[Grem] Jorsits A: Az ember első bűne - a kétely

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Nov. 4., Sze, 20:07:49 CET 

 Az ember első bűne: a kétely
2015. november 04. szerda, 06:00 | ĂŤrta: Jorsits Attila
http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2402:az-ember-els-bne-a-ketely&catid=43:lelki&Itemid=69


*[image: 151026]Hogyan döntötte romlásba a Kísértő az embert egy egyszerű
kétely segítségével? Milyen csapdát rejt a kételkedés mechanizmusa?*



*"A kígyó pedig ravaszabb volt minden mezei állatnál, amelyet az Úristen
alkotott. Ezt kérdezte az asszonytól: Csakugyan azt mondta Isten, hogy a
kert egyetlen fájáról sem ehettek? Az asszony így felelt a kígyónak: A kert
fáinak gyümölcséből ehetünk, csak annak a fának a gyümölcséről, amely a
kert közepén van, mondta Isten: Nem ehettek abból, ne is érintsétek, mert
meghaltok. De a kĂ­gyĂł ezt mondta az asszonynak: Dehogy haltok meg! Hanem
jól tudja Isten, hogy ha esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok
lesztek, mint az Isten: tudni fogjátok, mi a jó, és mi a rossz." (1Móz
3,1-5)*

A bűnbeesés az egyik legismertebb bibliai történet, rengeteg magyarázat
fűződik hozzá, számtalan alkalommal értelmezték a különböző tudományok és
művészetek képviselői. Éppen emiatt egyúttal az egyik legterheltebb rész
is. Bár a Kísértő és Éva párbeszéde kétségtelenül a történet középpontja,
mégis épp ennek a vizsgálata sikkad el sokszor a történet erőteljes
szimbólumainak elemzése közben, pedig napjaink embere számára is igencsak
megfontolandó tanulságokat rejt.

Először nézzük röviden és tömören a párbeszéd lefolyását. *A kiindulási
alap, hogy Isten figyelmeztette az embert, ne egyen a jó és rossz tudásának
fájáról,* mert meghal.* A kígyó ezután megkérdőjelez**i* *az isteni tiltás
okát *– vagyis azt, hogy az ember meghal, ha eszik a fáról. Úgy tűnik, *Éva
döntési helyzetbe került. Döntenie kell, kinek hisz. A kérdés eldöntéséhez
viszont pontosan arra a tudásra lenne szüksége, amellyel a tiltott fa
kecsegtet; tudnia kellene, az ellentétes állítások közül melyik a jó, és
melyik a rossz.* Éva számára tehát a jó és rossz tudásának megszerzése
szükséges a kérdés eldöntéséhez. Enni a jó és rossz tudásának fájáról tehát
– úgy tűnik – Éva számára az egyetlen eszköz, amelynek segítségével
eldöntheti, kinek van igaza.

Elemezhetnénk bőséggel ezt a párbeszédet, de most csak arra szeretnék
rámutatni, hogy *Évát a kétely determinálta a bukásra.* Ennek oka, hogy *a
Kísértő *valójában nem döntési helyzetet teremtett, hanem* a kétely
elültetésével olyan kényszerpályára helyezte Évát, melynek a végén nem
tehetett mást: ennie kellett a gyümölcsből. Miért? A válasz nagyon
egyszerű: a kétely miatt már csak így tudhatta meg,* *kinek van igaza. *Az
addig egyértelmű helyzetet a kétely *egy hamis dilemmá*vá alakította,*
melynek lényege, hogy **csak akkor tudja meg az igazságot, ha enged a
kísértésnek és eszik, ezzel megkockáztatva saját halálát.*

Érezzük a helyzet abszurditását?* Addig élt, és mindene megvolt, tudta,
hogy örökké élhet, és bár nem akart meghalni,** a kétely miatt mégis
megkockáztatta a halált. *A dilemma hamissága abban állt, hogy a Kísértő
úgy állította be a helyzetet, hogy Éva választhat a jó és rossz közül; ám
az ember már eleve a jóban, az életben volt, ezért bármi más választás csak
a rosszat jelenthette. Az élethez képest a más választás a halál volt. A
kétely így determinálta mesteri módon az embert a halálra.

*A Kísértő abban a pillanatban győzött, amikor* *az ember **helyet adott **az
Isten**nel szembeni kételynek*. Egy dologban viszont a kígyó igazat
mondott. Az ember végül megtudta az igazságot: Isten nem hazudik. És
miközben ez semmi újat nem mondott számára, mégis elvesztette mindenét. *
Még jó, hogy Isten nem hagyta ennyiben a történetet...*



*Forrás: TeologiaBlog
<https://www.teologiablog.hu/az-ember-elso-bune-a-ketely/>*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20151104/0fd06493/attachment.html

További információk a(z) Grem levelezőlistáról