[Grem] A sziú indiánoknak nem kell az USA egymilliárd dollárja

[KEA]

A sziú indiánoknak nem kell az USA egymilliárd dollárja

Index -- 2015.11.28., Hanula Zsolt
http://index.hu/tudomany/til/2015/11/28/a_sziu_indianoknak_nem_kell_az_usa_egymilliard_dollarja/


Black Hills egy pár ezer négyzetkilométeres erdős-hegyes terület
Amerikában, Dél-Dakota államban. A nagy része nemzeti park és
természetvédelmi terület, kirándulók, biciklisták igazi paradicsoma. A
terület nagyjából 7000 éve lakott, különféle indián törzsek éltek
errefelé, sziúk, lakoták, cheyenne-ek. Fehér telepesek az 1800-as évek
közepéig nem is nagyon jártak erre, aztán amikor igen, rögtön háborúba
is keveredtek az őslakosokkal. Ennek az 1868-as Fort Laramie-i
békeszerződés vetett véget, ami a sziúk birtokába adta a hegyvonulatnak
azt a részét, amit őseik szent földjeként tiszteltek.

Pár év múlva a szent föld alatt aranyat találtak.

Békeszerződés ide vagy oda, az Egyesült Államok hivatalosan elvette az
indiánok földjét. Az aranyláz egyébként nem tartott sokáig, az aranyásók
hamar továbbálltak a gazdagabb és könnyebben kitermelhető kaliforniai,
majd később az alaszkai lelőhelyek felé. Black Hills viszont az amerikai
állam tulajdonában maradt, annak ellenére, hogy a sziúknak nem csak
évezredes hagyományaik, de friss papírjuk volt róla, hogy az övék.

Bő száz év múlva, amikor a szent földjüktől megfosztott indiánok
leszármazottai már rég rezervátumokban éltek, az amerikai jogrendszer
elért addig, hogy a jogsértés miatt bíróságra lehetett menni. 1980-ban
az amerikai legfelsőbb bíróság kimondta, hogy bizony jogtalanul vették
el a sziúk földjét. Csakhogy simán visszaadni nekik akkor már nem
lehetett (annak ellenére, hogy ilyesmire már volt precedens egy hasonló
új-mexikói ügyben), aminek a fő oka ez az apróság volt:

GettyImages-478154163
Fotó: Danita Delimont

Ez a Mount Rushmore, Amerika leghíresebb történelmi emlékműve, négy
elnök, George Washington, Thomas Jefferson, Theodore Roosevelt és
Abraham Lincoln 18-20 méteres portréi a hegy gránitjába vésve, évi 2-3
millió turista látogatja meg. És pont a Black Hills régió kellős
közepén, az egykori indián szent földön sikerült a hegyoldalba faragni.
A bíróság ezért kompromisszumos megoldásként úgy határozott, hogy
kártérítésként 106 millió dollárt kifizetnie az amerikai államnak.
Csakhogy a sziúknak nem kellett a pénz, ők a földjüket akarták. Azt meg
az USA nem adta. Annak ellenére, hogy az ENSZ is erre kérte őket.

A patthelyzet már 35 éve tart, a kifizetett kártérítés az amerikai
államkincstár egy elkülönített számláján kamatozik, az összegét 2011-ben
már nagyjából egymilliárd dollárra tartották, ma már ennél is jóval
több. Jelenleg kb. 55 ezer sziú indián él rezervátumokban, ha ezt
egyenlően szétosztanák közöttük, a 2011-es adatok szerint mindenki bő 18
ezer dollárt, vagyis 5 és fél millió forintot kapna. De nem veszik fel,
a büszkeségük többet ér. Azt mondják, ha elfogadnák a pénzt, azzal az
őseik kiontott vérét gyaláznák meg, és különben is, 2-3 év alatt
elköltenék, és onnantól aztán csak a szégyen maradna nekik az idők
végezetéig.

-- 

Üdvrivalgással:
KEA.
----
Keszthelyi András
e. doc.
ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI