<div dir="ltr"><b><a href="http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2579:keresztes-hadjaratok-letoeroelhetetlen-szegyenfolt-vagy-vedelmi-haboruk-sora&catid=34:ittesmost&Itemid=58" target="_blank">1. mítosz vége:</a><br><br></b><a href="http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2579:keresztes-hadjaratok-letoeroelhetetlen-szegyenfolt-vagy-vedelmi-haboruk-sora&catid=34:ittesmost&Itemid=58" target="_blank">http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2579:keresztes-hadjaratok-letoeroelhetetlen-szegyenfolt-vagy-vedelmi-haboruk-sora&catid=34:ittesmost&Itemid=58</a><br><a href="http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2579:keresztes-hadjaratok-letoeroelhetetlen-szegyenfolt-vagy-vedelmi-haboruk-sora&catid=34:ittesmost&Itemid=58" target="_blank"></a><div><p><span style="font-size:10pt"><b>Jeruzsálem ostroma, muzulmán alattvalók a keresztes államokban</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>1099. július 15-én a keresztes seregek elfoglalták Jeruzsálemet.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
győzelemittas sereg a beszámolók szerint vérfürdőt rendezett, a katonák a
költői túlzás szerint térdig gázoltak a vérben. A katonák viselkedése
rettenetes volt, de a korban sajnos nem kirívó.</b></span> A szörnyűségeket az
apokaliptikus jelleg hangsúlyozása végett nagyíthatták fel a krónikások.
Az arab források például 70-100 ezer halottról beszélnek, holott ekkor a
városnak tízezer lakosa volt maximum. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A roham előtt pedig az ostromlók
engedélyezték a város elhagyását, amit sok ezer keresztény, zsidó és
muszlim meg is tett.</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>88 év múlva azonban a keresztények elvesztették
Jeruzsálemet, 1291-ben pedig Akkon keresztes vára is elesett.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A létrejött keresztes államokban </b></span>a mindig és minden időben előforduló
atrocitásokkal együtt <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a muzulmánok szabadon gyakorolhatták vallásukat,
birtokolhattak földet, építhettek mecseteket és iskolákat,
elzarándokolhattak Mekkába</b></span>, hívja fel a figyelmet Michael Hesemann a
katolikus egyházról szóló hazugságokat taglaló <a href="http://www.libri.hu/konyv/sotet-alakok.html" target="_blank">könyvében</a>.
Sőt, Ibn Jubayr spanyol muszlim 1180 körül azt írta, amikor a
Szentföldön át Mekkába utazott, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a keresztények uralma alatt jobb
dolguk van a muzulmánoknak, mint saját országaikban</b></span>. Nyilván azokban az
időkben más fogalma volt a népeknek a toleranciáról és pluralizmusról,
de <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a maga módján a középkori világ kifejezetten pluralista és toleráns
volt.</b></span></p>
<p><u><b> 2,3.mítosz:</b></u></p><p><a href="http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2579:keresztes-hadjaratok-letoeroelhetetlen-szegyenfolt-vagy-vedelmi-haboruk-sora&catid=34:ittesmost&Itemid=58" target="_blank">http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2579:keresztes-hadjaratok-letoeroelhetetlen-szegyenfolt-vagy-vedelmi-haboruk-sora&catid=34:ittesmost&Itemid=58</a></p>
<p><span style="font-size:10pt"><b><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span></span></span>Anyagi szándékok vallási köntösben?</b></span></p>
<p>Visszatérve Crawfordhoz: az általa tárgyalt <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>második</b><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span>mítosz az,</b></span> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">hogy a
keresztesek csak meg akartak gazdagodni, a harmadik ezzel kapcsolatos</span></b>,
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>h</b><b>ogy a vallási indíttatás csak máz volt, igazából anyagiak vezérelték a
hadjáratokat.</b></span> Ez a vélemény azért problematikus, mert a keresztes
hadjáratok igen drága vállalkozások voltak, <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>sokan éppen hogy eladták sok
mindenüket, hogy útra kelhessenek.</b><b> A negyedik keresztes hadjárat
Konstantinápoly felé való eltérítésének egyik oka például az volt, hogy
elfogyott a pénz, IX. Lajos francia király hetedik keresztes hadjárata
pedig a korona hatévi bevételét emésztette fel. </b></span>A keresztes hadjáratok
végső <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>sikertelenségének éppen a folyamatos pénzhiány volt az egyik oka. A
legtöbb keresztes vitéz és hadvezér tisztában volt azzal, hogy nem a
keresztes hadjáratokban fog meggazdagodni.</b></span></p>
<p>/.../<br>A keresztes hadjáratok <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>halálozási rátája is igen magas volt,
</b></span> egy hadtörténész szerint az első hadjárat résztvevőinek 75 százaléka
veszett oda. A keresztes seregekhez önkéntes alapon lehetett
csatlakozni, nem volt behívó, nem volt kötelező. A hadjáratok idején
mindenki tisztában volt vele, sőt a toborzó beszédekben is
figyelmeztettek, hogy <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>a keresztes vitézeknek nélkülözés, szenvedés, sőt
akár halál lehet az osztályrésze.</b></span> Így aztán <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a vallási indíttatás igen
erős szerepet játszott, nevezetesen a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bűnök </span>bocsánatának ígérete. /.../</b></span></p>
<p> <img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://talita.hu/images/siege-of-antioch.jpg" alt="siege-of-antioch" height="282" width="450"></p>
<p style="text-align:center"><i>Antiochia ostroma 1200 körül</i></p>
<p> </p>
<p><span style="font-size:10pt"><b>A gyermekek keresztes hadjárata</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A vallási elvakultságot illusztrálandó sokat emlegetett esemény</b><b> <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyermekek_keresztes_hadj%C3%A1rata" target="_blank">a gyermekek 1212-es keresztes hadjárata</a>,
amit azért hirdettek volna meg, mert úgy gondolták, már csak az
ártatlan gyermekek segíthetnek a Szentföld megmentésében. </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Ezt egy István
nevű vendome-i pásztorfiú a Megváltótól kapott levélre s csodákra
hivatkozva hirdette meg a történelemkönyvek szerint. Harmincezres
sereget toborzott, két kereskedő vállalta szállításukat,</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> a hajók azonban
Szicíliánál elsüllyedtek, sokan rabszolgaként végezték. Ugyanekkor a
kölni Miklós is toborzott kb. 20 ezer különböző korú fiút és leányt.
Ezek nagy része az Alpokig sem ért el, mások lombardiai rablók martaléka
lettek a történet szerint.</span></p>
<p>Bozsóky Pál Gerő <a href="http://bookline.hu/product/home%21execute.action?id=2100919078&tabname=antikvarium&type=10&_v=Bozsoky_Pal_Gero_Keresztes_hadjaratok" target="_blank">könyve</a>
szerint a párizsi papság tiltakozott István kezdeményezése ellen, Fülöp
Ágost király azt kérte a sokaságtól, hogy Saint-Denis-i katedrálisban
elvégezve imáit, menjen haza. A német csapat egy része, amelyhez
egyébként rengeteg felnőtt, szolga, paraszt, mindenféle foglalkozású
ember csatlakozott, Genovánál visszafordult, mivel csalódtak, hogy nem
nyílt meg nekik a tenger. Egy részük Rómába ment, ahol a pápa
jóindulatúan fogadta, majd hazaküldte őket. Harmadik részük Brindisibe
igyekezett, ahol a helyi püspök megtiltotta a hajóra szállásukat.</p>
<p>/.../<br>A félreértés a minden krónika által használt pueri kifejezés
miatt született meg, amit az újkorban egyszerűen gyermeknek fordítottak
a tudósok, holott a szövegtől függően jelenthet fiatal alkalmazottat,
szerény beosztású dolgozót, munkást is, házi alkalmazottat, bérest,
szolgát, annak a patriarchális kornak megfelelően. /.../</p>
<p> </p>
<span style="font-size:10pt"></span></div></div>