<div dir="ltr"><div class="">
<h2 class="">
Kossuth Zsuzsanna női forradalma
</h2>
<div class="">
2016. március 14. hétfő, 22:07 | Írta: Kóczián Mária<br><a href="http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2530:kossuth-zsuzsanna-ni-forradalma&catid=49:kultura&Itemid=72">http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2530:kossuth-zsuzsanna-ni-forradalma&catid=49:kultura&Itemid=72</a><br></div>
</div>
<p><strong><img style="float: left;" src="http://talita.hu/images/Kossuth_Zsuzsanna_nyit%C3%B3.jpg" alt="Kossuth Zsuzsanna nyitó" height="281" width="244"> <br><span style="background-color:rgb(255,229,153)">Március
15-e kapcsán</span> sok-sok hősről írhatnánk, akiknek a sorsa arra emlékeztet,
hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)">többre születünk, mint a magánélet kiteljesítése.</span> Mivel különösen
is érint és érdekel bennünket a nők szerepe 1848-49-ben, választásunk
<span style="background-color:rgb(255,229,153)">egy hölgyre esett, aki 37 évesen halt meg, élete mégis megrendítően
teljes</span>.</strong></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Kossuth Lajosnak (1802-1894) négy húga született: </b></span>Karolina, Emília,
Lujza és Zsuzsanna. Utóbbi 1817-ben Sátoraljaújhelyen látta meg a
napvilágot. 14 éves volt, amikor Északkelet-Magyarországon végigsöpört <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
kolera.</b></span> Kossuth vármegyei biztosként részt vett a <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>járvány</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>elleni
küzdelemben</b></span>, és legkedvesebb húga, Zsuzsanna is segítségére volt ebben,
részt vett <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a betegápolásban is.</b></span></p>
<p>1833-ban a család is Pestre költözött, itt Kossuth támogatta őket
anyagilag. Zsuzsanna – <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>alig 16 évesen – bekapcsolódott a politikai
életbe.</b></span> Segített bátyjának a Törvényhatósági Tudósítások
szerkesztésében, sokszorosításában. Amikor Kossuthot letartóztatták és
börtönbüntetésre ítélték (1837), Zsuzsanna több kompromittáló iratot
eltüntetett a szerkesztőségből. A letartóztatás után nem sokkal apjuk
meghalt.</p>
<p><img style="float: right;" src="http://talita.hu/images/Kossuth_Zsuzsanna_meszl%C3%A9nyi.jpg" alt="Kossuth Zsuzsanna meszlényi" height="312" width="245">Kossuth 1841-ben vette el Meszlényi Teréziát, akinek fivére, Meszlényi Rudolf lett Zsuzsanna férje (<em>jobbra</em>).
Szerelmi házasság volt. Sárbogárdra költöztek, két lányuk született,
Gizella és Ilona. Amikor Kossuth kiszabadult (1840), a házaspár
támogatta őt politikai tevékenységében, pl. az Országos Védegylet
megszervezésben. Ők alapították meg az első Fejér megyei <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>védegylet</b></span>et.</p>
<p>1848-ban férje váratlanul meghalt. Kisfiuk, Rudolf néhány héttel az
apa halála után született meg. A <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>rászakadt özvegység, a <span style="background-color:rgb(255,229,153)">gyermek </span>férje
nélküli világra hozása nagyon komor hangulatba juttatták </b></span>Zsuzsannát,
amiből eleinte <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>még a márciusi forradalom</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sem mozdította ki.</b></span> Ám azon a
tavaszon mégis felköltözött Pestre, ahol diákok étkeztetéséből élt.</p>
<p>1848 végén a magyar kormány és államapparátus a közeledő osztrák
hadsereg elől Pestről Debrecenbe menekült. Zsuzsanna is ide költözött
családjával. 1849. április 14-én a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása
után Kossuthot az ország kormányzójává választották, aki 1849. április
16-án húgát <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a tábori kórházak főápolójá</b></span>nak nevezte ki.</p>
<p>A honvédség egészségügyi szolgálatának megszervezésében Zsuzsanna
együttműködött Flór Ferenccel (1809-1871), a Rókus Kórház korábbi
igazgatójával, aki a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának
vezetője volt. A tábori kórházakban igyekeztek korszerű egészségügyi
módszereket bevezetni, mint <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a sebesültek és a fertőző betegek
elkülönítése vagy az altatásban végzett műtétek. </b></span>Zsuzsanna elsősorban<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
kórházak megszervezésé</b></span>vel foglalkozott. Járta az országot, látogatta a
kórházakat, felmérte, hol mire van szükség, és <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>maga is részt vett az
ápolásban</b></span>. Barna Ignác orvos látta el tanácsokkal őt,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> több mint 70
kórházat szerveztek meg </b></span>így.</p>
<p>Mi teszi történelmi jelentőségűvé Kossuth Zsuzsanna tevékenységét?
