[Grem] H.Boulad / a migrnsvlsg s az irnyt nlkli Eurpa

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Jan. 23., Szo, 18:50:50 CET 

Henri Boulad a migránsválság közlekedőedényeiről és az iránytű nélküli
Európáról
2016. január 23. szombat 15:15
http://www.magyarkurir.hu/hirek/henri-boulad-migransvalsag-kozlekedoedenyeirol-es-az-iranytu-nelkuli-europarol
Politikai, gazdasági és migrációs válságnál *sokkal mélyebb belső krízis
őrli fel* Európát – mutatott rá Henri Boulad SJ a budapesti Párbeszéd
Házában január 22-én tartott előadásában. A híres alexandriai jezsuita
szerzetes szerint a kivezető út *az evangélium alapján megélt kereszténység
lehet.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67092&img=o_img_0012.jpg>
*KÉPGALÉRIA – klikk a képre!*

Az *Európa lelke, kereszténység, migráció* című, két teremnyi érdeklődő
által követett előadáson Henri Boulad egyiptomi jezsuita hangsúlyozta: *Európa
– jóllehet mint föld, kontinens régi – mint emberi, kulturális entitás új
keletű fogalom. Olyan áramlatok gyűjtőtégelye, mint a római-görög kultúra,
a zsidó-keresztény kultúra és a modernitás*. Boulad atya feltette a
kérdést, hogy egy vagy több civilizáció van-e, illetve hogy Európa egy
sajátos eset-e, vagy csak egy a sok civilizáció közül. Hajdanában ugyanis
Európa úgy gondolta, hogy a civilizáció csúcsa, ám ötven-hatvan éve
elkezdett ebben kételkedni, és arra jutott, hogy *végül is minden kultúra
egyenlő, hiszen mindegyik ugyanazon emberiségnek az arca.* Az európaiaknak
ez *az önmagukban és értékeikben való kételkedése törékenyebbé tették a
kontinenst. Az a veszély származik aztán mindebből, hogy elveszíti a
képességét, hogy szembenézzen önmagával.*

Azzal a tapasztalattal párhuzamosan, hogy* Európa nem hisz önmagában, azt
is láthatjuk, hogy a keresztény hit nagymértékben elvész, összeomlik az
egyház, ami Európa cementje volt.** A mai relativizmus egy töredezett világ
tükörképe, amelyben az irány és az értelem is elveszett.* Éppen az irány
elvesztése, a kapaszkodók megszűnése a nyugati világ legnagyobb válsága –
mutatott rá Boulad. Szerinte Európa krízise a politikai, gazdasági,
migrációs válságoknál sokkal mélyebb, és belülről őrli fel a földrészt.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67092&img=o_img_0058.jpg>
Mivel elég negatív kép rajzolódott ki szavai alapján, a jezsuita szerzetes
el is ismerte, hogy könnyen lehet őt pesszimistának tartani.* Ő azonban
optimistának érzi magát,* csak *nem* *az ostobák „minden rendben van”
optimizmusa hatja át,** hanem a túllépett pesszimizmuson, a válságon,
kérdéseken keresztülment optimizmus jellemzi.* Hiszi ugyanis, hogy *az
életnek, a világnak, az embernek értelme, végső célja van*. Henri Boulad
vallja, hogy *a világunknak van vezércsillaga.* *A napkeleti bölcsek
csillaga *annak a jelképe, hogy a világ megy valamerre, s ahogy a
bölcseknek el kellett köteleződniük annak követése mellett, úgy nekünk is
el kell.

Hajdanában voltak kész válaszok arra, hogy mi igaz és mi nem, mi valós és
mi téves,* a mai Európában, ahol nincs iránytű, a dolgok nem ilyen
nyilvánvalóak *– mondta a szerzetes. Ahogy rámutatott, *nem is szeretjük,
ha megmondják nekünk, hogy miben higgyünk*, *ezért nekünk magunknak kell
megtalálnunk* az ideológiák és vallások piacán *az utunkat,* nem élhetünk
szüleink, családunk, környezetünk, egyházunk jól bejáratott útja szerint. *A
relativizmussa*l* nem szimpatizáló Boulad atya *szerint bizonyos
értelemben *tényleg
nincsenek előre adott válaszok,* *de ettől még *nem kívül, hanem belül, *a
lelkünkben vannak normák, van fény, és az a bizonyos vezérlő csillag is ott
található.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67092&img=o_img_0035.jpg>
*Európát csodának tartja *az egyiptomi szerzetes, leginkább abban az
értelemben, hogy *húsz évszázadnyi csata és öldöklés* *után* a II.
világháborút követően *létrejött az egyesült Európa, amiben például egy
francia szerethet egy németet és fordítva.* Valóban ott vannak a gazdasági
és politikai érdekek az Unió mögött, de* Európa nagy családjáról
beszélhetünk, és békességben élünk, ami csoda *– hangsúlyozta Henri Boulad.

Az előadó – visszatérve az Európát formáló áramlatokra – arra is
rámutatott, hogy *kultúránk gyökereit Ázsia mélységeibe ereszti: a kínai,
szíriai, babilóniai vagy egyiptomi kultúra ugyanúgy beleépült, mint a
jobban kiemelt görög-római, zsidó-keresztény és a modernitás.* Az egyiptomi
jezsuita szerint nincs is több,* csak egy emberi civilizáció, és Európa
mindennek az örököse, akkor is, ha nincs ennek tudatában.* Azért is *nagy
veszély Európa belső kétsége, hiszen mindez a hagyomány omolhat össze a
relativizmus következtében.*

Boulad ezután az egyesült Európa gondolatával folytatta előadását, amit az
egyesült világ leképeződésének tart. Hiszen egyetlen világ van, amihez
szolidárisnak kellene lennünk jóban-rosszban – ahogy az egyház elve is
kimondja: *a Föld javainak egyetemesen kell rendelkezésre állniuk.* Kié
Szaúd-Arábia olaja? Kié Brazília oxigénje? Miért vásároltok olajat
dollárért, és oxigént miért nem vesztek? – tett fel a meghökkentő
kérdéseket. Arra kívánt ezzel rámutatni, amit már a 4. században Aranyszájú
Szent János is megfogalmazott:* „A gazdagságotok nem a tiétek”, vagyis hogy
minden, ami a szükségleteinken túl van, az a szegényeké, a másoké, Istené.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67092&img=o_img_0087.jpg>
*Ha van egy tartályunk, amelyben sok víz van, és egy másik, amiben kevés, s
egy csővel összekötjük őket, akkor a két tartályban lévő víz mennyisége
kiegyenlítődik. A migráció ugyancsak a közlekedőedények elve szerint
működik –* hangsúlyozta az előadó. *Ha Európa maga jó szívvel nem ad a
többieknek saját gazdagságából, akkor Európát szándékaink ellenére is –
pusztán matematikai alapon – el fogja árasztani a harmadik világ népeinek
többlete. Lezárhatjátok a határaitokat, úgysem fog sikerülni megállítani a
migrációt* – jelentette ki Boulad.

*A közel-keletiek Európába áramlását egy kicsit máshogy érzékeltette a
szerzetes. Irak, Líbia, Szíria megszagolták az olajat, és az Egyesült
Államok, Franciaország, Anglia éppen ezekben az országokban kezdte el az
emberi jogokat félteni, a demokráciát kiépíteni. Mindezt azzal, hogy
elűzték az országok diktátorait, de ezáltal teljes káosz alakult ki, úgy,
mint egy hangyabolyban, amit eltaposnak. Miért csodálkoztok akkor, ha a
hangyák elindulnak és bemennek hozzátok?* – kérdezte az előadó.

Boulad rámutatott, hogy Európa 380 milliós lakosságához képest egymillió
menekült számszakilag nem sok, főleg ha összevetjük, hogy a három-négy
milliós Libanon másfél millió szíriai migránst fogadott be. Egyiptomban is
rengeteg a menekült: csak Alexandriában 35 ezren élnek.* A közel-keleti
menekültek sorsát Szaúd-Arábia, a gazdag és tágas ország egymaga
megoldhatná, ha hazát adna a menekülteknek, akiknek a nagy része ráadásul
muszlim *– mondta el egy negyven éve Palesztinában élő szír barátja
felvetését a szerzetes. Ám ameddig ezt a kézenfekvő megoldást nem akarják,
ahogyan nem alkalmazzuk az emberi jogok chartáját, az ENSZ döntéseit és az
elmúlt ötven év elhatározásait, addig máshol kell keresni a válaszokat –
tette hozzá.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67092&img=o_img_0049.jpg>
Henri Boulad nem gondolja, hogy a Nyugat önző lenne, de azt igen, hogy* a
menekültválság megoldása nemcsak az osztozásban és a jótékonyságban van,
hanem abban, hogy a problémákkal szenvedőket segítsük abban, maguk vegyék
kezükbe a dolgaikat.* Hiszen az egykor mélyen levő Kína, India, Dél-Korea
vagy Japán is talpra tudott állni, a *harmadik világban is megvan az emberi
tőke reménysége, ami kivezetheti a nyomorúságból*. A muszlim világ kicsit
különbözik ettől, a stagnálás a legnagyobb problémája, úgy érzik,
túlhaladta őket a világ, ráadásul a modernitás eszméjét ők sem kerülhetik
el.

*A világban tapasztalható egyenlőtlenségeket* Boulad atya szerint* a
nemzetközi törvényhozás tudná kiegyenlíteni, olyan módon, ahogy egy
országon belül az adórendszerrel a gazdagok és szegények közti egyenlőséget
csökkentik. Egyfajta tranzakciós adót javasol világszinten, hiszen naponta
ezermilliárd dollárnyi adásvétel megy végbe a világon, ha ez után egy
ezreléknyit adóznának, már naponta egymillárd dollárt lehetne a világ
szegényeire fordítani. *Azt azért érzékeltette az előadó, hogy* nem
feltétlenül a gazdagabb országok jószándéka miatt fog mindez megvalósulni,
inkább a kényszer okán.* Hiszen *a migránsválsággal az európaiak sem
foglalkoztak addig, amíg távolinak tűnt.* A tévében Irgalommal vagy
közönyösen szemléltétek, amikor hallottatok róla, aztán csatornát
váltottatok, és átmentetek a focimeccsre vagy a divatbemutatóra, de *most
már a ti problémátokká vált –* fogalmazott Henri Boulad.

*Ha a házatokban, a nappalitokban, az étkezőtökben ott lenne egy menekült
család, az problémát jelentene* – folytatta kérdezve gondolatmenetét az
előadó. Ráadásul *Egyiptomban ha valakit befogadnak, annak joga van ott
maradni bármeddig, nem fog elmenni magától. Ezért is lehet az, hogy
Belgiumban azt mondják a muszlimok: ha amit mi csinálunk, nem felel meg,
elmehettek, ez a mi országunk.* A befogadás buktatói miatt óhatatlanul
felmerül, *hol van Európa toleranciaszintje. *Hiszen *ha valami túllépi a
toleranciaszintünket, akkor betegek leszünk ugyanúgy, mintha egy kórokozó
átlépi az immunitásunk küszöbét.* *A 380 milliós Európa tehát tényleg
könnyedén be tud fogadni egymillió embert, ha nagyon szigorú szabályokat
hoz a beilleszkedés érdekében: „Ha be szeretnétek illeszkedni, Isten hozott
benneteket, de tanuljátok meg a nyelvünket, fogadjátok el a kultúránkat,
dolgozzatok!”*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67092&img=o_img_9999.jpg>
*Európa valójában most is bevándorlókból áll, egykori barbárok
leszármazottai vagytok –* emlékeztetette Boulad atya a jelenlévőket,
hozzáfűzve: *Európa nemcsak integrálta, de elő is mozdította e népeket.**
Az integráció legmeghatározóbb tényezője pedig a felemelés, a kereszténység
volt. Európának újra meg kell találnia keresztény lelkét; becsületesnek
kell lennie, és el kell ismernie keresztény eredetét *– véli az egyiptomi
jezsuita, aki szerint a kételkedő, beteg Európa nem a hajdani hitét kell,
hogy újra megtalálja, hanem az evangélium hitét. Nem az intézményhez,
struktúrához kell visszatérni, hanem az evangélium lelkéhez. E folyamathoz
kapcsolódva ráadásul* az egyháznak is változnia, fejlődnie kell.*
Keresztények és nem keresztények, európaiak vagy mások, *mindannyian arra
kaptunk meghívást, hogy elgondolkozzunk önmagunkon és megváltoztassuk e
világot, s ez a változás akkor kezdődik el, ha mi magunk megváltozunk *–
mondta Henri Boulad.

Az előadás után három rövid hozzászólás következett: Pasquale Ferrara, az
Európai Egyetemek Intézményének főtitkára, Michele Zanzucchi, a Fokoláre
mozgalom olaszországi Città Nuova lapjának főszerkesztője és Hegyi László,
az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi kapcsolatokért felelős
helyettes államtitkára fűzött pár gondolatot Henri Boulad szavaihoz.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67092&img=o_img_0018.jpg>
Az est házigazdája Sajgó Szabolcs jezsuita, a Párbeszéd Háza vezetője volt.
A francia nyeven megtartott előadás tolmácsa Madocsai Bea volt.

Fotó: Lambert Attila
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160123/86578363/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl