<div dir="ltr"><h1 class="">Pénzügyekről az erkölcs tükrében – konferencia Budapesten </h1>
<div class="">2016. február 20. szombat 18:24<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/penzugyekrol-az-erkolcs-tukreben-konferencia-budapesten">http://www.magyarkurir.hu/hirek/penzugyekrol-az-erkolcs-tukreben-konferencia-budapesten</a><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span style=""></span></span><br></div>
<h3 class=""><span style="background-color:rgb(255,229,153)">„Pénzen innen és túl” címmel</span> szervezett<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> konferenciá</span>t
február 19-20-án Budapesten a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban
Oikonomia Kutató Intézet Alapítvány és az ÉrMe Üzleti Hálózat. <span style="background-color:rgb(255,229,153)">Lehet-e a
moralitás meghatározó tényező alapvető pénzügyi, gazdasági
folyamatokban? </span>– vizsgálták az előadók. </h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&img=o_IMG_6200.jpg" rel="lightbox['g67773']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&p=1&img=c_IMG_6200.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>KÉPGALÉRIA – klikk a képre!</em></p>
<p>A<em> pénzen innen és túl – pénzügyi konferencia az erkölcs tükrében</em>
című kétnapos rendezvény előadói egyrészt <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a pénzügyi szakma oldaláról,
másrészt a pénzügyek mögött meghúzódó elvi, értékrendi oldalról
</b></span>közelítették meg a szervezők megfogalmazta alapkérdést: Lehet-e
moralitás meghatározó tényező alapvető pénzügyi, gazdasági
folyamatokban?</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&img=o_IMG_6008.jpg" rel="lightbox['g67773']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&p=1&img=c_IMG_6008.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span>A konferencián tudósok, közgazdászok és politikusok tettek
tanúságot arról, hogy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a pénz, gazdaság és erkölcs összekapcsolódó
hármast alkotnak. </b></span>Az előadásokban bemutatott példák igazolják ezen
kapcsolat működőképességét a fenntartható világért érzett felelősség
jegyében – fogalmazott Baritz </span><span>Sarolta Laura domonkos nővér, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa</span><span>. Tóth József, </span><span>az ÉrMe Üzleti Hálózat kuratórium elnöke</span><span> a
Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) képzést bemutatva<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a
keresztény tanítás és a gazdaság egymásra utaltságá</b></span>ról beszélt.
Rámutatott:<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> az emberek boldogulásához szükséges anyagi alap kell az
ember kiteljesedéséhez, de nem elégséges. Csak az anyagi feltételek
biztosításával nem oldhatók meg világunk<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> problémái.</span></b></span></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&img=o_IMG_6146.jpg" rel="lightbox['g67773']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&p=1&img=c_IMG_6146.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A nemzetközi tanácskozás első napján előadást tartott Barcza György,
az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója; Berczik Ábel, a
Nemzetgazdasági Minisztérium kincstárért felelős helyettes államtitkára;
Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója; Fodor István, az
Ericsson Magyarország korábbi vezérigazgatója, majd elnöke; Charles
Clark, a New York-i St. John's University vezető kutatója és Paul
Dembinski, a genfi Observatoire de la Finance alapítvány elnöke.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&img=o_IMG_6033.jpg" rel="lightbox['g67773']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&p=1&img=c_IMG_6033.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A konferencia második napján előadást tartott David Lutz, az indianai Holy Cross College egyetemi docense<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> <em>Pénzügyi menedzsment és erényes élet</em>
</b></span>címmel. David Lutz előadása abból az alapkérdésből indult ki, <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>mi a
pénzügyi menedzsment és az emberi élet célja. </b></span>Az előadó szerint
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>félreértjük a közgazdaságtan fogalmát, ha a vállalat pénzügyi vezetése
céljának a profit, a részvényesi érték maximalizálását tekintjük</b></span>. A
vállalat ugyanis jogi képződmény, egy szerződéses kapcsolat, ami a
létrehozó és működtető egyének között jön létre. Így az egyén az, akiből
kiindulva a célját meg lehet határozni. David Lutz arra is rámutatott,
hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a „minden érintett fél haszna” sem lehet a végső célmeghatározás.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A
vállalat célja a közjó elősegítése kell hogy legyen. Ennek része a
vállalat mint közösség java, és a tágabb értelemben vett környezet java
is.</b></span> Az előadó ugyanakkor hangsúlyozta, pusztán <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a cél – így például a
szociális felelősségvállalás – nem jelent etikai garanciát.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A felelősen
működő vállalat ismérve egyrészt a termék, a szolgáltatás, amivel a
pénzt szerzi, másrészt az a mód, ahogyan a dolgozóit kezeli.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&img=o_IMG_6194.jpg" rel="lightbox['g67773']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&p=1&img=c_IMG_6194.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A természetes és nem természetes irányítási mód – Arisztotelésztől –,
valamint a természetes és nem természetes csere – Aquinói Szent
Tamástól származó – fogalmán keresztül David Lutz a pénz mint eszköz és a
pénz mint cél között tett különbséget. <b>A természetes cserében a pénz a
természetes szükségletek kielégítésének eszköze,</b> míg a haszonszerzés
céljából működtetett vállalkozás nem ismer határokat a pénz
maximalizálásában.</p>
<p><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Az egyén szükségletének kielégítése mint cél felveti az ember
boldogságának fogalmát. Milyen életmód vezet el a valódi boldogságra,
ami ugyan magában foglalja az élvezetet, de annál mégis több? </b></span>Aquinói
Szent Tamást idézve az előadó így adott választ a kérdésre:<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a boldogság
az erényes élet jutalma.</b></span> Rámutatott <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a kollektivizmus tévútjár</b></span>a, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mely az
egyént a közösség alá rendeli,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ezzel szemben a közjó egyszerre jelenti
az egyéni és közösségi célok beteljesedését.</b></span></p>
<p>Végül a pénzügyi vezetés etikusságára kérdezett rá: ennek alapja az
Aquinói Szent Tamás által is képviselt <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>négy sarkalatos erény.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A pénzügyi
menedzsment akkor lesz etikus, ha a menedzserek megértik, hogy a pénz
nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">cél,</span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)">hanem csupán egy eszköze</span> azoknak a dolgoknak, amelyek
fontosabbak nála. </b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&img=o_IMG_6099.jpg" rel="lightbox['g67773']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&p=1&img=c_IMG_6099.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>John Mueller, a washingtoni Economics and Ethics Program igazgatója <em>(Új)skolasztikus közgazdaságtan</em>
címmel röviden bemutatta a skolasztikus, az Adam Smith-i kalsszikus, a
mai neoklasszikus és az újskolasztikus közgazdaságtan fogalmait.
Az Aquinói Szent Tamáshoz köthető skolasztikus gazdasági elv a termelés,
fogyasztás, csere és elosztás négyesében gondolkodik. Adam Smith
rendszere ebből csak a termelés és csere elemet tartja meg, az 1870-es
évektől meghatározóvá vált neoklasszikus rendszer pedig ezt még a
fogyasztás elemével egészíti ki. A újskolasztikus közgazdaságtan az
Aquinói Szent Tamás megfogalmazta alapokat korszerűsíti, újjáalakítva a
világi gazdasági elvről alkotott felfogásunkat, és utat mutat új
lehetőségek bevezetéséhez.</p>
<p>Az előadó, aki pénzügyi előrejelzésekkel, gazdaságpolitikai
elemzésekkel foglalkozott, modern világunk néhány jelensége
vizsgálatához hívta segítségül a bevezetőben bemutatott elméleti
alapelveket. Vizsgálta a szinte világszerte jellemző<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> „demográfiai tél”
jelenségét, a munkanélküliség helyzetét, a 2007–2009 közötti pénzügyi
válság kialakulásának</b></span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> okait és következményei</b></span>t.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&img=o_IMG_6024.jpg" rel="lightbox['g67773']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&p=1&img=c_IMG_6024.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Végül azzal foglalkozott, mennyiben szolgált a skolasztikus
közgazdaságtan analitikus eszköztárul vagy hátterül a katolikus
társadalmi tanítás számára. Ismertette<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> az egyház társadalmi tanításán</b></span>ak
fő dokumentumait XIII. Leó pápától napjainkig, valamint az adott kor
jelentette kihívásokat. Az előadó, akinek <em>A közgazdaságtan megváltása</em> címmel magyarul is jelent meg könyve, több ízben reflektált a magyarországi gazdasági helyzetre.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&img=o_IMG_6158.jpg" rel="lightbox['g67773']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&p=1&img=c_IMG_6158.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Helen Alford domonkos nővér, a Pápai Szent Tamás Egyetem (Angelicum) professzora <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b><em>A vagyonteremtés célja</em>
címmel tartott előadást. A szerzetes közgazdász a pénzügyi válságot
követő társadalmi jelenségből indult ki: az emberek teljességgel
elveszítették bizalmukat a bankokban és az üzleti életben egyaránt.
