[Grem] Szeretet-rangsor a Bibliban
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2016. pr. 20., Sze, 18:04:31 CEST
Milyen a szeretet a Bibliában? 3.
2016. április 20. szerda, 05:29 | Írta: Jorsits Attila
http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2566:milyen-a-szeretet-a-bibliaban-3&catid=43:lelki&Itemid=69
*[image: Tavol-a-vilag-zajatol]Kik állnak a bibliai tanítás szerint a
szeretet-rangsor élén? Mit jelent a „felebarát" a szeretet prioritásai
tekintetében?*
Több olvasóm is kérte, hogy az előző részben említett koncentrikus
szeretetmodellt kicsit részletezzem, illetve keressünk választ arra, hogyan
viszonyul ez a modell a felebarát szeretetének parancsához.
*Mindenekelőtt látnunk kell, hogy a szeretet ilyen jellegű fontossági,
prioritási sorrendje a bibliai emberek gondolkodásában természetes volt,
sőt ezt Jézus is egyértelmű tényként kezeli.*
„Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben? Jézus így válaszolt:
Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és
teljes elmédből. Ez az első és a nagy parancsolat. A második hasonló ehhez:
Szeresd felebarátodat, mint magadat." (Mt 22,36-39) A koncentrikusan bővülő
modell alapja már itt látszik abban, hogy Jézus Isten szeretetét elsőként,
a felebarát szeretetét pedig másodikként írja le. Rendben, ez két kör, de
hogyan lesz ebből család, hittestvérek, rászorulók stb. sorrendisége?
*Elsőnek érdemes belegondolnunk, hogy a szeretet egyenlőségének elve,
vagyis az, hogy mindenkit egyformán szeressünk, mennyire
megvalósíthatatlan, sőt mennyire ütközik a Biblia egyéb tanításaival.*
*A szeretet tett és felelősség, **ezek nélkül semmit sem ér. *Milyen
szeretet az, amely nem igyekszik segíteni a szeretett fél baján? Viszont ha
mindenkit egyformán kell szeretnünk, akkor pl. egy ismeretlen kéregetőre
ugyanannyi figyelmet, időt, pénzt kellene áldoznunk, mint saját
gyermekeinkre? (Ezzel kapcsolatban sokszor idézik szintén téves kontextus
alapján Jézus „aki kér, annak adj" szavait – Lk 6,30.) Ráadásul mindez csak
egy példa; bővítsük ki a kört ténylegesen „minden" emberre.* Osszuk meg
mindenünket egyenlő módon mindenkivel? Ezt kéri **Jézus?* Ha igen, akkor
mit kezdjünk pl. a házastársak és gyermekek elsőségéről szóló apostoli
tanításokkal? Látható, hogy *itt valami komoly probléma van.*
*Mindenkit egyformán szeretnünk ugyanis nem csupán megvalósíthatatlan,
hanem egyértelműen ütközik a Biblia egyéb tanításaival.*
Akkor hát mit kezdjünk a felebarát szeretetének körével? Itt két dologra
kell odafigyelnünk. Az első a felebarát szó jelentése, a második Jézus
tanításainak apostoli kifejtései. Nézzük e kettőt részletesebben:
A „felebarát" szó az egyik legfélreértettebb kifejezés a Bibliában. A
felebarát nem honfitárs, nem hittestvér, nem rászoruló és legfőképp nem
„mindenki". A fogalom részletes értelmezéséről már írtam az irgalmas
samaritánusról szóló sorozatban, most csak a lényeget szeretném kiemelni: *a
felebarát egy olyan valaki, akivel közeli és felelős kapcsolatban vagyunk.
A közelség itt egyértelműen fizikai értelemben veendő, a felelősség pedig a
ránk bízott állapotot jelenti. A felebarát tehát közel van hozzám, és olyan
valaki, akit ember vagy Isten rám bízott. *A megbízatás származhat emberi
vagy isteni törvényből, vagy akár speciális elhívásból. Ebből is látszik,
hogy a felebarát fogalma elég nagy halmaz lehet még úgy is, hogy nem jelent
mindenkit, akivel valaha is találkoztam vagy találkozni fogok.
A problémát Jézus tanításainak apostoli magyarázatai oldják meg. Jézus azt
ígérte apostolainak, hogy mennybemenetele után elküldi a Szentlelket, aki
vezeti majd az apostolokat:* „A Pártfogó pedig, a Szentlélek, akit az én
nevemben küld az Atya, ő tanít majd meg titeket mindenre, és eszetekbe
juttat mindent, amit én mondtam nektek."* (Jn 14,26) Az apostolok
magyarázták és értelmezték az egyes élethelyzetekre Jézus szavait, így
bontva ki az általa adott sokszor általános tanításokat. Így történt a
felebarátok körébe tartozók további rangsorolása is.
*Az apostoli tanításban ugyanis már egyértelmű sorrendet találunk az egyes
felebarátok – közeli, felelős kapcsolatok – között.*
Nézzünk az utóbbira néhány példát. A család előző részben említett
elsőségét Pál apostol még az isteni szolgálattal szemben is kiemeli.
Timóteusnak írt első levelében például a püspökök szolgálatával
kapcsolatban írja, hogy* csak az lehet püspök, aki elsőként a saját
családjára visel gondot. „Mert ha valaki a maga háza népét nem tudja
vezetni, hogyan fog gondot viselni az Isten egyházára?"* (1Tim 3,5) *A
jótettek gyakorlásában is prioritásokat állít fel az apostol. *Az általános
„tegyünk jót mindenkivel" kijelentéshez hozzáfűzi, hogy ebben is*
elsősorban a hittestvéreinkre viseljünk gondot és aztán másokra. „Ezért
tehát, míg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal,
akik testvéreink a hitben."* (Gal 6,10) Folytathatnánk még a sort, de azt
hiszem, ennyi elég ahhoz, hogy lássuk, a Jézus által adott köröket az
apostoli tanítás tovább részletezi. A szeretet prioritásainak vizsgálata
során tehát kevés egy-egy igét idézni,* a teljes újszövetségi képet kell
vizsgálni,* hiszen az apostolok a Jézustól kapott megbízatásuknál fogva
tovább részletezik a tanítást. Az Újszövetségben tehát a szeretet
prioritásairól szóló tanítás egyértelmű fejlődést mutat, amit emiatt
kizárólag egységében szabad értelmeznünk.
*Hogyan tud a szeretet a leghatékonyabban működni? Mi köze az egyháznak a
szeretet prioritásaihoz?*
Láttuk tehát, hogy a szeretet prioritásainak kérdését a teljes Újszövetség
fényében kell vizsgálnunk, hiszen a Jézus által adott kijelentéseket az
apostolok tovább részletezték. Ennek oka, hogy Jézus tanításai néhány
esetben annyira általánosak voltak, hogy a más-más élethelyzetben vagy
kultúrában élők számára nem voltak egyformán alkalmazhatók. Az apostolok
feladata volt tehát – a Jézustól kapott megbízatással – a tanítás pontos
kifejtése, az egyes élethelyzetekre való alkalmazása. Jó példa erre az
étkezésekkel kapcsolatos apostoli szabályozás (1Kor 8). Ez különböző –
gyakorlatilag szituációfüggő – szabályokat ír elő az étkezés kérdésében,
pedig tudjuk, hogy Jézus ezt a tanítást jóval egyszerűbben foglalta össze
Mt 15-ben. A szeretet kérdésében sem elég egy-egy jézusi mondattal
lezárnunk a témát, hanem meg kell vizsgálnunk azt is, hogy az apostoli
iratok minként fejtették ki a Jézus által elmondottakat (lásd előző rész).
Jézus tanításában Isten után a felebarátok szeretete következik, közöttük *az
apostolok így állítanak fel sorrendet:*
*1. Isten2. Család3. Hittestvérek4. Egyéb közeli (fizikai értelemben, pl.
közel lakó) rászorulók5. Mindenki más.*
A szeretet prioritásainak ez a koncentrikus kiáradásmodellje nem ismeretlen
a bibliai gondolkodás számára. Talán a legjobb példa erre az evangélium
terjesztése, melyet szintén ilyen, a közeliektől a távoliak felé való
kiáradásként tudunk leírni. *A bibliai szeretetmodell valójában nagyon
egyszerű és életszerű. Legelső dolgunk teljesíteni a belső körökre
vonatkozó szeretetparancsokat: Isten szeretetét azért, mert az Ő szeretete
táplál minket, ráadásul aki az emberszerető Istent szereti, az nem fordít
hátat embertársainak sem. A család szeretetét azért, mert a legbelső
körben, a szülők, házastársak és gyermekek körében megvalósuló szeretet
nélkül minden más csak képmutatás*. Ők azok, akiket elsősorban ránk bízott
Isten. A *hittestvérek szeretetét* pedig azért, mert Krisztusban egyek
vagyunk velük – lásd Pál apostolnak a Krisztus testéről szóló tanításait
(pl. 1Kor 12,27).
Ha ezt egy kicsit alaposabban végiggondoljuk, láthatjuk, hogy *ezeknek a
szeretetparancsoknak a teljesítése valójában egy olyan erős háttérbázist
hoz létre, amely lehetővé teszi, hogy közös erővel árasszuk ki Isten
szeretetét a távolabbi emberek felé*.
*Ha a keresztények valóban megélik a Biblia tanítása szerinti
szeretet-prioritásokat, akkor valami nagy dolog történik: létrejön az
egyház.*
Az egyház az az intézmény, melyet Isten megtestesült Szeretete hozott
létre, és melynek egyik legfontosabb feladata, hogy megélje a biblikus
szeretetet. *Tanítja ezért elsősorban Isten szeretetét, mint mindennek
alapját; hirdeti a házastársi tisztaságot, hűséget, a családi kötelékek
szentségét; segíti tagjait és bátorítja őket a testvériség megélésére a
közösségben és a szentségek által Krisztusban. Végül a hívek Isten és
egymás iránti szeretetére és áldozatkészségére alapozva kiárasztja a
kívülállók felé Isten cselekvő emberszeretetét (karitasz). *A bibliai
szeretetfogalmak mögött tehát nagyon *komoly, logikus rendező elv*et
találunk. Ezt azért fontos tudatosítanunk, mert *a bibliai szerinti aktív,
cselekvő szeretet csak a megfelelő prioritások szerint megvalósítva tud
hatékony maradni. Helyesen megélve viszont mindig Istenből indul ki és
Isten felé mutat.*
*(Vége)*
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160420/2f297048/attachment.html
Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl