<div dir="ltr"><h1 class="">Kilencszáz éve hunyt el az egykori váradi püspök, Könyves Kálmán </h1>
<div class="">2016. február 3. szerda 17:01<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/kilencszaz-eve-hunyt-el-az-egykori-varadi-puspok-konyves-kalman">http://www.magyarkurir.hu/hirek/kilencszaz-eve-hunyt-el-az-egykori-varadi-puspok-konyves-kalman</a><br></div>
<h3 class="">Bár nem közismert, a kilencszáz éve e napon, 1116.
február 3-án elhunyt királyunk egyházi tisztséget is viselt. Könyves
Kálmán életének egyházi vonatkozásait foglaltuk össze.</h3><p style="text-align:center"><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67361&img=o_konyveskalmankoronazasa.jpg" rel="lightbox['g67361']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=67361&p=1&img=c_konyveskalmankoronazasa.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Könyves Kálmán koronázása Fehérvárott (Képes Krónika)</em></p>
<p>Könyves Kálmán (1074 körül – 1116. február 3.), I. Géza király
elsőszülött fia <span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">1095-től haláláig uralkodott magyar királyként. A
legenda szerint – mivel sánta és púpos volt – nagybátyja, I. Szent
László király nem szánta trónörökösének. Ehelyett papi pályára lépett,
váradi püspök lett.</span></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span></span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">Műveltsége miatt kapta a „Könyves” melléknevet. Uralkodói
becsvágyában, amikor látta, hogy testvéröccsét, Álmos herceget (1075
körül – 1129) tették trónörökössé, 1094 körül Lengyelországba menekült.
Szent László király csehországi hadjárata során megbetegedett, és 1095
júniusában végső rendelkezésével hazahívta Kálmánt mint jog szerinti
trónörököst, aki nagybátyja halála, július 29. után foglalta el a trónt,
s Álmosnak Észak-Magyarországon hercegi hatalmat adott.</span></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span></span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">I. István kultuszával együtt a magyar király tekintélyét eszmei
alapokon erősítette, amikor Hartvik püspökkel megíratta a szent király
harmadik legendáját, mely már a pápától küldött korona jelentőségét is
magyarázta. 1096 májusában az első keresztes hadjáratban részt vevő
Nincstelen (Sansavoir) Valter francia lovag Győrön, Fehérváron, Zimonyon
átvonuló katonáit, majd az őt követő Amiens-i Péter remete
francia-német kereszteseit kísértette a határig, utóbbiak az elfoglalt
Zimonyt csak a királyi had közeledtére adták föl. Júniusban a francia
Folkmar Csehország felől érkező garázdálkodó kereszteseit Nyitránál,
Gottschalk pap rabló kereszteseit Pannonhalma közelében szórta szét,
augusztus végén hathetes ostrom után Moson várából kitörve Charpentier
Vilmos meluni vicomte és Emich leiningeni gróf betolakodóit verte ki
hazánkból; október–novemberben csupán Bouillon Gottfried lotaringiai
herceg (Jeruzsálem későbbi meghódítója) rendezett keresztes hadát
engedte átvonulni az országon, miután vezéreiket előbb Pannonhalmán
vendégül látta, s Gottfried testvérét, Balduin herceget és feleségét
biztosítékul az átvonulás idejére udvarában tartotta.</span></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span></span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">Ebben az időben vezették be az egyházmegyékben igazgatási egységként a
főesperességeket, amelyek határai megegyeztek a meglévő vármegyék
határaival (illetve a később alakított vármegyei határok igazodtak a
főesperességi határokhoz). 1100 körül a tarcali zsinaton Könyves Kálmán
felülvizsgáltatta Szent István, az esztergomi zsinaton pedig Szent
László törvényeit, megtiltatta a boszorkányüldözést, megállapítva az
„állattá átváltozni képes strigákról”, hogy ilyenek nincsenek. 1102
tavaszán Zárában horvát királlyá koronázták. Külpolitikai érdekekből
1104-ben Álmos herceg nőül vette Predszlavát, a kijevi nagyfejedelem
leányát, Komnénosz Jóannész, a bizánci császár fia pedig László király
leányát, Piroskát, akit a görögkeletiek és a görögkatolikusok szentként
tisztelnek.</span></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span></span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">1106. október 22-én, a guastallai (Olaszország) egyetemes egyházi
zsinaton követei lemondtak a főpapok kinevezésének uralkodói jogáról, az
invesztitúráról. Ezzel helyreállította a Szentszékkel megromlott jó
viszonyt, amely Szent László uralkodása végén, a Horvátországra hűbérúri
jogokat formáló II. Orbán pápa (1088–99) idején romlott meg. II.
Paszkál pápa (1099–1118) Könyves Kálmánhoz írott levelében a király
európai viszonylatban is kiemelkedő műveltségét és a Szentszékhez való
hűségét dicsérte. Cserébe a pápaság nem ellenezte tovább Horvátország
birtoklását. Könyves Kálmán 1112-ben hozzájárult a papi nőtlenség hazai
bevezetéséhez is.</span></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span></span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">Kálmánnak sok gondot okozott öccse, Álmos herceg, aki kezdetben
Horvátországot kormányozta, de nem tudott belenyugodni másodrangú
szerepébe (főleg mivel eleve trónörökösnek nevelték); többször
megkísérelte a trón megszerzését. 1098-ban a Tisza melletti Várkonynál
kibékült a két testvér, de 1105 nyarán Álmos IV. Henrik német császár
(1056–1105) segítségét is igénybe akarta venni, hűbéres
fölajánlkozással. Megnyugodni nem tudó öccsét Kálmán végül elfogatta, és
1115 körül Béla fiával s támogatóival, Uros, Pál és Vata urakkal együt
megvakíttatta.</span></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span></span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">Kálmán első felesége, I. Roger szicíliai normann gróf lánya szülésben
1110 körül elhunyt. Második feleségét, Eufémiát, a szuzdal-perejaszlavi
fejedelem lányát 1112-ben vette el, de 1114 körül házasságtörés miatt,
várandósként hazaküldte.</span></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span></span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">Könyves Kálmán uralkodása idején, 1109–12 között készült Szent Imre
legendája. A király 1113 körül alapította a nyitrai püspökséget.</span></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span></span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">A kilencszáz éve elhunyt magyar uralkodót a székesfehérvári Szent
Adalbert-bazilikában temették el, mely a török dúlásban a 16. században
megsemmisült.</span></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span></span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">Forrás: Magyar katolikus lexikon</span></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">
</span></span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="color:rgb(0,0,0)">Magyar Kurír</span></span></p></div><div id="DDB4FAA8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><table style="border-top:1px solid #aaabb6;margin-top:30px">
<tr>
<td style="width:470px;padding-top:20px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Ezt az e-mailt egy Avast védelemmel rendelkező, vírusmentes számítógépről küldték. <br><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DDB4FAA8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>