Vállalhatóbbnak érezték egy bordélyházban dolgozó zongorista munkát,
mint egy bank vezetését</b></span> – mondta Helen Alford annak a bankárnak a
példáján, aki eltitkolta édesanyja elől vezető pozícióját. Az emberek
nem látták a gazdaság értelmét, úgy érezték, kiestek a rendszerből.
Reményt, valamihez tartozást kerestek.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&img=o_IMG_6180.jpg" rel="lightbox['g67773']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&p=1&img=c_IMG_6180.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Helen Alford egy olyan kezdeményezést mutatott be, amely arra
buzdítja az üzleti szereplőket, gondolják át <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az üzlet célját az emberi
méltóság, a közjó szolgálata szempontjából.</b></span> Ez a <em>Blueprint for better business</em>
elnevezésű kezdeményezés felveti a korunkat jellemző problémákat, de a
megoldáskeresés igényével is él. Kidolgozói abból a felismerésből
indultak ki, hogy a hasznon túlmutató céllal rendelkező vállalatok
nagyobb haszonra tudnak szert tenni akkor, ha hűségesek maradnak
alapvető céljukhoz. A Blueprint XVI. Benedek pápa <em>Caritas in veritate</em>
enciklikája alapján vizsgálja a válságot, és<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> arra tesz kísérletet, hogy
a katolikus társadalmi tanítás gazdasági életben való alkalmazhatóságát
kibontakoztassa. Figyelembe vesz azonban más vallási hagyományokat is,
épít az emberiség bölcsességének hagyományára.</b></span> Kidolgozói azt <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>keresik,
hogyan tudják átadni üzletembereknek az egyház társadalmi tanítását.</b></span> Az
emberek bizalomvesztését a gazdasági kérdések értékalapra történő
helyezésével próbálják orvosolni. Miért szükséges a társadalmi
felelősségvállalás? – a Blueprint választ és eszközöket ad a vezetők
kezébe. Olyan fogalmakkal dolgozik, mint <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az emberi méltóság, a közjó, a
szubszidiaritás, szolidaritás, kölcsönösség, fenntarthatóság. </b></span>Mára nagy
cégek – így az Unilever, Vodafone – és számos kis- és középvállalkozás
csatlakozott a Blueprint hálózatához.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&img=o_IMG_6199.jpg" rel="lightbox['g67773']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67773&p=1&img=c_IMG_6199.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója <em>Az állam államosítása? – avagy mit tehetünk egyéni és közösségi szinten a közjó érdekében? </em>címmel, Halm Tamás, a Közgazdasági Szemle főszerkesztője <em>Befolyásolhatják-e a „pénzen túliak” a „pénzen inneni” világot?, </em>Csaba László, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdásza <em> A 2007–2009-es pénzügyi válság néhány tanulsága </em>címmel folytatták a konferencia témafelvetését. </p>
<p>Fotó: Lambert Attila</p>
<p>Trauttwein Éva/Magyar Kurír</p></div>