[Grem] !!!! a cignygy SRGET megoldsra vr / Forgcs Istvn roma romagyi szakrt

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Dec. 15., Cs, 16:06:28 CET 

Így oldd meg a cigányügyet! I.
<http://mandiner.hu/cikk/20161212_forgacs_istvan_igy_oldd_meg_a_ciganyugyet_i>

http://mandiner.hu/cikk/20161212_forgacs_istvan_igy_oldd_meg_a_ciganyugyet_i
<http://mandiner.hu/tag/forgacs_istvan/>
2016. december 12. 13:18

Az utolsó pillanatok egyikében vagyunk cigányügyben. Mit lehet tenni?
Problémafeltáró és megoldásokat megfogalmazó cikksorozatot indítok a
Mandineren.

*Forgács István** írása*

A tervek szerint 8 önálló fejezetből álló, összefoglalt megoldási
javaslat-csomagot tárok most a Mandiner olvasói elé. A hazai cigány
közösségek felzárkózásának előmozdítása érdekében szeretném elérni a hazai
pártokat, kormányzati szereplőket, helyi és megyei döntéshozókat, és
általában bárkit, aki tehet azért, hogy a hazánk előtt álló egyik
legnagyobb kihívásra megfelelő válaszok szülessenek végre.

Úgy vélem, az utolsó pillanatok egyikében vagyunk, és az adott fejezetek
utolsó figyelmeztetésnek is hathatnak.

***

*Így oldd meg a cigányügyet! – 1. rész*



Alapvetések, hogy ugyanazt és ugyanúgy lássuk végre

Egy (legalább) nyolc fejezetből álló szakmai megoldás-csomag elkészítése
nem könnyű feladat, főleg azért nem, mert ebben a témában sokan sokféle
álláspontot, megközelítést képviselnek.

Ebből adódóan mindenekelőtt* arra van szükség, hogy megegyezésre jussunk,
hogy miként is kellene végre valóban reálisan megközelíteni ezt az egész
problémahalmazt, *és hogyan kellene a lehető legszélesebb körben
egységesen, vagy a lehető legegységesebben látni azt, hogy mit jelent ma
Magyarországnak mindaz, ami a hazai cigány közösségekkel történik. Látni
kell, hogy nemcsak adott állapotokról van szó, illetve, hogy ez az állapot
milyen folyamatokat jelent, és hova is tartanak majd ezek a trendek.

Évek óta próbálom mindenki szemét felnyitni, és ráébreszteni a lehető
legtöbb embert arra, hogy a cigányügy nem ugyanaz a kérdés, mint a '90-es
években volt, illetve, hogy milyen veszélyei vannak annak, hogy sokan szánt
szándékkal, érdekből, sokan meg egyszerű naivitásukból adódóan próbálják
meg félrevinni a legfontosabb nehézségekkel kapcsolatos diskurzust a
közbeszédben.

A sorozat első részeként pontokba szedve próbálom meg összefoglalni azt,
hogy* mire van szükség végre ahhoz, hogy értsük, lássuk a hazai cigány
közösségekhez kapcsolódó problémákat,* és a lehető legtöbben gondolkodjunk
hasonlóan arról, hogy *mire van szükség a megoldáshoz*. Ha ide eljutunk
(mármint, hogy sokan látjuk, értjük, gondoljuk ugyanúgy vagy hasonlóan a
dolgokat), akkor az segíthet, hogy egységesen tegyünk is az egyértelmű
változásért.

*1. A cigányügy nem jogegyenlőségi, vagy esélyegyenlőségi kérdés elsősorban*

Túl kell lépni azon, hogy mindenhol csak a rasszizmust, csak a
kirekesztést, csak a jogok megsértését látjuk. Nem vitatható el, hogy
létezik rasszizmus és hátrányos megkülönböztetés, de kizárólag ennek az
égre festése semmit sem változtat azon, hogy minek és hogyan kell változnia.

Meddő vita, hogy van-e intézményesült rasszizmus, vagy tényleg közvetett
népirtás zajlik-e éppen; mert akik ebben hisznek, azoknak ebben kell
hinniük, ez az útjuk. Én azt gondolom, *minden jogegyenlőség ellen fel kell
lépni, de folyton azt keresni, hogy ki és miért kerül hátrányba
vélelmezetten a cigány származása miatt, az néha tényleg démon-kergetésnek
tűnik, miközben akkor; amikor valóban farkast kell kiáltani, érzéketlen és
süket lesz a társadalom. *

*2. A cigányügy elsősorban gazdasági kérdés*

Az ország hosszú távú fenntarthatósága (értsd: finanszírozhatósága)
érdekében fontos, hogy ne nézzünk félre, ha a cigányok és *a demográfia*
kérdése kerül szóba.* Ma a 10 év alatti korosztályban a cigányok aránya
13-15% körül lehet, az 5 év alattiaknál viszont 20% feletti. *Ezzel nem az
a baj, hogy arra mutat rá, hogy sokkal több cigány gyermek születik, mint
10-15 évvel ezelőtt; hanem az, hogy *ezeknek a gyermekeknek a többsége nem
valószínű, hogy jobb sorsban reménykedhet, mint a szüleik.*

Fontos kimondani, megérteni: minden megszülető gyermekre szüksége van
Magyarországnak, de *nagyon fontos az is, hogy az életük első 15-20 éve
vajon hogyan telik majd el. Kérdés, úgy, hogy azt követően biztonsággal
hozhatnak majd felelős döntést (önmagukért, családjukért, közösségükért),
legyen esélyük adófizetőkké válniuk?** Vagy éppen nem ad nekik sokat az
iskola, nem lesznek szakmaiság és valós tudás birtokosai, nem lesznek
részei a szocializált sztenderdeknek, még a minimálisan elvárható
tudatosság sem jellemzi majd sokukat;* és azoknak a szolidaritásán múlik
majd mindenük, akiknek a száma pedig közben egyre fogy ebben az országban?

Ez igenis gazdasági jellegű kérdés. Aki ezt nem akarja megérteni, felfogni,
az nem tesz semmi a saját jövőjéért sem.

*3. A cigányság nem létezik*

*Nincs egységes, homogén massza*. A cigányok nem ilyenek, vagy éppen
olyanok. A cigányok ilyenek is, meg olyanok is. A három nagy csoport
egészen döbbenetes különbözőségébe bele sem akarok fogni, ma már az olvasó
emberek jelentős része ennek az alapjaival tisztában van.

*De az, hogy egy adott cigány család vagy egy helyi cigány közösség
milyenné válik, az elsősorban azokon az embereken múlik, akik azt alkotják.
Nincs eleve elrendelt cigány sors,* sem egyéné, sem közösségé.* Nincs
cigánybűnözés és nincsen vérbe kódolt ritmus, *vonó, vizeskanna meg
szabadságvágy. Helyi közösségek vannak, amelyek jobbnak és rosszabbnak
látszanak kívülről, mint a többi. És ezekben *a helyi közösségekben vannak
tisztes és kevésbé tisztes cigányok,* akik sokszor maguk is konfliktusba
keverednek egymással, akár olyanba is, ami előbbre visz, ami utat mutat, és
segít valamit egy kicsit jobbá tenni.

De ehhez el kell érni azt, hogy megértsük, belássuk sokan: a hazai – nem
létező – cigányságnak nincs szüksége cigány Mózesre, helyette *bátor és
tettre kész helyi roma vezetők kellenek, akik egy helyi közösségért mernek
felelősséget és feladatot vállalni. Legyenek polgármesterek, vajdák, a
legnagyobb kalapú és leghangosabb, vagy éppen a legképzettebb helyi
szereplők. De látszódjanak végre. *

*4. A klasszikus szociológia nem érti a cigány-ügyet és nem érti a 21.
századi cigányokat – gyakorlatilag felesleges*

A szocializmus társadalomkutatói magas színvonalon és eredményesen kutatták
a cigányokat, még úgy is, hogy a cigányok szociológiai értelemben véve nem
látszódhattak a rendszerváltást megelőzően. Aztán többségükben ugyanezek a
szociológusok kezdték el látványosan nem érteni a rendszerváltást követő
zaklatott időszakok változásait (illetve a klasszikusnak tekinthető
megállapításokon túl semmit sem akartak látni), és ragaszkodtak régi
mamelukok módjára azokhoz a dogmákhoz, amelyeket a kor sokszorosan
meghaladott már az ezredfordulóra is.

A másik, velük szemben megfogalmazható és szükséges kritika, hogy évek óta
már csak a látszatra sem ügyelnek, hogy függetlennek látszódjanak. *Nem az
a baj, ha véleményük van a regnáló hatalommal vagy éppen az egyes pártokkal
kapcsolatosan, de akkor azt tegyék úgy, mintha legalább látszatra
függetlenek lennének*. És egy utolsó gondolat még velük kapcsolatban:
nevetséges az a belterjes kirekesztés, ahogyan arra reagálnak, ami szembe
megy a saját avíttas, porlepte nézeteikkel. * Kontárnak bélyegeznek meg
bárkit, aki nem a karosszékből okoskodik, hanem elmegy mondjuk Ózdra
megnézi, hogyan húzza vissza egy adott cigány közösség egy része a kitörni
vágyókat, aztán erről még írni is mer.* Gyerekes hozzáállás.* A valóság
megértéséhez nem kell MTA-fokozat.*

Sőt, a valósághoz az sem kell, hogy mindent meg lehessen magyarázni. Mert
mindennek oka van. És – a cigányokkal kapcsolatosan – következménye is.

*5. A tudatosság hiánya, mint az egyik legmeghatározóbb nehézség*

Látványosan és hangosan fel lehet zúdulni, de *a cigányság egy része egész
egyszerűen nem érti, nem látja, nem fogja fel maga körül a világot; és
sokszor tudatlanságából, illetve a tudatosság hiányából adódik az, hogy
olyan döntéseket hoz, amelyek nagymértékben és sokszor hosszú időre, vagy
akár egy életre meghatározzák *egy ember, egy család vagy éppen egy
közösség sorsát.

Utólag persze mindig be lehet látni, hogy mit kellett volna másképpen,
hogyan kellett volna helyesen – de ez ilyenkor már késő. És nem csak késő,
sokszor egy életre meghatározó az, hogy valaki otthagyja az iskolát, valaki
valakivel összeköltözik, valaki valamit kipróbál, vagy valaki éppen nem
gondolja meg kétszer is, hogy mit és hogyan tegyen majd.

Itt sem mondom, hogy a közel milliós hazai cigányságról általánosítva
szabadna beszélni. Nem a pontos szám a fontos. De *elég sok helyen és elég
sokakkal fordul elő az, hogy csak utólag lesz tiszta, érthető, hogy mit is
kellett volna másképpen, jobban, és ha csak még egyszer újra lehetne
kezdeni… *Az a gond, hogy az esetek túlnyomó többségében nem lehet elölről
kezdeni. És itt is leírom: az okokat vizsgálni lehet, de *a múltat csak
akkor érdemes vizsgálni, ha a jövőt formáló következményekre vagyunk
kíváncsiak.*

*6. Kiemelt jelentőségű a cigányok és a közfeladat-ellátás kérdése *

Az utolsó téglák a falban.* Rendőrök, mentősök, tűzoltók, postások,
buszvezetők, védőnők, tanárok, pedagógusok, óvodai dadák, ápolók a
rendelőkben és a kórházakban.* Soha nem volt még ilyen fontos, hogy mi,
cigányok megbecsüljük őket. Sőt, nem csak mi, hanem a teljes magyar
társadalom, és persze a mindenkori végrehajtó hatalom.

Éspedig azért, mert *ők találkoznak először és közvetlenül a hazai cigány
közösségekkel, és talán nem is sejtik sokan, hogy mennyire nehéz a
megváltozó társadalmi körülmények között még ellátni azokat a feladatokat,
amelyeket értünk vállaltak.* A legkevesebb az lenne, hogy segítjük a
munkájukat.* Nem gondolom, hogy a mentőápoló rasszizmusa az oka annak, hogy
ha egy mentőautó személyzete fél egyes cigány közösségekben. Ugyanúgy nem a
tanár cigányellenessége hozza meg azt a döntést, hogy számtalan
megaláztatás, fenyegetés, esetleg tettlegesség után otthagyja a falut és az
iskolát, ahol eddig rajta múlt, hogy megtanulnak-e olvasni és számolni a
gyerekek.*

Az egyre nagyobb számban az iskolába kerülő cigánygyerekek egy folyamatot
jelölnek, és ebben a folyamatban* sok helyen változik (rosszabbá válik) a
cigány közösségek és a pedagógusok viszonya. **Ugyanígy egyre nehezebbé
válik* szintén egyre több helyen a rendőrség, vagy éppen *a
katasztrófavédelem munkája,* nem is beszélve az* mentőszolgálatról, vagy a
szakrendelőkben dolgozókról.* De ugyanígy *nem könnyű ma buszt vezetni
Karcagon, és nem könnyű jegyvizsgálónak lenni a Miskolc-Sátoraljaújhely
viszonylatban* a személyvonatokon.

A közfeladat-ellátás mindenkinek fontos. És főleg azoknak a cigány
közösségeknek kellene megbecsülniük az itt dolgozó százezreket, akiken az ő
mindennapjaik is nagyban múlnak.

*7. A többségi társadalom fontossága*

A liberális, jogvédő megközelítés hajlamos arra, hogy ugyanúgy
általánosítson, mint amilyen általánosítás ellen ők maguk is küzdenek.
Kérdés, hányszor és hányszor kell még vajon azt olvasni, hallani
(CEU-professzor szájából, vagy éppen egy előadótól egy konferencián, vagy
egy értelmiségitől valamilyen elemzésben), hogy a cigányság felzárkózásának
komoly akadálya a hazai többségi társadalom cigányellenes attitűdje, nem
kellően befogadó magatartása…? Gyanítom, sokszor.

Mint ahogyan az is megfogalmazódik még sok helyen biztosan, hogy a
történelmi egyházak kirekesztőek, a magyar társadalom középosztálya is
kirekesztő, sőt, intézményesült rasszizmus terhe alatt nyögnek a cigányok.
Mind. Vagy általánosságban majdnem mind.

Ezzel szemben *én abban hiszek: a többségi társadalom éhezik arra, hogy
pozitívan csalódjon a hétköznapokon egyes cigányokban (azokban, akikkel
együtt él); és nyitott arra, hogy segítse, támogassa azokat, illetve ki is
álljon azok mellett, akiket maga is értékesnek láthat.* De *nem teheti
kollektíven, mert csakis egyéni sorsokat, egyéni küzdést és akaratot
süvegelhet meg a többségi társadalom, azokat a cigányokat, akik nem
igazolják vissza az előítéleteket, és akiket maga körül is örömmel lát.*
Ennek pedig ma már semmi köze a bőrszínhez. És ami a legfontosabb:* a
többségi társadalomnál vannak az erőforrások, amiket meg is oszt, ha azokat
nem erőszakkal követelik tőle* *jogvédők, főleg úgy, hogy folyamatosan
kirekesztőnek és rasszistának lesznek közben megbélyegezve.*

És ami az egyik legfontosabb dolog, ami a cigányoknak meg kellene érteniük,
főleg a cigányok jogaiért és érdekeiért küzdőknek: *csakis a többségi
társadalom tudja kikényszeríteni a mindenkori kormánytól, hogy tegyen
valamit végre cigányügyben.*

Azért, mert az ő szavuk valóban kellő súllyal bír. És* ha majd milliók
követelik a kormánytól, hogy azért tegyen valamit végre a cigányok
felzárkózás érdekében, mert különben nekik, a többségieknek nem lesz
nyugdíjuk és nem lesz jövőképük ebben az országban (értsd: nem lesz
nyugalmuk), majd akkor véget érhet az elmúlt 25 év tessék-lássék
hozzáállása ebben a kérdésben.*

Furcsán hangozhat, de *nem azt kérem, hogy szeresse a társadalom a
cigányokat. Ne szeresse őket, ha nincs rá oka. És ne is legyen nyitott
parancsszóra,* meg csak azért, mert európaiként az úgy illik. Szeresse a
társadalom azt az embert (cigányt, nem cigányt, vallásost, ateistát, balos-
vagy éppen jobbos szavazót, stb.), aki azt megérdemli. *De cigányügyben
igenis az kell, hogy ijedjen meg annyira, hogy elvárja (kiköveteli!) a
kormányoktól a megfelelő, szakmai alapú intézkedéseket. Máskülönben ránk
szakad az ég.*

*8. A cigányság saját politikai önszerveződésének csődje és a nem létező
cigány értelmiség*

Számtalan helyen hangzik el, hogy miért nem áll végre valaki a cigányok
élére és miért nem próbálja meg jó irányba terelni a dolgokat.

A normálisan, racionálisan gondolkodó kérdezőnek ilyenkor mindig elmondom,
hogy – ahogyan már utaltam rá –* a cigányság önmagában nem létezik, egy
helyi közösséget lehete vezetni, közel 1 millió különböző embert
képtelenség.* Aztán elmondom azt is, hogy a cigányoknak általában véve
azért sem lehetnek, azért sincsenek megfelelő vezetőik, mert az elmúlt 25
év minden politikai hatalma megelégedett azokkal a cigány „vezetőkkel”,
akik legalább látszatra olyanoknak tűntek, mint akik vezetik a „népüket”.

Álságos hozzáállás volt tapasztalható mind a hatalom, mind* a cigány
„politikus urak” *részéről. Ezek az emberek *soha nem voltak valódi
politikusok, valódi vezetők. Néhány osztályt végzett, kérdéses pedigrével
bíró, hiteltelen, önálló gondolatokra képtelen, egy adott párt által
felkarolt emberek tucatjai hitték el, hogy ebben az országban – vagy
legalább egy adott megyében – ők a cigány politikusok, az örökös elnökök.
Miközben…*

Velük szemben, sokszor őket is kritizálva, valamint hozzájuk be-, majd
onnan kiállva próbált meg felsorakozni az elmúlt 25 évben az úgynevezett
cigány értelmiség is, amelybe ma már mindenki belesorolja magát, aki csak
egyszer is kiment egy demonstrációra a kormány vagy valamelyik iskola,
esetleg egy párt vagy egy egyház ellen. Sőt, az is értelmiségi, aki valahol
beszélt már 8-10 ember előtt arról, hogy mostantól pedig aztán már nagyon
össze kell fogniuk a magyarországi cigányoknak. Vagy éppen aláír egy
petíciót valahol.

De közben ezek* az emberek fájóan átlagosak vagy messze átlag alattiak. Nem
értik a mostani politikai összefüggéseket, nem látják, hogy a többségi
társadalomra milyen nagy szükségünk van nekünk, cigányoknak; és nem akarják
belátni, hogy változni csak úgy lehet, ha mi magunk, a cigányok is
változunk.* De arra alkalmasak, hogy értetlenül álljanak az előtt, ami
Cserdiben történik; vagy éppen eldöntsék, hogy ki tartozik közéjük és ki
nem. És ha valóban ők a cigányok (a cigány értelmiség), akkor közéjük ma
már nem csak én nem akarok tartozni, hanem azok a néhányak is, akik az
elmúlt években megpróbáltak kiszakadni közülük.

*9. Saját magunk gettóba zárása*

Már utaltam rá, hogy nem lehet meghatározni, milyenek* a cigányok. Ilyenek
is, meg olyanok is. *De borzasztóan fárasztó még mindig arra ébredni, hogy
a cigányoknak a vérükben van a zene, az ágyékukban a szerelem, a szívükben
meg a szabadságvágy. Mert biztosan ezért nyernek a cigányok
tehetségkutatót. Meg ügyesek a táncban, énekben. Mert biztosan *sok bennünk
a belső érték, meg a fel nem fedezett csoda.*

*Rémes azt olvasni, ahogyan a butaság teret nyer, és egyesek szerint mi,
cigányok tudunk csak igazán szeretni, igazán zenélni, igazán táncolni és
igazán élni ebben az országban.* Mulatási. Ennek párhuzama az, hogy latin
táncot biztosan csak a latinok tudnak igazán táncolni, és kosarazni is a
feketéknek lehetne valójában, mert a Jóisten biztosan arra teremtette őket.
Kosarazási. Agyrém. *És ezt a sekélyes, nevetséges megközelítést nem
utasítja vissza a budapesti liberális értelmiség, amely hiszi (sőt,
élteti!) a multikulturalizmust, de tőlem elvárja, hogy cigány feleségem
legyen; hiszen milyen példát mutatok, mit képviselek, ha így, ebben a
formában is elárulom a „népemet”.*

*Mindezekből aztán az jön elő, hogy a legtöbb cigány fiatal vidéken Gáspár
Győzike, Radics Gigi és Mága Zoltán akar lenni. Ezzel nincs baj. Legyenek.
Nyilván nem lesznek.  Azzal van gond, hogy ha buszvezető, postás,
targoncás, óvónő, asztalos, pincér vagy varrónő nem lehetnek, mert nekünk
(ennek a teljes társadalomnak) rájuk lenne szükségünk. A buszvezetőre, a
postásra, a targoncásra, az óvónőre, a pincérre és a varrónőre.*

*10. A saját gyarlóságunk felismerése*

Egy olyan dolog, ami nem etnikum-specifikus, maga az ember működik így.
Nagy *kérdés, hogy egy olyan nehéz helyzetben lévő etnikum, mint a hazai
cigányok, vajon megengedheti-e magának, hogy folyton elbújjon a kifogások
mögé? Hogy mindig valaki más legyen a hibás?* Hogy a saját magunk által
megtehető, egészen apró dolgokat sem tesszük meg sok helyen, mert „mi nem
fekszünk le a parasztoknak”?

*Így nem lehet a többség bizalmát visszaszerezni. *Miközben anélkül nehezen
megyünk előre. *Furcsa megélni, amikor négyszemközt bevallja valaki, hogy
bizony nekünk, cigányoknak is sok feladatunk lenne; aztán néhány nappal
később hangosan követeli, hogy a cigányoknak kvóták járjanak ebben az
országban…*

*Az önkritika a legnehezebb. Annak a belátása, hogy a gyermek lábán nem
biztos, hogy csak azért nincsen cipő, mert a Questorban ellopták a pénzt.
Vagy mert a többségi politikus is lop.* Meg hogy az egész ország lop. Meg
hogy itt utálják a cigányokat. És *innen csak egy lépés az, hogy nem is
lehet őszintén beszélni. *Sőt, sehogyan sem. Maradjon a cinkos hallgatás
arról, hogy mennyi a drog, a családon belüli erőszak számos cigány
közösségben, vagy hogy éppen miért olyan alacsony az iskolai végzettség,
vagy éppen miért nő a korai iskola-elhagyók száma Borsodban, miért nő a
koraszülöttek száma szintén Borsodban, vagy, hogy miért cigányosodnak el
immár falvak tucatjai szerte az országban… *Pedig ha valamiről beszélni
kell, akkor pont, hogy ezeket kellene végre kitenni az asztalra és
foglalkozni velük. Őszintén, nyersen, finomkodás nélkül.*

Nagyon bízom benne, a fenti gondolatokkal sokan tudnak majd azonosulni.
Nekik biztos, hogy kellően nyitott lesz a fülük és a szívük a sorozat
további részeire is, amikor konkrét szakmai javaslatok jönnek a
legfontosabb témakörökre vonatkozóan.
*Folyt köv.*
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20161215/7834d6f3/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl