<div dir="ltr"><div class="">Hitvallás és élmény magyarnak lenni<br><br><a href="http://gondola.hu/cikkek/102072-Hitvallas_es_elmeny_magyarnak_lenni.html">http://gondola.hu/cikkek/102072-Hitvallas_es_elmeny_magyarnak_lenni.html</a><br></div>
<div class=""><span class=""><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Hitvallás és élmény magyarnak lenni
és maradni </b></span>– hangoztatta Boross Péter volt miniszterelnök csütörtökön
Kiskunmajsán, az '56-os ifjúsági tábor résztvevőinek tartott
előadásában. </span></div>
<div class="">
</div>
<div class="">
2016. augusztus 11. 21:05<div class="" style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:59px;height:20px"></span></div>
</div>
<div class=""><img src="http://gondola.hu/kepek/nyito/99854.jpg" alt="" class=""></div>
<p>
Boross Péter azt mondta:<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a magyarrá váláshoz kötődő önérzet, önbizalom
és dicsőség a lelkébe épült annak a nemzetnek, amely az elmúlt ezer
esztendőben nem engedett alapvető jogaiból.</b></span></p>
<p>
Úgy fogalmazott, hogy a történelem igazi elsajátításának első fázisa<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> az
érzelmi azonosulás. A magyar történelmet érzelmi fűtöttséggel,</b></span> de nem
túlfűtöttséggel <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>kell szemlélni </b></span>– tette hozzá.</p>
<p>
A volt miniszterelnök <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a magyarságtudat</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ot romboló évtizedek</b></span>et szörnyűnek
nevezte, szerinte <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a szocializmus évei alatt tudatosan félrevezető,
önbizalmat csökkentő történelemfelfogást sulykoltak.</b></span></p><div id="billboardbanner"><span class="">
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
Boross Péter szerint <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a „megmaradni minden áron” Szent István-i parancs
erőteljes érvényesülése teszi különlegessé a magyar karaktert.
</b></span>Évszázadokon át őrizve maradhatott meg a magyar nép és a nyelv, hiszen<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
„nyelvében él a nemzet</b></span>” – idézte<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Széchenyi szavai</b></span>t. A volt
miniszterelnök véleménye szerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a nyelvvesztés a haza- és
nemzetvesztéssel egyenértékű</b></span>. Hangsúlyozta:<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a nyelv megőrzése a
magyarság ösztönszerű védekezése</b></span> volt. <b><span style="background-color:rgb(255,229,153)">A nyelv és a történelmi tudat
„nemzetéltető elem”</span></b> a magyaroknál – tette hozzá.</p>
<p>
Meglátása szerint miként Bécs nem felejtette el, hogy a szabadságharc
idején micsoda hősiességre és egyenlőtlen erők közötti küzdelemre volt
képes a magyar temperamentum, lelkiség és hazaszeretet, ugyanúgy a
Kádár-korszakban sem felejtették el, hogy 1956-ban mire volt képes ez a
nemzet. Ezért volt valamivel élhetőbb Magyarországon a korszak, mint
másutt – mondta.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A „hazátlan szocialista korszak” szellemi hatása azonban tovább fog
tartani – jegyezte meg -, min</b><b>t</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a gazdasági felépülés</b></span>. Nahimi Péter
táborvezető, a Pongrátz Gergely Alapítvány elnökhelyettese elmondta: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
Pongrátz Gergely, a Corvin köz egykori legendás főparancsnoka
kiskunmajsai letelepedését követően határozta el egy múzeum, kápolna és
ifjúsági tábor együttesének létrehozását.</b></span> Az ország mindmáig egyetlen
’56-os múzeumát a kiskunmajsa-marispusztai egykori népiskolában
alakította ki, az ifjúsági táborban pedig 1999-ben fogadtak először
diákokat.</p>
<p>
A néhai szabadságharcost és fivérét, Pongrátz Ödönt is <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az ’56-os
áldozatok tiszteletére emelt Kapisztrán Szent János kápolnában helyezték
örök nyugalomra.</b></span></p>
<p>
A táborvezető szerint <span style="background-color:rgb(182,215,168)"></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Pongrátz Gergely erdélyi származásúként azt
érzékelte,</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>hogy a határon túli magyarok nem érzik annyira magukénak az
1956-os eseményeket, mint az 1848-ban történteket. Megítélése szerint ez
jórészt azzal függ össze, hogy Erdélyben, a Délvidéken, a Felvidéken és
Kárpátalján is sok ’48-as emlékhely található, és több ’48-as hősük is
van. </b></span>Az 1956-os forradalom viszont területileg a jelenlegi
Magyarországra, és azon belül is jórészt Budapestre korlátozódott –
mondta, hangsúlyozva, Pongrátz Gergely azonban azt vallotta, hogy ’56
valamennyi magyaré.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Éppen ezért az első diáktalálkozó megszervezésétől kiemelt szempont,
hogy a dél-alföldi középiskolások mellett erdélyi, felvidéki, délvidéki
és Kárpátaljáról érkezett fiatalok népesítsék be a tábort </b></span>– mondta. A
táborban tartott előadások minden évben meghatározott alapgondolathoz
kapcsolódnak, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>idén a vendégek az 1956-os forradalomnak a határon túli
magyaroknál keltett visszhangjáról beszélgetnek a fiatalokkal.</b></span> Nahimi
Péter szerint ugyanis kevésbé ismert, hogy több szomszédos vagy
távolabbi országból próbáltak meg csatlakozni az ’56-os harcokhoz –
jellemzően diákok -, de a határon kevesen jutottak át.</p>
<div class="">MTI</div></div>