[Grem] Szt. Piroska (Szt.Lszl lenya)
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2016. Jan. 18., H, 17:48:40 CET
Piroska-Eiréné-Xénia – Szent László gyönyörű leánya
2016. január 18. hétfő, 05:57 | Írta: Szerkesztő
http://www.talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2464:piroska-eirene-xenia-szent-laszlo-gyoenyoer-leanya&catid=49:kultura&Itemid=72
*[image: királylány] Január 18-a Szent Margit
<http://www.talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=654:arpad-hazi-szent-margit-uennepere&catid=49:kultura&Itemid=72>emléknapja,
de egyben Piroska napja is. Szent László lánya, Piroska, aki Eiréné néven
bizánci császárné lett, a görög katolikus és az ortodox egyház szentje is.
Az Árpád-ház egyetlen tagja, akiről korabeli portré maradt fenn!*
A Hagia Sophia 1118-ban készült aranymozaikján, amely már Eiréné
császárnéként ábrázolja férje, II. Komnénosz János császár és fia, Alexiosz
trónörökös között, éppen adományt nyújtanak át az Isteni Bölcsességnek: a
Szűz Mária ölében ülő Jézusnak.
De nemcsak korabeli arcképe, hanem
*korabeli életrajza is fennmaradt: jóval többet tudunk róla, mint bármelyik
Árpád-kori királynénkról.*
*Hogyan került Bizáncba?*
Piroska (Prisca), *Szent László király és rheinfeldi Adelhaid legidősebb
leánya, 1088 táján született. Nevét arról a vértanúról kapta, aki a
hagyomány szerint Szent Pál első híve volt Rómában,* és akinél Szent Péter
is megszállt. Névtelen bizánci életrajzírója szerint* Piroska „boldog
szülőktől, nyugati császároktól származott: pólyás korától kezdve, mint a
nemes növények, elárulta és jelezte, hogy idővel milyeneknek fognak
mutatkozni sajátságai, mert mindjárt telve volt minden illemmel és bájjal,
s dús testi és lelki szépségtől tündöklött."*
Anyja, Adelhaid 1090-ben halt meg, László 1095-ben:* a serdülő Piroska
unokabátyja, Könyves Kálmán udvarában nevelkedett *az uralkodó
gyámleányaként. 1104-ben Kálmán* feleségül *adta Komnénosz Jóannész *bizánci
trónörököshöz,* húgát pedig Jaroszláv orosz fejedelemmel jegyezte el. A
királylányok házassága diplomáciai szövetség volt:* Piroska és Jóannész
frigye a Magyar Királyság és a Kelet-Római Birodalom kapcsolatát volt
hivatott megerősíteni*. A két ország határát a Duna képezte, a Magyar
Királyság balkáni terjeszkedési politikája Horvátország és Szerbia irányába
azonban Géza, László és Kálmán uralkodása alatt egy évszázadon át
szembeállította a két hatalmat.
* A magyar-bizánci összecsapásokat látványos diplomáciai kiegyezések
követték, melyek során a bizánciak remekmívű ajándékokat, többek között
diadémokat ajándékoztak a magyar uralkodóknak: 1050 táján IX.
Konsztantinosz Monomakhosz I. Andrásnak, 1074-ben VII. Dukasz Mihály I.
Gézának ajándékozott egy koronát.*
*„Minden tekintetben gazdag szépségekben"*
Piroska-Eiréné bizánci életrajzírója nem a magyar-bizánci diplomácia
szövevényeit feszegeti, hanem a menyasszony szépségét és erényeit dicséri:
„Amikor a dicső és kegyes császárok és házastársak, Alexiosz Komnénosz és
Eiréné *szép és jellemileg kifogástalan leány*t kerestek, és őt találták
olyannak, aki minden tekintetben gazdag szépségekben, feleségül adták
Istentől ajándékozott sarjukhoz, bíborbanszületett Jóannész császárhoz."
*Piroska és a „szép" Jóannész (Kalojóannész) fényes esküvői szertartását
ortodox rítus szerint tartották.*
A menyasszony a trónörökös feleségeként a bizánci császárnék kedvelt nevét,
Eiréné (Béke) vette fel: így hívták anyósát is. Eiréné azonban nem
egyszerűen szép női név volt Bizáncban, hanem teológiai fogalom is, mely
Isten attribútumaira – Béke (Eiréné), Bölcsesség (Sophia), Hatalom
(Dünamisz)– utalt. Ezeknek szentelte Nagy Konstantin új fővárosa három
főtemplomát.
[image: teljes mozaik]
*Császárné és anya*
Komnénosz Jóannészt 1118-ban, huszonegy éves korában császárrá koronázták.
Negyedszázados uralkodásáról kortársai és az utókor egyaránt elismerően
nyilatkozott, a Komnénosz-dinasztia legnagyobbjaként tartják számon. Mély
vallásossága, mértékletessége, bőkezű adományai és igazságossága népszerűvé
tették alattvalói körében, megfontolt, de energikus politikája révén pedig
mind nyugaton, mind keleten sikereket ért el.
*Eiréné nyolc gyermekkel ajándékozta meg férjét*. Életrajzírója
hangsúlyozza, hogy a császárné *„egyenlő számú fiú-és leánygyermeket szült,
*összesen nyolcat, és ezeket pompásan és császári módon nevelte fel."
*Piroska-Eiréné jámborságával, karitatív és szociális tevékenységével is
kitűnt: „az alattvalóknak a császári udvarhoz intézett ügyeiben jó
közvetítő volt, a nélkülözőket felkarolta, nekik mindenben kezét nyújtotta,
szíves volt az alamizsnálkodásban, az özvegyek és árvák támogatásában, a
szerzetesek szállásaira való kiadásokban és adományokban". Udvarában
sokszor fordultak meg külhoni delegátusok; sűrűn fogadott szentföldi
zarándokokat, valamint küldötteket Magyarországról; többször közvetített
politikai ügyekben a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között.*
Az életrajzíró cizellált bizánci retorikája mögül *egy rokonszenves,
jóindulatú, békés lelkű asszony portréja bontakozik ki. Vallásossága
nemcsak az imádságban teljesedett ki, hanem az alamizsnálkodásban és a
templomoknak, kolostoroknak juttatott adományokban is. A Hagia Sophia
mozaikképe is adakozás közben ábrázolja a császári családot. Eiréné
alapította Konstantinápoly legnagyobb vallásos alapítványát, a
Pantokrator-kolostoregyüttest,* mely három templomot –Mindenható Krisztus-,
Istenszülő (Métér Eleusza)-, és Szent Mihály-templomok –, két szerzetesi
kolostort, idősotthont, kórházat, rokkantmenhelyet és árvaházat foglalt
magában.
*Aktív, de mégis az Igére vágyódó "idegen"*
Eiréné császárné* aktívan részt vett az épületek tervezésében az
építésszel, Nikeforosszal együtt és Xenia („Idegen") néven belépett a
kolostor szerzetesnői közé. *A név nem idegen származására utal, hanem a
keresztény hit alapvető teológiai tanítására: a keresztények idegenek a
földön, mert ők a mennyei haza gyermekei és oda vágyódnak vissza. Ahogyan a
Pantokrator-kolostor felavatására készült költemény írja: „Az építtető Xéné
császárnét, aki reád, Ige, az idegenre vágyódott és idegennek mutatkozott
az egész világgal és minden látszatával szemben, és akit már régen
elköltöztettél, sorold be a szentek karába."
*Eiréné 1134-ben elkísérte a császárt bithüniai hadjáratára, ott halt meg
augusztus 13-án. „Magával vitte lelkem felét" – írta a vigasztalhatatlan
férj.* A Pantokrator-kolostor Szent Mihály-kápolnájába, a
Komnénosz-dinasztia temetőkápolnájába temették. Zöld márványból készült
szarkofágját itt találták meg a többi Komnénosz-szarkofággal együtt:
jelenleg a Hagia Sophia előcsarnokában áll.
A görög katolikus egyház augusztus 12-én, az ortodox egyház augusztus 13-án
ünnepli őt. Piroska-Eiréné a családjában és a közéletben egyaránt helytálló
szelíd és okos asszony példaképe, aki a keresztény lelkiség, az
egészségügy, a szegénygondozás, a szociális gondolkodás és az egyetemes
művészet számára hihetetlen gazdagságú örökséget hagyott, melynek
megismerése és megértése a magyar kultúrtörténet feladata is.
*Forrás: Sághy Marianne/Magyar Kurír
<http://www.magyarkurir.hu/hirek/piroska-egy-arpad-hazi-magyar-kiralylany-bizanci-tronon-012>
cikkének szerkesztett, rövidített változata*
*Nyitókép. Második kép
<http://4.bp.blogspot.com/-_tFb-GnFG4Q/TrTcJF1_SCI/AAAAAAAACo0/_1hEHonrYnk/s1600/DSC_0131+%2528Medium%2529.JPG>.*
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160118/41663be8/attachment.html
Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl