[Grem] Fwd: Bolygót találtak a legközelebbi csillag lakhatósági zónájában

Levente Vihar lvihar at gmail.com
2016. Aug. 26., P, 11:14:12 CEST 

ÜdvözletteL.
http://www.csillagaszat.hu/hirek/asztrofizika-hirek/af-
exobolygok/bolygot-talaltak-a-legkozelebbi-csillag-lakhatosagi-zonajaban/
***
Bolygót találtak a legközelebbi csillag lakhatósági zónájában
Nyomtatható változat
<http://www.printfriendly.com/print?url=http://www.csillagaszat.hu/hirek/asztrofizika-hirek/af-exobolygok/bolygot-talaltak-a-legkozelebbi-csillag-lakhatosagi-zonajaban/>
Szerző: Kovács József <http://www.csillagaszat.hu/author/kovacs-jozsef-2/> |
2016. augusztus 25, csütörtök
<http://www.csillagaszat.hu/hirek/asztrofizika-hirek/af-exobolygok/bolygot-talaltak-a-legkozelebbi-csillag-lakhatosagi-zonajaban/>







Az ESO nagy teleszkópjai és egyéb műszerek mérései alapján a Földnél alig
nagyobb kőzetbolygót fedeztek fel a legközelebbi csillag, a Proxima
Centauri nevű vörös törpe lakhatósági zónájában.

A Naphoz legközelebbi csillag a tőlünk mindössze 4,3 fényévre lévő vörös
törpe, a Proxima Centauri, amelynek neve is ezen státuszára utal. A
Centaurus csillagképben megfigyelhető, de szabad szemmel sajnos nem látható
égitest valójában egy hármas rendszer tagja, tág pályán járja körbe a nála
sokkal fényesebb α Centauri AB kettőst.

2016 első felében a Pale Red Dot kampány keretében Guillem Anglada-Escudé
(Queen Mary University of London) vezetésével a kutatók rendszeresen
rögzítették a Proxima Centauri színképét az ESO chilei La Silla
Obszervatóriumában üzemelő 3,6 méteres távcső HARPS bolygókereső
spektrográfjával, de sok egyéb műszerrel is szerte a világon, azon kicsiny
radiálissebesség-ingadozásokat keresve, amelyek a csillag körül keringő
bolygóra utalhatnak. Az első jeleket már 2013-ban detektálták, de azok még
nem voltak perdöntőek, ezért szervezték meg a PRD-kampányt, amelynek
előkészítése majdnem két évet vett igénybe.
[image:
20160825_bolygot_talaltak_a_legkozelebbi_csillag_lakhatosagi_zonajaban_1]
<http://www.csillagaszat.hu/wp-content/uploads/2016/08/20160825_bolygot_talaltak_a_legkozelebbi_csillag_lakhatosagi_zonajaban_1.jpg>

Fantáziarajz a Proxima Centauri vörös törpe körül keringő Proxima b
felszínéről. Az α Centauri kettőscsillag a Proxima Centauritól jobbra
felfelé látható. (ESO/M. Kornmesser)

Az új adatokat a régiekkel kombinálva a kutatóknak egyértelműen sikerült
kimutatni a Proxima Centauri radiális sebességében egy 5 km/h amplitúdójú
ingadozást. A picinyke Doppler-eltolódás körültekintő elemzése feltárta,
hogy a sétáló ember sebességének megfelelő változás periódusa 11,2 nap. Ez
egy legalább 1,3 földtömegű égitestre utal, amelyik körülbelül 7 millió
kilométer sugarú pályán mozog a Proxima Centauri körül. Ez a távolság a
Föld pályasugarának mindössze 5 százaléka.

Érdekes megjegyezni, hogy ekkora nagyságú sebesség-amplitúdó detektálása
technikailag már 10 évvel ezelőtt is lehetséges volt, sőt közben már ennél
kisebb amplitúdójú jeleket is detektáltak. A Proxima Centauri azonban vörös
törpeként egy aktív csillag, így a Proxima b jelű bolygó egyértelmű
azonosítása csak azután vált lehetővé, hogy a kutatók a csillag
fényességének megfelelő hosszúságú monitorozásával feltérképezték a
csillagaktivitás hatásait a percestől az évtizedekig terjedő időskálákon.
Ezek ugyanis képesek ugyanolyan jelet produkálni, mint egy bolygó
keringése. A San Pedro de Atacama Celestial Explorations Observatory és a
Las Cumbres Observatory távcsöveivel végzett fotometriai észlelések alapján
a végső elemzésből kihagyták azokat a spektroszkópiai adatokat, amelyek
akkor készültek, amikor a csillag aktivitása ronthatta volna az eredményt.
[image:
20160825_bolygot_talaltak_a_legkozelebbi_csillag_lakhatosagi_zonajaban_2]
<http://www.csillagaszat.hu/wp-content/uploads/2016/08/20160825_bolygot_talaltak_a_legkozelebbi_csillag_lakhatosagi_zonajaban_2.jpg>

A Proxima Centauri radiálissebesség-görbéje 2016 első felében. A görbe
amplitúdója mindössze 5 km/h, ami egy kicsit siető ember sebességének
felel. A sebesség ilyen léptékű ingadozását egy legalább 1,3 földtömegű, a
csillagától kb. 7 millió kilométerre keringő bolygó okozza. (ESO/G.
Anglada-Escudé)

Bár a Proxima b sokkal közelebb van a csillagához, mint amekkora
távolságban a Merkúr a Nap körül kering, a csillag maga sokkal halványabb a
Napnál. Így a Proxima b valójában a Proxima Centauri lakhatósági zónájában
kering, ott ahol egy kőzetbolygó felszínén a víz sokáig maradhat folyékony
állapotban. A kedvező pálya ellenére a Proxima b-n uralkodó felszíni
körülményeket alapvetően befolyásolhatják a csillag ultraibolya sugárzása
és röntgenflerjei, amelyek sokkal intenzívebbek, mint amilyeneket a Föld
tapasztalhat a NaptĂłl. Az, hogy az ilyen tĂ­pusĂş bolygĂłk alkalmasak-e
bármiféle élet hordozására, komoly elméleti viták tárgyát képezi. A
csillagukhoz közel keringő planéták pályája nagy valószínűséggel kötött,
ami azt jelenti, hogy mindig ugyanazt az oldalukat fordítják a csillag
felé, azaz az egyik félgömbön mindig nappal, míg a másikon mindig éjszaka
van. A bolygó légköre lassan párologhat, és kémiai szempontból akár a
földinél összetettebb is lehet az intenzív ultraibolya- és röntgensugárzás
miatt, különösen a csillag életének első egymilliárd évében. A probléma
további tanulmányozásához a bolygólégkörök közvetlen megfigyelése szükséges.
[image:
20160825_bolygot_talaltak_a_legkozelebbi_csillag_lakhatosagi_zonajaban_3]
<http://www.csillagaszat.hu/wp-content/uploads/2016/08/20160825_bolygot_talaltak_a_legkozelebbi_csillag_lakhatosagi_zonajaban_3.jpg>

Az infografika a Proxima b pályáját hasonlítja össze a Naprendszer legbelső
régiójával. A Proxima Centauri sokkal kisebb és hidegebb, mint a Nap, de a
bolygó jóval közelebb kering hozzá, mint a Merkúr a Nap körül, éppen a PC
lakhatósági zónájában. (ESO/M. Kornmesser/G. Coleman)

A kutatók két további cikkben tárgyalják a Proxima b “lakhatóságát” és a
bolygó klimatikus viszonyait. Úgy találták, hogy nem zárható ki a folyékony
víz létezése a planéta felszínén, de csak a napsugárzásnak leginkább kitett
régiókban, kötött keringés esetén a csillag felé forduló oldalon, illetve a
trópusi övben, ha a forgás és a keringés periódusa között 3:2 arányú
rezonancia áll fenn. A Proxima b forgása, a csillag intenzív sugárzása és a
bolygó fejlődése a Földétől teljesen eltérő klimatikus viszonyokat
eredményez, így nem valószínű, hogy a Proxima b-n lennének évszakok.
[image:
20160825_bolygot_talaltak_a_legkozelebbi_csillag_lakhatosagi_zonajaban_4]
<http://www.csillagaszat.hu/wp-content/uploads/2016/08/20160825_bolygot_talaltak_a_legkozelebbi_csillag_lakhatosagi_zonajaban_4.jpg>

Fantáziarajz a Proxima Centauri körül keringő bolygóról, a Proxima b-ről. A
képen a csillag és a planéta között a messzebb lévő α Centauri kettős is
látható. A Proxima Centari valójában ennek a rendszernek a harmadik tagja,
tág pályán kering a másik kettő körül. (ESO/M. Kornmesser)

A felfedezés csak a kezdetét jelenti a további, nagy léptékű munkának, mind
a már létező műszerekkel, mind a következő generációs óriástávcsövekkel,
mint például az E-ELT (European Extremely Large Telescope). A Proxima b
elsődleges célpontja lesz az életjelek utáni kutatásoknak, ahogyan az α
Centauri rendszere is természetes célpontja az első csillagközi
utazásoknak, illetve az ezeket tervező projekteknek, például a StarShot
programnak.

Az eredményeket részletező szakcikk a Nature magazinban jelent meg.

*Forrás:* eso1629 – Science Release <http://www.eso.org/public/news/eso1629>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160826/a9d61bd3/attachment.html

További információk a(z) Grem levelezőlistáról