[Grem] XX.sz-i magyar vrtan boldog / Bld. Sndor Istvn szalzi testvr

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Jn. 8., Sze, 21:48:40 CEST 

Boldog Sándor István szalézi testvér, vértanú
2016. június 8. szerda 16:20
http://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-sandor-istvan-szalezi-testver-vertanu
Június 8-án, halálának évfordulóján a 2013-ban boldoggá avatott Sándor
István vértanú szalézi testvérről emlékezik meg az egyház. A 39 éves
korában ártatlanul kivégzett örökfogadalmas szerzetes életútja a hit iránti
hűség, a fiatalok melletti kitartás és elkötelezettség örök példája.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=70218&img=o_sandoristvan.png>

Boldog Sándor István személyében *a legfontosabb az egyszerűség* – szentnek
lenni nem jelent különlegeset, utánozhatatlant, nagyon távollévőt. Ha a
hivatását felismeri és megéli azt, akkor bárki szent lehet.

Sándor István életében két jelentős esemény történt a II. világháború után:
1948-ban a Don Bosco Nyomdát is államosította a kommunista diktatúra; majd
1950 júniusában feloszlatták a szerzetesrendeket. Az államosítás után
próbálták menteni, megóvni a nyomda értékeit a szaléziak, egy ilyen akció
keretében lebuktak, ekkor már Sándor Istvánt figyelték az ávósok. A
későbbiekben* az volt az ő „nagy bűne”*, *hogy együtt tartotta azokat a
fiatalokat, akikkel korábban is foglalkozott. Ezekben a csoportokban árva,
félárva munkásszármazású fiatalok voltak, akik* *az akkori diktatúra
számára is alkalmas keretlegények lehettek volna.* A besorozáskor Sándor
István csoportjából többeket nem az egyszerű katonasághoz, hanem az
államvédelembe soroztak, az úgynevezett „kék ÁVÓ”-ba, idetartoztak azok,
akik a pártőrséget adták. Ilyen volt például a későbbi per elsőrendű
vádlottja, Zana Albert. Ezért születtek Sándor István és társai perében
ilyen súlyos ítéletek, köztük három halálos ítélet, sokéves
börtönbüntetések, mert a pártőrségbe besorozott fiatalokkal foglalkozó
szerzeteseket meg kellett regulázni. *Sándor Istvánék **esetében példát
statuáltak, hiszen korábban a diktatúra mindig vigyázott arra, hogy az
üldözések ellenére nyilvános halálos ítéletek ne legyenek. Az, hogy
megverettek valakit vagy beledobtak a jéghideg Tiszába, eltüntettek
embereket, inkább volt a diktatúra módszere, mint az, hogy hivatalos perben
valakit halálra ítéljenek.*

Sándor István és a másik három szalézi – Ádám László, Szitkey Károly és
Varga Aladár – mint polgári személyek szerepeltek a perben, mivel a szalézi
szerzetesrendet a diktatúra 1950-ben feloszlatta. Sándor Istvánnak lett
volna a lehetősége arra, hogy más utat válasszon. *A vértanúság mindig
választás, és személyes hitbeli döntésből születik. * *Ádám László
tartományfőnök előkészítette Sándor István számára annak lehetőségét, hogy
hamis útlevéllel Nyugatra távozzon, Szombathelyen már megszervezték a
határon való átjutást is*, *ő azonban nem akart elmenekülni.* Ez nem volt
az engedelmesség megtagadása, hiszen nem kapta parancsba, hogy külföldre
kell mennie. *Úgy döntött, hogy mivel a fiatalok, akikért felelős volt,
akik rábízták sorsukat, itt maradnak Magyarországon, ő is velük marad. Élni
akart a fiatalokkal együtt, a fiatalokért, vállalva azonban ennek a
következményeit is*, *akár a börtönt vagy a halálos ítéletet.*

* * *

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=70218&img=o_sandoristvan.jpg>

*Akik ismerték Sándor Istvánt, egyhangúlag bizonyítják, hogy a zsarnok
akarata szerint a hit iránti gyűlöletből halt vértanúhalált, mégsem tagadta
meg hitét.*

„Személyesen is, tiszta meggyőződésből állítom, hogy Sándor István életét
áldozta az egyházért és az ifjúság neveléséért. Egy vértanú példakép. Az
ifjúságért áldozta életét és azért, mert őrizni és fejleszteni akarta
tiszta nevelését. Napjainkban látjuk, hogy az ifjúság erkölcsileg egyre
mélyebbre süllyed, és ezért különösen kérem Sándor István közbenjárását
terveink megvalósításáért. Példát adott, hogyan kell meghalni a
fiatalokért, nekünk azt kell bizonyítani, hogyan kell élni és munkálkodni
értük.” (Szőke János atya, aki haláláig Sándor István boldoggáavatási
ügyének posztulátora volt, és személyesen is ismerte őt)

„Mint laikus testvér úgy dolgozott az ifjúság körében, hogy ez a
tevékenység a papok számára is példamutató. Ugyancsak példamutató élete a
fiatal szerzetesek számára, akik megalkuvás nélkül vállalták az üldöztetés
nehéz sorsát.” (Peisch Ferenc szalézi atya)

„Sándor István vértanúsága a szeretet folytonos jele, amely ma is időszerű.
A magyar szaléziak különös hűséggel őrzik emlékét. Példája nagyon
vonzó. *Amiért
dolgozott: a keresztény munka megszentelése, Isten házának a szeretete és a
fiatalság nevelése alapvető feladata ma is az egyháznak és a
társadalomnak.* *Az
elmúlt rendszer ezt szétzúzta, **de nagy szükség lenne ezekre a komoly és
bevált alapokra*. A Magyar Szalézi Rendtartomány elöljárói és rendtársai
kellő formában életben tartják Sándor István emlékét.” (Mészáros Béla
szalézi atya)

„Tevékenysége a nyomdán kívül kiterjedt még az oratóriumi életre is. Ő volt
a vezetője a ministránscsoportnak. Körmenetek alkalmával, nagyobb
ünnepségek rendezésénél, főleg, amikor a szaléziaknál szokásos ünnepélyes
szentmisék vezették be ezeket, az ő ministránscsoportja mindig nagy és
épületes színfolt volt fegyelmezett viselkedésével és áhítatával. *Feltűnően
kedvelték a fiatalok annak ellenére is, hogy mindig nagy szeretettel, de
fegyelmet tartott. A gyerekeknek megmagyarázta tetteik minden
következményét, különösen jó hatással volt a kisebbekre, akik nagy-nagy
szeretettel ragaszkodtak hozzá.* A kollégiumi életben is jelentős feladata
volt. A nyomdásznövendékek nevelője volt, ami azt jelentette, hogy a
hálóteremben, az ebédlőben és a szabadidőben is foglalkozott velük. Az
általános benyomásom Sándor Istvánról az volt, hogy *kötelességét
teljesítő, korát meghazudtoló komolysággal és tudatossággal példás
szerzetesi életet élt*.” (Szántó Klára titkárnő, személyesen is ismerte
Sándor Istvánt)

„Isten Szolgáját az ifjúság elé lehet állítani mint a kitartás, szorgalom
és az Isten szeretetének példaképét. Nem alkalomszerű volt a jó példája,
hanem a meggyőződés támasztotta alá. Szerintem ez a magatartás az első
alapja annak, ami őt lelkileg erőssé és éretté tette a vértanúságra. Tehát
ez a tudatos készület és hajlandóság számomra az első bizonyíték az ő
életszentségére.” (Székely Mátyás, Sándor István novíciustársa)

„Sándor István vértanúsága a magyar nép számára a biztos remény jele.
Megerősíti mindazokat, akik a jó ügy érdekében elkötelezettek, akik ennek
érdekében hajlandók az átlagnál kicsit több munkát vállalni. Különös
tekintettel a hitélet elmélyítésére, az ifjúság gondolkodásának korszerű
formálására, és ezen belül a magyarság megmaradásának, fennmaradásának
erősítésében látom az ő áldozatát nagy jelentőségűnek.” (Pokorni János, Sándor
István egykori cellatársa)

„Magatartásával és példamutatásával, az emberek iránti szeretete és
érintkezése révén tartom őt szentnek. Azt is nyugodtan állíthatom, hogy *az
ellenségei iránt sem tanúsított haragot, legfeljebb igyekezett őket jobb
belátásra bírni. *[...] A mai nehéz időben István bátyám mint példakép
szolgálhatna az ifjúság nevelésében mind szellemi, mind gyakorlati téren,
hiszen jelmondata és *élete a keresztény sajtó, a templom és az ifjúság
nevelése terén fejlődött ki és lett naggyá.* Embertársaimnak példaként
tudom állítani.” (Sándor János, Sándor István testvére)

*Az összeállítás a következő interjúk alapján készült: Ábrahám Béla: A
vértanúság híre és Lengyel Ákos: Sándor Istvánnal a jeltelenség jelét
kapjuk.*

Sándor István életútjáról részletesen ITT
<http://www.magyarkurir.hu/hirek/sandor-istvan-elete> olvashatnak.

Forrás és fotó: Szaléziak.hu

Magyar Kurír
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160608/a74a3c5e/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl