[Grem] Filozófiai eszmecsere a migrációs válságról a Pázmányon

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Nov. 20., P, 19:54:54 CET 

Filozófiai eszmecsere a migrációs válságról a Pázmányon
2015. november 19. csütörtök 19:51
http://www.magyarkurir.hu/hirek/filozofiai-eszmecsere-migracios-valsagrol-pazmanyon
A filozófia világnapja alkalmából november 18-án került sor a PPKE
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának budapesti Sophianum épületében
arra a kerekasztal-beszélgetésre, amelyen négy egyetemi oktató vitázott
arról, hogy a migrációs válság hogyan értelmezhető filozófiai
megközelítésből.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&img=o_migracio1.1.jpg>

*KÉPGALÉRIA – klikk a képre!*

A nyilvános eszmecsere* Balázs Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem
docense, Hörcher Ferenc, a PPKE BTK egyetemi oktatója és az MTA
Bölcsészettudományi Központ Filozófiai Intézetének igazgatója, Mezei
Balázs, a PPKE BTK Filozófia Tanszékének vezetője és Karácsony András, az
ELTE oktatója és volt rektorhelyettese *között folyt.

Mezei Balázs a beszélgetés moderátoraként elmondta, hogy a Hörcher Ferenc
javaslatára szervezett kerekasztal-beszélgetés célja annak *a világunkat
felforgató jelenségnek a filozófiai vizsgálata, amit migrációnak,
bevándorlásnak, népvándorlásnak nevezünk*. Felvetette, hogy mit jelent egy
ilyen problémakört filozófiai szempontból megvizsgálni, és hozzátette, hogy
bár nem lehet elvonatkoztatni a téma politikai vetületétől, kerülni fogják
a kérdés aktuálpolitikai megközelítését.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&img=o_migracio11.jpg>

Bevezetőjében három szempontot vetett fel. Elsőként felhívta a figyelmet
arra, hogy* a migráció nem egy puszta történelmi tény, hanem történelmi
jelentőségű esemény,* és a kérdést ennek fényében érdemes vizsgálni.
Másodszor *a jelenség morális oldalá*ra irányította a figyelmet, feltéve a
kérdést, hogy *az államnak mi a szerepe az ilyen helyzetekben, hogyan
változtatja meg az állam működését a tömeges migráció*. Harmadik
aspektusként *a kérdés teológiai vonatkozásá*ra mutatott rá:* Mi a hatása a
más vallásúak jelenlétének Európára? *Mezei Balázs így jellemezte a
helyzetet: „Mintha egy szappanbuborék pattant volna szét. Olyan kérdésekkel
szembesülünk, amikről azt gondoltuk, hogy végleg megoldottuk azokat
Európában.” Kifejtette, hogy a jelenségre való politikai reakciók nem
biztos, hogy elegendőnek bizonyulnak a félelem, a zavar és a tanácstalanság
leküzdésére.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&img=o_migracio6.jpg>

Elsőként Karácsony András reagált a felvetett kérdésekre, és úgy vélte,
hogy *a nagy tömegek gyors bevándorlása azért számít problémának, mert
Európa identitása roskatag*. Ezt arra vezette vissza, hogy a két
világháború után a kultúrát felváltotta a civilizáció, ami egy
kezdetlegesebb állapotot jelent, majd az ’50-es, ’60-as években a nemzetek
egymás elleni agressziójának pacifikálódása volt megfigyelhető. Ennek
következtében *az anyagi javakra helyeződött a hangsúly*, ami *létrehozta a
fogyasztói társadalmat*, és csak *a ’80-as évektől kezdtek újra fontossá
válni a posztmaterialista értékek*,* de ez nem jelentette a hagyományos
európai értékrendhez való visszatérést, hiszen a nagymértékű relativizmus,
ami jellemző a globalizált világra, ezt nem teszi lehetővé.* Az ELTE
oktatója felhívta a figyelmet azokra a jelenségekre, melyekben az állam
lemond a joggyakorlás szuverenitásáról, mint például a magyarországi
zöldhatár esetében, ahol kérdéses, hogy mennyire tudja az állam
érvényesíteni a jogot. Bizonyos jogi területek ennek fényében „senki
földjévé válnak”.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&img=o_migracio13.jpg>

Balázs Zoltán válaszában úgy fogalmazott, hogy Európa mai politikai
gesztusait még mindig nagyban meghatározza* a 20. századi események miatt
érzett bűntudat **és kompenzálásának igénye*. *Ez a morális hangulat az,
ami többek között az Európai Unió „értékközösségét” létre hívta*, egy olyan
utópisztikus „európai értékre” hivatkozva, *mely felszámolja a
különbségeket, azaz „Európában nincsenek határok*, és Európának nincsenek
határai”. A Corvinus Egyetem docense úgy vélte, hogy *ez okozza az európai
közösség egzisztenciális félelmét, mert nem tud felelni a migráció
fenyegetésére, amely nem fegyveres támadásban nyilvánul meg*. „A
bevándorlók nem feltétlenül rossz szándékkal jönnek, de nem kell fegyverrel
hadonászni ahhoz, hogy féltsük a létünket. Ez a félelem amiatt van,
mert *nincsenek
eszközeink. Az erkölcs nem ad támpontot”* – fejtette ki. Hozzátette, az
emberek nagy része úgy éli meg a jelenséget mint „hideg erőszakot,
megerőszakolást”, mely esetben* nem nevesíthető az ellenség, és így
fellépni sem lehet ellene.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&img=o_migracio9.jpg>

Hörcher Ferenc felhívta a figyelmet* a gyakorlati filozófia jelentőségére,
amely nemcsak elméleteket gyárt, hanem lehetővé teszi és motiválja a
cselekvést.* Kapcsolódva Balázs Zoltán felvetéséhez, ő is *a gyarmatosítás,
a „barbárok” világával való rossz bánásmód, a világháborúk, és főleg a
holokauszt, illetve a Kelet kiszolgáltatása miatt érzett bűntudattal
magyarázta Európa identitásválságát*. Hozzátette, hogy a kontinensen*
hanyatlásnak indultak** a polgári erények, melyek alatt Arisztotelész után
azokat a készségeket és tudásokat kell érteni, melyek az állam
fenntartásához szükségesek.* Mindemellett a *közösségek* *háttérbe
szorulását és az individualizmus térhódítását *is kiemelte. A PPKE BTK
docense szerint* Kelet és Nyugat konfliktusa* nem etikai vagy morális,
hanem *kulturális jellegű*. Úgy vélte, ezt a kérdést* a politikai teológia
felől érdemes megvizsgálni, hiszen a modern államelmélet alapfogalmai
szekularizált teológiai fogalmak.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&img=o_migracio10.jpg>

Hörcher Ferenc rámutatott *a liberális társadalmak azon paradoxoná*ra, hogy
a rá jellemző politikai habitus, ami meghatározza a cselekvés
elgondolhatóságának határait,* nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek
létre tudnák hozni azokat a motivációkat, melyek a berendezkedést
újrateremtik,* pedig ezek a motivációk jelentik a liberális állam alapját.
A PPKE docense végezetül rátért a politikai cselekvés lehetőségének
gyakorlati kérdésére is, és *szorgalmazta a politikai realizmus
doktrínáinak és intézményrendszerének létrehozását. A politikai realizmus
alatt a nemzetközi politika azon ágát értette, ami az idealizmussal és a
liberalizmussal szemben határozza meg magát, azaz figyelembe veszi a
migránshelyzettel kapcsolatos konfliktusok reális lehetőségét,** ami* –
Hörcher Ferenc meglátása szerint – *hiányzik az európai politikai
gondolkodásból*. Az MTA Filozófiai Intézetének igazgatója emellett kiemelte
a biztonságért és a nemzeti érdekekért folytatott harc vállalásának
fontosságát, valamint felhívta a figyelmet a politikai stratégia
újragondolásának szükségességére, a schengeni határok védelmének
jelentőségére.* A migráció kormányozhatósági válságot okoz*, *ami
elengedhetetlenné teszi a politikai realizmus intézményrendszerének
megteremtését.*

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&img=o_migracio14.jpg>

Az egyetemi oktatók válaszai után kötetlenebb formában folytatódott a
beszélgetés, immár a hallgatóság bevonásával. Többek között az a kérdés is
felmerült,* vajon beszélhetünk-e háborúról globális események kapcsán.*
Karácsony András úgy vélte, habár érződik egyfajta egzisztenciális
fenyegetettség, ami a háborúnak is sajátja, *nem indokolt háborúnak nevezni
a fennálló helyzetet, mert az a jelenség, ami Európát fenyegeti, nem a
háborúban alkalmazott stratégiákkal oldható meg. Korunk
„politikátlanságát”, a politikus életösztön hiányát éppen abban látja, hogy
ennek a „háborúnak” a szelét nem érezzük.* Balázs Zoltán rámutatott, hogy a
közelmúlt szomorú eseményei Franciaországban azt is eredményezték, hogy
kimondhatóvá vált, háború van, amire ismerünk egy forgatókönyvet, tudjuk,
mit kell tenni. Hörcher Ferenc kiemelte, hogy* a háború egyik legfontosabb
mozzanata az ellenség megnevezése, és hozzátette, hogy nem a migránsok
jelentik az ellenséget, hiszen ők is ugyanúgy elszenvedői, áldozatai a
globális történéseknek*.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&img=o_migracio5.jpg>

A PPKE docense megjegyezte, hogy a konzervatĂ­v republikanizmus
arisztotelészi hagyományának követése lenne fontos Európa számára. „*Kell
egy doktrína, de kell az a civil kurázsi is, amit az antik városok
polgárainak elkötelezettsége, a városért meghalni is tudó ember jelképez.
Erre a civil aktivitásra van szükség.* *Minden európai polgár felelős
Európa létrehozásában” *– fejtette ki.

<http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&img=o_migracio18.jpg>

Végül Hankovszky Tamás, a PPKE BTK Filozófia Tanszékének adjunktusa azt a
kérdést tette fel, hogy az elhangzottak számbavételével *hogyan
értelmezhetjük Ferenc pápa befogadást sürgető nyilatkozatai*t. Elsőként a
hallgatóság soraiban helyet foglaló Botos Máté, a Pázmány bölcsészkarának
korábbi dékánja válaszolt, aki úgy vélte, hogy *az egyházfő ezen gesztusai
a katolicizmus globalizálódásának folyamatait emelik ki, és megjegyezte,
hogy egy Európán kívüli világból származó főpap nem véletlenül lát
lehetőséget a bevándorlókban az idegenek befogadására.* Hörcher Ferenc úgy
vélte, *lelkiismereti kérdés, katolikusként hogyan gondolkodjunk a
helyzetről. A katolikus tanítás egyértelmű, az elesetteket be kell fogadni,
de Ferenc pápának vannak „harmadik világháborút” emlegető nyilatkozatai is,
így érdemes megvizsgálni a katolikus hagyományt is. Hogyan viszonyul a
befogadás keresztény gesztusa a politikai realizmushoz? *Ez nem jelenti
szükségszerűen a keresztény tanítás zárójelbe tételét, hanem egy olyan
hagyomány felelevenítését, mely képes reagálni a szekularizált állam által
generált problémákra. *A Szentatya több hagyományt idéz meg, és a kérdés
az, hogyan tudunk ezek között szintézist teremteni *– fogalmazott a
beszélgetést lezárva a PPKE BTK docense.

Fotó: Merényi Zita

Páli Attila/Magyar Kurír

Budapesti Corvinus Egyetem docense
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20151120/35fbe177/attachment.html

További információk a(z) Grem levelezőlistáról