[Grem] Fwd: A "Boldogasszony Anyánk" utáni Székely himnuszunkról

[Mária Kálmán]

,

A Székely himnusz szerzői Kultúra
MTI,  2016. 02. 21.

A Székely himnusz zeneszerzője, Mihalik Kálmán 1896. február 21-én
szĂźletett az erdĂŠlyi OravicabĂĄnyĂĄn (ma Oravita, RomĂĄnia).

Apja KassĂĄrĂłl szĂĄrmazott, anyja csĂ­ki szĂŠkely asszony volt. A kolozsvĂĄri
piarista gimnĂĄziumban ĂŠrettsĂŠgizett, majd a kolozsvĂĄri egyetem orvosi
karára iratkozott be. Az első világháború félbeszakította tanulmányait, két
ĂŠvig a fronton szolgĂĄlt. A vesztes hĂĄborĂş utĂĄn az egyetemmel Budapestre,
majd Szegedre kĂśltĂśzĂśtt, vĂŠgzĂŠse utĂĄn kutatĂłorvos, tanĂĄrsegĂŠd lett.

Mihalik 1921-ben zenĂŠsĂ­tette meg a szĂŠkelyudvarhelyi szĂźletĂŠsĹą, szintĂŠn az
első világháború után Magyarországra költözött Csanády György (1895-1952)
költő, hírlapíró, szerkesztő költeményét. Szerzeményüket 1922. május 22-én
énekelte először egy leánykar a Csanády által alapított Székely Egyetemista
és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (SZEFHE) „májusi nagyáldozat” névre
keresztelt első ünnepélyes találkozóján. Az eredeti vers címe Kantáta volt,
a SZEFHE gyĹąlĂŠsĂŠn is ezen a nĂŠven csendĂźlt fel, CsanĂĄdy ezutĂĄn vĂĄltoztatta
a cĂ­met SzĂŠkely himnuszra.

A bemutatĂłt Mihalik csak fĂŠl ĂŠvvel ĂŠlte tĂşl, alig huszonhat ĂŠvesen, 1922.
szeptember 6-ĂĄn tĂ­fuszban elhunyt. TemetĂŠsĂŠn - a CsanĂĄdy ĂĄltal szerkesztett
Új Élet című lap tudósítása szerint - a gyászoló közönség a Székely
himnusszal búcsúztatta, „hogy kísérje azt, aki életében csak dalolni
tudott, mĂŠg szenvedĂŠsĂŠben is."

A dal viszonylag nehĂŠz zenĂŠjĂŠt ĂŠs egyesek szerint kĂŠpzavaros szĂśvegĂŠt sokan
ĂŠs sokat bĂ­rĂĄltĂĄk, mĂŠgis szĂĄjhagyomĂĄny ĂştjĂĄn terjedt, ma mĂĄr tĂśbb, kisebb
eltéréseket tartalmazó változatát éneklik. (Az eredeti versben például „Ne
hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenem!" áll, de ma így éneklik: „Ne hagyd
elveszni ErdĂŠlyt, IstenĂźnk!") NĂŠpszerĹąsĂŠgĂŠt semmilyen hatalom nem tudta
kikezdeni, pedig Erdélyben - a második bécsi döntést követő néhány évet
kivĂŠve - a kommunista rezsim bukĂĄsĂĄig betiltottĂĄk, ĂŠneklĂŠsĂŠt bĂźntettĂŠk.
Magyarországon 1941 és 1944 között az iskolában kötelezővé tették
tanĂ­tĂĄsĂĄt, de ekkor mĂŠg nem vĂĄlt ĂĄltalĂĄnosan nĂŠpszerĹąvĂŠ. A
cserkĂŠsztalĂĄlkozĂłkon azonban rendszeresen ĂŠnekeltĂŠk, terjedĂŠsĂŠt segĂ­tettĂŠk
az erdĂŠlyi szĂĄrmazĂĄsĂş ĂŠrtelmisĂŠgiek ĂŠs szervezeteik.

A szocializmus idején Magyarországon is tiltották a „nacionalista,
soviniszta” Székely himnusz előadását. A művet a 2009-ben
Székelyudvarhelyen tartott Székely Önkormányzati Nagygyűlés Székelyföld
himnuszĂĄvĂĄ nyilvĂĄnĂ­totta, ErdĂŠlyben a CsĂ­kszeredai Sportklub ĂŠs a
gyergyĂłszentmiklĂłsi Progym jĂŠgkorongcsapat, a szĂŠkelyudvarhelyi FK
teremlabdarĂşgĂł-csapat ĂŠs KC kĂŠzilabdacsapat, valamint a sepsiszentgyĂśrgyi
Sepsi Sic női kosárlabdacsapat mérkőzései előtt vagy után a hazai nézők el
szoktĂĄk ĂŠnekelni. MagyarorszĂĄgon a dalt tĂśmegrendezvĂŠnyeken gyakran ĂŠneklik
a Himnusszal ĂŠs a SzĂłzattal egyĂźtt. A vers ĂŠs a dal emlĂŠkmĹąvĂŠt 2009-ben
avattĂĄk fel Szegeden, a fĂĄbĂłl faragott, kereszt alakĂş kopjakapu mellett a
két szerző egész alakos szobra áll.

Mihalik KĂĄlmĂĄn sĂ­rjĂĄnak hollĂŠte a halĂĄla utĂĄn eltelt ĂŠvtizedekben csaknem
feledĂŠsbe merĂźlt. Pontos helye csak a rendszervĂĄltĂĄs kĂśrnyĂŠkĂŠn vĂĄlt
ismerttĂŠ, az ErdĂŠlyi KĂśr tagjai akkor Ăşjra megvĂĄltottĂĄk a sĂ­rhelyet ĂŠs
rendbe hoztĂĄk a sĂ­rt. HalĂĄlĂĄnak kilencvenedik ĂŠvfordulĂłjĂĄn avattĂĄk fel a
zeneszerző-orvos központi sírhelyét a szegedi Belvárosi temető főbejárata
mellett, kopjafĂĄs sĂ­remlĂŠkĂŠt GĂĄl Imre szĂŠkely fafaragĂł kĂŠszĂ­tette.

Ezt az e-mailt egy Avast védelemmel rendelkező, vírusmentes számítógépről
kĂźldtĂŠk.
www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160313/3d21e4dc/attachment.html