[Grem] Anya - dolgozó nő, öt gyerekkel

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Már. 5., Szo, 13:50:07 CET


 Anya, a dolgozó nő 7. – Öt gyerek "karrier" helyett és közben
2016. március 03. csütörtök, 12:40 | Írta: Vértes Judit
http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2519:anya-a-dolgozo-n-7-oet-gyerek-qkarrierq-helyett-es-koezben&catid=52:egyuett&Itemid=79




*[image: iskola tanár vértes]  Húszévesek voltunk. A pécsi székesegyház
feletti úton bandukoltunk egy este, viszonylag még a kapcsolatunk elején,
amikor a fiú hozzám fordult és megkérdezte: „ És hány gyereket szeretnél?"
„Ötöt" – válaszoltam. „Miért, te hányat?" „Hát, mondjuk hármat, de max.
négyet."*


Öt gyermekünk lett. Legnagyobb fiam még az egyetem alatt, a többiek
„karrier" helyett és közben (!) jöttek a világra. Családom a harmadiktól
kezdve aggodalmasan követte az eseményeket. Segítségre nagyjából csak
magunktól számíthattunk, mert a „túl fiatal", dolgozó nagymamák és
nagypapák legfeljebb csak hétvégén tudtak a gyerekekre vigyázni.

Mi tagadás, nem volt mindig felhőtlen és madárdalos az élet. Tudniillik
közben tanár is vagyok. Van, aki szerint így könnyű, hiszen ott a sok
szünet, meg egyébként sem én tartom el a családot.... Nos, ez utóbbi
állítás igaz, de lássuk, hogy is fért meg család és munka az elmúlt 27
évben.

Egyetem után egy évig tanítottam, majd nyolc évig voltam otthon főállású
anyaként, bár közben magánórákat adtam és spanyolul, később pedig franciául
tanultam. A negyedik gyermekem hároméves korában óvodába került, én pedig
kénytelen voltam új munkahelyet keresni, mert munkáltatóm – nem túl
családbarát módon - esti gimnáziumi órákat ajánlott fel, amit természetesen
gondolkozás nélkül visszautasítottam. Ekkor 1998-at írtunk.

Új iskolám egy felekezeti gimnázium lett, ahol először csak angolt, később
magyart is tanítottam – persze részmunkaidős, határozott időre szóló
szerződéssel. Kereknek éreztem az életemet, s bár az iskola zűrös viszonyok
közt evickélt, kereszt(y)én(y) kollégák vettek körül, szakmailag is
képeztem magam. Ekkor érkezett – last minute ajándékként – legkisebb fiunk,
akivel csak két évet töltöttem otthon. Ez botrányosnak számíthat
nagycsaládos körökben, kaptam is hideget-meleget, mégis úgy érzem, jól
döntöttem. A bölcsi két percre volt gyalog a munkahelyemtől, és csak délig
voltak óráim, így általában délután 1-re már otthon voltunk, s kezdődhetett
a „második műszak".

Később munkahelyet váltottam, teljes állású tanár, majd osztályfőnök is
lettem. Amikor gyerekeim már nagyobbak lettek, és a család elbírta,
hosszabb szakmai továbbképzésekre is be tudtam iratkozni, amelyek
jelentősen gazdagították pedagógiai repertoáromat. Jelenleg is tanítok,
munkaközösséget vezetek, közben irodalomterápiás gyakorlatokra járok
azokkal, akikkel a képzést végeztem, amúgy pedig tanárosan épülget a
karrierem.

Úgy érzem, szakmai eredményeim visszahatnak mentálhigiénés állapotomra,
tanári és szülői tapasztalataim folyamatosan kölcsönhatásban állnak
egymással, egyik segíti a másikat. A kollégáim alkotta intellektuális közeg
épen és ébren tartja a szellemi frissességemet, vitakészségemet. Az, hogy
állandóan kamaszok között vagyok, naprakészségre nevel, nem enged
elpunnyadni, lemaradni. Nem vitás, hogy a család mindig az első, de nem az
lennék, aki vagyok, ha nem tanítanék.


*A kép
<http://static01.nyt.com/images/2012/01/04/business/JP-TEACHER1/JP-TEACHER1-articleLarge.jpg>
csak illusztráció*.

*Sorozatunk előző részeiből:*

Ezt az e-mailt egy Avast védelemmel rendelkező, vírusmentes számítógépről
küldték.
www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DDB4FAA8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160305/1141b784/attachment.html 


További információk a(z) Grem levelezőlistáról