[Grem] Keresztes hadjratok (1. mtosz vge, 2,3. mtosz)

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Mjus. 9., H, 16:57:59 CEST 

*1. mítosz vége:
<http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2579:keresztes-hadjaratok-letoeroelhetetlen-szegyenfolt-vagy-vedelmi-haboruk-sora&catid=34:ittesmost&Itemid=58>*
http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2579:keresztes-hadjaratok-letoeroelhetetlen-szegyenfolt-vagy-vedelmi-haboruk-sora&catid=34:ittesmost&Itemid=58
<http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2579:keresztes-hadjaratok-letoeroelhetetlen-szegyenfolt-vagy-vedelmi-haboruk-sora&catid=34:ittesmost&Itemid=58>

*Jeruzsálem ostroma, muzulmán alattvalók a keresztes államokban*

*1099. július 15-én a keresztes seregek elfoglalták Jeruzsálemet.* *A
győzelemittas sereg a beszámolók szerint vérfürdőt rendezett, a katonák a
költői túlzás szerint térdig gázoltak a vérben. A katonák viselkedése
rettenetes volt, de a korban sajnos nem kirívó.* A szörnyűségeket az
apokaliptikus jelleg hangsúlyozása végett nagyíthatták fel a krónikások. Az
arab források például 70-100 ezer halottról beszélnek, holott ekkor a
városnak tízezer lakosa volt maximum. *A roham előtt pedig az ostromlók
engedélyezték a város elhagyását, amit sok ezer keresztény, zsidó és
muszlim meg is tett.* *88 év múlva azonban a keresztények elvesztették
Jeruzsálemet, 1291-ben pedig Akkon keresztes vára is elesett.*

*A létrejött keresztes államokban *a mindig és minden időben előforduló
atrocitásokkal együtt *a muzulmánok szabadon gyakorolhatták vallásukat,
birtokolhattak földet, építhettek mecseteket és iskolákat,
elzarándokolhattak Mekkába*, hívja fel a figyelmet Michael Hesemann a
katolikus egyházról szóló hazugságokat taglaló könyvében
<http://www.libri.hu/konyv/sotet-alakok.html>. Sőt, Ibn Jubayr spanyol
muszlim 1180 körül azt írta, amikor a Szentföldön át Mekkába utazott, hogy *a
keresztények uralma alatt jobb dolguk van a muzulmánoknak, mint saját
országaikban*. Nyilván azokban az időkben más fogalma volt a népeknek a
toleranciáról és pluralizmusról, de *a maga módján a középkori világ
kifejezetten pluralista és toleráns volt.*

* 2,3.mítosz:*

http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2579:keresztes-hadjaratok-letoeroelhetetlen-szegyenfolt-vagy-vedelmi-haboruk-sora&catid=34:ittesmost&Itemid=58

*Anyagi szándékok vallási köntösben?*

Visszatérve Crawfordhoz: az általa tárgyalt *második** mítosz az,* *hogy a
keresztesek csak meg akartak gazdagodni, a harmadik ezzel kapcsolatos*, *h**ogy
a vallási indíttatás csak máz volt, igazából anyagiak vezérelték a
hadjáratokat.* Ez a vélemény azért problematikus, mert a keresztes
hadjáratok igen drága vállalkozások voltak, *sokan éppen hogy eladták sok
mindenüket, hogy útra kelhessenek.** A negyedik keresztes hadjárat
Konstantinápoly felé való eltérítésének egyik oka például az volt, hogy
elfogyott a pénz, IX. Lajos francia király hetedik keresztes hadjárata
pedig a korona hatévi bevételét emésztette fel. *A keresztes hadjáratok
végső *sikertelenségének éppen a folyamatos pénzhiány volt az egyik oka. A
legtöbb keresztes vitéz és hadvezér tisztában volt azzal, hogy nem a
keresztes hadjáratokban fog meggazdagodni.*

/.../
A keresztes hadjáratok *halálozási rátája is igen magas volt, * egy
hadtörténész szerint az első hadjárat résztvevőinek 75 százaléka veszett
oda. A keresztes seregekhez önkéntes alapon lehetett csatlakozni, nem volt
behívó, nem volt kötelező. A hadjáratok idején mindenki tisztában volt
vele, sőt a toborzó beszédekben is figyelmeztettek, hogy *a keresztes
vitézeknek nélkülözés, szenvedés, sőt akár halál lehet az osztályrésze.*
Így aztán *a vallási indíttatás igen erős szerepet játszott, nevezetesen a
bűnök bocsánatának ígérete. /.../*

 [image: siege-of-antioch]

*Antiochia ostroma 1200 körül*



*A gyermekek keresztes hadjárata*

*A vallási elvakultságot illusztrálandó sokat emlegetett esemény** a
gyermekek 1212-es keresztes hadjárata
<https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyermekek_keresztes_hadj%C3%A1rata>, amit
azért hirdettek volna meg, mert úgy gondolták, már csak az ártatlan
gyermekek segíthetnek a Szentföld megmentésében. *Ezt egy István nevű
vendome-i pásztorfiú a Megváltótól kapott levélre s csodákra hivatkozva
hirdette meg a történelemkönyvek szerint. Harmincezres sereget toborzott,
két kereskedő vállalta szállításukat, a hajók azonban Szicíliánál
elsüllyedtek, sokan rabszolgaként végezték. Ugyanekkor a kölni Miklós is
toborzott kb. 20 ezer különböző korú fiút és leányt. Ezek nagy része az
Alpokig sem ért el, mások lombardiai rablók martaléka lettek a történet
szerint.

Bozsóky Pál Gerő könyve
<http://bookline.hu/product/home%21execute.action?id=2100919078&tabname=antikvarium&type=10&_v=Bozsoky_Pal_Gero_Keresztes_hadjaratok>
szerint a párizsi papság tiltakozott István kezdeményezése ellen, Fülöp
Ágost király azt kérte a sokaságtól, hogy Saint-Denis-i katedrálisban
elvégezve imáit, menjen haza. A német csapat egy része, amelyhez egyébként
rengeteg felnőtt, szolga, paraszt, mindenféle foglalkozású ember
csatlakozott, Genovánál visszafordult, mivel csalódtak, hogy nem nyílt meg
nekik a tenger. Egy részük Rómába ment, ahol a pápa jóindulatúan fogadta,
majd hazaküldte őket. Harmadik részük Brindisibe igyekezett, ahol a helyi
püspök megtiltotta a hajóra szállásukat.

/.../
A félreértés a minden krónika által használt pueri kifejezés miatt
született meg, amit az újkorban egyszerűen gyermeknek fordítottak a
tudósok, holott a szövegtől függően jelenthet fiatal alkalmazottat, szerény
beosztású dolgozót, munkást is, házi alkalmazottat, bérest, szolgát, annak
a patriarchális kornak megfelelően. /.../
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160509/eba05209/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl