[Grem] kl. vallsok eskvi szertartsai
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2016. Mr. 18., P, 20:49:55 CET
Színes esküvői szertartások a világból
csaladhalo.hu
http://csaladhalo.hu/cikk/otthon-es-trend/szines-eskuvoi-szertartasok-vilagbol
2016. 03. 18. 06:30
<http://csaladhalo.hu/system/files/imagecache/nagy-kep/cikk/2016/03/uid-1689/wedding-443600_1280.jpg>
A 24.hu egy érdekes összeállítást készített arról, hogyan házasodnak a
különböző vallások hívői. A kérdés pontosan így szólt: Milyen
jellegzetességekkel bír egy esküvői szertartás és milyen szimbólumok
jelennek meg ezek az ön vallásában?
------------------------------
*Buddhizmus*
A buddhizmus szerzetesi rendszereiben nem létezik házassági szertartás.
Azonban a világiaknak szóló szertartások között az élet legfontosabb
sarokköveihez mind tartoztak szertartások, így létezik névadási szertartás,
a halál szertartásai és természetesen házassági szertartások is. Cser
Zoltán buddhista tanító szerint ezek a szertartások léteztek és léteznek ma
is, például Thaiföldön, ami köztudottan szerzetesi buddhizmust gyakoroló
ország. „Tibetben és Mongóliában a házasság leginkább a családok között
köttetik, ezért a szertartás leglényegibb része a családok és barátok
szövetségének megpecsételése. Kínában a szertartások leginkább Amitábhához,
a Végtelen Fény Buddhájához vagy más néven a Végtelen Szeretet Buddhájához
köthetők, hiszen a szeretet aspektus az, ami a házasság legfontosabb
tényezője, a fény aspektus, ami pedig a halotti szertartásoknál kiemelt
fontosságú, nem is beszélve Amitábha égi birodalmáról, paradicsomáról,
ahová átszületve nagyon könnyen elérhető a megvilágosodás.
Az Amitábha házassági szertartásában a házasulandó felek arra tesznek
fogadalmat, hogy segítik egymást a megszabadulás ösvényén életeken át, és
ezt megpecsételi a szertartás vezetője a tisztaságot szimbolizáló víz
hintésével, az erkölcsösséget, a közös célt képviselő füstölő gyújtásával,
virágok egymásnak történő átnyújtásával, egymást a boldogság italával való
megkínálásával, majd a legvégén az áldáskérés szimbólumaként rizs és
virágszirom szórásával. A szertartás során a felek nem csak erre az életre,
de a megvilágosodás eléréséig fogadják meg, hogy bármilyen formában, de
segítik egymást.”
*Zsidóság*
Köves Slomó rabbi elmondásából kiderül, hogy a Tóra leírása szerint
kezdetben Isten egy emberként „férfinek és nőnek” (1Mózes 5:2.) teremtette
Ádámot. Majd az oldalborda kivételének történetével szétválasztotta a
férfit és nőt. Ez azt is jelenti, hogy az esküvő nem egyszerűen két ember
véletlenszerű egymásra találásának ünnepe, hanem egy lélek két felének
újraegyesülése. Éppen emiatt az esküvő felidézi a Teremtés egy meghitt
pillanatát. „A Talmud szerint az esküvő napján az ember újjászületik és
minden vétke eltöröltetik (Jeruzsálemi Talmud, Bikurim 3:3.). Így ezt a
napot a vőlegény és a mennyasszony megtéréssel és imával töltik. Szokás
ezen a napon böjtölni és az egész zsoltároskönyvet elmondani. Az esküvő
előtti este a mennyasszony megmerítkezik a mikvében (rituális fürdő). Egy
olyan gyakorlat ez, amely aztán minden hónapban megismétlődik, a havi
ciklust követően. Az esküvő napján (egyes szokások szerint az esküvő előtti
héten), egészen a szertartásig az ifjú pár nem találkozik egymással.”
A szertartás központja az úgynevezett esküvői baldachin, a chupá, amit
hagyományos szokás szerint a szabad ég alatt állítanak fel. A chupához a
vőlegényt és mennyasszonyt is a susvinin, azaz a kísérők vezetik oda: a
vőlegényt a két apuka, majd a mennyasszonyt a két anyuka. A vőlegényt
először a mennyasszonyhoz vezetik, akinek az arca takarva marad egészen a
szertartás végéig. Ezután kivezetik a chupához a vőlégényt, majd a
mennyasszonyt, aki kísérői társaságában hét kört tesz a vőlegény körül,
majd oda áll mellé és elkezdődik a szertartás. „A vőlegény a mennyasszony
újára húzza a gyűrűt, aminek jegyében azt mondja „legyél ezzel eljegyezve
nekem Mózes és Izrael törvénye szerint”. Ezt követi a pohár borra mondott
úgy nevezett hét áldása, amelynek az elmondása általában családtagokat
barátokat szoktak megtisztelni.”
*Krisna hívők*
Az esküvői szokások Indiában területenként igen eltérőek lehetnek, noha –
mivel mind a Rig Védán alapulnak – a szertartás alapelemeinek zöme
valamennyi szokásrendben egységes – kezdi beszámolóját Gandharviká Préma
déví dászí (Szilaj Péterné), vaisnava lelkész. Az esküvő a hétből az egyik
olyan úgynevezett szamszkára, azaz tisztító szertartás, mely az ifjú pár
életére mély, pozitív benyomást gyakorol, ezért legtöbbször ez egy
többnapos rendezvény. A szamszkárák során nagy figyelmet fordítanak az
isteni szimbólumok megjelenésére, hogy a házasélet középpontjában is Isten
álljon majd.
„Először is a talpig felékszerezett, hennával díszített menyasszony
körbejárja vőlegényét, ami az önátadás és tisztelet jele. A nyakukban lógó
virágfüzér kicserélése egymás segítését jelképezi. A lány édesapja ezután
kezüket szintén füzérrel köti össze, így ajándékozza el lányát, s ekkor
teszi meg a pár a házasság során tartandó fogadalmakat. Ám nemcsak a kezet,
hanem a fiú és a lány ruháját is összekötözik – ezt azonban egy életen át
ildomos ily módon tárolni. Amint a nyugati kultúrában a jegygyűrűvel, a
védikus rendszerben egy tekintélyes nyaklánccal szimbolizálják az
összetartozást, ennek átadása az esküvő fénypontja. A homlokra festett
piros pötty (bindi), valamint a választékba festett piros csík (szindhúr)
egyaránt a hölgy életre szóló házassági szimbólumai. A vőlegény felel a
leendő család jólétéért, a bőség és gondoskodás jeleként ezért a szertartás
során ajándékot ad menyasszonyának. A szilárdságot, hűséget, eltökéltséget
erősítendő, a menyasszony bátyja a lány lábát egy őrlőkőre helyezi, majd
szimbolikusan átkíséri húgát a vőlegény házába, ami későbbi lakhelyéül
szolgál – innentől kezdve tekinthetők a felek házastársaknak.” A ceremóniát
tűzáldozat zárja, mely során a főpap a pár nevében felajánlásokat (gabonát,
ghít, fát) dob a tűzbe, és közben az útközben jövő akadályok vagy gondok
semlegesítéséért imádkozik. A szertartás végén minden jelenlévő megáldja az
ifjú házasokat.
*Iszlám vallás*
A házasság nagyon fontos az iszlámban, szinte kötelezettségnek tekinthető,
a vallás szerint ugyanis ez az emberi természetnek legmegfelelőbb kapcsolat
férfi és nő között. hiszen a házastársak békét, szeretetet, megnyugvást
lelnek egymás mellett.
A házasság megkötése és fenntartása istenszolgálat, amelyben a férj és a
feleség egymás segítői a jótettekben és egymás védelmezői a bűnnel szemben.
Az iszlám szerint a házastársak egymás mellett békét, szeretetet és
megnyugvást találnak, ezért igyekszenek megkönnyíteni a házasságkötést.
„Nincs bonyolult szertartás, nincsenek nehezen teljesíthető feltételek. A
házasságkötéshez mindössze a menyasszony képviselőjére – aki a jogait és
érdekeit képviseli a házasságkötés során és a későbbiekben is; ez általában
a menyasszony édesapja –, a vőlegényre, illetve két tanúra van szükség,
valamint a házassági szerződés megkötésére. Miután mindkét házasulandó fél
kinyilvánította a másikkal való házasságkötési szándékát és nem áll fenn
kizáró ok, akkor megköthető a házassági szerződés.” Még egy kötelező eleme
van a házasságkötésnek – teszi hozzá Dr. Tóth Csilla, muszlim hitoktató –
ez pedig a jegyajándék. A jegyajándékot a férfi adja a nőnek. Mohamed
próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Aki házasodni akar, adjon valamit,
akár egy vasból készült gyűrűt.”
(via <http://24.hu/elet-stilus/2016/03/06/eskuvoi-szokasok-es-szertartasok/>
)
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160318/b420be98/attachment.html
Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl