<div dir="ltr"><div class="m_-662359505912435569gmail-title"><a href="http://mandiner.hu/cikk/20161212_forgacs_istvan_igy_oldd_meg_a_ciganyugyet_i" target="_blank">Így oldd meg a cigányügyet! I.</a></div>
<div class="m_-662359505912435569gmail-taglist"><br><a href="http://mandiner.hu/cikk/20161212_forgacs_istvan_igy_oldd_meg_a_ciganyugyet_i" target="_blank">http://mandiner.hu/cikk/<wbr>20161212_forgacs_istvan_igy_<wbr>oldd_meg_a_ciganyugyet_i</a><br><a href="http://mandiner.hu/tag/forgacs_istvan/" target="_blank"></a></div>
<div class="m_-662359505912435569gmail-info">
<div>2016. december 12. 13:18 </div>
<div>
<div class="m_-662359505912435569gmail-fb-like m_-662359505912435569gmail-fb_iframe_widget"><span style="vertical-align:bottom;width:400px;height:20px"></span></div>
</div>
<div style="margin-top:3px">
</div>
</div>
<p class="m_-662359505912435569gmail-lead">
Az utolsó pillanatok egyikében vagyunk cigányügyben. Mit
lehet tenni? Problémafeltáró és megoldásokat megfogalmazó cikksorozatot
indítok a Mandineren.
</p>
<div class="m_-662359505912435569gmail-clr m_-662359505912435569gmail-article_billboard_banner_position" id="m_-662359505912435569gmail-articleBillboard">
</div>
<p><b><i>Forgács István</i></b><i> írása</i><img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="m_-662359505912435569gmail-ga1" class="m_-662359505912435569gmail-ga_img"></p><p></p><p>A
tervek szerint 8 önálló fejezetből álló, összefoglalt megoldási
javaslat-csomagot tárok most a Mandiner olvasói elé. A hazai cigány
közösségek felzárkózásának előmozdítása érdekében szeretném elérni a
hazai pártokat, kormányzati szereplőket, helyi és megyei döntéshozókat,
és általában bárkit, aki tehet azért, hogy a hazánk előtt álló egyik
legnagyobb kihívásra megfelelő válaszok szülessenek végre.</p><p>Úgy vélem, az utolsó pillanatok egyikében vagyunk, és az adott fejezetek utolsó figyelmeztetésnek is hathatnak.</p><p style="text-align:center">***</p><p style="text-align:left"><b>Így oldd meg a cigányügyet! – 1. rész</b><br><br> </p><p style="text-align:left">Alapvetések, hogy ugyanazt és ugyanúgy lássuk végre</p><p style="text-align:left">Egy
(legalább) nyolc fejezetből álló szakmai megoldás-csomag elkészítése
nem könnyű feladat, főleg azért nem, mert ebben a témában sokan sokféle
álláspontot, megközelítést képviselnek.</p><p style="text-align:left">Ebből
adódóan mindenekelőtt<b> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">arra van szükség, hogy megegyezésre jussunk, hogy
miként is kellene végre valóban reálisan megközelíteni ezt az egész
problémahalmazt</span>, </b>és hogyan kellene a lehető legszélesebb körben
egységesen, vagy a lehető legegységesebben látni azt, hogy mit jelent ma
Magyarországnak mindaz, ami a hazai cigány közösségekkel történik.
Látni kell, hogy nemcsak adott állapotokról van szó, illetve, hogy ez az
állapot milyen folyamatokat jelent, és hova is tartanak majd ezek a
trendek.</p><p style="text-align:left">Évek óta próbálom mindenki
szemét felnyitni, és ráébreszteni a lehető legtöbb embert arra, hogy a
cigányügy nem ugyanaz a kérdés, mint a '90-es években volt, illetve,
hogy milyen veszélyei vannak annak, hogy sokan szánt szándékkal,
érdekből, sokan meg egyszerű naivitásukból adódóan próbálják meg
félrevinni a legfontosabb nehézségekkel kapcsolatos diskurzust a
közbeszédben.</p><p style="text-align:left">A sorozat első részeként
pontokba szedve próbálom meg összefoglalni azt, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> mire van szükség
végre ahhoz, hogy értsük, lássuk a hazai cigány közösségekhez kapcsolódó
problémákat,</b></span> és a lehető legtöbben gondolkodjunk hasonlóan arról, hogy
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>mire van szükség a megoldáshoz</b></span>. Ha ide eljutunk (mármint, hogy sokan
látjuk, értjük, gondoljuk ugyanúgy vagy hasonlóan a dolgokat), akkor az
segíthet, hogy egységesen tegyünk is az egyértelmű változásért.<br><br><b>1.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> A cigányügy nem jogegyenlőségi, vagy esélyegyenlőségi kérdés elsősorban</span></b></p><p style="text-align:left">Túl
kell lépni azon, hogy mindenhol csak a rasszizmust, csak a
kirekesztést, csak a jogok megsértését látjuk. Nem vitatható el, hogy
létezik rasszizmus és hátrányos megkülönböztetés, de kizárólag ennek az
égre festése semmit sem változtat azon, hogy minek és hogyan kell
változnia.</p><p style="text-align:left">Meddő vita, hogy van-e
intézményesült rasszizmus, vagy tényleg közvetett népirtás zajlik-e
éppen; mert akik ebben hisznek, azoknak ebben kell hinniük, ez az útjuk.
Én azt gondolom, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>minden jogegyenlőség ellen fel kell lépni, de folyton
azt keresni, hogy ki és miért kerül hátrányba vélelmezetten a cigány
származása miatt, az néha tényleg démon-kergetésnek tűnik, miközben
akkor; amikor valóban farkast kell kiáltani, érzéketlen és süket lesz a
társadalom. </b></span><br><br><b>2. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">A cigányügy elsősorban gazdasági kérdés</span></b></p><p style="text-align:left">Az
ország hosszú távú fenntarthatósága (értsd: finanszírozhatósága)
érdekében fontos, hogy ne nézzünk félre, ha a cigányok és <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>a demográfia</b></u></span>
kérdése kerül szóba.<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Ma a 10 év alatti korosztályban a cigányok aránya
13-15% körül lehet, az 5 év alattiaknál viszont 20% feletti. </span></b>Ezzel nem
az a baj, hogy arra mutat rá, hogy sokkal több cigány gyermek születik,
mint 10-15 évvel ezelőtt; hanem az, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ezeknek a gyermekeknek a
többsége nem valószínű, hogy jobb sorsban reménykedhet, mint a szüleik.</b></span></p><p style="text-align:left">Fontos
kimondani, megérteni: minden megszülető gyermekre szüksége van
Magyarországnak, de <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nagyon fontos az is, hogy az életük első 15-20 éve
vajon hogyan telik majd el. Kérdés, úgy, hogy azt követően biztonsággal
hozhatnak majd felelős döntést (önmagukért, családjukért,
közösségükért), legyen esélyük adófizetőkké válniuk?</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Vagy éppen nem ad
nekik sokat az iskola, nem lesznek szakmaiság és valós tudás birtokosai,
nem lesznek részei a szocializált sztenderdeknek, még a minimálisan
elvárható tudatosság sem jellemzi majd sokukat;</b></span> és <span style="background-color:rgb(255,255,255)">azoknak a
szolidaritásán múlik majd mindenük</span>, akiknek a száma pedig közben egyre
fogy ebben az országban?</p><p style="text-align:left">Ez igenis gazdasági jellegű kérdés. Aki ezt nem akarja megérteni, felfogni, az nem tesz semmi a saját jövőjéért sem. <br><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><br><b>3. A cigánys<span style=""></span>ág nem létezik</b></span></p><p style="text-align:left"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Nincs
egységes, homogén massza</b></span>. A cigányok nem ilyenek, vagy éppen olyanok. A
cigányok ilyenek is, meg olyanok is. A három nagy csoport egészen
döbbenetes különbözőségébe bele sem akarok fogni, ma már az olvasó
emberek jelentős része ennek az alapjaival tisztában van.</p><p style="text-align:left"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>De
az, hogy egy adott cigány család vagy egy helyi cigány közösség
milyenné válik, az elsősorban azokon az embereken múlik, akik azt
alkotják. Nincs eleve elrendelt cigány sors,</b></span> sem egyéné, sem közösségé.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
Nincs cigánybűnözés és nincsen vérbe kódolt ritmus, </b></span>vonó, vizeskanna meg
szabadságvágy. Helyi közösségek vannak, amelyek jobbnak és rosszabbnak
látszanak kívülről, mint a többi. És ezekben <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a helyi közösségekben
vannak tisztes és kevésbé tisztes cigányok,</b></span> akik sokszor maguk is
konfliktusba keverednek egymással, akár olyanba is, ami előbbre visz,
ami utat mutat, és segít valamit egy kicsit jobbá tenni.</p><p style="text-align:left">De
ehhez el kell érni azt, hogy megértsük, belássuk sokan: a hazai – nem
létező – cigányságnak nincs szüksége cigány Mózesre, helyette <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>bátor és
tettre kész helyi roma vezetők kellenek, akik egy helyi közösségért
mernek felelősséget és feladatot vállalni. Legyenek polgármesterek,
vajdák, a legnagyobb kalapú és leghangosabb, vagy éppen a legképzettebb
helyi szereplők. De látszódjanak végre. </b></span><br><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><br><b>4. A klasszikus szociológia nem érti a cigány-ügyet és nem érti a 21. századi cigányokat – gyakorlatilag felesleges</b></span></p><p style="text-align:left">A
szocializmus társadalomkutatói magas színvonalon és eredményesen
kutatták a cigányokat, még úgy is, hogy a cigányok szociológiai
értelemben véve nem látszódhattak a rendszerváltást megelőzően. Aztán
többségükben ugyanezek a szociológusok kezdték el látványosan nem érteni
a rendszerváltást követő zaklatott időszakok változásait (illetve a
klasszikusnak tekinthető megállapításokon túl semmit sem akartak látni),
és ragaszkodtak régi mamelukok módjára azokhoz a dogmákhoz, amelyeket a
kor sokszorosan meghaladott már az ezredfordulóra is.</p><p style="text-align:left">A
másik, velük szemben megfogalmazható és szükséges kritika, hogy évek
óta már csak a látszatra sem ügyelnek, hogy függetlennek látszódjanak.
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Nem az a baj, ha véleményük van a regnáló hatalommal vagy éppen az egyes
pártokkal kapcsolatosan, de akkor azt tegyék úgy, mintha legalább
látszatra függetlenek lennének</b></span>. És egy utolsó gondolat még velük
kapcsolatban: nevetséges az a belterjes kirekesztés, ahogyan arra
reagálnak, ami szembe megy a saját avíttas, porlepte nézeteikkel. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
Kontárnak bélyegeznek meg bárkit, aki nem a karosszékből okoskodik,
hanem elmegy mondjuk Ózdra megnézi, hogyan húzza vissza egy adott cigány
közösség egy része a kitörni vágyókat, aztán erről még írni is mer.</b></span>
Gyerekes hozzáállás.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A valóság megértéséhez nem kell MTA-fokozat.</b></span></p><p style="text-align:left">Sőt,
a v<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style=""></span></span>alósághoz az sem kell, hogy mindent meg lehessen magyarázni. Mert
mindennek oka van. És – a cigányokkal kapcsolatosan – következménye is. <br><br><b>5.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> A tudatosság hiánya, mint az egyik legmeghatározóbb nehézség</span></b></p><p style="text-align:left">Látványosan
és hangosan fel lehet zúdulni, de <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a cigányság egy része egész
egyszerűen nem érti, nem látja, nem fogja fel maga körül a világot; és
sokszor tudatlanságából, illetve a tudatosság hiányából adódik az, hogy
olyan döntéseket hoz, amelyek nagymértékben és sokszor hosszú időre,
vagy akár egy életre meghatározzák </b></span>egy ember, egy család vagy éppen egy
közösség sorsát.</p><p style="text-align:left">Utólag persze mindig be
lehet látni, hogy mit kellett volna másképpen, hogyan kellett volna
helyesen – de ez ilyenkor már késő. És nem csak késő, sokszor egy életre
meghatározó az, hogy valaki otthagyja az iskolát, valaki valakivel
összeköltözik, valaki valamit kipróbál, vagy valaki éppen nem gondolja
meg kétszer is, hogy mit és hogyan tegyen majd.</p><p style="text-align:left">Itt
sem mondom, hogy a közel milliós hazai cigányságról általánosítva
szabadna beszélni. Nem a pontos szám a fontos. De <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>elég sok helyen és
elég sokakkal fordul elő az, hogy csak utólag lesz tiszta, érthető, hogy
mit is kellett volna másképpen, jobban, és ha csak még egyszer újra
lehetne kezdeni… </b></span>Az a gond, hogy az esetek túlnyomó többségében nem
lehet elölről kezdeni. És itt is leírom: az okokat vizsgálni lehet, de <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
múltat csak akkor érdemes vizsgálni, ha a jövőt formáló
következményekre vagyunk kíváncsiak.</b></span></p><p style="text-align:center"><img src="http://mandiner.hu/gallery/image/cigany_1.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="244" height="162"></p><p style="text-align:left"><b>6. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Kiemelt jelentőségű a cigányok és a közfeladat-ellátás kérdése </span></b></p><p style="text-align:left">Az
utolsó téglák a falban.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Rendőrök, mentősök, tűzoltók, postások,
buszvezetők, védőnők, tanárok, pedagógusok, óvodai dadák, ápolók a
rendelőkben és a kórházakban.</b></span> Soha nem volt még ilyen fontos, hogy mi,
cigányok megbecsüljük őket. Sőt, nem csak mi, hanem a teljes magyar
társadalom, és persze a mindenkori végrehajtó hatalom.</p><p style="text-align:left">Éspedig
azért, mert <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ők találkoznak először és közvetlenül a hazai cigány
közösségekkel, és talán nem is sejtik sokan, hogy mennyire nehéz a
megváltozó társadalmi körülmények között még ellátni azokat a
feladatokat, amelyeket értünk vállaltak.</b></span> A legkevesebb az lenne, hogy
segítjük a munkájukat.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Nem gondolom, hogy a mentőápoló rasszizmusa az
oka annak, hogy ha egy mentőautó személyzete fél egyes cigány
közösségekben. Ugyanúgy nem a tanár cigányellenessége hozza meg azt a
döntést, hogy számtalan megaláztatás, fenyegetés, esetleg tettlegesség
után otthagyja a falut és az iskolát, ahol eddig rajta múlt, hogy
megtanulnak-e olvasni és számolni a gyerekek.</b></span></p><p style="text-align:left">Az
egyre nagyobb számban az iskolába kerülő cigánygyerekek egy folyamatot
jelölnek, és ebben a folyamatban<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> sok helyen változik (rosszabbá válik) a
cigány közösségek és a pedagógusok viszonya. </b><b>Ugyanígy egyre nehezebbé
válik</b></span> szintén egyre több helyen a rendőrség, vagy éppen <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
katasztrófavédelem munkája,</b></span> nem is beszélve az<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> mentőszolgálatról, vagy a
szakrendelőkben dolgozókról.</b></span> De ugyanígy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nem könnyű ma buszt vezetni
Karcagon, és nem könnyű jegyvizsgálónak lenni a Miskolc-Sátoraljaújhely
viszonylatban</b></span> a személyvonatokon.</p><p style="text-align:left">A
közfeladat-ellátás mindenkinek fontos. És főleg azoknak a cigány
közösségeknek kellene megbecsülniük az itt dolgozó százezreket, akiken
az ő mindennapjaik is nagyban múlnak.</p><p style="text-align:left"><b>7. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">A többségi társadalom fontossága</span></b></p><p style="text-align:left">A
liberális, jogvédő megközelítés hajlamos arra, hogy ugyanúgy
általánosítson, mint amilyen általánosítás ellen ők maguk is küzdenek.
Kérdés, hányszor és hányszor kell még vajon azt olvasni, hallani
(CEU-professzor szájából, vagy éppen egy előadótól egy konferencián,
vagy egy értelmiségitől valamilyen elemzésben), hogy a cigányság
felzárkózásának komoly akadálya a hazai többségi társadalom
cigányellenes attitűdje, nem kellően befogadó magatartása…? Gyanítom,
sokszor.</p><p style="text-align:left">Mint ahogyan az is
megfogalmazódik még sok helyen biztosan, hogy a történelmi egyházak
kirekesztőek, a magyar társadalom középosztálya is kirekesztő, sőt,
intézményesült rasszizmus terhe alatt nyögnek a cigányok. Mind. Vagy
általánosságban majdnem mind.</p><p style="text-align:left">Ezzel
szemben <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>én abban hiszek: a többségi társadalom éhezik arra, hogy
pozitívan csalódjon a hétköznapokon egyes cigányokban (azokban, akikkel
együtt él); és nyitott arra, hogy segítse, támogassa azokat, illetve ki
is álljon azok mellett, akiket maga is értékesnek láthat.</b></span> De <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nem teheti
kollektíven, mert csakis egyéni sorsokat, egyéni küzdést és akaratot
süvegelhet meg a többségi társadalom, azokat a cigányokat, akik nem
igazolják vissza az előítéleteket, és akiket maga körül is örömmel lát.</b></span>
Ennek pedig ma már semmi köze a bőrszínhez. És ami a legfontosabb:<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a
többségi társadalomnál vannak az erőforrások, amiket meg is oszt, ha
azokat nem erőszakkal követelik tőle</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>jogvédők, főleg úgy, hogy
folyamatosan kirekesztőnek és rasszistának lesznek közben megbélyegezve.</b></span></p><p style="text-align:left">És
ami az egyik legfontosabb dolog, ami a cigányoknak meg kellene
érteniük, főleg a cigányok jogaiért és érdekeiért küzdőknek: <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>csakis a
többségi társadalom tudja kikényszeríteni a mindenkori kormánytól, hogy
tegyen valamit végre cigányügyben.</b></span></p><p style="text-align:left">Azért,
mert az ő szavuk valóban kellő súllyal bír. És<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> ha majd milliók
követelik a kormánytól, hogy azért tegyen valamit végre a cigányok
felzárkózás érdekében, mert különben nekik, a többségieknek nem lesz
nyugdíjuk és nem lesz jövőképük ebben az országban (értsd: nem lesz
nyugalmuk), majd akkor véget érhet az elmúlt 25 év tessék-lássék
hozzáállása ebben a kérdésben.</b></span></p><p style="text-align:left">Furcsán
hangozhat, de <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nem azt kérem, hogy szeresse a társadalom a cigányokat. Ne
szeresse őket, ha nincs rá oka. És ne is legyen nyitott parancsszóra,</b></span>
meg csak azért, mert európaiként az úgy illik<span style="background-color:rgb(255,255,255)">. Szeresse a társadalom azt
az embert </span>(cigányt, nem cigányt, vallásost, ateistát, balos- vagy éppen
jobbos szavazót, stb.), aki azt megérdemli. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>De cigányügyben igenis az
kell, hogy ijedjen meg annyira, hogy elvárja (kiköveteli!) a
kormányoktól a megfelelő, szakmai alapú intézkedéseket. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Máskülönben ránk
szakad az ég.</span></b></span><br><br><b>8. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">A cigányság saját politikai önszerveződésének csődje és a nem létező cigány értelmiség</span></b></p><p style="text-align:left">Számtalan
helyen hangzik el, hogy miért nem áll végre valaki a cigányok élére és
miért nem próbálja meg jó irányba terelni a dolgokat.</p><p style="text-align:left">A
normálisan, racionálisan gondolkodó kérdezőnek ilyenkor mindig
elmondom, hogy – ahogyan már utaltam rá –<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a cigányság önmagában nem
létezik, egy helyi közösséget lehete vezetni, közel 1 millió különböző
embert képtelenség.</b></span> Aztán elmondom azt is, hogy a cigányoknak általában
véve azért sem lehetnek, azért sincsenek megfelelő vezetőik, mert az
elmúlt 25 év minden politikai hatalma megelégedett azokkal a cigány
„vezetőkkel”, akik legalább látszatra olyanoknak tűntek, mint akik
vezetik a „népüket”.</p><p style="text-align:left">Álságos hozzáállás
volt tapasztalható mind a hatalom, mind<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a cigány „politikus urak”
</b></span>részéről. Ezek az emberek <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>soha nem voltak valódi politikusok, valódi
vezetők. Néhány osztályt végzett, kérdéses pedigrével bíró, hiteltelen,
önálló gondolatokra képtelen, egy adott párt által felkarolt emberek
tucatjai hitték el, hogy ebben az országban – vagy legalább egy adott
megyében – ők a cigány politikusok, az örökös elnökök. Miközben…</b></span></p><p style="text-align:left">Velük
szemben, sokszor őket is kritizálva, valamint hozzájuk be-, majd onnan
kiállva próbált meg felsorakozni az elmúlt 25 évben az úgynevezett
cigány értelmiség is, amelybe ma már mindenki belesorolja magát, aki
csak egyszer is kiment egy demonstrációra a kormány vagy valamelyik
iskola, esetleg egy párt vagy egy egyház ellen. Sőt, az is értelmiségi,
aki valahol beszélt már 8-10 ember előtt arról, hogy mostantól pedig
aztán már nagyon össze kell fogniuk a magyarországi cigányoknak. Vagy
éppen aláír egy petíciót valahol.</p><p style="text-align:left">De
közben ezek<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> az emberek fájóan átlagosak vagy messze átlag alattiak. Nem
értik a mostani politikai összefüggéseket, nem látják, hogy a többségi
társadalomra milyen nagy szükségünk van nekünk, cigányoknak; és nem
akarják belátni, hogy változni csak úgy lehet, ha mi magunk, a cigányok
is változunk.</b></span> De arra alkalmasak, hogy értetlenül álljanak az előtt, ami
Cserdiben történik; vagy éppen eldöntsék, hogy ki tartozik közéjük és
ki nem. És ha valóban ők a cigányok (a cigány értelmiség), akkor közéjük
ma már nem csak én nem akarok tartozni, hanem azok a néhányak is, akik
az elmúlt években megpróbáltak kiszakadni közülük.</p><p style="text-align:left"><b>9. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Saját magunk gettóba zárása</span></b></p><p style="text-align:left">Már
utaltam rá, hogy nem lehet meghatározni, milyenek<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a cigányok. Ilyenek
is, meg olyanok is. </b></span>De borzasztóan fárasztó még mindig arra ébredni,
hogy a cigányoknak a vérükben van a zene, az ágyékukban a szerelem, a
szívükben meg a szabadságvágy. Mert biztosan ezért nyernek a cigányok
tehetségkutatót. Meg ügyesek a táncban, énekben. Mert biztosan <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>sok
bennünk a belső érték, meg a fel nem fedezett csoda.</b></span></p><p style="text-align:left"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Rémes
azt olvasni, ahogyan a butaság teret nyer, és egyesek szerint mi,
cigányok tudunk csak igazán szeretni, igazán zenélni, igazán táncolni és
igazán élni ebben az országban.</b></span> Mulatási. Ennek párhuzama az, hogy
latin táncot biztosan csak a latinok tudnak igazán táncolni, és
kosarazni is a feketéknek lehetne valójában, mert a Jóisten biztosan
arra teremtette őket. Kosarazási. Agyrém. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>És ezt a sekélyes, nevetséges
megközelítést nem utasítja vissza a budapesti liberális értelmiség,
amely hiszi (sőt, élteti!) a multikulturalizmust, de tőlem elvárja, hogy
cigány feleségem legyen; hiszen milyen példát mutatok, mit képviselek,
ha így, ebben a formában is elárulom a „népemet”.</b></span></p><p style="text-align:left"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mindezekből
aztán az jön elő, hogy a legtöbb cigány fiatal vidéken Gáspár Győzike,
Radics Gigi és Mága Zoltán akar lenni. Ezzel nincs baj. Legyenek.
Nyilván nem lesznek. Azzal van gond, hogy ha buszvezető, postás,
targoncás, óvónő, asztalos, pincér vagy varrónő nem lehetnek, mert
nekünk (ennek a teljes társadalomnak) rájuk lenne szükségünk. A
buszvezetőre, a postásra, a targoncásra, az óvónőre, a pincérre és a
varrónőre.</b></span></p><p style="text-align:left"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>10. A saját gyarlóságunk felismerése</b></span></p><p style="text-align:left">Egy
olyan dolog, ami nem etnikum-specifikus, maga az ember működik így.
Nagy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>kérdés, hogy egy olyan nehéz helyzetben lévő etnikum, mint a hazai
cigányok, vajon megengedheti-e magának, hogy folyton elbújjon a
kifogások mögé? Hogy mindig valaki más legyen a hibás?</b></span> Hogy a saját
magunk által megtehető, egészen apró dolgokat sem tesszük meg sok
helyen, mert „mi nem fekszünk le a parasztoknak”?</p><p style="text-align:left"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Így
nem lehet a többség bizalmát visszaszerezni. </b></span>Miközben anélkül nehezen
megyünk előre. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Furcsa megélni, amikor négyszemközt bevallja valaki, hogy
bizony nekünk, cigányoknak is sok feladatunk lenne; aztán néhány nappal
később hangosan követeli, hogy a cigányoknak kvóták járjanak ebben az
országban…</b></span></p><p style="text-align:left"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az önkritika a legnehezebb.
Annak a belátása, hogy a gyermek lábán nem biztos, hogy csak azért
nincsen cipő, mert a Questorban ellopták a pénzt. Vagy mert a többségi
politikus is lop.</b></span> Meg hogy az egész ország lop. Meg hogy itt utálják a
cigányokat. És <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>innen csak egy lépés az, hogy nem is lehet őszintén
beszélni. </b></span>Sőt, sehogyan sem. Maradjon a cinkos hallgatás arról, hogy
mennyi a drog, a családon belüli erőszak számos cigány közösségben, vagy
hogy éppen miért olyan alacsony az iskolai végzettség, vagy éppen miért
nő a korai iskola-elhagyók száma Borsodban, miért nő a koraszülöttek
száma szintén Borsodban, vagy, hogy miért cigányosodnak el immár falvak
tucatjai szerte az országban… <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Pedig ha valamiről beszélni kell, akkor
pont, hogy ezeket kellene végre kitenni az asztalra és foglalkozni
velük. Őszintén, nyersen, finomkodás nélkül.</b></span></p><p style="text-align:left">Nagyon
bízom benne, a fenti gondolatokkal sokan tudnak majd azonosulni. Nekik
biztos, hogy kellően nyitott lesz a fülük és a szívük a sorozat további
részeire is, amikor konkrét szakmai javaslatok jönnek a legfontosabb
témakörökre vonatkozóan.</p><i><b>Folyt köv.</b></i><br></div>