[Grem] Kossuth Zsuzsanna lete

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Mr. 15., K, 09:21:54 CET 

 Kossuth Zsuzsanna női forradalma
2016. március 14. hétfő, 22:07 | Írta: Kóczián Mária
http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2530:kossuth-zsuzsanna-ni-forradalma&catid=49:kultura&Itemid=72


*[image: Kossuth Zsuzsanna nyitó]  Március 15-e kapcsán sok-sok hősről
írhatnánk, akiknek a sorsa arra emlékeztet, hogy többre születünk, mint a
magánélet kiteljesítése. Mivel különösen is érint és érdekel bennünket a
nők szerepe 1848-49-ben, választásunk egy hölgyre esett, aki 37 évesen halt
meg, élete mégis megrendítően teljes.*







*Kossuth Lajosnak (1802-1894) négy húga született: *Karolina, Emília, Lujza
és Zsuzsanna. Utóbbi 1817-ben Sátoraljaújhelyen látta meg a napvilágot. 14
éves volt, amikor Északkelet-Magyarországon végigsöpört *a kolera.* Kossuth
vármegyei biztosként részt vett a *járvány* *elleni küzdelemben*, és
legkedvesebb húga, Zsuzsanna is segítségére volt ebben, részt vett *a
betegápolásban is.*

1833-ban a család is Pestre költözött, itt Kossuth támogatta őket
anyagilag. Zsuzsanna – *alig 16 évesen – bekapcsolódott a politikai életbe.*
Segített bátyjának a Törvényhatósági Tudósítások szerkesztésében,
sokszorosításában. Amikor Kossuthot letartóztatták és börtönbüntetésre
ítélték (1837), Zsuzsanna több kompromittáló iratot eltüntetett a
szerkesztőségből. A letartóztatás után nem sokkal apjuk meghalt.

[image: Kossuth Zsuzsanna meszlényi]Kossuth 1841-ben vette el Meszlényi
Teréziát, akinek fivére, Meszlényi Rudolf lett Zsuzsanna férje (*jobbra*).
Szerelmi házasság volt. Sárbogárdra költöztek, két lányuk született,
Gizella és Ilona. Amikor Kossuth kiszabadult (1840), a házaspár támogatta
őt politikai tevékenységében, pl. az Országos Védegylet megszervezésben. Ők
alapították meg az első Fejér megyei *védegylet*et.

1848-ban férje váratlanul meghalt. Kisfiuk, Rudolf néhány héttel az apa
halála után született meg. A *rászakadt özvegység, a gyermek férje nélküli
világra hozása nagyon komor hangulatba juttatták *Zsuzsannát, amiből
eleinte *még a márciusi forradalom* *sem mozdította ki.* Ám azon a tavaszon
mégis felköltözött Pestre, ahol diákok étkeztetéséből élt.

1848 végén a magyar kormány és államapparátus a közeledő osztrák hadsereg
elől Pestről Debrecenbe menekült. Zsuzsanna is ide költözött családjával.
1849. április 14-én a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása után Kossuthot
az ország kormányzójává választották, aki 1849. április 16-án húgát *a
tábori kórházak főápolójá*nak nevezte ki.

A honvédség egészségügyi szolgálatának megszervezésében Zsuzsanna
együttműködött Flór Ferenccel (1809-1871), a Rókus Kórház korábbi
igazgatójával, aki a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának vezetője
volt. A tábori kórházakban igyekeztek korszerű egészségügyi módszereket
bevezetni, mint *a sebesültek és a fertőző betegek elkülönítése vagy az
altatásban végzett műtétek. *Zsuzsanna elsősorban* kórházak megszervezésé*vel
foglalkozott. Járta az országot, látogatta a kórházakat, felmérte, hol mire
van szükség, és *maga is részt vett az ápolásban*. Barna Ignác orvos látta
el tanácsokkal őt,* több mint 70 kórházat szerveztek meg *így.

Mi teszi történelmi jelentőségűvé Kossuth Zsuzsanna tevékenységét? Nőként
sokkal nagyobb és felelősségteljesebb szerepet kapott és vállalt fel, mint
az a korban szokásos volt. Ez egyrészt magyarázható azzal, hogy a
szabadságharc idején mindenkire szükség volt, és Kossuth messzemenőkig
megbízott kiemelkedően tehetséges húgában. Zsuzsanna több * kiáltványban**
fordult a nőkhöz, hogy biztassa őket, vegyenek részt a betegápolásban, *akár
úgy is, hogy otthonukba fogadnak be könnyebben sérülteket, akár úgy, hogy
kórházakban jelentkeznek erre a munkára. Addig a kórházi betegápolási
munkát apácák végezték vagy pedig férfiak, világi nők nem vettek részt
benne. Felhívásai hatására tömegesen jelentkeztek a nők a kórházakban, ami
rámutat a másik jelentős pontra: *óriási civil, öntevékeny erő mozdult meg
Magyarországon 1848-49-ben, amelyből a nők is kivették részüket*.

Buda visszafoglalása után Zsuzsanna Pest-Budán tevékenykedett, majd miután
a hadsereg újra kénytelen volt a fővárost feladni, Aradra ment. Itt érte a
világosi fegyverletétel híre. Miután bátyja elmenekült, a család nőtagjai
is megpróbáltak menekülni, észak felé. Ekkor újabb súlyos tragédia történt:
meghalt Zsuzsanna másfél éves kisfia. Nagyváradnál az oroszok elfogták, s
itt házi őrizetbe került. Haynau innen kérte ki, s a budai várbörtönben
raboskodott. Perében felmentették, miután* osztrák tisztek vallottak
mellette, akik magyar hadifogságukban megtapasztalták, hogy Zsuzsanna
ugyanolyan ápolásban részesítette őket, mint a magyarokat.*

Szabadulása után gyerekek nevelésével foglalkozott, sőt *nevelőintézetet
nyitott, *ahol *a történelmet és a magyart ő tanította *– így tartotta el
saját gyermekeit. Segítette a bebörtönzötteket. Kapcsolatba került egy
összeesküvéssel, s miután azt leleplezték, 1851-ben őt is letartóztatták – *egy
szál hálóingben hurcolták el télvíz idején Kossuth másik húgával, Lujzával
együtt –, és a pesti Újépületbe került, ahol kiújult tüdőbaja, amelyben
1840 óta szenvedett. Súlyos állapotban vitték a bécsi rabkórházba*, ahonnan
az amerikai követ *diplomáciai segítségével szabadult ki. **De
Magyarországról 1852-ben száműzték – nemcsak őt, hanem a Kossuth család
nőtagjait, összesen kilenc gyermekkel együtt. Brüsszelbe mentek. *Zsuzsanna
kitanulta a csipkeverést, ebből tartotta el gyerekeit. Anyjuk itt halt meg
1853-ban – 1849 után már nem találkozott fiával. Az osztrák követség itt is
zaklatta, így Amerikába költöztek. Már ott élt Emília nővére. Zsuzsanna nem
fogadta el az emigránsok pénzügyi támogatását, próbált csipkeverésből
megélni, de egészsége nem állt helyre. *1854-ben, 37 évesen halt meg. New
Yorkban temették el, hamvai máig ott vannak.*

[image: Kossuth Zsuzsanna fénykép]Érdemes összegzést készíteni Kossuth
Zsuzsanna hat évéről 1848 és 1854 között: Elveszítette férjét, kisfiát,
édesanyját. Pestre költözött, onnan Debrecenbe, majd vissza Pestre, majd
Aradra, majd újra Pestre. Száműzték, így Brüsszelbe költözött, majd innen
New Yorkba. Kétszer börtönözték be. Számtalanszor megalázták az osztrák
hatóságok. Meg kellett küzdenie a megélhetésért, *egyedülálló nőként
megpróbálkozott megállni a helyét, keményen dolgozott.* *Átélte családja
szétesését, Magyarország eltiprását.* A forradalom és szabadságharc idején
nőként egészen kivételes küldetést teljesített, testestül-lelkestül odaadta
magát a feladatnak, amit fontosnak tartott. Kivételes szervező
tevékenységről tett tanúbizonyságot. Mindeközben *már dolgozott benne a
betegség...*

Kertész Erzsébet könyvet írt róla. *Születésnapja, február 19-e a magyar
ápolók napja.*
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160315/d1793f60/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl