<div dir="ltr"><h1 class="">Henri Boulad a migránsválság közlekedőedényeiről és az iránytű nélküli Európáról </h1>
<div class="">2016. január 23. szombat 15:15<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/henri-boulad-migransvalsag-kozlekedoedenyeirol-es-az-iranytu-nelkuli-europarol">http://www.magyarkurir.hu/hirek/henri-boulad-migransvalsag-kozlekedoedenyeirol-es-az-iranytu-nelkuli-europarol</a><br></div>
<h3 class=""><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Politikai, gazdasági és migrációs válságnál <u>sokkal
mélyebb belső krízis őrli fel</u></span><u> </u><span style="background-color:rgb(255,229,153)">Európát</span> – mutatott rá Henri Boulad SJ a
budapesti Párbeszéd Házában január 22-én tartott előadásában. A híres
alexandriai jezsuita szerzetes szerint <span style="background-color:rgb(255,229,153)">a kivezető út <u>az evangélium
alapján megélt kereszténység lehet.</u></span></h3><p style="text-align:center"><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67092&img=o_img_0012.jpg" rel="lightbox['g67092']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67092&p=1&img=c_img_0012.jpg" alt="" border="0"></a><br><em>KÉPGALÉRIA – klikk a képre!</em></p>
<p>Az <em>Európa lelke, kereszténység, migráció</em> című, két teremnyi
érdeklődő által követett előadáson Henri Boulad egyiptomi jezsuita
hangsúlyozta: <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Európa – jóllehet mint föld, kontinens régi – mint emberi,
kulturális entitás új keletű fogalom. Olyan áramlatok gyűjtőtégelye,
mint a római-görög kultúra, a zsidó-keresztény kultúra és a modernitás</b></span>.
Boulad atya feltette a kérdést, hogy egy vagy több civilizáció van-e,
illetve hogy Európa egy sajátos eset-e, vagy csak egy a sok civilizáció
közül. Hajdanában ugyanis Európa úgy gondolta, hogy a civilizáció
csúcsa, ám ötven-hatvan éve elkezdett ebben kételkedni, és arra jutott,
hogy <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>végül is minden kultúra egyenlő, hiszen mindegyik ugyanazon
emberiségnek az arca.</b></span> Az európaiaknak ez <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az önmagukban és értékeikben
való kételkedése törékenyebbé tették a kontinenst. Az a veszély
származik aztán mindebből, hogy elveszíti a képességét, hogy
szembenézzen önmagával.</b></span></p>
<p>Azzal a tapasztalattal párhuzamosan, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Európa nem hisz önmagában,
azt is láthatjuk, hogy a keresztény hit nagymértékben elvész, összeomlik
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> az egyház, ami Európa cementje</span> volt.</b><b> A mai relativizmus egy töredezett
világ tükörképe, amelyben az irány és az értelem is elveszett.</b></span> Éppen az
irány elvesztése, a kapaszkodók megszűnése a nyugati világ legnagyobb
válsága – mutatott rá Boulad. Szerinte Európa krízise a politikai,
gazdasági, migrációs válságoknál sokkal mélyebb, és belülről őrli fel a
földrészt.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67092&img=o_img_0058.jpg" rel="lightbox['g67092']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67092&p=1&img=c_img_0058.jpg" alt="" border="0"></a><br>Mivel
elég negatív kép rajzolódott ki szavai alapján, a jezsuita szerzetes el
is ismerte, hogy könnyen lehet őt pesszimistának tartani.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Ő azonban
optimistának érzi magát,</b></span> csak <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>nem</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az ostobák „minden rendben van”
optimizmusa hatja át<span style="background-color:rgb(255,229,153)">,</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> hanem a túllépett pesszimizmuson, a válságon,
kérdéseken keresztülment optimizmus jellemzi.</b></span> Hiszi ugyanis, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az
életnek, a világnak, az embernek értelme, végső célja van</b></span>. Henri Boulad
vallja, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a világunknak van vezércsillaga.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A napkeleti bölcsek
csillaga </b></span>annak a jelképe, hogy a világ megy valamerre, s ahogy a
bölcseknek el kellett köteleződniük annak követése mellett, úgy nekünk
is el kell.</p>
<p>Hajdanában voltak kész válaszok arra, hogy mi igaz és mi nem, mi
valós és mi téves,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a mai Európában, ahol nincs iránytű, a dolgok nem
ilyen nyilvánvalóak </b></span>– mondta a szerzetes. Ahogy rámutatott, <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>nem is
szeretjük, ha megmondják nekünk, hogy miben higgyünk</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ezért nekünk
magunknak kell megtalálnunk</b></span> az ideológiák és vallások piacán <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az utunkat,</b></span>
nem élhetünk szüleink, családunk, környezetünk, egyházunk jól
bejáratott útja szerint. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A relativizmussa</b></span>l<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> nem szimpatizáló Boulad atya
</b></span>szerint bizonyos értelemben <b><span style="background-color:rgb(182,215,168)">tényleg nincsenek előre adott válaszok,</span></b> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>de
ettől még </b></span>nem kívül, hanem belül, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a lelkünkben vannak normák, van fény,
és az a bizonyos vezérlő csillag is ott található.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
</b></span><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67092&img=o_img_0035.jpg" rel="lightbox['g67092']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67092&p=1&img=c_img_0035.jpg" alt="" border="0"></a><br><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Európát
csodának tartja </b></span>az egyiptomi szerzetes, leginkább abban az értelemben,
hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>húsz évszázadnyi csata és öldöklés</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>után</b></span> a II. világháborút követően
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>létrejött az egyesült Európa, amiben például egy francia szerethet egy
németet és fordítva.</b></span> Valóban ott vannak a gazdasági és politikai érdekek
az Unió mögött, de<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Európa nagy családjáról beszélhetünk, és békességben
élünk, ami csoda </b></span>– hangsúlyozta Henri Boulad.</p>
<p>Az előadó – visszatérve az Európát formáló áramlatokra – arra is
rámutatott, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>kultúránk gyökereit Ázsia mélységeibe ereszti: a kínai,
szíriai, babilóniai vagy egyiptomi kultúra ugyanúgy beleépült, mint a
jobban kiemelt görög-római, zsidó-keresztény és a modernitás.</b></span> Az
egyiptomi jezsuita szerint nincs is több,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> csak egy emberi civilizáció,
és Európa mindennek az örököse, akkor is, ha nincs ennek tudatában.</b></span>
Azért is <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nagy veszély Európa belső kétsége, hiszen mindez a hagyomány
omolhat össze a relativizmus következtében.</b></span></p>
<p>Boulad ezután az egyesült Európa gondolatával folytatta előadását,
amit az egyesült világ leképeződésének tart. Hiszen egyetlen világ van,
amihez szolidárisnak kellene lennünk jóban-rosszban – ahogy az egyház
elve is kimondja: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a Föld javainak egyetemesen kell rendelkezésre
állniuk.</b></span> Kié Szaúd-Arábia olaja? Kié Brazília oxigénje? Miért vásároltok
olajat dollárért, és oxigént miért nem vesztek? – tett fel a
meghökkentő kérdéseket. Arra kívánt ezzel rámutatni, amit már a 4.
században Aranyszájú Szent János is megfogalmazott:<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> „A gazdagságotok nem
a tiétek”, vagyis hogy minden, ami a szükségleteinken túl van, az a
szegényeké, a másoké, Istené.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67092&img=o_img_0087.jpg" rel="lightbox['g67092']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67092&p=1&img=c_img_0087.jpg" alt="" border="0"></a><br><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Ha
van egy tartályunk, amelyben sok víz van, és egy másik, amiben kevés, s
egy csővel összekötjük őket, akkor a két tartályban lévő víz mennyisége
kiegyenlítődik. A migráció ugyancsak a <em>közlekedőedények elve</em>
szerint működik –</b></span> hangsúlyozta az előadó. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Ha Európa maga jó szívvel nem
ad a többieknek saját gazdagságából, akkor Európát szándékaink ellenére
is – pusztán matematikai alapon – el fogja árasztani a harmadik világ
népeinek többlete. Lezárhatjátok a határaitokat, úgysem fog sikerülni
megállítani a migrációt</b></span> – jelentette ki Boulad.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A közel-keletiek Európába áramlását egy kicsit máshogy érzékeltette a
szerzetes. Irak, Líbia, Szíria megszagolták az olajat, és az Egyesült
Államok, Franciaország, Anglia éppen ezekben az országokban kezdte el az
emberi jogokat félteni, a demokráciát kiépíteni. Mindezt azzal, hogy
elűzték az országok diktátorait, de ezáltal teljes káosz alakult ki,
úgy, mint egy hangyabolyban, amit eltaposnak. Miért csodálkoztok akkor,
ha a hangyák elindulnak és bemennek hozzátok?</b></span> – kérdezte az előadó.</p>
<p>Boulad rámutatott, hogy Európa 380 milliós lakosságához képest
egymillió menekült számszakilag nem sok, főleg ha összevetjük, hogy a
három-négy milliós Libanon másfél millió szíriai migránst fogadott be.
Egyiptomban is rengeteg a menekült: csak Alexandriában 35 ezren élnek.<b> <span style="background-color:rgb(182,215,168)">A
közel-keleti menekültek sorsát Szaúd-Arábia, a gazdag és tágas ország
egymaga megoldhatná, ha hazát adna a menekülteknek, akiknek a nagy része
ráadásul muszlim</span> </b>– mondta el egy negyven éve Palesztinában élő szír
barátja felvetését a szerzetes. Ám ameddig ezt a kézenfekvő megoldást
nem akarják, ahogyan nem alkalmazzuk az emberi jogok chartáját, az ENSZ
döntéseit és az elmúlt ötven év elhatározásait, addig máshol kell
keresni a válaszokat – tette hozzá.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67092&img=o_img_0049.jpg" rel="lightbox['g67092']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67092&p=1&img=c_img_0049.jpg" alt="" border="0"></a><br>Henri
Boulad nem gondolja, hogy a Nyugat önző lenne, de azt igen, hogy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a
menekültválság megoldása nemcsak az osztozásban és a jótékonyságban van,
hanem abban, hogy a problémákkal szenvedőket segítsük abban, maguk
vegyék kezükbe a dolgaikat.</b></span> Hiszen az egykor mélyen levő Kína, India,
Dél-Korea vagy Japán is talpra tudott állni, a <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>harmadik világban is
megvan az emberi tőke reménysége, ami kivezetheti a nyomorúságból</b>.</span> A
muszlim világ kicsit különbözik ettől, a stagnálás a legnagyobb
problémája, úgy érzik, túlhaladta őket a világ, ráadásul a modernitás
eszméjét ők sem kerülhetik el.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A világban tapasztalható egyenlőtlenségeket</b></span> Boulad atya szerint<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a
nemzetközi törvényhozás tudná kiegyenlíteni, olyan módon, ahogy egy
országon belül az adórendszerrel a gazdagok és szegények közti
egyenlőséget csökkentik. Egyfajta tranzakciós adót javasol világszinten,
hiszen naponta ezermilliárd dollárnyi adásvétel megy végbe a világon,
ha ez után egy ezreléknyit adóznának, már naponta egymillárd dollárt
lehetne a világ szegényeire fordítani. </b></span>Azt azért érzékeltette az előadó,
hogy<b> <span style="background-color:rgb(182,215,168)">nem feltétlenül a gazdagabb országok jószándéka miatt fog mindez
