[Grem] Knyves Klmn - kirly, vradi pspk / 900 ve hunyt el

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Feb. 3., Sze, 19:17:44 CET 

Kilencszáz éve hunyt el az egykori váradi püspök, Könyves Kálmán
2016. február 3. szerda 17:01
http://www.magyarkurir.hu/hirek/kilencszaz-eve-hunyt-el-az-egykori-varadi-puspok-konyves-kalman
Bár nem közismert, a kilencszáz éve e napon, 1116. február 3-án elhunyt
királyunk egyházi tisztséget is viselt. Könyves Kálmán életének egyházi
vonatkozásait foglaltuk össze.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67361&img=o_konyveskalmankoronazasa.jpg>

*Könyves Kálmán koronázása Fehérvárott (Képes Krónika)*

Könyves Kálmán (1074 körül – 1116. február 3.), I. Géza király elsőszülött
fia 1095-től haláláig uralkodott magyar királyként. A legenda szerint –
mivel sánta és púpos volt – nagybátyja, I. Szent László király nem szánta
trónörökösének. Ehelyett papi pályára lépett, váradi püspök lett.

Műveltsége miatt kapta a „Könyves” melléknevet. Uralkodói becsvágyában,
amikor látta, hogy testvéröccsét, Álmos herceget (1075 körül – 1129) tették
trónörökössé, 1094 körül Lengyelországba menekült. Szent László király
csehországi hadjárata során megbetegedett, és 1095 júniusában végső
rendelkezésével hazahívta Kálmánt mint jog szerinti trónörököst, aki
nagybátyja halála, július 29. után foglalta el a trónt, s Álmosnak
Észak-Magyarországon hercegi hatalmat adott.

I. István kultuszával együtt a magyar király tekintélyét eszmei alapokon
erősítette, amikor Hartvik püspökkel megíratta a szent király harmadik
legendáját, mely már a pápától küldött korona jelentőségét is magyarázta.
1096 májusában az első keresztes hadjáratban részt vevő Nincstelen
(Sansavoir) Valter francia lovag Győrön, Fehérváron, Zimonyon átvonuló
katonáit, majd az őt követő Amiens-i Péter remete francia-német
kereszteseit kísértette a határig, utóbbiak az elfoglalt Zimonyt csak a
királyi had közeledtére adták föl. Júniusban a francia Folkmar Csehország
felől érkező garázdálkodó kereszteseit Nyitránál, Gottschalk pap rabló
kereszteseit Pannonhalma közelében szórta szét, augusztus végén hathetes
ostrom után Moson várából kitörve Charpentier Vilmos meluni vicomte és
Emich leiningeni gróf betolakodóit verte ki hazánkból; október–novemberben
csupán Bouillon Gottfried lotaringiai herceg (Jeruzsálem későbbi
meghódítója) rendezett keresztes hadát engedte átvonulni az országon,
miután vezéreiket előbb Pannonhalmán vendégül látta, s Gottfried testvérét,
Balduin herceget és feleségét biztosítékul az átvonulás idejére udvarában
tartotta.

Ebben az időben vezették be az egyházmegyékben igazgatási egységként a
főesperességeket, amelyek határai megegyeztek a meglévő vármegyék
határaival (illetve a később alakított vármegyei határok igazodtak a
főesperességi határokhoz). 1100 körül a tarcali zsinaton Könyves Kálmán
felülvizsgáltatta Szent István, az esztergomi zsinaton pedig Szent László
törvényeit, megtiltatta a boszorkányüldözést, megállapítva az „állattá
átváltozni képes strigákról”, hogy ilyenek nincsenek. 1102 tavaszán Zárában
horvát királlyá koronázták. Külpolitikai érdekekből 1104-ben Álmos herceg
nőül vette Predszlavát, a kijevi nagyfejedelem leányát, Komnénosz Jóannész,
a bizánci császár fia pedig László király leányát, Piroskát, akit a
görögkeletiek és a görögkatolikusok szentként tisztelnek.

1106. október 22-én, a guastallai (Olaszország) egyetemes egyházi zsinaton
követei lemondtak a főpapok kinevezésének uralkodói jogáról, az
invesztitúráról. Ezzel helyreállította a Szentszékkel megromlott jó
viszonyt, amely Szent László uralkodása végén, a Horvátországra hűbérúri
jogokat formáló II. Orbán pápa (1088–99) idején romlott meg. II. Paszkál
pápa (1099–1118) Könyves Kálmánhoz írott levelében a király európai
viszonylatban is kiemelkedő műveltségét és a Szentszékhez való hűségét
dicsérte. Cserébe a pápaság nem ellenezte tovább Horvátország birtoklását.
Könyves Kálmán 1112-ben hozzájárult a papi nőtlenség hazai bevezetéséhez is.

Kálmánnak sok gondot okozott öccse, Álmos herceg, aki kezdetben
Horvátországot kormányozta, de nem tudott belenyugodni másodrangú szerepébe
(főleg mivel eleve trónörökösnek nevelték); többször megkísérelte a trón
megszerzését. 1098-ban a Tisza melletti Várkonynál kibékült a két testvér,
de 1105 nyarán Álmos IV. Henrik német császár (1056–1105) segítségét is
igénybe akarta venni, hűbéres fölajánlkozással. Megnyugodni nem tudó öccsét
Kálmán végül elfogatta, és 1115 körül Béla fiával s támogatóival, Uros, Pál
és Vata urakkal együt megvakíttatta.

Kálmán első felesége, I. Roger szicíliai normann gróf lánya szülésben 1110
körül elhunyt. Második feleségét, Eufémiát, a szuzdal-perejaszlavi
fejedelem lányát 1112-ben vette el, de 1114 körül házasságtörés miatt,
várandósként hazaküldte.

Könyves Kálmán uralkodása idején, 1109–12 között készült Szent Imre
legendája. A király 1113 körül alapította a nyitrai püspökséget.

A kilencszáz éve elhunyt magyar uralkodót a székesfehérvári Szent
Adalbert-bazilikában temették el, mely a török dúlásban a 16. században
megsemmisült.

Forrás: Magyar katolikus lexikon

Magyar Kurír
Ezt az e-mailt egy Avast védelemmel rendelkező, vírusmentes számítógépről
küldték.
www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DDB4FAA8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160203/dc2192f0/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl