[Grem] Udvardy Gy., Erd P. bboros beszdei a mtraverebly-szentkti fbcskor a Szent Jobb eltt, Haznk felajnlsa a Szzanynak
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2016. Aug. 14., V, 09:51:40 CEST
A Szent Jobb előtt ünnepelte tíz éves jubileumát Mátraverebély-Szentkút
2016. augusztus 13. szombat 16:49
http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-szent-jobb-elott-
unnepelte-10-eves-jubileumat-matraverebely-szentkut
Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhellyé nyilvánításának 10. évfordulóját
ünnepelték augusztus 13-án, a kegyhely főbúcsúján. A katekézisben Udvardy
György püspök az irgalmasság testi cselekedeteiről beszélt. A hálaadó
szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta be.
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_2652.jpg>
Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhellyé nyilvánításának 10.
évfordulóján *1939
**óta első alkalommal **köszönthették Nógrád megyében államalapító
királyunk relikviáját. Az ünnep a Szent Jobb fogadásával kezdődött a
bazilika előtt, majd az ereklyét elhelyezték a szabadtéri oltárnál.*
1939-ben az akkori Magyarország számos pontja, így Salgótarján felé is
elindult az Aranyvonat, hogy államalapító királyunk ereklyéjét elvigye a
Budapesttől távol lévő területekre, ezzel is alkalmat adva az ezeréves
történelmünkért való hálaadásra. Az ereklye jelenléte megerősítette a
társadalomban Szent István tiszteletét, az emberek elé állította példáját,
hogy imádkozó, kormányzó és jótékonykodó jobbja utat mutasson a kor
magyarjai számára. Most, 2016-ban elődeink példája nyomán mi is* hálát
adni, imádkozni, kormányozni és jót cselekedni tanulunk Szentkúton a szent
királytól *– fogalmazta meg Kálmán Peregrin OFM, a kegyhely igazgatója.
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_2622.jpg>
A főbúcsú szombati katekézisében Udvardy György püspök *az irgalmasság
testi cselekedetei*ről beszélt. Konkrét feladatot bízott a
zarándokokra: *„Keressétek
meg, kit kell meglátogatnotok akár a mai napon, ki a szegény a
környeztetekben, ki szorul rá ott vigasztalásotokra.”* Ezzel arra hívta fel
a figyelmet, hogy *az irgalmasság cselekedetei mögött mindig konkrét
személyek állnak*, s a cselekedetek is mindig konkrétak. Mit jelent
irgalmasnak lenni, miért és kinek kell ezt gyakorolni, hol a határa, mi a
mértéke? – ezeket a kérdéseket tette fel az előadásban.
Isten és ember, Jézus Krisztus és az ember találkozására, kapcsolatára
vonatkozóan a példabeszédek érzékletes képeit segítségül hívva adott
útravalóul válaszokat; arra buzdítva, hogy az irgalmasság lényegét akkor
értjük meg, ha felismerjük, az velünk kezdődik. Istent is csak akkor
ismerjük meg*, a Jézushoz tartozást is akkor tanuljuk meg, ha
megcselekedjük a nehéz cselekedeteket: enni adunk az éhezőnek, inni a
szomjazónak, meglátogatjuk a betegeket *– fűzte hozzá a püspök.
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_2667.jpg>
Hogy miért? Mert alapvető bizonyosság számunkra, hogy Isten irgalmával
jelen van életünkben – mutatott rá Udvardy György. A Szentírás alapján a
szikla képével írta le a mellettünk minden élethelyzetben kitartó,
együttérző jelenlétet, aki soha nem mondja: elég, aki mellettünk áll
bajunkban, örömeinkben, kiáltásunkban. „És ez a jelenlét elérhető
számunkra. Jézus Krisztus személyében ezzel az isteni irgalommal
találkozunk” – fogalmazta meg az előadó. *Jézus*ban, akinek
*megjelenését* *értetlenül
fogadta a világ,* válik megfoghatóvá, mit jelent az irgalmasság.* A világ
nem értette* *a szelíden fellépő Jézust*, *mert *a Messiástól *hatalmi
lépéseket várt,* *de Jézus annak nevében jött, „aki a megroppant nádszálat
nem töri el”.*
Kényelmes és könnyű lett volna, az ellenséget legyőző, népe számára Kánaánt
hozó Jézusban ünnepelni a Messiást. De Jézus másként jött el:* a kilencven
kilenc bárány mellől elment megkeresni az egy elveszettet.*
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_2698.jpg>
Jól tette ezt Jézus? – munkál az emberben az örök megbotránkozás. Hiszen
óriási az aránytalanság, hol az Isten okossága, miért teszi ki a
kilencvenkilencet veszélynek? Nem véletlen, hogy így gondolkodunk –
figyelmeztetett Udvardy György, hiszen magunkat *a kilencvenkilenc közé
sorolva önmagunkat féltjük.* *Hiszen mi is tisztességgel éljük keresztény
életünket, akkor ez nem elég? **Ha el nem fogadom, hogy én is az az egy
vagyok, akit Jézus keresni indul, fellel, meggyógyít, vállára vesz – nem
értjük meg az irgalmasságot* – mutatott rá.
Ez egy, akit Jézus megtalál, olyan örömet él meg, amit meg akar osztani
másokkal. Aki ismeri az irgalmasságot, annak nem kérdés, hogy cselekedni
kell, csak az, hogyan legyen irgalmas. *Ezért bízza ránk az egyház az
irgalmasság cselekedeteit *– tanított a püspök. Amikor az irgalmasság
cselekedeteit gyakoroljuk, Jézus élete mellé való odaállásunkat fejezzük
ki. *Jézus nem lehetetlent kér tőlünk, csak azt, hogy szentségei által
bennünk működhessen, s miközben cselekszünk, minket magunkat is alakít –
fűzte hozzá.*
* <http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_2726.jpg>*
*A kilencvenkilenc, aki úgy véli, hogy ő tisztességes, elvégzi a dolgát,
nem tekinti magát megszólítottnak. A másikra annak érdemei szerint tekint,**
ahelyett,* *hogy Isten szemével látná: Isten számára az ember szabad,
méltó, az életet hordozó képmás *– figyelmezetetett a szónok, aki szerint
az egyház konkrét cselekedeteket mutat: ne álmodozzunk, hanem bátran
nagylelkűen tegyük, amit az élet kíván tőlünk!
*Természetes, hogy sok kérdés felmerül bennünk: Mennyit adjunk pénzből,
időből, energiából? Kinek adjunk? Mi a mérték? *Az *egyház tanítása választ
ad erre*: *megvan mindennek a rendje, az ember körül egyre nagyobb sugarú
körökben állnak azok, akikért felelősek vagyunk. A családunk, a
rokonságunk, a plébániánk, a lakóhelyünk életközössége, a hazánk, ahol
magunkra ismertünk.*
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_2747.jpg>
Nem vezethet azonban az a kényelmes hozzáállás, hogy csak a feleslegünkből
adunk, abból, amire nincs szükségünk, amit meguntunk. *Úgy adj, hogy
fájjon *– idézte Udvardy György Teréz anyát. „Engedd közel a magadhoz a
másik embert” – erre vezet az irgalmasság. Jézus azt mutatta meg, hogy a
kapcsolatainkban tudjuk jól szeretni egymást. *Ha nincs bátorságunk kilépni
a kényelemből, nem lesz alkalmunk megismerni Istent *– figyelmeztetett
Ferenc pápa nyomán* a díványkereszténység veszélyé*re. Majd arra hívta fel
a figyelmet, nem várhatunk másokra a segítésben, nem háríthatjuk a
felelősséget másra, vállalnunk kell, hogy a csöppnyi keveset osztjuk meg,
mert a kereszténység tapasztalata az, hogy a keveset is meg lehet osztani.
*Az irgalmasság cselekedeteit azért bízza ránk Isten, mert éltetni akar.
Ezek a cselekedetek a kapcsolatot építik, a kapcsolat pedig az élet
megújítását jelenti. Legyen bátorságunk cselekedni* – ehhez kapcsolódóan
konkrét feladattal indította útnak a részvevőket a püspök.
* <http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_2737.jpg>*
A katekézis után a települések, plébániai közösségek lobogói és keresztjei
hordozóinak bevonulásával kezdődött a szentmise. Népviseletbe öltözött
fiatalok a szentély elé helyezték el a Szűzanya szobrát. Hosszú sorban
léptek az oltárhoz a koncelebráló püspökök, paptestvérek, a kegyhelyet
működtető ferences atyák.
*Várnai Jakab OFM köszöntötte a rend nevében az egybegyűlteket*. A kegyhely
jubileumán *a hálaadás szükségességét hangsúlyozta.* „A nemzeti kegyhely
azt a gondolatot élteti, hogy egész nemzetünket ide hozhatjuk, ma pedig azt
a Szent Jobb jelenlétében tehetjük meg” – fogalmazott. Örömének adott
hangot, hogy a ferences rend kérésére* a Szentszék dekrétumot adott ki,
mely kimondja Szentkút affiliációját a Szűzanya főtemplomával, a római
Santa Maria Maggiore-bazilikával.* Ezzel megerősítjük hitbeli és kegyelmi
közösségünket a világegyházzal – mondta Várnai Jakab.
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_2861.jpg>
A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy *a magyar kegyhely
fiókintézményként kapcsolódik a római bazilikához, és részesül az
anyaintézmény kiváltságaiból.* Ezeket a kibővített búcsúkiváltságokat
tartalmazza a Santa Maria Maggiore-bazilika és az Apostoli Penitenciária
közös dekrétuma, amelyet Varga Lajos váci segédpüspök olvasott fel a
szertartás keretében.
A tíz év kegyelmeiért hálát adó szentmise főcelebránsa és szónoka *Erdő
Péter bíboros volt. Erdő Péter bíboros szentbeszédét teljes terjedelemben
közöljük.*
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_2930.jpg>
Krisztusban Kedves Testvérek!
Tíz éve annak, hogy püspöki karunk a mátraverebély-szentkúti kegyhelyet
nemzeti szentélynek nyilvánította. Abban az esztendőben imaévet hirdettünk
a nemzet lelki megújulásáért. A nándorfehérvári győzelem 550., az 1956-os
forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára emlékeztünk akkor. Sok minden
történt abban az évben: nemzeti zarándoklatot tartottunk Fatimában, ahol
hazánkat és nemzetünket a Szűzanyának ajánlottuk; ünnepélyes szertartáson
hirdettük meg a kiengesztelődést népeink között a szlovák püspöki karral
együtt. Ebbe a sorba illeszkedett a nemzeti kegyhelyek megalapítása is.*
Örömmel látjuk, hogy Mátraverebély-Szentkút a zarándoklat, az imádság és a
lelkipásztori szolgálat eleven központjaként működik.* Ébren tartja a
nemzetünkért érzett felelősséget és a bizalmat az isteni gondviselésben. A
mai napon a Szent Jobb ereklyéje is ellátogatott Szentkútra. *Szent István
kormányzó és védő jobb keze egyszerre fejezi ki az isteni gondviselés
erejét és az emberi igyekezet értékét egyéni sorsunk alakulásában és
nemzetünk életében.*
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_2782.jpg>
*A Boldogságos Szűz Máriá*t, mint hazánk pártfogóját, a művészet és az
irodalom már évszázadok óta kifejezetten is említi, a hívő emberek pedig *mint
hazánk védasszonyá*hoz könyörögnek hozzá. Pázmány Péter imádságos könyvében
a Szűzanyához fordulva kéri, hogy szabadítsa meg és vezesse az igaz hitre a
rábízott magyarokat. *A XVIII. században pedig elterjed a Boldogasszony
Anyánk, régi nagy Patrónánk kezdetű ének, amely szinte a nemzeti himnusz
szerepét töltötte be. Eszterházy Pál nádor is meg volt győződve arról, hogy
Szűz Mária közbenjárása végigkíséri népünk történetét. Harmonia Coelestis
című munkájában külön imádságot találunk a Magyarok Nagyasszonyához*.
Felajánló imáját – modernebb változatban – augusztus 20-án ünnepélyesen
megismételjük. De *a Magyarok Nagyasszonya elnevezés megtalálható már abban
az 1661-ben megjelent munkában is, amely a máriavölgyi kegyhelyen történt
csodás gyógyulásokat gyűjti össze. A török alóli felszabadulást pedig,
különösen Buda visszafoglalását (1686) és a zentai csatában aratott
győzelmet egyértelműen a Boldogságos Szűz Mária közbenjárásának
tulajdonították.* Ezért* I. Lipót császár és király hazánkat 1693-ban ismét
felajánlotta Szűz Máriának,* követve ezzel Szent István példáját. Lipót
király pénzein is megjelenik a Szűzanya mint Szeplőtelen Szűz Mária, Isten
Anyja, Magyarország Pártfogója
<http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-szent-jobb-elott-unnepelte-10-eves-jubileumat-matraverebely-szentkut#_ftn1>.
Így jutunk el ahhoz *a bensőséges kapcsolathoz, amely a Magyarok
Nagyasszonyának és a bűn nélkül fogantatott Szűzanyának a tisztelete között
fennáll.*
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_2897.jpg>
A mai evangéliumban, az angyali üdvözletben, a lényegét hallottuk Szűz
Mária szerepének. Hogy az Úr van vele és teljes a kegyelemmel. Isten
kiválasztotta őt saját ajándékozó szeretetéből, kivette őt az áteredő bűn
súlya alól, azért, hogy nagy tervet valósítson meg vele, az Üdvözítő
édesanyjává tegye. Akivel az Úr van, az telve van kegyelemmel.* A
boldogság, az ember hivatásának a célja, Isten közelségétől valósul meg. *A
mai evangéliumi részlet a Szeplőtelen Fogantatás dogmájával függ össze,
annak bibliai alapja. Hiszen itt mondja ki a kegyelemteljes szót az angyal.
S hogyan lehetne az áteredő bűnben fogant ember teljes a kegyelemmel
Krisztus megváltó műve előtt, ha nem Isten különleges ajándéka folytán? És
éppen ez az, amit a Szűzanyáról hiszünk és vallunk, amit dogmaként is
kihirdetett az egyház:* a Szűzanya fogantatásának pillanatától mentes az
áteredő bűntől, azaz szeplőtelenül fogantatott.*
* <http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_2960.jpg>*
*Magyarországon volt egyszer egy egyetem, a Pázmány Péter által alapított,
akkor még jezsuita egyetem, ahol minden tanárnak – akkor még nem volt a
dogma kihirdetve – ígéretet kellett tennie, hogy védelmezi a Szeplőtelen
Fogantatás hitét. Ezt II. Ferdinánd császár és király (1578–1637) rendelte
el éppen az akkor újonnan alapított nagyszombati egyetem számára. Ugyanő
már akkor kérte az Apostoli Szentszéket, hogy a szeplőtelen fogantatás
igazságát dogmaként hirdessék ki
<http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-szent-jobb-elott-unnepelte-10-eves-jubileumat-matraverebely-szentkut#_ftn2>.*
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_3206.jpg>
Tehát nem véletlen, hogy *minden hívő ember számára ő a remény csillaga,
mert az egész emberiség reménysége is őáltala jött a világra. * Így lehet
neki sok nép a gyermeke. Mert persze nemcsak a Magyarok Nagyasszonya ő,
hanem a körülöttünk élő keresztény nemzetek is mind a saját édesanyjuknak,
Nagyasszonyuknak tisztelik. Ha manapság sokan nem gondolnak is a hitre vagy
a saját kultúránk keresztény gyökereire, azért a közösségek hagyományában
és a valóban hívő emberek szívében és meggyőződésében tovább él Szűz
Máriának ez a fajta tisztelete. *Megtalálhatjuk ezt az osztrákok, a
szlovákok, a lengyelek, a csehek, és a körülöttünk élő többi népek körében.
De saját pártfogójukként tisztelik Szűz Máriát a katolikus népek szerte a
világon. A Guadalupei Szűz Anya Mexikóvárosban egyszerre Mexikó királynője,
az Amerikák Nagyasszonya, a Fülöp-szigetek Királynője. Tehát tisztelik a
Szűzanyát mind-mind a keresztény népek, mint a saját édesanyjukat. És
rendben is van ez így, mert egy anyának sok gyereke lehet, de egy-egy
gyereknek édesanyja csak egy van.* Tehát kizárólagos és különleges
kapcsolat az, ami bennünket közösségként is Máriához fűz, de nem úgy
kizárólagos, hogy más népeket zár ki belőle, hanem úgy, hogy ráébreszt
bennünket: *egyetlen égi Édesanyánk van, Szűz Mária személyesen.*
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_2980.jpg>
Ebben a bizalomban gondoljuk át ma újra,* mit is jelent nekünk, hogy Mária
népe vagyunk. *Eszünkbe juthat nagyon sok történelmi adat. A régi magyar
zászlók, közepükön a Boldogasszonnyal, vagy akár a Pázmány Egyetem hajdani
címere és pecsétje ugyancsak a Boldogasszonnyal a közepén, eszünkbe juthat
azután, nagyon sok minden a nemzeti kultúránkból is, a katolikus kultúránk
gyökereiből. És nem kell szégyellni azt, hogy *a Katolikus Egyház ma is a
legnagyobb vallási közösség hazánkban. Nem tudunk egészséges nemzet lenni
sem anélkül, hogy a saját vallási és kulturális azonosságunkat el ne
fogadnánk*. Ez ma azt jelenti, hogy népünk több mint fele katolikusnak van
keresztelve, hogy kultúránkban, köztudatunkban erőteljesen jelen van a
katolikus örökség. * Ez az örökség pedig egyszerre jelent bizalmat a
Gondviselésben és a jövőben, nemzeti sajátosságaink értékelését és
elfogadását, de jelenti azt is, hogy megnyitjuk a szívünket minden más nép
felé. Mindez olyan tény, amit el kell ismernünk, amivel lélekben harmóniába
kell jutnunk ahhoz, hogy önmagunk lehessünk*. Ezután pedig tovább kell
lépnünk. Mindezt el kell mélyítenünk, hiszen* nem pusztán kulturális tény a
mi katolicizmusunk,* hanem *személyes, életre szóló, vallási meggyőződés. *
És* itt találunk vissza a Szűzanyához, aki igazán mindnyájunk édesanyja.*
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_3006.jpg>
Nemrégiben Lengyelországban sokan kérdezték tőlem, világiak, papok,
püspökök is, hogy* folytatjuk-e még 2006-ban kezdett imádságunkat a nemzet
lelki megújulásáért. Azt válaszoltam nekik, hogy az akkor hirdetett imaév
ugyan véget ért, de az imádság folytatódik, mert Isten segítségére és a
Magyarok Nagyasszonyának közbenjáró szeretetére mindnyájunknak nagy
szüksége van. Imádkozzunk hát tovább nemzetünkért, de imádkozzunk a
szomszéd népekért, de különös szeretettel a lengyelekért is, akik ma is
hívő szimpátiával kísérnek és lélekben segítenek minket.*
*Kérjük Szent István királyunk védelmét és lelkesítő támogatását népünk
számára! Kérjük a Boldogságos Szűz Máriát, hogy legyen egész nemzetünk
pártfogója, és vezessen el bennünket is Szent Fiához! Ámen.*
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_3135.jpg>
A szentmisét körmenet, *a Szűzanyának tett felajánlás megújítása követte,*
majd a bazilikában* a zarándokok a Szent Jobb előtti tiszteletadásával
folytatódott az ünneplés.* Ez a rimóciak rezesbandával és a nagykátai
harmonikásokkal kísért bevonulásával, valamint más gyalogos zarándokok
beköszönő imádságával kezdődött.
<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_3251.jpg>
*A vesperás előtt újra kehelyezték a Szent Jobbot a szabadtéri oltárhoz,
majd a vigília szentmiséjét Snell György püspök mutatja be, és a zarándokok
búcsúztatják a Szent Jobbot.*
A főbúcsú augusztus 14-én és 15-én folytatódik. Vasárnap a katekézist
Dolhai Lajos teológiai tanár tartja a búcsúnyerésről, a szentmisét
bemutatja és a körmenetet vezeti Ternyák Csaba egri érsek.
Augusztus 15-én, hétfőn Kocsis Fülöp metropolita tart katekézist a gyónás
szentségéről, s ugyancsak ő mutatja be a szentmisét és vezeti a körmenetet.
Fotó: Lambert Attila
Trauttwein Éva/Magyar Kurír
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160814/4826a618/attachment.html
Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl