[Grem] Pnzgyekrl az erklcs tkrben - konferencia sszefoglal
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2016. Feb. 20., Szo, 20:04:23 CET
Pénzügyekről az erkölcs tükrében – konferencia Budapesten
2016. február 20. szombat 18:24
http://www.magyarkurir.hu/hirek/penzugyekrol-az-erkolcs-tukreben-konferencia-budapesten
„Pénzen innen és túl” címmel szervezett konferenciát február 19-20-án
Budapesten a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban Oikonomia Kutató
Intézet Alapítvány és az ÉrMe Üzleti Hálózat. Lehet-e a moralitás
meghatározó tényező alapvető pénzügyi, gazdasági folyamatokban? –
vizsgálták az előadók.
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&img=o_IMG_6200.jpg>
*KÉPGALÉRIA – klikk a képre!*
A* pénzen innen és túl – pénzügyi konferencia az erkölcs tükrében* című
kétnapos rendezvény előadói egyrészt *a pénzügyi szakma oldaláról, másrészt
a pénzügyek mögött meghúzódó elvi, értékrendi oldalról *közelítették meg a
szervezők megfogalmazta alapkérdést: Lehet-e moralitás meghatározó tényező
alapvető pénzügyi, gazdasági folyamatokban?
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&img=o_IMG_6008.jpg>
A konferencián tudósok, közgazdászok és politikusok tettek tanúságot arról,
hogy* a pénz, gazdaság és erkölcs összekapcsolódó hármast alkotnak. *Az
előadásokban bemutatott példák igazolják ezen kapcsolat működőképességét a
fenntartható világért érzett felelősség jegyében – fogalmazott Baritz Sarolta
Laura domonkos nővér, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a
Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. Tóth József, az ÉrMe Üzleti Hálózat
kuratórium elnöke a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG)
képzést bemutatva* a keresztény tanítás és a gazdaság egymásra utaltságá*ról
beszélt. Rámutatott:* az emberek boldogulásához szükséges anyagi alap kell
az ember kiteljesedéséhez, de nem elégséges. Csak az anyagi feltételek
biztosításával nem oldhatók meg világunk problémái.*
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&img=o_IMG_6146.jpg>
A nemzetközi tanácskozás első napján előadást tartott Barcza György, az
Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója; Berczik Ábel, a
Nemzetgazdasági Minisztérium kincstárért felelős helyettes államtitkára;
Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója; Fodor István, az Ericsson
Magyarország korábbi vezérigazgatója, majd elnöke; Charles Clark, a
New York-i St. John's University vezető kutatója és Paul Dembinski, a genfi
Observatoire de la Finance alapítvány elnöke.
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&img=o_IMG_6033.jpg>
A konferencia második napján előadást tartott David Lutz, az indianai Holy
Cross College egyetemi docense* Pénzügyi menedzsment és erényes élet
*címmel. David
Lutz előadása abból az alapkérdésből indult ki, *mi a pénzügyi menedzsment
és az emberi élet célja. *Az előadó szerint *félreértjük a közgazdaságtan
fogalmát, ha a vállalat pénzügyi vezetése céljának a profit, a részvényesi
érték maximalizálását tekintjük*. A vállalat ugyanis jogi képződmény, egy
szerződéses kapcsolat, ami a létrehozó és működtető egyének között jön
létre. Így az egyén az, akiből kiindulva a célját meg lehet határozni.
David Lutz arra is rámutatott, hogy* a „minden érintett fél haszna” sem
lehet a végső célmeghatározás.* *A vállalat célja a közjó elősegítése kell
hogy legyen. Ennek része a vállalat mint közösség java, és a tágabb
értelemben vett környezet java is.* Az előadó ugyanakkor hangsúlyozta,
pusztán *a cél – így például a szociális felelősségvállalás – nem jelent
etikai garanciát.* *A felelősen működő vállalat ismérve egyrészt a termék,
a szolgáltatás, amivel a pénzt szerzi, másrészt az a mód, ahogyan a
dolgozóit kezeli.*
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&img=o_IMG_6194.jpg>
A természetes és nem természetes irányítási mód – Arisztotelésztől –,
valamint a természetes és nem természetes csere – Aquinói Szent Tamástól
származó – fogalmán keresztül David Lutz a pénz mint eszköz és a pénz mint
cél között tett különbséget. *A természetes cserében a pénz a természetes
szükségletek kielégítésének eszköze,* míg a haszonszerzés céljából
működtetett vállalkozás nem ismer határokat a pénz maximalizálásában.
*Az egyén szükségletének kielégítése mint cél felveti az ember
boldogságának fogalmát. Milyen életmód vezet el a valódi boldogságra, ami
ugyan magában foglalja az élvezetet, de annál mégis több? *Aquinói Szent
Tamást idézve az előadó így adott választ a kérdésre:* a boldogság az
erényes élet jutalma.* Rámutatott *a kollektivizmus tévútjár*a, *mely az
egyént a közösség alá rendeli,* *ezzel szemben a közjó egyszerre jelenti az
egyéni és közösségi célok beteljesedését.*
Végül a pénzügyi vezetés etikusságára kérdezett rá: ennek alapja az Aquinói
Szent Tamás által is képviselt *négy sarkalatos erény.* *A pénzügyi
menedzsment akkor lesz etikus, ha a menedzserek megértik, hogy a pénz nem
cél, hanem csupán egy eszköze azoknak a dolgoknak, amelyek fontosabbak
nála. *
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&img=o_IMG_6099.jpg>
John Mueller, a washingtoni Economics and Ethics Program igazgatója
*(Új)skolasztikus
közgazdaságtan* címmel röviden bemutatta a skolasztikus, az Adam Smith-i
kalsszikus, a mai neoklasszikus és az újskolasztikus közgazdaságtan
fogalmait. Az Aquinói Szent Tamáshoz köthető skolasztikus gazdasági elv a
termelés, fogyasztás, csere és elosztás négyesében gondolkodik. Adam Smith
rendszere ebből csak a termelés és csere elemet tartja meg, az 1870-es
évektől meghatározóvá vált neoklasszikus rendszer pedig ezt még a
fogyasztás elemével egészíti ki. A újskolasztikus közgazdaságtan az Aquinói
Szent Tamás megfogalmazta alapokat korszerűsíti, újjáalakítva a világi
gazdasági elvről alkotott felfogásunkat, és utat mutat új lehetőségek
bevezetéséhez.
Az előadó, aki pénzügyi előrejelzésekkel, gazdaságpolitikai elemzésekkel
foglalkozott, modern világunk néhány jelensége vizsgálatához hívta
segítségül a bevezetőben bemutatott elméleti alapelveket. Vizsgálta a
szinte világszerte jellemző* „demográfiai tél” jelenségét, a
munkanélküliség helyzetét, a 2007–2009 közötti pénzügyi válság
kialakulásának** okait és következményei*t.
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&img=o_IMG_6024.jpg>
Végül azzal foglalkozott, mennyiben szolgált a skolasztikus közgazdaságtan
analitikus eszköztárul vagy hátterül a katolikus társadalmi tanítás
számára. Ismertette* az egyház társadalmi tanításán*ak fő dokumentumait
XIII. Leó pápától napjainkig, valamint az adott kor jelentette kihívásokat.
Az előadó, akinek *A közgazdaságtan megváltása* címmel magyarul is jelent
meg könyve, több ízben reflektált a magyarországi gazdasági helyzetre.
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&img=o_IMG_6158.jpg>
Helen Alford domonkos nővér, a Pápai Szent Tamás Egyetem (Angelicum)
professzora *A vagyonteremtés célja címmel tartott előadást. A szerzetes
közgazdász a pénzügyi válságot követő társadalmi jelenségből indult ki: az
emberek teljességgel elveszítették bizalmukat a bankokban és az üzleti
életben egyaránt. Vállalhatóbbnak érezték egy bordélyházban dolgozó
zongorista munkát, mint egy bank vezetését* – mondta Helen Alford annak a
bankárnak a példáján, aki eltitkolta édesanyja elől vezető pozícióját. Az
emberek nem látták a gazdaság értelmét, úgy érezték, kiestek a rendszerből.
Reményt, valamihez tartozást kerestek.
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&img=o_IMG_6180.jpg>
Helen Alford egy olyan kezdeményezést mutatott be, amely arra buzdítja az
üzleti szereplőket, gondolják át *az üzlet célját az emberi méltóság, a
közjó szolgálata szempontjából.* Ez a *Blueprint for better business*
elnevezésű kezdeményezés felveti a korunkat jellemző problémákat, de a
megoldáskeresés igényével is él. Kidolgozói abból a felismerésből indultak
ki, hogy a hasznon túlmutató céllal rendelkező vállalatok nagyobb haszonra
tudnak szert tenni akkor, ha hűségesek maradnak alapvető céljukhoz. A
Blueprint XVI. Benedek pápa *Caritas in veritate* enciklikája alapján
vizsgálja a válságot, és* arra tesz kísérletet, hogy a katolikus társadalmi
tanítás gazdasági életben való alkalmazhatóságát kibontakoztassa.
Figyelembe vesz azonban más vallási hagyományokat is, épít az emberiség
bölcsességének hagyományára.* Kidolgozói azt *keresik, hogyan tudják átadni
üzletembereknek az egyház társadalmi tanítását.* Az emberek
bizalomvesztését a gazdasági kérdések értékalapra történő helyezésével
próbálják orvosolni. Miért szükséges a társadalmi felelősségvállalás? – a
Blueprint választ és eszközöket ad a vezetők kezébe. Olyan fogalmakkal
dolgozik, mint *az emberi méltóság, a közjó, a szubszidiaritás,
szolidaritás, kölcsönösség, fenntarthatóság. *Mára nagy cégek – így az
Unilever, Vodafone – és számos kis- és középvállalkozás csatlakozott a
Blueprint hálózatához.
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&img=o_IMG_6199.jpg>
Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója *Az állam
államosítása? – avagy mit tehetünk egyéni és közösségi szinten a közjó
érdekében? *címmel, Halm Tamás, a Közgazdasági Szemle főszerkesztője
*Befolyásolhatják-e
a „pénzen túliak” a „pénzen inneni” világot?, *Csaba László, a
Közép-európai Egyetem (CEU) és a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdásza * A
2007–2009-es pénzügyi válság néhány tanulsága *címmel folytatták a
konferencia témafelvetését.
Fotó: Lambert Attila
Trauttwein Éva/Magyar Kurír
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160220/c98d1b1a/attachment.html
Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl