél többet egy magyar együttes ezen a területen nem is
nagyon érhet el.</b></span></p>
<p><b>–<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> Mi indokolta a névválasztást? Szent Efrém szír egyházatya,
teológus, költő a Kr. u. 4. században élt, </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">amikor </span><span style="background-color:rgb(255,229,153)">a kereszténységet </span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">egyaránt fenyegette a már hanyatló, de még antik pogányság, valamint
Hitehagyó Julianus császár keresztényellenes fellépése.</span></b></p>
<p>–<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Szent Efrém ragyogó személyiség volt, nagyon sok legenda és
dokumentum is fönnmaradt róla. Az eretnekek és különböző tévtanok
korában egyszerre volt kiváló, hithű szónok, diakónus, himnuszköltő és
tanító. Gyerekeket, ifjú leánykákat, felnőtt hölgyeket és férfiakat
tanított a keresztény zenélésre. Himnuszokat írt nekik Edesszában, ahol a
székhelye volt. Virágzó keresztény élet jött létre az ő vezetésével. </b></span><br><br><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Szent Efrémet mind a nyugati, mind a keleti egyház szentként tiszteli. A nagyböjtben minden vecsernye végén elmondjuk az <i>Életem Ura, Uralkodója</i>
kezdetű bűnbánó imáját, amelyben azt is kéri Istentől, mi az, amit ne
engedjen meg neki, illetve mi az, amit viszont megadjon. Szent Efrém az
egyházunk egyik legnagyobb szentje, gyönyörű, Isten közeli szövegeket
írt</b></span>. Egyik pap barátom mondta: egy bizánci zenét éneklő magyar együttes
kiről nevezze el magát, ha nem Szír Szent Efrémről?</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68855&img=o_IMG_4128.jpg" rel="lightbox['g68855']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68855&p=1&img=c_IMG_4128.jpg" alt="" border="0"></a><br><b>–
Az utóbbi években már Szent Efrém-napokat is szerveznek Nyíregyházán és
Debrecenben, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita
védnökségével.</b></p>
<p>– Szent Efrém emléknapja nálunk, a görögkatolikus egyházban január
28. Ezért e köré szerveződnek a megemlékezések, az ön által említett két
városban, a görögkatolikusság fő központjaiban. Amikor ezt három éve
fölvetettem Kocsis Fülöp akkor még püspök atyának, nagy örömmel fogadta a
kezdeményezésemet, és azóta is mellette van, támogatja. Reméljük, hogy
ez még sokáig megmarad, hiszen, mint említettem, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Szent Efrém nem csupán
művészként, de tanítóként is rendkívül jelentős személyiség volt; a
tanai, elképzelései arról, hogy a keresztény művészetet, zenét,
költészetet miként lehet átadni az utána következő generációnak, ma is
abszolút érvényesek.</b></span></p>
<p><b>– Érsek atya a közelmúltban azt mondta, hogy a Szent
Efrém-napok esztétikai továbbképzések, megmutatják a zenében Isten
szépségét.</b></p>
<p>– Így van, s erről eszembe jut, hogy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Jelenits István atya pedig
egyszer azt mondta: érdemes az egyházi remekműveknél hosszasan elidőzni.</b></span>
Ez nagyon fontos mondat. Meggyőződésem ugyanis, hogy a gyerekek az
igazi és hiteles értékekre rendkívül fogékonyak, legyen szó irodalmi
vagy zenei művekről, játékról, ételről, szeretetteljes kapcsolatról. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A
remekművekkel lehet valóban oktatni. A gyerek abból tudja az ő ifjú
szívével, agyával felfogni azokat a dolgokat, melyek neki éppen
fontosak. Ahogy pedig növekszik fizikailag, érzelmileg és tudásban is
gazdagodik, úgy érzi át egyre mélyebben a valódi remekművek igazi
voltá</b></span>t. Klasszikus nyugati zenei remekmű például <i>A varázsfuvola</i>,
mely a kisgyereknek egy nagyon szép játék, mese. Ám ahogy az idő
múlásával egyre többet ért meg belőle, felfogja a mű valódi értékét.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68855&img=o_IMG_4110.jpg" rel="lightbox['g68855']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68855&p=1&img=c_IMG_4110.jpg" alt="" border="0"></a><br><b>– Ön gyakran hangoztatja, <span style="background-color:rgb(255,229,153)">mennyire fontos, hogy a zenei nevelés már egészen korán elkezdődjön a családban.</span></b></p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>– Erről saját személyemben tehetek tanúságot, hiszen édesapám
görögkatolikus pap volt és egyházzenész,</b></span> a Pázmány Péter-egyetemen
végzett. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Kiválóan hegedült, zongorázott, bejárt Bárdos Lajos tanár úr
egyházzenei óráira, nagyon jóban voltak, leveleztek egymással. Édesanyám
pedig zongoratanárnő volt, aki szintén görögkatolikus papcsaládból
származott. Így aztán folyamatosan élhettem, tapasztalhattam meg, hogy
mennyire igaza volt Csajkovszkijnak, aki azt mondta: Aranyszájú Szent
János liturgiája a világ drámailag legszebb alkotása. Ebben felnőni
csodálatos dolog,</b></span> még akkor is, ha ez nem mindig van olyan művészi fokon
megvalósítva, mint egy Csajkovszkij vagy más nagy egyházművész által
megírt műben. A liturgikus, teológiai, hitbeli és érzelmi lényeg azonban
mégis ott van benne, még akkor is, ha esetleg esztétikailag nem éri el a
csúcsszintet.</p>
<p>Tegyük fel, hogy egy kis faluban csak idősek élnek, és már nem tudnak
olyan szépen énekelni. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Az az érzület azonban, amit ők átadnak, a
gyerekre mindig óriási hatással van, soha nem tudjuk elfelejteni az
élményt, amit gyerekkorunkban átéltünk, a templomban hallgatva az
éneket. S ezekben vannak nagyon mély, meghitt, illetve mulatságos
élmények is, de ezek mind együtt vannak. És ez így jó. Azért tartom
nagyon fontosnak mindezt átadni – és itt az Énekes Iskolában ezt tesszük
már harminc éve </b></span><i><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>(Bubnó Tamás a józsefvárosi Deák Diák Általános Iskola énekes tagozatának művészeti vezetője –</b></span> B.D.)</i>
–, hogy a gyerekek ne csak azt hallják, amit nekik a külvilág zeneként
tálal. Az a diák is kapjon ízelítőt a másfajta zenéből – így az
egyházzenéből vagy a klasszikus remekművekből –, aki otthon nem, vagy
alig részesült zenei nevelésben. Ez rendkívül fontos misszió, mert <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ha
meg akarjuk őrizni mindazt, amit az elmúlt ezer évben a keresztény
Európa kivívott magának, műveltségben, gondolkodásban, akkor ezt muszáj
átadni a jövő generációjának.</b></span> Sokat beszélnek napjainkban
korszakváltásról, de ez nem mindig jár együtt zenei váltással is, aki
ezt gondolja, az szerintem téved.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68855&img=o_IMG_4158.jpg" rel="lightbox['g68855']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68855&p=1&img=c_IMG_4158.jpg" alt="" border="0"></a><br><b>–
Ön gyakran hívja fel a figyelmet arra, hogy a különböző népek <span style="background-color:rgb(255,229,153)">–
szlávok, moldvaiak, csángók, görögök, magyarok – ortodox imádságaiban,
himnuszaiban közös motívumok találhatók, mindenekelőtt Isten imádása,
dicsőítése, így könnyen érthetőek egymás számára.</span></b></p>
<p>– Nagyon lényeges, hogy tisztában legyünk azzal: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a nemzeti
hovatartozás rendkívül fontos szint az ember életében, ezt át kell
érezni, meg kell érni benne, tudni kell róla.</b></span> Ugyanakkor <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>mégiscsak az a
legfontosabb, hogy mivel mindnyájan Isten teremtményei vagyunk, egyenlő
jogok illetnek meg bennünket ezen a világon. Kivétel nélkül minden
embert. Egy Atyának vagyunk a gyermekei, ez a keresztény tanítás egyik
legfontosabb alapja. Ha ezt nem fogadjuk el, zsákutcába jutunk. Dobszay
László tanár úr amerikai zenetörténészekkel együtt vallotta, hogy vannak
olyan zenei univerzáliák, amelyek minden egyes népben – legyen az
keresztény vagy nem keresztény – az Isten felé mozdulást fejezik ki. S
ezek megvannak Vlagyivosztokban, Csángóföldön és Londonban is. </b></span>Aki
érzékeny, aki keresi az Istent, szeretne hitet kapni, az éppen a zene
által sikeres lehet. Sajnos ez nem biztos, a zene nem garancia semmire,
de segítség lehet ennek a megéléséhez. Ezért gondolom azt, hogy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a
liturgia</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>elvetése és más dolgokkal való behelyettesítése – még ha
érdekes vagy vallásos is – nem járható út.</b></span></p>
<p>Aki nemet mond a liturgiára, az is arra törekszik, hogy létrehozzon
egy másikat. Ezért jönnek létre különböző szertartások… rockkoncertektől
kezdve minden. Az embereknek igényük van arra a mozzanatra, amit a
liturgia alkotott meg, és ha elvetik az ősit, létrehoznak helyette egy
másikat. A gyerekeknek minderről tudniuk kell. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Vétkezünk a fiatalság
ellen, ha nem tanítjuk meg</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>nekik az ősi dolgokat, akár a liturgikus
zenében, akár a népzenében, vagy akár a klasszikusban.</b></span> Hogy aztán a
gyerek – mint ahogy én is, a fiaim is és mások is – szereti az adott kor
zenéjét, a rockzenét, a popot, ez természetes. Ezzel nincsen semmi baj.
A lényeg, hogy a gyereknek legyen tudomása arról, hogy létezik ezen
kívül más is. És<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> ha a mai divatos zenék elmúlnak, mert helyettük jön
másik, majd azok helyett is,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>akkor legyen hová visszanyúlnia. A
liturgikus zene pont ezen segít, kikristályosodó tájékozódási pontot ad
</b></span>az idősödő embernek.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68855&img=o_IMG_4135.jpg" rel="lightbox['g68855']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68855&p=1&img=c_IMG_4135.jpg" alt="" border="0"></a><br><b>– <span style="background-color:rgb(255,229,153)">A Szent Efrém Férfikar a klasszikus ortodox imák, himnuszok mellett a közelmúltban megzenésítette Bereményi Géza–Cseh Tamás <i>Ima</i> című énekét.</span> Nyitni szándékoznak a modern ember istenkereső fohászai felé is?</b></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Cseh Tamással személyesen jó kapcsolatban voltam, többször léptünk
fel együtt.</b></span> Tisztában volt azzal, hogy amit ő csinált, az nem a kedvenc
stílusom. Az viszont vitathatatlan, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Tamás rendkívüli személyiség
volt. Ez az imája pedig szép és mély, és úgy gondoltuk, feldolgozzuk a
férfikarra. Így is tovább hordozza azt a mondanivalót, amit ki akart
fejezni, ugyanakkor e mellett kinyitottuk egy másik dimenzióját a
dalnak, mert nem egy előadó énekli egy szál gitárral a kezében, hanem
tizennégy férfi, több szólamban, a szólista pedig Sebestyén Márta.</b></span> Cseh
Tamás személyiségét figyelembe véve nem dolgozhattuk fel az imáját úgy,
mint egy Bach-korált. Kell hozzá egy ember, aki hordozza a dallamot és a
mondanivalót. Sebestyén Márta tökéletesen alkalmas erre a feladatra.
Vele többször is felléptünk már.</p>
<p>Egyébként nemcsak magyar nyelvű énekeket, hanem<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> afrikai, szutu nyelvű
istenkereső himnuszokat, gospeleket is feldolgoztunk már – ezeket Márk
fiam énekli szólóban –, emellett grúz és örmény zenét is.</b></span> Néhány évvel
ezelőtt pedig megismerkedtünk a csodálatos hangú <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>libanoni énekesnővel,
Abeer Nehmével,</b></span> és <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>többször felléptünk vele közel-keleti országokban. Ő
maronita keresztény, megnyitott egy új ajtót nekünk, az ősi szír zenét,</b></span>
ami számomra teljesen ismeretlen volt, ma pedig már egyre jobban
szeretem, mert olyan mély dolgokat hordoz, amit öröm énekelni.</p>
<p>Nagyon lényeges, hogy megmutassuk a világnak, hogy a szigorúan vett
bizánci liturgikus kultúrán kívül <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>mik azok az ún. paraliturgikus vagy
népies vallásossággal átitatott zenék, amelyek gyönyörűek,</b></span> igazi zenei
kincsek. Sok évszázaddal ezelőtt keletkeztek, alkotóik nevét nem
ismerjük. Fennmaradtak azonban, és ez jelzi, hogy valódi igazgyöngyök.
Nagyon szeretjük ezeket énekelni. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Van egy grúz Miatyánk, amely nem
teljesen olyan, mint az általunk jól ismert imádság, szerzője idéz
belőle, és hozzáfűzi a saját, személyes bűnbánati énekét.</b></span></p>
<p><b>–<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> Tavaly </span>tavasszal a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban
<span style="background-color:rgb(255,229,153)">együtt léptek fel Nishat Khan indiai szitárművésszel, aki a muszlim
vallás szúfi ágához tartozik. Emellett többször is szerepeltek olyan
országokban, amelyekben az iszlám az államvallás. Keresztény–muzulmán
párbeszéd a liturgikus zene nyelvén? Mekkora a fogadókészség erre mások
részéről?</span></b></p>
<p>– Vannak olyanok, akik neheztelnek emiatt, mondván, hogy miért kell
nekünk ebbe beleártanunk magunkat? Megint csak azt tudom mondani:<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
mindegy, hogy valami polinéz törzsi zene, vagy muszlim szúfi ének, vagy
gregorián dallam, bizánci ének, ha benne van és hordozza az Isten felé
odafordulás igényét </b></span>– márpedig <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a szúfi zenék csodálatosak </b></span>–, akkor
nekünk ebben találkoznunk kell, hiszen<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> ugyanazt szeretnénk, a fölöttünk
lévőt imádni a zenével.</b></span> Ilyen szempontból mindegy, hogy a művész és a
zene melyik világvalláshoz, vagy akár szektához tartozik. Ha látom
rajta, hogy ez nemcsak egy üzleti fogás, nem az exhibicionizmusának a
kiélése – márpedig a közös zenélés révén ez hamar kiderül, nem a zenei,
hanem az érzelmi hamisság –,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> ha látom, hogy őszinte a közeledés, a
párbeszéd igénye, akkor nyitott vagyok az efféle közös zenélésre.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68855&img=o_IMG_4099.jpg" rel="lightbox['g68855']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=68855&p=1&img=c_IMG_4099.jpg" alt="" border="0"></a><br><b>–<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> Muszlim földön is nyitottan fogadták Önöket?</span></b></p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>– Igen, soha nem volt olyan érzésünk, sem Marokkóban – ami egy ősi
muszlim föld –, sem Dubaiban, sem az emirátusokban, melyek modern iszlám
államok, hogy idegenkednének tőlünk.</b></span> Az kétségtelen, hogy a másnapi
újságokban nem címlapon, hanem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> eldugott helyen jelent meg,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>hogy Abeer
Nehme és a Szent Efrém Férfikar közös koncertet adott, de ez nem érinti a
lényeget.</b></span></p>
<p><b>– Végezetül mondana néhány szót a közelgő koncertsorozatukról?</b></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Az<i> Orientale Lumen</i> (Kelet világossága) sorozatunk
megrendezése immár hagyománnyá vált a férfikar életében</b></span>. A hívek május
1-jén ünneplik meg az ortodox húsvétot, a budapesti Szent
István-bazilikában Kocsis Fülöp érsek-metropolita atya lesz a fő
szólista, és a Lautitia Kóruscsalád, Nemes József vezetésével – amely a
debreceni Szent Efrém Görögkatolikus Általános Iskola kórusa, százötven
tagból áll – énekelnek velünk. (Az est programját egyébként április
27-én a debreceni görögkatolikus templomban is elénekeljük.) Június
19-én, az ortodox pünkösdkor a már említett Abeer Nehmével lépünk fel,
ez a koncert zárja be a bazilikában a sorozatot. Itt még fellép Szokolay
Dongó Balázs barátom is, akivel a közelmúltban készítettünk egy
Bartók-lemezt, és ezt is sokfelé visszük a világban, hamarosan Erdélyben
és a román fővárosban, Bukarestben fogunk koncertezni.</p>
<p>Ezek mellett Győrben is fellépünk, június 3-án, abból az alkalomból,
hogy idén ünneplik a Loyolai Szent Ignácról elnevezett belvárosi bencés
plébániatemplom felszentelésének 375. évfordulóját.</p></div>