megvalósulni, inkább a kényszer okán.</span></b><span style="background-color:rgb(182,215,168)"> </span>Hiszen<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> <b>a migránsválsággal az
európaiak sem foglalkoztak addig, amíg távolinak tűnt.</b> </span>A tévében
Irgalommal vagy közönyösen szemléltétek, amikor hallottatok róla, aztán
csatornát váltottatok, és átmentetek a focimeccsre vagy a
divatbemutatóra, de <b><span style="background-color:rgb(182,215,168)">most már a ti problémátokká vált –</span></b> fogalmazott Henri
Boulad.</p>
<p><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Ha a házatokban, a nappalitokban, az étkezőtökben ott lenne egy
menekült család, az problémát jelentene</b></span> – folytatta kérdezve
gondolatmenetét az előadó. Ráadásul <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Egyiptomban ha valakit befogadnak,
annak joga van ott maradni bármeddig, nem fog elmenni magától. Ezért is
lehet az, hogy Belgiumban <span style="background-color:rgb(234,209,220)">azt mondják a muszlimok: ha amit mi csinálunk,
nem felel meg, elmehettek, ez a mi országunk.</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> </b></span>A befogadás buktatói
miatt óhatatlanul felmerül, <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>hol van Európa toleranciaszintje. </b></span>Hiszen <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ha
valami túllépi a toleranciaszintünket, akkor betegek leszünk ugyanúgy,
mintha egy kórokozó átlépi az immunitásunk küszöbét.</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A 380 milliós
Európa tehát tényleg könnyedén be tud fogadni egymillió embert, ha
nagyon szigorú szabályokat hoz a beilleszkedés érdekében: „Ha be
szeretnétek illeszkedni, Isten hozott benneteket, de tanuljátok meg a
nyelvünket, fogadjátok el a kultúránkat, dolgozzatok!”</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67092&img=o_img_9999.jpg" rel="lightbox['g67092']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67092&p=1&img=c_img_9999.jpg" alt="" border="0"></a><br><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Európa
valójában most is bevándorlókból áll, egykori barbárok leszármazottai
vagytok –</b></span> emlékeztetette Boulad atya a jelenlévőket, hozzáfűzve: <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Európa
nemcsak integrálta, de elő is mozdította e népeket.</b></span><b><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span style=""></span> Az integráció
legmeghatározóbb tényezője pedig a felemelés, a kereszténység volt.
Európának újra meg kell találnia keresztény lelkét; becsületesnek kell
lennie, és el kell ismernie keresztény eredetét </span></b>– véli az egyiptomi
jezsuita, aki szerint a kételkedő, beteg Európa nem a hajdani hitét
kell, hogy újra megtalálja, hanem az evangélium hitét. Nem az
intézményhez, struktúrához kell visszatérni, hanem az evangélium
lelkéhez. E folyamathoz kapcsolódva ráadásul<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> az egyháznak is változnia,
fejlődnie kell.</b></span> Keresztények és nem keresztények, európaiak vagy mások,
<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>mindannyian arra kaptunk meghívást, hogy elgondolkozzunk önmagunkon és
megváltoztassuk e világot, s ez a változás akkor kezdődik el, <span style="background-color:rgb(255,229,153)">ha mi
magunk megváltozunk </span></b></span>– mondta Henri Boulad.</p>
<p>Az előadás után három rövid hozzászólás következett: Pasquale
Ferrara, az Európai Egyetemek Intézményének főtitkára, Michele
Zanzucchi, a Fokoláre mozgalom olaszországi Città Nuova lapjának
főszerkesztője és Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának
egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára fűzött pár
gondolatot Henri Boulad szavaihoz. <br><br><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67092&img=o_img_0018.jpg" rel="lightbox['g67092']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67092&p=1&img=c_img_0018.jpg" alt="" border="0"></a><br>Az
est házigazdája Sajgó Szabolcs jezsuita, a Párbeszéd Háza vezetője
volt. A francia nyeven megtartott előadás tolmácsa Madocsai Bea volt.</p>
<p>Fotó: Lambert Attila</p></div>