[Grem] Jézus, az első liberális-konzervatív-radikális

[Emoke Greschik]

*Jézus, az első liberális-konzervatív radikális*

http://talita.hu/magazin/jezus-az-elso-liberalis-konzervativ-radikalis/

[image: jezus-kiuzi-a-kufarokat-a-templombol]
<http://talita.hu/magazin/jezus-az-elso-liberalis-konzervativ-radikalis/jezus-kiuzi-a-kufarokat-a-templombol/>*JĂŠzus
gyakran olyan, amilyennek magyarázzuk. Radikálisoknak ő a radikalitás
mintakĂŠpe, aki szigorĂşan odacsap, megmond, helyre tesz, ha ĂŠppen arra van
szĂźksĂŠg. LiberĂĄlisoknak JĂŠzus a liberĂĄlis prototĂ­pusa. Sokat beszĂŠl a
szabadsĂĄgrĂłl, szombaton is jĂłt tesz, elfogadĂł hangon szĂłlal meg. A
konzervatĂ­vok is talĂĄlnak rajta fogĂĄst. Ehhez Krisztus tĂśrvĂŠnyhez valĂł
viszonyát veszik elő, azt hangsúlyozva, hogy megőrizte a múlt számos
elemĂŠt.*

Mindez csak azĂŠrt jutott eszembe, mert egy-egy beszĂŠlgetĂŠsben nĂŠha elsĂźtik
valamelyik verziót: „Én azt mondom, Jézus volt az első liberális” –
hangzott egy ismerősöm szájából a minap. Egy másik pedig szentül meg van
győződve róla, hogy Jézus kizárólag „igazi radikálisnak nevezhető, mi más
is lehetett volna”. Az ilyen megjegyzések persze nem Jézusról szólnak,
hanem arról az illetőről, aki saját világlátását és adott esetben politikai
nĂŠzeteit kĂ­vĂĄnja viszontlĂĄtni Krisztus figurĂĄjĂĄban. A libsinek libsi,
radikĂĄlisnak radikĂĄlis, konzervnek konzerv.

Szerintem mindannyian egyetĂŠrthetĂźnk abban, hogy JĂŠzust egyik kategĂłriĂĄba
sem igazsĂĄgos bezsĂşfolni. ViselkedĂŠse ĂŠs tanĂ­tĂĄsai alapjĂĄn nehĂŠz is lenne.
JĂŠzus mindegyik, mikĂśzben egyik sem. KonzervatĂ­vnak hĂ­vjuk, csak mert
ragaszkodott ĂśrĂśk ĂŠrtĂŠkekhez? SĂźssĂźk rĂĄ a radikĂĄlis bĂŠlyeget, mert
pĂŠldĂĄzatai provokatĂ­vak ĂŠs szĂłkimondĂłak voltak? Soroljuk a liberĂĄlisok
kĂśzĂŠ, mert beszĂŠlt a szabadsĂĄgrĂłl?

A fenti „három kategóriából” mindenki megtalálhatja azt a típust, amelyre
azután „igéket vadászhat” a Szentírásban, hogy igazolja a saját véleményét.
A tĂŠma tĂśbbek kĂśzĂśtt a JelenĂŠsek KĂśnyve kapcsĂĄn is eszembe jutott, ahol
maga Jézus az efezusi gyülekezetnek szánt üzenetében mintha a szélsőséges
libsiknek adna egy pofont. Ezt mondja:

„De az melletted szól, hogy gyűlölöd a nikolaiták cselekedeteit: ezeket én
is gyűlölöm.” (Jel 2:6)

Jézus nem igazán áll előttünk úgy, mint aki valamit gyűlöl. Személyét
sokkal inkĂĄbb a szeretettel kĂśtjĂźk Ăśssze. A nikolaitĂĄk irĂĄnti gyĹąlĂślet
azonban erĂŠnye volt az efezusi kĂśzĂśssĂŠgnek, rĂĄadĂĄsul ezzel a hozzĂĄĂĄllĂĄssal
Krisztus is azonosult. MagukrĂłl a nikolaitĂĄkrĂłl egyĂŠbkĂŠnt nem sokat tudunk.
Későbbi egyházi írók a nevüket az Apostolok Cselekedetei 6:5-ben említett
antiochiai Nikolaoszra vezetik vissza, de ez az elkĂŠpzelĂŠs nincs
sziklaszilĂĄrdan alĂĄtĂĄmasztva. Mindenesetre az tudhatĂł, hogy a nikolaitĂĄk
olyan irĂĄnyzatot kĂŠpviseltek, ami fellazĂ­totta a gyĂźlekezet ĂŠs a vilĂĄg
kĂśzti hatĂĄrokat. Szinkretizmus, kicsapongĂĄs ĂŠs nyĂ­lt erkĂślcstelensĂŠg is
megfĂŠrt a soraikban, amit *libertinizmus*nak hĂ­v a szakirodalom. Persze az
ismerősen csengő libertinizmus szó nem egyenlő a liberalizmussal, de ez a
bibliai rĂŠsz jĂłl mutatja, hogy JĂŠzus a szabadsĂĄg fogalmĂĄt milyen hatĂĄrok
kĂśzĂśtt kĂŠpzelte el.

Ahogy fentebb Ă­rtam, magĂĄt JĂŠzust nem lehet csoportokba sorolni, korlĂĄtok
kĂśzĂŠ szorĂ­tani, nekĂźnk azonban pĂŠldĂĄt mutatott abban, milyen keretek kĂśzĂśtt
éljünk. Ebbe pedig szerintem a szabadság túlzott „kinyújtóztatása” az
elvtelen nikolaita-liberalizmus felĂŠ ĂŠpp Ăşgy nem fĂŠr bele, mint a
törvényeskedő szélsőségesség, ami önmagát konzervativizmusnak szereti
feltĂźntetni, mikĂśzben mĂŠrgezi az emberek ĂŠletĂŠt. A keresztĂŠny ĂŠlet eszerint
inkĂĄbb az egyensĂşlyok mĹąfaja, amit nem mindig kĂśnnyĹą megtalĂĄlni.

Ettől még Krisztus egyik politikai-társadalmi dobozba se fér bele, és nem
ĂŠrdemes pĂĄrtokhoz vagy mozgalmakhoz kĂśtni. InkĂĄbb figyeljĂźnk rĂĄ ĂśnmagĂĄban.

Sytka
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20161208/a9351ef5/attachment.html