[Grem] Röhrig G.-Balog Z.(miniszter) hitről, hazáról világról, kereszténységről, zsidóságról

[Emoke Greschik]

„Egy kicsi tűz” – Balog Zoltán faggatta Röhrig Gézát
<http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20160415_balog_zoltan_rohrig_geza_keresztenyseg_zsidosag_tudositas>

http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20160415_balog_zoltan_rohrig_geza_keresztenyseg_zsidosag_tudositas
2016. április 15. 23:12 | *Írta: Stumpf András
<http://mandiner.hu/szerzo/stumpf_andras>*

a vita videĂł felvĂŠtele:  https://www.youtube.com/watch?v=tMp5pHTGF1I

BĂĄrmikor megvĂŠdenĂŠ MagyarorszĂĄgot ĂŠs itthon tudnĂĄ a legtĂśbbet adni RĂśhrig
Géza, *az immár Oscar-díjas Saul fia c. film régóta New Yorkban élő
főszereplője. Nem más, mint Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere
faggatta őt erről – s ők ketten egymást hitről, hazáról, világról,
kereszténységről és zsidóságról. És még sok minden másról. Hivatalban lévő
fideszes, reformĂĄtus lelkĂŠsz-miniszter ĂŠs mĂŠlyen vallĂĄsos, Oscar-nyertes
zsidó költő találkozása a református templom oltáránál. Tudósításunk. *

Nem hirdettĂŠk agyon a rendezvĂŠnyt, az egĂŠsz mĂĄsfĂŠl ĂłrĂĄs volt ĂŠs megbĂşjt egy
templomban, pedig volt benne hírérték bőven: Balog Zoltán emberminiszter
vendége volt Röhrig Géza, a Saul fia főszereplője. Csütörtök este a Hold
utcai református templomban – Balog itt volt lelkész miniszterkedése előtt
– találkoztak a Református tavasz rendezvénysorozat keretében, s ritka
érdekes beszélgetést produkáltak ők ketten.

Hivatalban lévő fideszes lelkészminiszter és mélyen vallásos, Oscar-díjas
zsidó költő találkozása a református templom oltáránál – már az alaphelyzet
sem mindennapi. Egy-két közéletet érintő érdekesség is kibukott az este
sorĂĄn, s mivel a diskurzus sokkal mĂŠlyebb volt ezeknĂŠl, gyorsan le is
tudjuk őket.

*1.* A beszĂŠlgetĂŠs egy pontjĂĄn Balog megkĂŠrdezte RĂśhriget, hogy friss
Kossuth-díjával ugyan mit keresett a pedagógustüntetésen, ahol *„a te Zoli
barátod” *lemondását követelték. Röhrig elmondta: kiment a Parlamentből,
hazafele indult, de ott voltak a tüntetők és szelfizni kezdtek vele. Nem
szĂĄndĂŠkosan vett tehĂĄt rĂŠszt a megmozdulĂĄson, csupĂĄn haza akart jutni.

*2.* KiderĂźlt, hogy Balog terjesztette fel Kossuth-dĂ­jra RĂśhriget.

*3.* RĂśhrig a dĂ­szvacsorĂĄn felajĂĄnlotta szolgĂĄlatait OrbĂĄn Viktornak. Nem a
miniszterelnĂśk vagy a kormĂĄny ĂŠrdekĂŠben, hanem az orszĂĄgĂŠban, de
felajĂĄnlotta.

*4.* Balog megkĂŠrte RĂśhriget, hogy vĂŠdje meg MagyarorszĂĄgot az EU-val
szemben. *„Bármikor”* – vágta rá Röhrig. És nem viccelt.

A kiragadott rĂŠszletek viszont messze nem olyan izgalmasak, amilyen a vita
maga volt.

*A vita felvĂŠtele*



*„Szövetség kell a kereszténység és a zsidóság között”*

Balog Zoltán emberminiszter, aki a kérdező szerepében volt szinte végig,
nem sokĂĄig kerĂźlgette a forrĂł kĂĄsĂĄt, mĂĄr a beszĂŠlgetĂŠs elejĂŠn a
keresztĂŠny-zsidĂł Ăźgyre terelte a szĂłt. Van-e szakadĂŠk? Hogy tekint RĂśhrig a
keresztĂŠnysĂŠgre?

RĂśhrig GĂŠza szerint a kĂśzĂśs gyĂśkerek vitĂĄn felĂźl megvannak, JĂŠzus zsidĂł
volt, az Újszövetséget is zsidók írták, de ettől még tény, hogy *„a
tĂśrtĂŠnelmi keresztĂŠnysĂŠg annyira zsidĂł, amennyire Shakespeare Hamletje
dán”.* Ezt mindenesetre cseppet sem rója fel a kereszténységnek, hiszen *„két
férfinak nem kell ugyanabba a nőbe szerelmesnek lennie, hogy barátok
legyenek. Az viszont nem baj, ha mindketten szerelmesek”*.

A huszadik század közepét megelőző 16 században zsidó szempontból szomorú
korszaka volt a kereszténységnek Röhrig szerint, mégpedig felekezetektől
függetlenül – utalt arra, hogy Hitler sem véletlenül idézi Luthert a Mein
Kampfban. RĂśhrig azĂŠrt alĂĄhĂşzta: a nĂĄcik nem keresztĂŠnyek voltak, hanem
zavaros fejű újpogányok, de az, hogy a zsidóság csak meghaladott lépcsőfok
lenne, amely a keresztĂŠnysĂŠghez vezet, 1600 ĂŠvig meghatĂĄrozĂł gondolat volt.
Ez szerinte a mĂşlt szĂĄzad hatvanas, hetvenes ĂŠveiben vĂĄltozott, ma mĂĄr nem
vonja kétségbe *„értelmes ember”*, hogy a zsidó vallás létező hagyomány. A
hitvitĂĄk kora utĂĄn tehĂĄt a pĂĄrbeszĂŠdĂŠ kĂśvetkezett a huszadik szĂĄzadban, ami
viszont ma már nem elég: a szolidaritáséra van szükség. *„Szövetség kell a
kereszténység és a zsidóság között”* - mondta Röhrig, s utalt rá: ma a
legveszĂŠlyesebb identitĂĄs keresztĂŠnynek lenni a KĂśzel-Keleten, ahol egy
esküvő, temetés megtartása is közvetlen életveszélyt jelent *„Joggal várja
el minden keresztĂŠny, hogy zsidĂłk ĂĄlljanak mellĂŠ ilyen helyzetben. S ennek
fordítva is működnie kell.”*

Balog bĂĄr egyetĂŠrtett, de megvĂŠdte a hitvitĂĄkat: szerinte igenis van
ĂŠrtelme azokat folytatni, hiszen a megismerĂŠst segĂ­tik. RĂśhrig erre
vĂĄzolta, mit ĂŠrt hitvitĂĄn: azt, amikor a vĂŠgĂŠn az egyik fĂŠlnek fel kell
adnia a hitét. *„Hogy, hogy nem, érdekes módon mindig a keresztény győzött
az ilyen hitvitákon.”* Röhrig szerint ennek a missziós időszaknak lett vége
Auschwitz-cal, amikor is a kereszténység* „elvesztette erkölcsi tőkéjét
arra, hogy misszionálja a zsidóságot”.* Gyakorlatilag le is álltak ezzel,
pedig elvben ma is tehetnĂŠk, de ĂŠrzik, hogy nem volna ildomos. RĂśhrig nem a
vészkorszak keresztény állampolgárait kárhoztatja, hanem a *„se hús, se
hal”* pápát, püspököket, papokra, akiknek *„szakmájuknál fogva vértanúvá
kellett volna válniuk”*, de nem váltak azzá.

Balog Zoltán erre csak nem bírta ki, hogy feltegye a legkézenfekvőbb
hitvitĂĄs kĂŠrdĂŠst, amit zsidĂł embernek csak fel lehet tenni.

*MessiĂĄs volt-e JĂŠzus?*

*„Pál szerint ugye Jézus addig nem jön vissza, amíg minden zsidó meg nem
tĂŠr. Na most, a zsidĂłk addig nem fognak megtĂŠrni, amĂ­g JĂŠzus vissza nem
tér. 22-es csapdája.”* Amúgy sem az a fontos most, amikor a világ a
*„szekularizáció
özönvizében” *fuldoklik és két lábbal tapodja a hagyományt, hogy azon
vitatkozzunk, Messiás volt-e Jézus – ütötte el a kérdést Röhrig. Balog
erre: *„A katolikusokkal sem vagyunk ám olyan jóban. Vagy ők velünk”*, a
közeledést ott sem egymás felé kell megtenni, hanem Krisztus felé,* „és
aztán ott, nála találkozunk”*. Valahogy így kellene a zsidósággal is.

*„Ne hülyéskedj”* – zárt rövidre Röhrig, de aztán azért mesélt saját
Jézus-élményéről. *„Szekularizált kádárista” *tiniként neki is előbb került
a kezébe az Újszövetség, mint az Ó-, s a példabeszédeket olvasva nagyon
szabadnak érezte magát, tudott azonosulni a Názáretivel – ennek ellenére*
„az antijudaizmus sajnos benne van a szövegben magában”*. János
evangéliumából idézte Röhrig Jézus zsidóknak szóló mondatát: *„ti az ördög
atyától valók vagytok...”* Röhrig szerint ez egyébként utólagos betoldás
lehet, az evangĂŠliumok ĂśsszevĂĄlogatĂĄsĂĄnak korĂĄbĂłl, a korabeli kĂśvetelmĂŠnyek
szerint, hiszen hogyan is mondhatott volna ilyet sajĂĄt testvĂŠreire JĂŠzus,
aki maga is megtartotta a tĂśrvĂŠnyt. Az az ĂŠvszĂĄzadokon ĂĄt ismĂŠtelt vĂĄd,
hogy *„a zsidók” *megölték Jézust, éppen ezért ugyanilyen képtelenség.
Zsidó szemmel – mondta Röhrig – egyébként teljesen értelmezhetetlen az is,
amit a kereszténység tanít, hogy ugyanis Jézus *„beteljesítette a törvényt”*.
*„Ez olyan, mintha azt mondanánk, valaki beteljesítette a KRESZ szabályait.*
 *Az mĂŠgis mit jelent? Akkor mĂĄtĂłl nincs KRESZ? TĂśrvĂŠnyt a JĂłisten adott,
örök időkre, azt ugyanúgy nem lehet beteljesíteni, ahogy a gravitációt
sem.”*

Azért van ennek akusztikája egy református templomban. És mégis: szelídebb
volt az egĂŠsz, mint ahogy azt Ă­rĂĄsban vissza lehet adni. RĂśhrig egy
másodpercre sem volt sértő, sem kivagyi. Balog nem is nagyon vitatkozott,
csak amúgy hivatalból igyekezett „kimenteni” János evangelistát: szerinte a
zsidóságon belüli korabeli harcok, viták tükröződnek a szövegben, a zsidók
átkozása az Újszövetségben tehát olyan, mint amikor Ady a magyarságot
átkozza. *„Hogy a nem zsidók szájában aztán ebből később mi lett, abban
egyetértünk.”*

*Nagyképű zsidók – a pap beszól *

A hagyomány szerepéről sem volt vita – Balog és Röhrig között legalábbis.
UtĂłbbi viszont felidĂŠzte egy ĂŠlmĂŠnyĂŠt egy katolikus pappal. Amikor ĂŠveken
ĂĄt a DohĂĄny utcai zsidĂł mĂşzeumban dolgozott, egy atya hozta el az
osztĂĄlyĂĄt. MiutĂĄn vĂŠgignĂŠztĂŠk a kiĂĄllĂ­tĂĄst, megrendĂźltsĂŠgĂŠben az atya azt
kĂŠrte, fogjĂĄk meg egymĂĄs kezĂŠt ĂŠs egyĂźtt imĂĄdkozzanak. MĂĄr hogy RĂśhrig is
velĂźk. We are the world, vilĂĄgbĂŠke.

Röhrig nemet mondott, ő ugyanis Kelet felé imádkozik, a nap bizonyos
szakĂĄban, mĂĄskĂŠpp tehĂĄt. SzĂłval kimegy ĂŠs az osztĂĄly maradjon csak,
imádkozzanak, ameddig jól esik – mondta. *„A pap erre úgy kiosztott... Hogy
ezĂŠrt volt a holokauszt, mert ilyen nagykĂŠpĹąek vagyunk, mi, zsidĂłk, hogy
elkĂźlĂśnĂźlĂźnk, kivonjuk magunkat, nem vesszĂźk felesĂŠgĂźl a lĂĄnyaikat... Csak
nĂŠztem. MiĂŠrt kellene nekĂźnk ĂśsszehĂĄzasodni? Vagy egyĂźtt imĂĄdkozni? Hol van
ez előírva? Miért nem elég, ha csak tiszteljük egymást?”*

Nem kell belemenni a szinkretista zsákutcába tehát, hogy *„minden vallás
ugyanazt mondja végül is, csak a felszín más...”. *

*Mucsázás zsidó szájból – nagyon másképp*

Balog ZoltĂĄn itt is egyetĂŠrtett, de ekkor mĂĄr politikai sĂ­kra terelte a
beszélgetést. Merthogy az EU is kötelező, világbékés *„együtt imádkozást”*
akar előírni és nem hagyná, hogy azok legyünk, akik vagyunk. Ha nem
hasonulunk, mĂĄris maradi, retrogrĂĄd nĂŠp vagyunk, az emberi faj ellensĂŠge.
RĂśhrig egyetĂŠrtett ĂŠs Balog kĂŠrĂŠsĂŠre, hogy vĂŠdje meg az egyedit, a
magyarságot, azt mondta: bármikor. *„Azt akarják, hogy 10 hüvelykujja
legyen az embernek. De hogy lehet úgy zongorázni?*” - tette fel a költői
kérdést az egyébként tényleg költő Röhrig. Szerinte is árt az ország és a
vilĂĄg ellenĂĄllĂł kĂŠpessĂŠgĂŠnek, hogy generĂĄlszĂłsszal akarjĂĄk leĂśnteni a
nemzeteket.* „Bábel tornyát nem az ördög: az Isten rendezte úgy, ahogy.”* A
különbözőség tehát isteni.

Jöttek aztán a hétköznapibb témák. Balog egyrészt elárulta, hogy ő
terjesztette fel Kossuth-dĂ­jra RĂśhriget, s meg is kĂŠrdezte, miĂŠrt mondta a
költő, hogy túlzás a díj, s hogy utólag akarja megszolgálni. Főleg pedig:
hogyan?

Nos, Ăşgy, hogy hazajĂśn. RĂśhrig 48 ĂŠves, nĂŠgy gyerek apja, New Yorkban ĂŠl
tizenhat éve, de annyi *„gombócból is sok”*. Úgy érzi, itthon tudná a
legtĂśbbet adni. AmĂ­g mĂŠg kint van, arra gondolt, Ă­rhatna a New York
Times-nak, lehetne magyar hang a vilĂĄgban, ahogy annak idejĂŠn VĂĄclav Havel
cikkeit imĂĄdtĂĄk az amerikaiak, talĂĄn egy Oscar utĂĄn kerĂźlt olyan helyzetbe,
hogy hasznĂĄlni tudjon az orszĂĄgnak mondjuk Ă­gy. AztĂĄn, ha kĂŠt-hĂĄrom ĂŠv
múlva hazajön, tanítana. *„Nem egyetemi katedrát szeretnék. Mucsát.
Kultúrtermet, mozitermet, ahol a Biblia könyveit tanulmányozhatjuk.”* Ennyi
szeretettel egyébként talán még nem ejtették ki a Mucsa szót – Röhrig
szájából semmilyen pejoratív éle nem volt, sőt, inkább magasztos tartalmat
kapott.

*Saul ĂŠs a remĂŠny*

A miniszter aztĂĄn a Saul fiĂĄra terelte a szĂłt. Arra, hogy a film mennyire
nem zsidĂł Ăźgy, s hogy szĂŠgyellte, amikor fideszes politikus tĂĄrsa kĂśzĂślte:
nem nézi meg, mert ő nem zsidó. Röhrig szerint nem ez az általános
hozzĂĄĂĄllĂĄs, s ĂśrĂźlt annak is, amikor OrbĂĄn Viktor gratulĂĄlt az alkotĂłknak
ĂŠs Andy VajnĂĄnak az Oscar-hoz. AzĂŠrt fĂśltette magĂĄban a kĂŠrdĂŠst, hogy vajon
a miniszterelnĂśk lĂĄtta-e a filmet? Ha nem, tervezi-e megnĂŠzni? Ha igen,
hogy tetszett neki Erről ugyanis nem írt semmit. *„Remélem, nem politikai
számításból...”*

*„Biztosan nem!”* - védte meg a főnökét Balog, aki még arra a labdára sem
csapott rĂĄ, amikor RĂśhrig kijelentette: nem fair, amikor azzal jĂśnnek, hogy
KertĂŠsz Imre Nobel-dĂ­ja ĂŠs a Saul fia Oscarja is holokauszt-tĂŠma, hĂĄt
biztosan amiatt kapták.* „A holokauszt tényleg meghatározza a nyugati
közgondolkodást, Trianon meg nem. Az egyik 19 országot érintő népirtás
volt, a másiknak kisebb a hatósugara.” *Nagyrészt stimmel, de azért kicsit
sĂĄntĂ­t is: ha Hollywood-ot az elĂźldĂśzĂśtt ĂśrmĂŠnyek vagy svĂĄbok ĂŠpĂ­tettĂŠk
volna fel, vélhetőleg jobb eséllyel jutna Oscar azoknak a témáknak. Persze
azzal sem lenne gond, emberi és érthető lenne – de érdekes lett volna
megtudni, erről mit gondol Röhrig. Balog nem boncolgatta tovább a témát,
Ăşgyhogy nem ez derĂźlt ki.

Az viszont igen, hogy a Saul fia tényleg nem zsidó történet.* „A gulágon is
játszódhatna.”* Történelmi helyzet ürügyén beszél az általánosról. A
megmagyarázhatatlanul feltámadó emberségről. A totális roncs Saul ugye
megszeret egy kisgyereket, aki nyilvánvalóan nem a fia.* „Valószínűleg egy
ĂśsszenĂŠzĂŠs lehetett. De ezt filmen nem lehet megmutatni. A nagy dolgokat
nem lehet. A fogantatás pillanatát, például azt sem”* - így Röhrig. Saul
mindenesetre ĂŠrezni kezdett Ăşjra, emberkĂŠnt, ezĂŠrt pedig hĂĄlĂĄs lesz, s adni
akar.* „Egy halottnak mi mást is adhatna, mint hogy eltemeti?”*

S hogy miért a remény filmje a Saul fia? Ahogy Röhrig fogalmazott: *„Az
embersĂŠg olyan mint a tĹąz. Ha egy kicsi tĂźzed van, mĂĄr akĂĄrmennyi tĂźzed
van.”*

Az este is egészen reménykeltőre sikerült. Hagyomány és magyarság mellett
határozottan és szelíden kiálló zsidó költő és református miniszter
őszinte, összeborulásmentes, laza és természetes diskurzusa – ilyenből
többet is el tudnánk viselni. Kifejtetlen téma maradt még bőven.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20160416/8a24950f/attachment.html