[Grem] 'Magyarnak lenni és maradni' / Boross Péter

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2016. Aug. 13., Szo, 10:41:17 CEST


Hitvallás és élmény magyarnak lenni

http://gondola.hu/cikkek/102072-Hitvallas_es_elmeny_magyarnak_lenni.html
*Hitvallás és élmény magyarnak lenni és maradni *– hangoztatta Boross Péter
volt miniszterelnök csütörtökön Kiskunmajsán, az '56-os ifjúsági tábor
résztvevőinek tartott előadásában.
2016. augusztus 11. 21:05

Boross Péter azt mondta:* a magyarrá váláshoz kötődő önérzet, önbizalom és
dicsőség a lelkébe épült annak a nemzetnek, amely az elmúlt ezer
esztendőben nem engedett alapvető jogaiból.*

Úgy fogalmazott, hogy a történelem igazi elsajátításának első fázisa* az
érzelmi azonosulás. A magyar történelmet érzelmi fűtöttséggel,* de nem
túlfűtöttséggel *kell szemlélni *– tette hozzá.

A volt miniszterelnök *a magyarságtudat**ot romboló évtizedek*et szörnyűnek
nevezte, szerinte *a szocializmus évei alatt tudatosan félrevezető,
önbizalmat csökkentő történelemfelfogást sulykoltak.*

Boross Péter szerint *a „megmaradni minden áron” Szent István-i parancs
erőteljes érvényesülése teszi különlegessé a magyar karaktert. *Évszázadokon
át őrizve maradhatott meg a magyar nép és a nyelv, hiszen* „nyelvében él a
nemzet*” – idézte* Széchenyi szavai*t. A volt miniszterelnök véleménye
szerint *a nyelvvesztés a haza- és nemzetvesztéssel egyenértékű*.
Hangsúlyozta:* a nyelv megőrzése a magyarság ösztönszerű védekezése* volt. *A
nyelv és a történelmi tudat „nemzetéltető elem”* a magyaroknál – tette
hozzá.

Meglátása szerint miként Bécs nem felejtette el, hogy a szabadságharc
idején micsoda hősiességre és egyenlőtlen erők közötti küzdelemre volt
képes a magyar temperamentum, lelkiség és hazaszeretet, ugyanúgy a
Kádár-korszakban sem felejtették el, hogy 1956-ban mire volt képes ez a
nemzet. Ezért volt valamivel élhetőbb Magyarországon a korszak, mint másutt
– mondta.

*A „hazátlan szocialista korszak” szellemi hatása azonban tovább fog
tartani – jegyezte meg -, min**t* *a gazdasági felépülés*. Nahimi Péter
táborvezető, a Pongrátz Gergely Alapítvány elnökhelyettese elmondta: *
Pongrátz Gergely, a Corvin köz egykori legendás főparancsnoka kiskunmajsai
letelepedését követően határozta el egy múzeum, kápolna és ifjúsági tábor
együttesének létrehozását.* Az ország mindmáig egyetlen ’56-os múzeumát a
kiskunmajsa-marispusztai egykori népiskolában alakította ki, az ifjúsági
táborban pedig 1999-ben fogadtak először diákokat.

A néhai szabadságharcost és fivérét, Pongrátz Ödönt is *az ’56-os áldozatok
tiszteletére emelt Kapisztrán Szent János kápolnában helyezték örök
nyugalomra.*

A táborvezető szerint *Pongrátz Gergely erdélyi származásúként azt
érzékelte,* *hogy a határon túli magyarok nem érzik annyira magukénak az
1956-os eseményeket, mint az 1848-ban történteket. Megítélése szerint ez
jórészt azzal függ össze, hogy Erdélyben, a Délvidéken, a Felvidéken és
Kárpátalján is sok ’48-as emlékhely található, és több ’48-as hősük is van.
*Az 1956-os forradalom viszont területileg a jelenlegi Magyarországra, és
azon belül is jórészt Budapestre korlátozódott – mondta, hangsúlyozva,
Pongrátz Gergely azonban azt vallotta, hogy ’56 valamennyi magyaré.

*Éppen ezért az első diáktalálkozó megszervezésétől kiemelt szempont, hogy
a dél-alföldi középiskolások mellett erdélyi, felvidéki, délvidéki és
Kárpátaljáról érkezett fiatalok népesítsék be a tábort *– mondta. A
táborban tartott előadások minden évben meghatározott alapgondolathoz
kapcsolódnak, *idén a vendégek az 1956-os forradalomnak a határon túli
magyaroknál keltett visszhangjáról beszélgetnek a fiatalokkal.* Nahimi
Péter szerint ugyanis kevésbé ismert, hogy több szomszédos vagy távolabbi
országból próbáltak meg csatlakozni az ’56-os harcokhoz – jellemzően diákok
-, de a határon kevesen jutottak át.
MTI
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160813/8fee59ce/attachment.html 


További információk a(z) Grem levelezőlistáról