<div dir="ltr"><h1 class="">Boldog Sándor István szalézi testvér, vértanú </h1>
<div class="">2016. június 8. szerda 16:20<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-sandor-istvan-szalezi-testver-vertanu">http://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-sandor-istvan-szalezi-testver-vertanu</a><br></div>
<h3 class="">Június 8-án, halálának évfordulóján a 2013-ban boldoggá
avatott Sándor István vértanú szalézi testvérről emlékezik meg az
egyház. <span style="background-color:rgb(255,229,153)">A 39 éves korában ártatlanul</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> kivégzett</span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)">örökfogadalmas szerzetes
életútja a hit iránti hűség, a fiatalok melletti kitartás és
elkötelezettség örök példája.</span></h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=70218&img=o_sandoristvan.png" rel="lightbox['g70218']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=70218&p=1&img=c_sandoristvan.png" alt="" border="0"></a></p>
<p>Boldog Sándor István személyében <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a legfontosabb <u>az egyszerűség</u></b></span> –
szentnek lenni nem jelent különlegeset, utánozhatatlant, nagyon
távollévőt. Ha a hivatását felismeri és megéli azt, akkor bárki szent
lehet.</p>
<p>Sándor István életében két jelentős esemény történt a II. világháború
után: 1948-ban a Don Bosco Nyomdát is államosította a kommunista
diktatúra; majd 1950 júniusában feloszlatták a szerzetesrendeket. Az
államosítás után próbálták menteni, megóvni a nyomda értékeit a
szaléziak, egy ilyen akció keretében lebuktak, ekkor már Sándor Istvánt
figyelték az ávósok. A későbbiekben<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> az volt az ő „nagy bűne”</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>hogy
együtt tartotta azokat a fiatalokat, akikkel korábban is foglalkozott.
Ezekben a csoportokban árva, félárva munkásszármazású fiatalok voltak,
akik</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az akkori diktatúra számára is alkalmas keretlegények lehettek
volna.</b></span> A besorozáskor Sándor István csoportjából többeket nem az
egyszerű katonasághoz, hanem az államvédelembe soroztak, az úgynevezett
„kék ÁVÓ”-ba, idetartoztak azok, akik a pártőrséget adták. Ilyen volt
például a későbbi per elsőrendű vádlottja, Zana Albert. Ezért születtek
Sándor István és társai perében ilyen súlyos ítéletek, köztük három
halálos ítélet, sokéves börtönbüntetések, mert a pártőrségbe besorozott
fiatalokkal foglalkozó szerzeteseket meg kellett regulázni. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Sándor
Istvánék </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>esetében példát statuáltak, hiszen korábban a diktatúra mindig
vigyázott arra, hogy az üldözések ellenére nyilvános halálos ítéletek ne
legyenek. Az, hogy megverettek valakit vagy beledobtak a jéghideg
Tiszába, eltüntettek embereket, inkább volt a diktatúra módszere, mint
az, hogy hivatalos perben valakit halálra ítéljenek.</b></span></p>
<p>Sándor István és a másik három szalézi – Ádám László, Szitkey Károly
és Varga Aladár – mint polgári személyek szerepeltek a perben, mivel a
szalézi szerzetesrendet a diktatúra 1950-ben feloszlatta. Sándor
Istvánnak lett volna a lehetősége arra, hogy más utat válasszon. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A
vértanúság mindig választás, és személyes hitbeli döntésből születik. </b></span>
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ádám László tartományfőnök előkészítette Sándor István számára annak
lehetőségét, hogy hamis útlevéllel Nyugatra távozzon, Szombathelyen már
megszervezték a határon való átjutást is</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><u><b>ő azonban nem akart
elmenekülni.</b></u></span> Ez nem volt az engedelmesség megtagadása, hiszen nem kapta
parancsba, hogy külföldre kell mennie. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Úgy döntött, hogy mivel a
fiatalok, akikért felelős volt, akik rábízták sorsukat, itt maradnak
Magyarországon, ő is velük marad. Élni akart a fiatalokkal együtt, a
fiatalokért, vállalva azonban ennek a következményeit is</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>akár a börtönt
vagy a halálos ítéletet.</b></span></p>
<p style="text-align:center">* * *</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=70218&img=o_sandoristvan.jpg" rel="lightbox['g70218']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=70218&p=1&img=c_sandoristvan.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><em>Akik ismerték Sándor Istvánt, egyhangúlag bizonyítják, hogy a
zsarnok akarata szerint a hit iránti gyűlöletből halt vértanúhalált,
mégsem tagadta meg hitét.</em><br><br>„Személyesen is, tiszta
meggyőződésből állítom, hogy Sándor István életét áldozta az egyházért
és az ifjúság neveléséért. Egy vértanú példakép. Az ifjúságért áldozta
életét és azért, mert őrizni és fejleszteni akarta tiszta nevelését.
Napjainkban látjuk, hogy az ifjúság erkölcsileg egyre mélyebbre süllyed,
és ezért különösen kérem Sándor István közbenjárását terveink
megvalósításáért. Példát adott, hogyan kell meghalni a fiatalokért,
nekünk azt kell bizonyítani, hogyan kell élni és munkálkodni
értük.” (Szőke János atya, aki haláláig Sándor István boldoggáavatási
ügyének posztulátora volt, és személyesen is ismerte őt)</p>
<p>„Mint laikus testvér úgy dolgozott az ifjúság körében, hogy ez a
tevékenység a papok számára is példamutató. Ugyancsak példamutató élete a
fiatal szerzetesek számára, akik megalkuvás nélkül vállalták az
üldöztetés nehéz sorsát.” (Peisch Ferenc szalézi atya)</p>
<p>„Sándor István vértanúsága a szeretet folytonos jele, amely ma is
időszerű. A magyar szaléziak különös hűséggel őrzik emlékét. Példája
nagyon vonzó. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Amiért dolgozott: a keresztény munka megszentelése, Isten
házának a szeretete és a fiatalság nevelése alapvető feladata ma is az
egyháznak és a társadalomnak.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az elmúlt rendszer ezt szétzúzta, </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>de nagy
szükség lenne ezekre a komoly és bevált alapokra</b></span>. A Magyar Szalézi
Rendtartomány elöljárói és rendtársai kellő formában életben tartják
Sándor István emlékét.” (Mészáros Béla szalézi atya)</p>
<p>„Tevékenysége a nyomdán kívül kiterjedt még az oratóriumi életre is. Ő
volt a vezetője a ministránscsoportnak. Körmenetek alkalmával, nagyobb
ünnepségek rendezésénél, főleg, amikor a szaléziaknál szokásos
ünnepélyes szentmisék vezették be ezeket, az ő ministránscsoportja
mindig nagy és épületes színfolt volt fegyelmezett viselkedésével és
áhítatával. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Feltűnően kedvelték a fiatalok annak ellenére is, hogy
mindig nagy szeretettel, de fegyelmet tartott. A gyerekeknek
megmagyarázta tetteik minden következményét, különösen jó hatással volt a
kisebbekre, akik nagy-nagy szeretettel ragaszkodtak hozzá.</b></span> A kollégiumi
életben is jelentős feladata volt. A nyomdásznövendékek nevelője volt,
ami azt jelentette, hogy a hálóteremben, az ebédlőben és a szabadidőben
is foglalkozott velük. Az általános benyomásom Sándor Istvánról az volt,
hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>kötelességét teljesítő, korát meghazudtoló komolysággal és
tudatossággal példás szerzetesi életet élt</b></span>.” (Szántó Klára titkárnő,
személyesen is ismerte Sándor Istvánt)<br><br>„Isten Szolgáját az
ifjúság elé lehet állítani mint a kitartás, szorgalom és az Isten
szeretetének példaképét. Nem alkalomszerű volt a jó példája, hanem a
meggyőződés támasztotta alá. Szerintem ez a magatartás az első alapja
annak, ami őt lelkileg erőssé és éretté tette a vértanúságra. Tehát ez a
tudatos készület és hajlandóság számomra az első bizonyíték az ő
életszentségére.” (Székely Mátyás, Sándor István novíciustársa)</p>
<p>„Sándor István vértanúsága a magyar nép számára a biztos remény jele.
Megerősíti mindazokat, akik a jó ügy érdekében elkötelezettek, akik
ennek érdekében hajlandók az átlagnál kicsit több munkát vállalni.
Különös tekintettel a hitélet elmélyítésére, az ifjúság gondolkodásának
korszerű formálására, és ezen belül a magyarság megmaradásának,
fennmaradásának erősítésében látom az ő áldozatát nagy jelentőségűnek.”
(Pokorni János, <span class="">Sándor István egykori cellatársa</span>)</p>
<p>„Magatartásával és példamutatásával, az emberek iránti szeretete és
érintkezése révén tartom őt szentnek. Azt is nyugodtan állíthatom, hogy
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az ellenségei iránt sem tanúsított haragot, legfeljebb igyekezett őket
jobb belátásra bírni. </b></span>[...] A mai nehéz időben István bátyám mint
példakép szolgálhatna az ifjúság nevelésében mind szellemi, mind
gyakorlati téren, hiszen jelmondata és <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>élete a keresztény sajtó, a
templom és az ifjúság nevelése terén fejlődött ki és lett naggyá.</b></span>
Embertársaimnak példaként tudom állítani.” (Sándor János, Sándor István
testvére)<br><em><br>Az összeállítás a következő interjúk alapján
készült: Ábrahám Béla: A vértanúság híre és Lengyel Ákos: Sándor
Istvánnal a jeltelenség jelét kapjuk.</em><br><br>Sándor István életútjáról részletesen <a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/sandor-istvan-elete" target="_blank">ITT</a> olvashatnak.</p>
<p>Forrás és fotó: Szaléziak.hu</p>
<p>Magyar Kurír</p></div>