Nőként sokkal nagyobb és felelősségteljesebb szerepet kapott és vállalt
fel, mint az a korban szokásos volt. Ez egyrészt magyarázható azzal,
hogy a szabadságharc idején mindenkire szükség volt, és Kossuth
messzemenőkig megbízott kiemelkedően tehetséges húgában. Zsuzsanna több <b>
kiáltványban</b><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> fordult a nőkhöz, hogy biztassa őket, vegyenek részt a
betegápolásban, </b>akár úgy is, hogy otthonukba fogadnak be könnyebben
sérülteket, akár úgy, hogy kórházakban jelentkeznek erre a munkára.</span>
Addig a kórházi betegápolási munkát apácák végezték vagy pedig férfiak,
világi nők nem vettek részt benne. Felhívásai hatására tömegesen
jelentkeztek a nők a kórházakban, ami rámutat a másik jelentős pontra:
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>óriási civil, öntevékeny erő mozdult meg Magyarországon 1848-49-ben,
amelyből a nők is kivették részüket</b></span>.</p>
<p>Buda visszafoglalása után Zsuzsanna Pest-Budán tevékenykedett, majd
miután a hadsereg újra kénytelen volt a fővárost feladni, Aradra ment.
Itt érte a világosi fegyverletétel híre. Miután bátyja elmenekült, a
család nőtagjai is megpróbáltak menekülni, észak felé. Ekkor újabb
súlyos tragédia történt: meghalt Zsuzsanna másfél éves kisfia.
Nagyváradnál az oroszok elfogták, s itt házi őrizetbe került. Haynau
innen kérte ki, s a budai várbörtönben raboskodott. Perében
felmentették, miután<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> osztrák tisztek vallottak mellette, akik magyar
hadifogságukban megtapasztalták, hogy Zsuzsanna ugyanolyan ápolásban
részesítette őket, mint a magyarokat.</b></span></p>
<p>Szabadulása után gyerekek nevelésével foglalkozott, sőt
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>nevelőintézetet nyitott, </b></span>ahol <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a történelmet és a magyart ő tanította </b></span>–
így tartotta el saját gyermekeit. Segítette a bebörtönzötteket.
Kapcsolatba került egy összeesküvéssel, s miután azt leleplezték,
1851-ben őt is letartóztatták – <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egy szál hálóingben hurcolták el télvíz
idején Kossuth másik húgával, Lujzával együtt –, és a pesti Újépületbe
került, ahol kiújult tüdőbaja, amelyben 1840 óta szenvedett. Súlyos
állapotban vitték a bécsi rabkórházba</b></span>, ahonnan az amerikai követ
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>diplomáciai segítségével szabadult ki. </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>De <span style="background-color:rgb(255,229,153)">Magyarország</span>ról 1852-ben
száműzték – nemcsak őt, hanem a <span style="background-color:rgb(255,229,153)">Kossuth család nőtagjait, összesen
kilenc gyermekkel együtt.</span> Brüsszelbe mentek. </b></span>Zsuzsanna kitanulta a
csipkeverést, ebből tartotta el gyerekeit. Anyjuk itt halt meg 1853-ban –
1849 után már n<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span style=""></span></span>em találkozott fiával. Az osztrák követség itt is
zaklatta, így Amerikába költöztek. Már ott élt Emília nővére. Zsuzsanna
nem fogadta el az emigránsok pénzügyi támogatását, próbált
csipkeverésből megélni, de egészsége nem állt helyre. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>1854-ben, 37
évesen halt meg. New Yorkban temették el, hamvai máig ott vannak.</b></span></p>
<p><img style="float: left;" src="http://talita.hu/images/Kossuth_Zsuzsanna_f%C3%A9nyk%C3%A9p.jpg" alt="Kossuth Zsuzsanna fénykép" height="319" width="244">Érdemes
összegzést készíteni Kossuth Zsuzsanna hat évéről 1848 és 1854 között:
Elveszítette férjét, kisfiát, édesanyját. Pestre költözött, onnan
Debrecenbe, majd vissza Pestre, majd Aradra, majd újra Pestre.
Száműzték, így Brüsszelbe költözött, majd innen New Yorkba. Kétszer
börtönözték be. Számtalanszor megalázták az osztrák hatóságok. Meg
kellett küzdenie a megélhetésért, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>egyedülálló nőként megpróbálkozott
megállni a helyét, keményen dolgozott.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Átélte családja szétesését,
Magyarország eltiprását.</b></span> A forradalom és szabadságharc idején nőként
egészen kivételes küldetést teljesített, testestül-lelkestül odaadta
magát a feladatnak, amit fontosnak tartott. Kivételes szervező
tevékenységről tett tanúbizonyságot. Mindeközben <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>már dolgozott benne a
betegség...</b></span></p>
<p>Kertész Erzsébet könyvet írt róla. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Születésnapja, február 19-e a magyar ápolók napja.</b></span></p>
<p> </p>
</div>