<div dir="ltr"><br><div class="gmail_quote"><br><br><div dir="ltr">ÜdvözletteL.<br><font size="1"><a href="http://www.csillagaszat.hu/hirek/asztrofizika-hirek/af-exobolygok/bolygot-talaltak-a-legkozelebbi-csillag-lakhatosagi-zonajaban/" target="_blank">http://www.csillagaszat.hu/<wbr>hirek/asztrofizika-hirek/af-<wbr>exobolygok/bolygot-talaltak-a-<wbr>legkozelebbi-csillag-<wbr>lakhatosagi-zonajaban/</a><br></font>***<br><h1>Bolygót találtak a legközelebbi csillag lakhatósági zónájában</h1>
<div style="float:right">
<div><a href="http://www.printfriendly.com/print?url=http://www.csillagaszat.hu/hirek/asztrofizika-hirek/af-exobolygok/bolygot-talaltak-a-legkozelebbi-csillag-lakhatosagi-zonajaban/" rel="nofollow" target="_blank"><span>Nyomtatható változat</span></a></div> </div>
<div>
<span>Szerző: </span> <span><a href="http://www.csillagaszat.hu/author/kovacs-jozsef-2/" title="A szerő összes cikke: Kovács József" target="_blank">Kovács József</a></span> <span> | </span> <a href="http://www.csillagaszat.hu/hirek/asztrofizika-hirek/af-exobolygok/bolygot-talaltak-a-legkozelebbi-csillag-lakhatosagi-zonajaban/" title="08:05" rel="bookmark" target="_blank"><span>2016. augusztus 25, csütörtök</span></a> </div>
<div>
<div style="float:left;margin-right:10px">
<p>
</p></div>
<div style="float:left">
<br>
<br>
</div>
<div style="float:left;margin-right:10px">
<br>
<br>
</div>
<div style="float:left;margin-right:10px">
<br>
<br>
</div>
</div>
<p>Az ESO nagy teleszkópjai és egyéb műszerek mérései alapján a Földnél
alig nagyobb kőzetbolygót fedeztek fel a legközelebbi csillag, a Proxima
Centauri nevű vörös törpe lakhatósági zónájában.</p>
<p><span></span></p>
<p>A Naphoz legközelebbi csillag a tőlünk mindössze 4,3 fényévre lévő
vörös törpe, a Proxima Centauri, amelynek neve is ezen státuszára utal. A
Centaurus csillagképben megfigyelhető, de szabad szemmel sajnos nem
látható égitest valójában egy hármas rendszer tagja, tág pályán járja
körbe a nála sokkal fényesebb α Centauri AB kettőst.</p>
<p>2016 első felében a Pale Red Dot kampány keretében Guillem
Anglada-Escudé (Queen Mary University of London) vezetésével a kutatók
rendszeresen rögzítették a Proxima Centauri színképét az ESO chilei La
Silla Obszervatóriumában üzemelő 3,6 méteres távcső HARPS bolygókereső
spektrográfjával, de sok egyéb műszerrel is szerte a világon, azon
kicsiny radiálissebesség-ingadozásokat keresve, amelyek a csillag körül
keringő bolygóra utalhatnak. Az első jeleket már 2013-ban detektálták,
de azok még nem voltak perdöntőek, ezért szervezték meg a PRD-kampányt,
amelynek előkészítése majdnem két évet vett igénybe.</p>
<div style="width:650px"><a href="http://www.csillagaszat.hu/wp-content/uploads/2016/08/20160825_bolygot_talaltak_a_legkozelebbi_csillag_lakhatosagi_zonajaban_1.jpg" target="_blank"><img alt="20160825_bolygot_talaltak_a_legkozelebbi_csillag_lakhatosagi_zonajaban_1" src="http://www.csillagaszat.hu/wp-content/uploads/2016/08/20160825_bolygot_talaltak_a_legkozelebbi_csillag_lakhatosagi_zonajaban_1-640x415.jpg" height="415" width="640"></a><p>Fantáziarajz
a Proxima Centauri vörös törpe körül keringő Proxima b felszínéről. Az α
Centauri kettőscsillag a Proxima Centauritól jobbra felfelé látható.
