<div dir="ltr"><h1>A Szent Jobb előtt ünnepelte tíz éves jubileumát Mátraverebély-Szentkút </h1>
<div>2016. augusztus 13. szombat 16:49<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-szent-jobb-elott-unnepelte-10-eves-jubileumat-matraverebely-szentkut" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/<wbr>hirek/a-szent-jobb-elott-<wbr>unnepelte-10-eves-jubileumat-<wbr>matraverebely-szentkut</a><br></div>
<h3>Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhellyé
nyilvánításának 10. évfordulóját ünnepelték augusztus 13-án, a kegyhely
főbúcsúján. A katekézisben <span style="background-color:rgb(255,217,102)">Udvardy György püspök az irgalmasság testi
cselekedeteiről beszélt.</span> A hálaadó szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta
be. </h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_2652.jpg" rel="lightbox['g71439']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&p=1&img=c_img_2652.jpg" alt="" border="0" height="253" width="380"></a></p>
<p style="text-align:center"></p>
<p>Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhellyé nyilvánításának 10.
évfordulóján <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>1939 </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>óta első alkalommal </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>köszönthették Nógrád megyében
államalapító királyunk relikviáját. Az ünnep a Szent Jobb fogadásával
kezdődött a bazilika előtt, majd az ereklyét elhelyezték a szabadtéri
oltárnál.</b></span></p>
<p>1939-ben az akkori Magyarország számos pontja, így Salgótarján felé
is elindult az Aranyvonat, hogy államalapító királyunk ereklyéjét
elvigye a Budapesttől távol lévő területekre, ezzel is alkalmat adva az
ezeréves történelmünkért való hálaadásra. Az ereklye jelenléte
megerősítette a társadalomban Szent István tiszteletét, az emberek elé
állította példáját, hogy imádkozó, kormányzó és jótékonykodó jobbja utat
mutasson a kor magyarjai számára. Most, 2016-ban elődeink példája
nyomán mi is<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> hálát adni, imádkozni, kormányozni és jót cselekedni
tanulunk Szentkúton a szent királytól </b></span>– fogalmazta meg Kálmán Peregrin
OFM, a kegyhely igazgatója.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_2622.jpg" rel="lightbox['g71439']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&p=1&img=c_img_2622.jpg" alt="" border="0" height="231" width="347"></a></p>
<p>A főbúcsú szombati katekézisében Udvardy György püspök <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az irgalmasság
testi cselekedetei</b></span>ről beszélt. Konkrét feladatot bízott a zarándokokra:
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Keressétek meg, kit kell meglátogatnotok akár a mai napon, ki a
szegény a környeztetekben, ki szorul rá ott vigasztalásotokra.”</b></span> Ezzel
arra hívta fel a figyelmet, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az irgalmasság cselekedetei mögött
mindig konkrét személyek állnak</b></span>, s a cselekedetek is mindig konkrétak.
Mit jelent irgalmasnak lenni, miért és kinek kell ezt gyakorolni, hol a
határa, mi a mértéke? – ezeket a kérdéseket tette fel az előadásban.</p>
<p>Isten és ember, Jézus Krisztus és az ember találkozására,
kapcsolatára vonatkozóan a példabeszédek érzékletes képeit segítségül
hívva adott útravalóul válaszokat; arra buzdítva, hogy az irgalmasság
lényegét akkor értjük meg, ha felismerjük, az velünk kezdődik. Istent is
csak akkor ismerjük meg<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>, a Jézushoz tartozást is akkor tanuljuk meg, ha
megcselekedjük a nehéz cselekedeteket: enni adunk az éhezőnek, inni a
szomjazónak, meglátogatjuk a betegeket </b></span>– fűzte hozzá a püspök.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_2667.jpg" rel="lightbox['g71439']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&p=1&img=c_img_2667.jpg" alt="" border="0" height="248" width="372"></a></p>
<p>Hogy miért? Mert alapvető bizonyosság számunkra, hogy Isten
irgalmával jelen van életünkben – mutatott rá Udvardy György. A
Szentírás alapján a szikla képével írta le a mellettünk minden
élethelyzetben kitartó, együttérző jelenlétet, aki soha nem mondja:
elég, aki mellettünk áll bajunkban, örömeinkben, kiáltásunkban. „És ez a
jelenlét elérhető számunkra. Jézus Krisztus személyében ezzel az isteni
irgalommal találkozunk” – fogalmazta meg az előadó. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Jézus</b></span>ban, akinek
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>megjelenését</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>értetlenül fogadta a világ,</b></span> válik megfoghatóvá, mit jelent
az irgalmasság.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A világ nem értette</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a szelíden fellépő Jézust</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mert </b></span>a
Messiástól <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hatalmi lépéseket várt,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>de Jézus annak nevében jött, „aki a
megroppant nádszálat nem töri el”.</b></span></p>
<p>Kényelmes és könnyű lett volna, az ellenséget legyőző, népe számára
Kánaánt hozó Jézusban ünnepelni a Messiást. De Jézus másként jött el:<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a
kilencven kilenc bárány mellől elment megkeresni az egy elveszettet.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_2698.jpg" rel="lightbox['g71439']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&p=1&img=c_img_2698.jpg" alt="" border="0" height="222" width="334"></a></p>
<p>Jól tette ezt Jézus? – munkál az emberben az örök megbotránkozás.
Hiszen óriási az aránytalanság, hol az Isten okossága, miért teszi ki a
kilencvenkilencet veszélynek? Nem véletlen, hogy így gondolkodunk –
figyelmeztetett Udvardy György, hiszen magunkat <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a kilencvenkilenc közé
sorolva önmagunkat féltjük.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Hiszen mi is tisztességgel éljük keresztény
életünket, akkor ez nem elég? </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ha el nem fogadom, hogy én is az az egy
vagyok, akit Jézus keresni indul, fellel, meggyógyít, vállára vesz – <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem
értjük meg </span>az irgalmasságot</b></span> – mutatott rá. </p>
<p>Ez egy, akit Jézus megtalál, olyan örömet él meg, amit meg akar
osztani másokkal. Aki ismeri az irgalmasságot, annak nem kérdés, hogy
cselekedni kell, csak az, hogyan legyen irgalmas. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ezért bízza ránk az
egyház az irgalmasság cselekedeteit </b></span>– tanított a püspök. Amikor az
irgalmasság cselekedeteit gyakoroljuk, Jézus élete mellé való
odaállásunkat fejezzük ki. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Jézus nem lehetetlent kér tőlünk, csak azt,
hogy szentségei által bennünk működhessen, s miközben cselekszünk,
minket magunkat is alakít – fűzte hozzá.</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_2726.jpg" rel="lightbox['g71439']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&p=1&img=c_img_2726.jpg" alt="" border="0" height="204" width="307"></a></b></span></p><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A kilencvenkilenc, aki úgy véli, hogy ő tisztességes, elvégzi a
dolgát, nem tekinti magát megszólítottnak. A másikra annak érdemei
szerint tekint,</b><b> ahelyett,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>hogy Isten szemével látná: Isten számára az
ember szabad, méltó, az életet hordozó képmás </b></span>– figyelmezetetett a
szónok, aki szerint az egyház konkrét cselekedeteket mutat: ne
álmodozzunk, hanem bátran nagylelkűen tegyük, amit az élet kíván tőlünk!</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Természetes, hogy sok kérdés felmerül bennünk: Mennyit adjunk
pénzből, időből, energiából? Kinek adjunk? Mi a mérték? </b></span>Az <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>egyház
tanítása választ ad erre</b></span>: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><u><b>megvan mindennek a rendje, az ember körül
egyre nagyobb sugarú körökben állnak azok, akikért felelősek vagyunk. A
családunk, a rokonságunk, a plébániánk, a lakóhelyünk életközössége, a
hazánk, ahol magunkra ismertünk.</b></u></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_2747.jpg" rel="lightbox['g71439']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&p=1&img=c_img_2747.jpg" alt="" border="0" height="206" width="310"></a></p>
<p>Nem vezethet azonban az a kényelmes hozzáállás, hogy csak a
feleslegünkből adunk, abból, amire nincs szükségünk, amit meguntunk. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Úgy
adj, hogy fájjon </b></span>– idézte Udvardy György Teréz anyát. „Engedd közel a
magadhoz a másik embert” – erre vezet az irgalmasság. Jézus azt mutatta
meg, hogy a kapcsolatainkban tudjuk jól szeretni egymást. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ha <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nincs</span>
bátorságunk kilépni a kényelemből, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem lesz </span>alkalmunk megismerni Istent
</b></span>– figyelmeztetett Ferenc pápa nyomán<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a díványkereszténység veszélyé</b></span>re.
Majd arra hívta fel a figyelmet, nem várhatunk másokra a segítésben, <span style="background-color:rgb(255,255,255)">nem
háríthatjuk a felelősséget másra, </span>vállalnunk kell, hogy a csöppnyi
keveset osztjuk meg, mert a kereszténység tapasztalata az, hogy a
keveset is meg lehet osztani. </p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Az irgalmasság cselekedeteit azért bízza ránk Isten, mert éltetni
akar. Ezek a cselekedetek a kapcsolatot építik, a kapcsolat pedig az
élet megújítását jelenti. Legyen bátorságunk cselekedni</b></span> – ehhez
kapcsolódóan konkrét feladattal indította útnak a részvevőket a püspök.</p>
<p><b><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_2737.jpg" rel="lightbox['g71439']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&p=1&img=c_img_2737.jpg" alt="" border="0" height="236" width="355"></a></b></p>
<p>A katekézis után a települések, plébániai közösségek lobogói és
keresztjei hordozóinak bevonulásával kezdődött a szentmise. Népviseletbe
öltözött fiatalok a szentély elé helyezték el a Szűzanya szobrát.
Hosszú sorban léptek az oltárhoz a koncelebráló püspökök, paptestvérek, a
kegyhelyet működtető ferences atyák. </p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Várnai Jakab OFM köszöntötte a rend nevében az egybegyűlteket</b></span>. A
kegyhely jubileumán <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a hálaadás szükségességét hangsúlyozta.</b></span> „A nemzeti
kegyhely azt a gondolatot élteti, hogy egész nemzetünket ide hozhatjuk,
ma pedig azt a Szent Jobb jelenlétében tehetjük meg” – fogalmazott.
Örömének adott hangot, hogy a ferences rend kérésére<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a Szentszék
dekrétumot adott ki, mely kimondja Szentkút affiliációját a Szűzanya
főtemplomával, a római Santa Maria Maggiore-bazilikával.</b></span> Ezzel
megerősítjük hitbeli és kegyelmi közösségünket a világegyházzal – mondta
Várnai Jakab.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_2861.jpg" rel="lightbox['g71439']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&p=1&img=c_img_2861.jpg" alt="" border="0" height="246" width="370"></a></p>
<p>A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a magyar kegyhely
fiókintézményként kapcsolódik a római bazilikához, és részesül az
anyaintézmény kiváltságaiból.</b></span> Ezeket a kibővített búcsúkiváltságokat
tartalmazza a Santa Maria Maggiore-bazilika és az Apostoli Penitenciária
közös dekrétuma, amelyet Varga Lajos váci segédpüspök olvasott fel a
szertartás keretében.</p>
<p>A tíz év kegyelmeiért hálát adó szentmise főcelebránsa és szónoka <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Erdő Péter bíboros volt. <i>Erdő Péter bíboros szentbeszédét teljes terjedelemben közöljük.</i></b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_2930.jpg" rel="lightbox['g71439']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&p=1&img=c_img_2930.jpg" alt="" border="0" height="209" width="314"></a></p>
<p>Krisztusban Kedves Testvérek!</p>
<p>Tíz éve annak, hogy püspöki karunk a mátraverebély-szentkúti
kegyhelyet nemzeti szentélynek nyilvánította. Abban az esztendőben
imaévet hirdettünk a nemzet lelki megújulásáért. A nándorfehérvári
győzelem 550., az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára
emlékeztünk akkor. Sok minden történt abban az évben: nemzeti
zarándoklatot tartottunk Fatimában, ahol hazánkat és nemzetünket a
Szűzanyának ajánlottuk; ünnepélyes szertartáson hirdettük meg a
kiengesztelődést népeink között a szlovák püspöki karral együtt. Ebbe a
sorba illeszkedett a nemzeti kegyhelyek megalapítása is.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Örömmel látjuk,
hogy Mátraverebély-Szentkút a zarándoklat, az imádság és a
lelkipásztori szolgálat eleven központjaként működik.</b></span> Ébren tartja a
nemzetünkért érzett felelősséget és a bizalmat az isteni gondviselésben.
A mai napon a Szent Jobb ereklyéje is ellátogatott Szentkútra. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Szent
István kormányzó és védő jobb keze egyszerre fejezi ki az isteni
gondviselés erejét és az emberi igyekezet értékét egyéni sorsunk
alakulásában és nemzetünk életében.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_2782.jpg" rel="lightbox['g71439']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&p=1&img=c_img_2782.jpg" alt="" border="0" height="221" width="332"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A Boldogságos Szűz Máriá</b></span>t, mint hazánk pártfogóját, a művészet és az
irodalom már évszázadok óta kifejezetten is említi, a hívő emberek pedig
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>mint hazánk védasszonyá</b></span>hoz könyörögnek hozzá. Pázmány Péter imádságos
könyvében a Szűzanyához fordulva kéri, hogy szabadítsa meg és vezesse az
igaz hitre a rábízott magyarokat. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A XVIII. században pedig elterjed a
Boldogasszony Anyánk, régi nagy Patrónánk kezdetű ének, amely szinte a
nemzeti himnusz szerepét töltötte be. Eszterházy Pál nádor is meg volt
győződve arról, hogy Szűz Mária közbenjárása végigkíséri népünk
történetét. <i>Harmonia Coelestis</i> című munkájában külön imádságot
találunk a Magyarok Nagyasszonyához</b></span>. Felajánló imáját – modernebb
változatban – augusztus 20-án ünnepélyesen megismételjük. De <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a Magyarok
Nagyasszonya elnevezés megtalálható már abban az 1661-ben megjelent
munkában is, amely a máriavölgyi kegyhelyen történt csodás gyógyulásokat
gyűjti össze. A török alóli felszabadulást pedig, különösen Buda
visszafoglalását (1686) és a zentai csatában aratott győzelmet
egyértelműen a Boldogságos Szűz Mária közbenjárásának tulajdonították.</b></span>
Ezért<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> I. Lipót császár és király hazánkat 1693-ban ismét felajánlotta
Szűz Máriának,</b></span> követve ezzel Szent István példáját. Lipót király pénzein
is megjelenik a Szűzanya mint Szeplőtelen Szűz Mária, Isten Anyja,
Magyarország Pártfogója<a title="" name="m_-7017588748000523058__ftnref1" href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-szent-jobb-elott-unnepelte-10-eves-jubileumat-matraverebely-szentkut#_ftn1" target="_blank"></a>.
Így jutunk el ahhoz <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a bensőséges kapcsolathoz, amely a Magyarok
Nagyasszonyának és a bűn nélkül fogantatott Szűzanyának a tisztelete
között fennáll.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_2897.jpg" rel="lightbox['g71439']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&p=1&img=c_img_2897.jpg" alt="" border="0" height="224" width="336"></a></p>
<p>A mai evangéliumban, az angyali üdvözletben, a lényegét hallottuk
Szűz Mária szerepének. Hogy az Úr van vele és teljes a kegyelemmel.
Isten kiválasztotta őt saját ajándékozó szeretetéből, kivette őt az
áteredő bűn súlya alól, azért, hogy nagy tervet valósítson meg vele, az
Üdvözítő édesanyjává tegye. Akivel az Úr van, az telve van kegyelemmel.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> A
boldogság, az ember hivatásának a célja, Isten közelségétől valósul
meg. </b></span>A mai evangéliumi részlet a Szeplőtelen Fogantatás dogmájával függ
össze, annak bibliai alapja. Hiszen itt mondja ki a kegyelemteljes szót
az angyal. S hogyan lehetne az áteredő bűnben fogant ember teljes a
kegyelemmel Krisztus megváltó műve előtt, ha nem Isten különleges
ajándéka folytán? És éppen ez az, amit a Szűzanyáról hiszünk és vallunk,
amit dogmaként is kihirdetett az egyház:<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a Szűzanya fogantatásának
pillanatától mentes <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az áteredő bűn</span>től, azaz szeplőtelenül fogantatott.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
</b></span><p><b><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_2960.jpg" rel="lightbox['g71439']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&p=1&img=c_img_2960.jpg" alt="" border="0" height="181" width="272"></a></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Magyarországon volt egyszer egy egyetem, a Pázmány Péter által
alapított, akkor még jezsuita egyetem, ahol minden tanárnak – akkor még
nem volt a dogma kihirdetve – ígéretet kellett tennie, hogy védelmezi a
Szeplőtelen Fogantatás hitét. Ezt II. Ferdinánd császár és király
(1578–1637) rendelte el éppen az akkor újonnan alapított nagyszombati
egyetem számára. Ugyanő már akkor kérte az Apostoli Szentszéket, hogy a
szeplőtelen fogantatás igazságát dogmaként hirdessék ki<a title="" name="m_-7017588748000523058__ftnref2" href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-szent-jobb-elott-unnepelte-10-eves-jubileumat-matraverebely-szentkut#_ftn2" target="_blank"></a>.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_3206.jpg" rel="lightbox['g71439']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&p=1&img=c_img_3206.jpg" alt="" border="0" height="171" width="257"></a></p>
<p>Tehát nem véletlen, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>minden hívő ember számára ő a remény
csillaga, mert az egész emberiség reménysége is őáltala jött a világra. </b></span>
Így lehet neki sok nép a gyermeke. Mert persze nemcsak a Magyarok
Nagyasszonya ő, hanem a körülöttünk élő keresztény nemzetek is mind a
saját édesanyjuknak, Nagyasszonyuknak tisztelik. Ha manapság sokan nem
gondolnak is a hitre vagy a saját kultúránk keresztény gyökereire, azért
a közösségek hagyományában és a valóban hívő emberek szívében és
meggyőződésében tovább él Szűz Máriának ez a fajta tisztelete.
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Megtalálhatjuk ezt az osztrákok, a szlovákok, a lengyelek, a csehek, és a
körülöttünk élő többi népek körében. De saját pártfogójukként tisztelik
Szűz Máriát a katolikus népek szerte a világon. A Guadalupei Szűz Anya
Mexikóvárosban egyszerre Mexikó királynője, az Amerikák Nagyasszonya, a
Fülöp-szigetek Királynője. Tehát tisztelik a Szűzanyát mind-mind a
keresztény népek, mint a saját édesanyjukat. És rendben is van ez így,
mert egy anyának sok gyereke lehet, de egy-egy gyereknek édesanyja csak
egy van.</b></span> Tehát kizárólagos és különleges kapcsolat az, ami bennünket
közösségként is Máriához fűz, de nem úgy kizárólagos, hogy más népeket
zár ki belőle, hanem úgy, hogy ráébreszt bennünket: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>egyetlen égi
Édesanyánk van, Szűz Mária személyesen.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_2980.jpg" rel="lightbox['g71439']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&p=1&img=c_img_2980.jpg" alt="" border="0" height="190" width="285"></a></p>
<p>Ebben a bizalomban gondoljuk át ma újra,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> mit is jelent nekünk, hogy
Mária népe vagyunk. </b></span>Eszünkbe juthat nagyon sok történelmi adat. A régi
magyar zászlók, közepükön a Boldogasszonnyal, vagy akár a Pázmány
Egyetem hajdani címere és pecsétje ugyancsak a Boldogasszonnyal a
közepén, eszünkbe juthat azután, nagyon sok minden a nemzeti
kultúránkból is, a katolikus kultúránk gyökereiből. És nem kell
szégyellni azt, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a Katolikus Egyház ma is a legnagyobb vallási
közösség hazánkban. Nem tudunk egészséges nemzet lenni sem anélkül, hogy
a saját vallási és kulturális azonosságunkat el ne fogadnánk</b></span>. Ez ma azt
jelenti, hogy népünk több mint fele katolikusnak van keresztelve, hogy
kultúránkban, köztudatunkban erőteljesen jelen van a katolikus örökség. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
Ez az örökség pedig egyszerre jelent bizalmat a Gondviselésben és a
jövőben, nemzeti sajátosságaink értékelését és elfogadását, de jelenti
azt is, hogy megnyitjuk a szívünket minden más nép felé. Mindez olyan
tény, amit el kell ismernünk, amivel lélekben harmóniába kell jutnunk
ahhoz, hogy önmagunk lehessünk</b></span>. Ezután pedig tovább kell lépnünk.
Mindezt el kell mélyítenünk, hiszen<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> nem pusztán kulturális tény <span style="background-color:rgb(255,229,153)">a mi
katolicizmusunk</span>,</b></span> hanem <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>személyes, életre szóló, vallási meggyőződés. </b></span>És<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
itt találunk vissza a Szűzanyához, aki igazán mindnyájunk édesanyja.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_3006.jpg" rel="lightbox['g71439']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&p=1&img=c_img_3006.jpg" alt="" border="0" height="197" width="296"></a></p>
<p>Nemrégiben Lengyelországban sokan kérdezték tőlem, világiak, papok,
püspökök is, hogy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> folytatjuk-e még 2006-ban kezdett imádságunkat a
nemzet lelki megújulásáért. Azt válaszoltam nekik, hogy az akkor
hirdetett imaév ugyan véget ért, de az imádság folytatódik, mert Isten
segítségére és a Magyarok Nagyasszonyának közbenjáró szeretetére
mindnyájunknak nagy szüksége van. Imádkozzunk hát tovább nemzetünkért,
de imádkozzunk a szomszéd népekért, de különös szeretettel a
lengyelekért is, akik ma is hívő szimpátiával kísérnek és lélekben
segítenek minket.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Kérjük Szent István királyunk védelmét és lelkesítő támogatását
népünk számára! Kérjük a Boldogságos Szűz Máriát, hogy legyen egész
nemzetünk pártfogója, és vezessen el bennünket is Szent Fiához! Ámen.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_3135.jpg" rel="lightbox['g71439']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&p=1&img=c_img_3135.jpg" alt="" border="0" height="192" width="289"></a></p>
<p>A szentmisét körmenet, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a Szűzanyának tett felajánlás megújítása
követte,</b></span> majd a bazilikában<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a zarándokok a Szent Jobb előtti
tiszteletadásával folytatódott az ünneplés.</b></span> Ez a rimóciak rezesbandával
és a nagykátai harmonikásokkal kísért bevonulásával, valamint más
gyalogos zarándokok beköszönő imádságával kezdődött.</p>
<p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&img=o_img_3251.jpg" rel="lightbox['g71439']" target="_blank"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=71439&p=1&img=c_img_3251.jpg" alt="" border="0" height="213" width="321"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A vesperás előtt újra kehelyezték a Szent Jobbot a szabadtéri
oltárhoz, majd a vigília szentmiséjét Snell György püspök mutatja be, és
a zarándokok búcsúztatják a Szent Jobbot.</b></span></p>
<p>A főbúcsú augusztus 14-én és 15-én folytatódik. Vasárnap a katekézist
Dolhai Lajos teológiai tanár tartja a búcsúnyerésről, a szentmisét
bemutatja és a körmenetet vezeti Ternyák Csaba egri érsek.</p>
<p>Augusztus 15-én, hétfőn Kocsis Fülöp metropolita tart katekézist a
gyónás szentségéről, s ugyancsak ő mutatja be a szentmisét és vezeti a
körmenetet.</p>
<p>Fotó: Lambert Attila</p>
<p>Trauttwein Éva/Magyar Kurír</p></div>