[Grem] Bíró L.püspök júliusi levele a családokhoz
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2016. Júl. 1., P, 15:58:23 CEST
HĂvom a családokat 2016 jĂşliusában – BĂrĂł LászlĂł pĂĽspök levele
2016. július 1. péntek 09:03
http://www.magyarkurir.hu/hirek/hivom-csaladokat-2016-juliusaban-biro-laszlo-puspok-levele
HĂvom a családokat, házaspárokat, jegyeseket Ă©s szerelmeseket, a családokat
szerető szerzetes- és paptestvéreket, és mindenkit, aki a család és az élet
mellett áll!
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=70631&img=o_fc.jpg>
Amikor a tudományos ülésszakon a következő előadóra került sor, az ülést
vezetĹ‘ professzor Ăgy mutatta be Ĺ‘t: „kiválĂł, rendkĂvĂĽl tehetsĂ©ges fiatal
kolléga, példás apa és férj, feleségével négy gyermeket nevelnek, köztük
egy halmozottan fogyatékosat, akinek a megszületése – minden várakozás
ellenére – nem rontotta meg házasságukat”. Előadását elkezdve szerényen
kiegĂ©szĂtve a bemutatást megjegyezte, hogy Ĺ‘ maga közĂ©piskolába
SzingapĂşrban járt, apja ott teljesĂtett ugyanis szolgálatot, majd egyetemre
Budapesten járt, doktori fokozatot viszont ösztöndĂjaskĂ©nt Oxfordban
szerzett; most pedig ebben a kutatóintézetben dolgozik. Az előadásnak nagy
sikere volt. Közvetlen munkatársai gratuláltak, de furcsának tartották,
hogy a prof bemutatását ki merĂ©szelte egĂ©szĂteni. Talán mĂ©gsem egyedĂĽl az
jellemez engem – válaszolta –, hogy van egy fogyatékos kisfiam.
*A világhoz való viszonyunk emberi identitásunk lényegi része. *Születésünk
helye és körülményei döntő befolyással vannak ránk, fokozatosan kialakuló
kapcsolatrendszerünk meghatározza helyünket a társadalomban. *Nem mi
választjuk meg, hogy hol és mikor és milyen családba születünk bele,* *de
ha megértjük, hogy létezésünk minden apró részletét is a Teremtő irántunk
érzett feltétel nélküli és határtalan szeretete határozta meg, *akkor
nemcsak megváltoztathatatlan ténynek fogadjuk el szülőhelyünket, szüleinket
és rokonainkat, hanem *ebben látjuk harmonikus egyéniségünk alapjait is*. A
néprajz tanúsága szerint a földön minden nép minden egyes embernek nevet ad.*
A név szorosan hozzátartozik az emberhez. Aki a nevét elárulja valakinek,
mintegy leleplezi, kiszolgáltatja magát; most már hĂvhatĂł, felszĂłlĂthatĂł,
de el is utasĂthatĂł. Akit nem tudunk nevĂ©n szĂłlĂtani, az számunkra nem
önállĂł szemĂ©ly, csak egy a tömegbĹ‘l, *akivel Ăgy szemĂ©lyes kapcsolatot sem
tudunk teremteni. Nevünk önazonosságunk szempontjából is fontos tényező,
mert nevünk alapján egész életünk folyamán, sőt még azon túl is
azonosĂthatĂłk vagyunk. Vannak azonban olyanok is, akik valamiĂ©rt nem
tudnak, vagy nem akarnak nevükkel azonosságot vállalni, ezért
megváltoztatják nevüket. Művészek szoktak művésznéven szerepelni,
kisebbségi népcsoporthoz tartozók a többséghez való csatlakozásuk miatt a
többségi nyelvnek megfelelő új nevet választhatnak, van, aki valamiért „új
életet” akar kezdeni, ezért megváltoztatja nevét.
*Beszéljétek meg családi, baráti, rokoni körben, hogy tudtok-e örülni annak
a környezetnek, amelybe beleszülettetek? Mit változtatnátok meg, ha
rajtatok állna? Szeretitek-e neveteket? TerĂ©z anya leĂrta, hogy olyan
nyomorultakon is segĂtett, akiknek neve sem volt. Hogyan tudnátok ti
ilyenekkel kapcsolatba lépni? *
*Vannak azonban személyiségünknek olyan vonásai, amelyek kialakulását
magunk is befolyásolhatjuk.* Ma általában az ember szabadon választja *
életpályá*ját, azt szoktuk mondani, hogy *ez egy életre szóló döntés.* A jó
orvos például nemcsak megtanulja a szakmáját, hanem testestül-lelkestül
orvossá válik, azaz azonosul választott életpályájával, azt hivatásának
érzi. Senki sem születik férjnek, vagy feleségnek, *házastársát mindenki
maga választja*. Az Ăşj család megalapĂtása, az anyai Ă©s apai hivatás
tudatos vállalása az identitás átalakulásával jár. Házasságkötéskor a
feleségnek gyakran a neve is megváltozik.
*„Az emberi egyén Isten képmása, azaz személyi méltósága van, tehát nem
valami, hanem valaki. Képes arra, hogy megismerje és birtokolja önmagát,
hogy szabadon átadja magát és közösségre lépjen más személyekkel. A
kegyelem rĂ©vĂ©n arra nyert meghĂvást, hogy szövetsĂ©gre lĂ©pjen saját
Teremtőjével, és hogy megadja Neki a hit és a szeretet válaszát,* s ezt
senki más nem képes megadni helyette.”(KEK 357)
Nehéz helyzetbe kerül az ember, ha önmagának és a természetnek tökéletes
autonĂłm egzisztenciát tulajdonĂt. Az ember Ă©s a dolgok minden transzcendens
vonatkozás nélküli szemlélete a teremtés gondolatának elvetése, Isten és a
világ közötti kapcsolat tagadása. Ezzel meginog az ember identitásának
alapja, hogy ti. része a teremtett világnak és idegennek kezdi érezni magát
a világban.* Az emberi teremtmény az Istennel való párbeszédben talál rá a
maga identitására, ebből a párbeszédből nyer késztetést és szabályokat
arra, hogy a maga és a világ jövőjét megtervezze, hogy gondozza azt a
kertet, amelyet Isten neki adott,* „hogy művelje és őrizze”. (Ter 2,15) A
bűn sem vet véget ennek a feladatnak, csak szenvedéssel és fájdalommal
terheli meg. (vö. Ter 3,17–19)
*Mondjatok példákat ismerőseitek köréből olyanokra, akik ugyan hátrányos
helyzetből indultak, de szorgalommal, kitartással sikerült felemelkedniük.
Mi volt a titkuk? *
*Szilárd és egyértelmű identitása annak van, akinek külső élete összhangban
van bensőjével, akinek minden cselekedete és magatartása megegyezik belső
meggyőződésével, a hite szerinti helyes erkölcsi értékrenddel.*
*Előfordul, hogy valaki úgy érzi, konfliktusba kerül* *saját identitásával,
ugyanis hivatásaként kezeli munkáját,* *emiatt nem tud teljesen eleget
tenni* *azoknak a kötelességeknek, amelyeket a családi hivatása ró rá. *A
gazdaság világában ugyan sokszor prĂłbálnak segĂteni kĂĽlönbözĹ‘ munkahelyi
szabályzásokat bevezetve, ezek azonban hátrányos diszkrimináció veszélyével
járnak, azaz újabb konfliktusok forrásai. Ezekben az esetekben *valójában
annyi érdek ütközik, hogy nehezen képzelhető el egy minden érintett számára
megfelelő megoldás.* Szerencsés helyzetben vannak azonban azok a
házaspárok, akik elmondhatják magukról, „ketten vagyunk hármasban”. Náluk
ugyanis adva van a lehetőség, hogy mindketten Istennel való párbeszédben
találjanak rá a maguk igaz identitására, hivatásukra.
*Hogyan tudjátok gyerekeiteket identitásuk kialakĂtásában segĂteni?*
Nehogy valaki azt higgye – folytatta a fiatal kutató –, hogy szégyellem a
fogyatékos gyerekemet, vagy nem szeretnék róla beszélni. Biztos, hogy
mindannyiunkon, feleségemet és gyerekeinket is beleértve, sokat
változtatott az ő megérkezése a családba, másképp látjuk most a világot, az
életet, tisztult az értékrendünk. Hálás vagyok ezért Istennek, és tudom,
hogy nem büntetett, hanem megajándékozott. Sokkal gazdagabbak lettünk. Mint
ahogy hálás vagyok azért a sok nagyszerű lehetőségért, amit eddigi
életemben kaptam. Nem volt mindig könnyű, például Szingapúrban gimnáziumba
járni, de olyan ismeretekre és tapasztalatokra tehettem szert, amelyekkel
gazdagodhattam, amelyek nélkül nem lennék az, aki vagyok. Erre akartam
cĂ©lozni akkor, amikor bemutatásomat kiegĂ©szĂtettem.
*BĂrĂł LászlĂł,*
*az MKPK családreferens püspöke,**a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke*
FotĂł: Famigliacristiana.it
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160701/5bc8eb94/attachment.html
További információk a(z) Grem levelezőlistáról