<div dir="ltr"><h1>Filozófiai eszmecsere a migrációs válságról a Pázmányon </h1>
<div>2015. november 19. csütörtök 19:51<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/filozofiai-eszmecsere-migracios-valsagrol-pazmanyon" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/filozofiai-eszmecsere-migracios-valsagrol-pazmanyon</a><br></div>
<h3>A filozófia világnapja alkalmából november 18-án került
sor a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának budapesti
Sophianum épületében arra a kerekasztal-beszélgetésre, amelyen<span style="background-color:rgb(182,215,168)"> négy
egyetemi oktató vitázott arról, hogy a migrációs válság hogyan
értelmezhető filozófiai megközelítésből.</span></h3><p style="text-align:center"><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&img=o_migracio1.1.jpg" rel="lightbox['g65606']" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&p=1&img=c_migracio1.1.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><i>KÉPGALÉRIA – klikk a képre!</i></p>
<p>A nyilvános eszmecsere<b><span style="background-color:rgb(182,215,168)"> Balázs Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem
docense, Hörcher Ferenc, a PPKE BTK egyetemi oktatója és az MTA
Bölcsészettudományi Központ Filozófiai Intézetének igazgatója, Mezei
Balázs, a PPKE BTK Filozófia Tanszékének vezetője és Karácsony András,
az ELTE oktatója és volt rektorhelyettese </span></b>között folyt.</p>
<p>Mezei Balázs a beszélgetés moderátoraként elmondta, hogy a Hörcher
Ferenc javaslatára szervezett kerekasztal-beszélgetés célja annak <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>a
világunkat felforgató jelenségnek a filozófiai vizsgálata, amit
migrációnak, bevándorlásnak, népvándorlásnak nevezünk</b></span>. Felvetette, hogy
mit jelent egy ilyen problémakört filozófiai szempontból megvizsgálni,
és hozzátette, hogy bár nem lehet elvonatkoztatni a téma politikai
vetületétől, kerülni fogják a kérdés aktuálpolitikai megközelítését.</p>
<p style="text-align:center"><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&img=o_migracio11.jpg" rel="lightbox['g65606']" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&p=1&img=c_migracio11.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Bevezetőjében három szempontot vetett fel. Elsőként felhívta a
figyelmet arra, hogy<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> a migráció nem egy puszta történelmi tény, hanem
történelmi jelentőségű esemény,</b></span> és a kérdést ennek fényében érdemes
vizsgálni. Másodszor <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>a jelenség morális oldalá</b></span>ra irányította a
figyelmet, feltéve a kérdést, hogy <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>az államnak mi a szerepe az ilyen
helyzetekben, hogyan változtatja meg az állam működését a tömeges
migráció</b></span>. Harmadik aspektusként <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>a kérdés teológiai vonatkozásá</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">ra
mutatott rá:</span><b> Mi a hatása a más vallásúak jelenlétének Európára? </b></span>Mezei
Balázs így jellemezte a helyzetet: „Mintha egy szappanbuborék pattant
volna szét. Olyan kérdésekkel szembesülünk, amikről azt gondoltuk, hogy
végleg megoldottuk azokat Európában.” Kifejtette, hogy a jelenségre való
politikai reakciók nem biztos, hogy elegendőnek bizonyulnak a félelem, a
zavar és a tanácstalanság leküzdésére.</p>
<p style="text-align:center"><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&img=o_migracio6.jpg" rel="lightbox['g65606']" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&p=1&img=c_migracio6.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Elsőként Karácsony András reagált a felvetett kérdésekre, és úgy
vélte, hogy <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>a nagy tömegek gyors bevándorlása azért számít problémának,
mert Európa identitása <span style="background-color:rgb(234,209,220)">roskatag</span></b></span>. <span>Ezt arra vezette vissza, hogy <span style="background-color:rgb(182,215,168)">a
két világháború után a kultúrát felváltotta a civilizáció, ami egy
kezdetlegesebb állapotot jelent, majd az ’50-es, ’60-as években a
nemzetek egymás elleni agressziójának pacifikálódása volt megfigyelhető</span>.
Ennek következtében <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">az anyagi javakra helyeződött a hangsúly</span></b>, ami
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>létrehozta a fogyasztói társadalmat</b></span>, és csak <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a ’80-as évektől kezdtek
újra fontossá válni a posztmaterialista értékek</b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> de ez nem jelentette a
hagyományos európai értékrendhez való visszatérést, hiszen a nagymértékű
relativizmus, ami jellemző a globalizált világra, ezt nem teszi
lehetővé.</b></span> Az </span>ELTE oktatója felhívta a figyelmet azokra a
jelenségekre, melyekben az állam lemond a joggyakorlás szuverenitásáról,
mint például a magyarországi zöldhatár esetében, ahol kérdéses, hogy
mennyire tudja az állam érvényesíteni a jogot. Bizonyos jogi területek
ennek fényében „senki földjévé válnak”.</p>
<p style="text-align:center"><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&img=o_migracio13.jpg" rel="lightbox['g65606']" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&p=1&img=c_migracio13.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Balázs Zoltán válaszában úgy fogalmazott, hogy Európa mai politikai
gesztusait még mindig nagyban meghatározza<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> a 20. századi események miatt
érzett bűntudat </b><b>és kompenzálásának igénye</b></span>. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Ez a morális hangulat az,
ami többek között az Európai Unió „értékközösségét” létre hívta</b></span>, egy
olyan utópisztikus „európai értékre” hivatkozva, <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>mely felszámolja a
különbségeket, azaz „Európában nincsenek határok</b></span>, és Európának nincsenek
határai”. A Corvinus Egyetem docense úgy vélte, hogy <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>ez okozza az
európai közösség egzisztenciális félelmét, mert nem tud felelni a
migráció fenyegetésére, amely nem fegyveres támadásban nyilvánul meg</b></span>. „A
bevándorlók nem feltétlenül rossz szándékkal jönnek, de nem kell
fegyverrel hadonászni ahhoz, hogy féltsük a létünket. Ez a félelem
amiatt van, mert <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nincsenek eszközeink. Az erkölcs nem ad támpontot”</b></span> –
fejtette ki. Hozzátette, az emberek nagy része úgy éli meg a jelenséget
mint „hideg erőszakot, megerőszakolást”, mely esetben<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> nem nevesíthető az
ellenség, és így fellépni sem lehet ellene.</b></span></p>
<p style="text-align:center"><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&img=o_migracio9.jpg" rel="lightbox['g65606']" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&p=1&img=c_migracio9.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Hörcher Ferenc felhívta a figyelmet<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> a gyakorlati filozófia
jelentőségére, amely nemcsak elméleteket gyárt, hanem lehetővé teszi és
motiválja a cselekvést.</b></span> Kapcsolódva Balázs Zoltán felvetéséhez, ő is <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
gyarmatosítás, a „barbárok” világával való rossz bánásmód, a
világháborúk, és főleg a holokauszt, illetve a Kelet kiszolgáltatása</span>
miatt érzett bűntudattal magyarázta Európa <span style="background-color:rgb(234,209,220)">identitásválságát</span></b></span>.
Hozzátette, hogy a kontinensen<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> hanyatlásnak indultak</b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a polgári erények,
melyek alatt Arisztotelész után azokat a készségeket és tudásokat kell
érteni, melyek az állam fenntartásához szükségesek.</b></span> Mindemellett a
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>közösségek</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>háttérbe szorulását és az individualizmus térhódítását </b></span>is
kiemelte. A PPKE BTK docense szerint<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> Kelet és Nyugat konfliktusa</b></span> nem
etikai vagy morális, hanem <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>kulturális jellegű</b></span>. Úgy vélte, ezt a kérdést<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> a
politikai teológia felől érdemes megvizsgálni, hiszen a modern
államelmélet alapfogalmai szekularizált teológiai fogalmak.</b></span></p>
<p style="text-align:center"><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&img=o_migracio10.jpg" rel="lightbox['g65606']" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&p=1&img=c_migracio10.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Hörcher Ferenc rámutatott <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>a liberális társadalmak azon paradoxoná</b></span>ra,
hogy a rá jellemző politikai habitus, ami meghatározza a cselekvés
elgondolhatóságának határait,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek
létre tudnák hozni azokat a <span style="background-color:rgb(255,229,153)">motivációkat, melyek a berendezkedést
újrateremtik,</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"> </span>pedig ezek a motivációk jelentik a liberális állam
alapját. A PPKE docense végezetül rátért a politikai cselekvés
lehetőségének gyakorlati kérdésére is, és <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>szorgalmazta a politikai
realizmus doktrínáinak és intézményrendszerének létrehozását. A
politikai realizmus alatt a nemzetközi politika azon ágát értette, ami
az idealizmussal és a liberalizmussal szemben határozza meg magát, azaz
figyelembe veszi a migránshelyzettel kapcsolatos konfliktusok reális
lehetőségét<span style="background-color:rgb(182,215,168)">,</span></b><b> ami</b></span> – Hörcher Ferenc meglátása szerint – <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hiányzik az
európai politikai gondolkodásból</b></span>. Az MTA Filozófiai Intézetének
igazgatója emellett kiemelte a biztonságért és a nemzeti érdekekért
folytatott harc vállalásának fontosságát, valamint felhívta a figyelmet a
politikai stratégia újragondolásának szükségességére, a schengeni
határok védelmének jelentőségére.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A migráció kormányozhatósági válságot
okoz</b></span>, <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>ami elengedhetetlenné teszi a politikai realizmus
intézményrendszerének megteremtését.</b></span></p>
<p style="text-align:center"><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&img=o_migracio14.jpg" rel="lightbox['g65606']" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&p=1&img=c_migracio14.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Az egyetemi oktatók válaszai után kötetlenebb formában folytatódott a
beszélgetés, immár a hallgatóság bevonásával. Többek között az a kérdés
is felmerült,<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> vajon beszélhetünk-e háborúról globális események
kapcsán.</b></span> Karácsony András úgy vélte, habár érződik egyfajta
egzisztenciális fenyegetettség, ami a háborúnak is sajátja, <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>nem indokolt
háborúnak nevezni a fennálló helyzetet, mert az a jelenség, ami Európát
fenyegeti, nem a háborúban alkalmazott stratégiákkal oldható meg.
Korunk „politikátlanságát”, a politikus életösztön hiányát éppen abban
látja, hogy ennek a „háborúnak” a szelét nem érezzük.</b></span> Balázs Zoltán
rámutatott, hogy a közelmúlt szomorú eseményei Franciaországban azt is
eredményezték, hogy kimondhatóvá vált, háború van, amire ismerünk egy
forgatókönyvet, tudjuk, mit kell tenni. Hörcher Ferenc kiemelte, hogy<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> a
háború egyik legfontosabb mozzanata az ellenség megnevezése, és
hozzátette, hogy nem a migránsok jelentik az ellenséget, hiszen ők is
ugyanúgy elszenvedői, áldozatai a globális történéseknek</b></span>.</p>
<p style="text-align:center"><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&img=o_migracio5.jpg" rel="lightbox['g65606']" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&p=1&img=c_migracio5.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A PPKE docense megjegyezte, hogy a konzervatív republikanizmus
arisztotelészi hagyományának követése lenne fontos Európa számára. „<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Kell
egy doktrína, de kell az a civil kurázsi is, amit az antik városok
polgárainak elkötelezettsége, a városért meghalni is tudó ember
jelképez. Erre a civil aktivitásra van szükség.</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Minden európai polgár
felelős Európa létrehozásában” </b></span>– fejtette ki.</p>
<p style="text-align:center"><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&img=o_migracio18.jpg" rel="lightbox['g65606']" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=65606&p=1&img=c_migracio18.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Végül Hankovszky Tamás, a PPKE BTK Filozófia Tanszékének adjunktusa
azt a kérdést tette fel, hogy az elhangzottak számbavételével <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>hogyan
értelmezhetjük Ferenc pápa befogadást sürgető nyilatkozatai</b></span>t. Elsőként a
hallgatóság soraiban helyet foglaló Botos Máté, a Pázmány
bölcsészkarának korábbi dékánja válaszolt, aki úgy vélte, hogy <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>az
egyházfő ezen gesztusai a katolicizmus globalizálódásának folyamatait
emelik ki, és megjegyezte, hogy egy Európán kívüli világból származó
főpap nem véletlenül lát lehetőséget a bevándorlókban az idegenek
befogadására.</b></span> Hörcher Ferenc úgy vélte, <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>lelkiismereti kérdés,
katolikusként hogyan gondolkodjunk a helyzetről. A katolikus tanítás
egyértelmű, az elesetteket be kell fogadni, de Ferenc pápának vannak
„harmadik világháborút” emlegető nyilatkozatai is, így érdemes
megvizsgálni a katolikus hagyományt is. Hogyan viszonyul a befogadás
keresztény gesztusa a politikai realizmushoz? </b></span>Ez nem jelenti
szükségszerűen a keresztény tanítás zárójelbe tételét, hanem egy olyan
hagyomány felelevenítését, mely képes reagálni a szekularizált állam
által generált problémákra. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A Szentatya több hagyományt idéz meg, és a
kérdés az, hogyan tudunk ezek között szintézist teremteni </b></span>– fogalmazott a
beszélgetést lezárva a PPKE BTK docense.</p>
<p>Fotó: Merényi Zita</p>
<p>Páli Attila/Magyar Kurír</p>
<p style="margin-bottom:0cm">Budapesti Corvinus Egyetem docense</p></div>