(ESO/M. Kornmesser)</p></div>
<p>Az új adatokat a régiekkel kombinálva a kutatóknak egyértelműen
sikerült kimutatni a Proxima Centauri radiális sebességében egy 5 km/h
amplitúdójú ingadozást. A picinyke Doppler-eltolódás körültekintő
elemzése feltárta, hogy a sétáló ember sebességének megfelelő változás
periódusa 11,2 nap. Ez egy legalább 1,3 földtömegű égitestre utal,
amelyik körülbelül 7 millió kilométer sugarú pályán mozog a Proxima
Centauri körül. Ez a távolság a Föld pályasugarának mindössze 5
százaléka.</p>
<p>Érdekes megjegyezni, hogy ekkora nagyságú sebesség-amplitúdó
detektálása technikailag már 10 évvel ezelőtt is lehetséges volt, sőt
közben már ennél kisebb amplitúdójú jeleket is detektáltak. A Proxima
Centauri azonban vörös törpeként egy aktív csillag, így a Proxima b jelű
bolygó egyértelmű azonosítása csak azután vált lehetővé, hogy a kutatók
a csillag fényességének megfelelő hosszúságú monitorozásával
feltérképezték a csillagaktivitás hatásait a percestől az évtizedekig
terjedő időskálákon. Ezek ugyanis képesek ugyanolyan jelet produkálni,
mint egy bolygó keringése. A San Pedro de Atacama Celestial Explorations
Observatory és a Las Cumbres Observatory távcsöveivel végzett
fotometriai észlelések alapján a végső elemzésből kihagyták azokat a
spektroszkópiai adatokat, amelyek akkor készültek, amikor a csillag
aktivitása ronthatta volna az eredményt.</p>
<div style="width:650px"><a href="http://www.csillagaszat.hu/wp-content/uploads/2016/08/20160825_bolygot_talaltak_a_legkozelebbi_csillag_lakhatosagi_zonajaban_2.jpg" target="_blank"><img alt="20160825_bolygot_talaltak_a_legkozelebbi_csillag_lakhatosagi_zonajaban_2" src="http://www.csillagaszat.hu/wp-content/uploads/2016/08/20160825_bolygot_talaltak_a_legkozelebbi_csillag_lakhatosagi_zonajaban_2-640x214.jpg" height="214" width="640"></a><p>A
Proxima Centauri radiálissebesség-görbéje 2016 első felében. A görbe
amplitúdója mindössze 5 km/h, ami egy kicsit siető ember sebességének
felel. A sebesség ilyen léptékű ingadozását egy legalább 1,3 földtömegű,
a csillagától kb. 7 millió kilométerre keringő bolygó okozza. (ESO/G.
Anglada-Escudé)</p></div>
<p>Bár a Proxima b sokkal közelebb van a csillagához, mint amekkora
távolságban a Merkúr a Nap körül kering, a csillag maga sokkal
halványabb a Napnál. Így a Proxima b valójában a Proxima Centauri
lakhatósági zónájában kering, ott ahol egy kőzetbolygó felszínén a víz
sokáig maradhat folyékony állapotban. A kedvező pálya ellenére a Proxima
b-n uralkodó felszíni körülményeket alapvetően befolyásolhatják a
csillag ultraibolya sugárzása és röntgenflerjei, amelyek sokkal
intenzívebbek, mint amilyeneket a Föld tapasztalhat a Naptól. Az, hogy
az ilyen típusú bolygók alkalmasak-e bármiféle élet hordozására, komoly
elméleti viták tárgyát képezi. A csillagukhoz közel keringő planéták
pályája nagy valószínűséggel kötött, ami azt jelenti, hogy mindig
ugyanazt az oldalukat fordítják a csillag felé, azaz az egyik félgömbön
mindig nappal, míg a másikon mindig éjszaka van. A bolygó légköre lassan
párologhat, és kémiai szempontból akár a földinél összetettebb is lehet
az intenzív ultraibolya- és röntgensugárzás miatt, különösen a csillag
életének első egymilliárd évében. A probléma további tanulmányozásához a
bolygólégkörök közvetlen megfigyelése szükséges.</p>
<div style="width:650px"><a href="http://www.csillagaszat.hu/wp-content/uploads/2016/08/20160825_bolygot_talaltak_a_legkozelebbi_csillag_lakhatosagi_zonajaban_3.jpg" target="_blank"><img alt="20160825_bolygot_talaltak_a_legkozelebbi_csillag_lakhatosagi_zonajaban_3" src="http://www.csillagaszat.hu/wp-content/uploads/2016/08/20160825_bolygot_talaltak_a_legkozelebbi_csillag_lakhatosagi_zonajaban_3-640x435.jpg" height="435" width="640"></a><p>Az
infografika a Proxima b pályáját hasonlítja össze a Naprendszer
legbelső régiójával. A Proxima Centauri sokkal kisebb és hidegebb, mint a
Nap, de a bolygó jóval közelebb kering hozzá, mint a Merkúr a Nap
körül, éppen a PC lakhatósági zónájában. (ESO/M. Kornmesser/G. Coleman)</p></div>
<p>A kutatók két további cikkben tárgyalják a Proxima b “lakhatóságát”
és a bolygó klimatikus viszonyait. Úgy találták, hogy nem zárható ki a
folyékony víz létezése a planéta felszínén, de csak a napsugárzásnak
leginkább kitett régiókban, kötött keringés esetén a csillag felé
forduló oldalon, illetve a trópusi övben, ha a forgás és a keringés
periódusa között 3:2 arányú rezonancia áll fenn. A Proxima b forgása, a
csillag intenzív sugárzása és a bolygó fejlődése a Földétől teljesen
eltérő klimatikus viszonyokat eredményez, így nem valószínű, hogy a
Proxima b-n lennének évszakok.</p>
<div style="width:650px"><a href="http://www.csillagaszat.hu/wp-content/uploads/2016/08/20160825_bolygot_talaltak_a_legkozelebbi_csillag_lakhatosagi_zonajaban_4.jpg" target="_blank"><img alt="20160825_bolygot_talaltak_a_legkozelebbi_csillag_lakhatosagi_zonajaban_4" src="http://www.csillagaszat.hu/wp-content/uploads/2016/08/20160825_bolygot_talaltak_a_legkozelebbi_csillag_lakhatosagi_zonajaban_4-640x410.jpg" height="410" width="640"></a><p>Fantáziarajz
a Proxima Centauri körül keringő bolygóról, a Proxima b-ről. A képen a
csillag és a planéta között a messzebb lévő α Centauri kettős is
látható. A Proxima Centari valójában ennek a rendszernek a harmadik
tagja, tág pályán kering a másik kettő körül. (ESO/M. Kornmesser)</p></div>
<p>A felfedezés csak a kezdetét jelenti a további, nagy léptékű
munkának, mind a már létező műszerekkel, mind a következő generációs
óriástávcsövekkel, mint például az E-ELT (European Extremely Large
Telescope). A Proxima b elsődleges célpontja lesz az életjelek utáni
kutatásoknak, ahogyan az α Centauri rendszere is természetes célpontja
az első csillagközi utazásoknak, illetve az ezeket tervező projekteknek,
például a StarShot programnak.</p>
<p>Az eredményeket részletező szakcikk a Nature magazinban jelent meg.</p>
<p><b>Forrás:</b> <a href="http://www.eso.org/public/news/eso1629" target="_blank">eso1629 – Science Release</a></p><br><br></div>
</div><br></div>