[Grem] 'Npirts msutt' / 2 cikk (avagy ktelez holokauszt kurzus a Pzmnyon)

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Mjus. 31., V, 18:07:52 CEST 

Számomra, Magyarország történelmét tekintve az alábbi cikk a legtalálóbb:

Ennek így semmi értelme — holokausztoktatás a Pázmányon
<http://mandiner.hu/cikk/20150530_foldi_bence_ennek_igy_semmi_ertelme_holokausztoktatas_a_pazmanyon>

http://mandiner.hu/cikk/20150530_foldi_bence_ennek_igy_semmi_ertelme_holokausztoktatas_a_pazmanyon
2015. május 30. 17:06

Lényegében bármit be lehetne emelni az általánosan kötelező tantárgyak
közé.

*„A másik sokkal inkább az, hogy lényegében bármit be lehetne emelni az
általánosan kötelező tantárgyak közé. A középiskola nem ad hasznos
közgazdasági ismereteket sem, mégsem tanul mindenki egyetemen mikro- és
makroökonómiát. Általános állampolgári ismeretekkel sem gazdagodik az a
diák, aki a szavazófülkében szembesül először azzal, hogy nem pártokra,
hanem személyekre kell voksolni. Tény, történelmi ismeretekkel sem mindenki
gazdagodik azonos módon, sok esetben ha egy érettségiző diák eljut a
második világháborúig vagy ötvenhatig a történelemleckék sorában, már
megveregetik a tanár vállát, milyen remek munkát végzett. Aztán
csodálkozunk, ha például a pázmányos diákok úgy reagálnak a fenti hírre,
ahogy. A hiányosságokon nem segít, ha általánosan kötelező egyetemi
tárgyakkal próbálják betömni a lyukakat, sokkal inkább a középiskolai és
általános iskolai tananyag mennyiségét és minőségét kellene felülvizsgálni.*

* Ám ha már ilyen jellegű tárgyakat akarunk oktatni — az izraeli
követséggel együttműködve, izraeli szakemberek által kidolgozott
tananyaggal –, akkor sem elegendő a holokauszt oktatása. Két út lenne
járható, persze erőforráskérdés, melyik utat választhatná a Pázmány. Az
egyik, hogy általánosságban a népirtásokról, vagy a huszadik századi
népirtásokról tartanának kurzust, amelyben nem csupán a holokausztról,
hanem például a sztálini diktatúra áldozatairól, vagy az örmény népirtásról
is szó eshetne.*

* Talán ennél is megfelelőbb lenne egy olyan modern politikai ideológiákkal
foglalkozó kurzus, amelyben nem félnének elővenni a náci, fasiszta,
kommunista, anarchista és egyéb tanok fő ideológusainak szövegeit,
amelyeket kritikai szempontból elemeznének. Így talán többen megértenék az
ideológiai alapú népirtások mozgatórugóit, mintha csak a holokausztról
kapnának bővebb tudást. Az ugyanis nem elegendő, csupán tűzoltásjellegű
intézkedésnek tűnik.”*

   - benyóblog Földi Bence: Ennek így semmi értelme — holokausztoktatás a
   Pázmányon
   <https://medium.com/a-benyoblog/ennek-%C3%ADgy-semmi-%C3%A9rtelme-holokausztoktat%C3%A1s-a-p%C3%A1zm%C3%A1nyon-46923e69184e?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201505>



2015-05-31 17:23 GMT+02:00 Emoke Greschik <greschem at gmail.com>:

>
>
> *www.facebook.com/istvan.lovas.587/posts/693846357409619
> <http://www.facebook.com/istvan.lovas.587/posts/693846357409619>
> *
>
> *Lovas István *Nyílt levél  május 28., 10:51 ·
>
> DIDIER VIVIERS    rektor    BRÜSSZELI SZABADEGYETEM (ULB)
>
> Tárgy: Javaslat a 10 milliós kongói népirtás kötelező tanítására
>
>
> Tisztelt Rektor Úr!
>
> Az ön által vezetett egyetem a szabadságról kapta nevét.
>
> A fenséges, mindkét oldalán fákkal határolt Roosevelt sugárútra néző,
> gyönyörű központi épülete hű tükre annak a minőségi oktatásnak, amelynek
> „termékei” a Varsóban született Marie (Sklodowska) Curie és tanintézete
> Nobel-díjasai is.
>
> Amit itt javasolok, azzal történészként nyilván különösen rokonszenvezik,
> hiszen ön pontosan tudja, *milyen tabutéma Belgiumban és gyakorlatilag az
> egész nyugati világban II. Lipót belga király idején a belga gyarmatosítók
> által végrehajtott iszonyatos kongói népirtás.* Amelyben az afrikai
> ország akkori lakosságának mintegy a fele veszett oda, azaz* 10 millióan.*
> És e halványuló emlék az idővel végleg elvész, ha nem beszélnek róla.
>
> Márpedig a tények oktatásán felül mi lehetne intellektuálisan nagyobb
> kihívás a Brüsszeli Szabadegyetemnek is, mint a belga történelem e
> dicstelen koráról eddig katonás fegyelemmel betartott totális hallgatás
> megtörése? Nem is szólva arról, hogy – mint oly sokszor halljuk – *a
> történelem ismeretének hiánya annak megismétlődésével fenyeget.*
>
> Tehát: példát mutatva a világnak és Belgiumnak, ne csak szabadon
> választható, de *vezeklésként kötelezően felveendő tantárgyként vezessék
> be* *a 19-ik század végén megkezdett és néhány éven át tartó népirtást*,
> amelynek a Wikipedia és az Encyclopaedia Britannica szócikkei szerint *akár
> 15 millió áldozata is lehetett.* A szakirodalom nagyrészt Adam
> Hochschild, a kaliforniai Berkeley Egyetem történészprofesszora által
> megadott 10 milliós áldozati számot fogadja el, mint ahogyan az olvasható
> az 1998-ban megjelent, magyarul sajnos még mindig nem kiadott könyvében
> (Leopold király szelleme – A kapzsiság, terror és hősiesség története a
> gyarmati Afrikában).
>
> Az ásványkincsekben dúskáló Kongói Szabad Államnak nevezett országban *a
> vérengzést vezető II. Lipót király nem mellékesen hatalmas vagyonra tett
> szert főként azzal, hogy a kongói népet rabszolgaként dolgoztatta az
> ültetvényeken lévő gumifák nedvének megcsapolására. A lustább négereket
> rendszeresen verték, kezüket levágták és legyilkolták.*
>
> John Harris, egy brit misszionárius ezt írta Lipót király fő
> munkafelügyelőjének arról, amit látott: „Most tértem vissza Inszongo Mbojó
> faluból. Egyszerűen leírhatatlan az a nyomor és a lakók magára
> hagyatottsága, aminek szemtanúja voltam. Amit elmondtak, annyira meghatott,
> hogy – véve magamnak a bátorságot – a saját szakállamra ígértem meg nekik:
> hogy a jövőben ön csak azokért a bűnökért öli meg őket, amelyeket
> elkövettek”.
>
> Hochschild könyvéből tudjuk, hogy *a brüsszeli levéltárban a kongói
> genocídium titkos anyagként kezelt dokumentumait 1975-ben elégették.*
>
> Ön nagyon jól tudja, hogy *e népirtásról Belgiumban hazafiságból - és
> egyöntetűen - nem csak a belgák, de az ott élő külföldiek se beszélnek. De
> még az áldozatok leszármazottai, a helyben lakó vagy Belgiumba látogató
> kongóiak sem merik szóvá tenni e népirtást,* azaz szembe menni a nemzeti
> ügynek tekintett hallgatás konszenzusával.
>
> *Két kivétel*ről tudok. Az egyik a nemzetközileg jól ismert kongói
> filmrendező, Balufu Bakupa-Kanyinda, aki a Magyar Nemzetnek 2009 májusában
> adott interjújában azt mondta, noha Belgiumban töltötte élete jó részét, *nem
> fogadna el belga állampolgárságot, mert „Belgium a népemet ölte meg”.*
>
> A másik kivétel a hírneves Leuveni Egyetemen nyelvészetet és afrikai
> kultúrát tanító *Clémentine Faik-Nzuji professzor asszony*, aki szintén
> az említett lapnak 2005 márciusában adott, *ugyancsak egész oldalas
> interjújában azt mondta, *hogy *Kongó népét is szándékosan tudatlanságban
> tartják az ott elkövetett népirtásról*. Olyannyira, hogy 2005-ben a
> korrupt kongói vezetés az ország fővárosában,* Kinshaszában
> helyreállította II. Lipót szobrát. *Melyet azóta egyébként - mint nyilván
> tudja - ismét eltávolítottak. Ami nem csoda, hiszen a Mobutu által
> eltávolított szobor helyreállítása egy kicsit olyan, mintha Budapesten
> Sztálinnak az 1956-os forradalom idején ledöntött és szétvert szobrának hű
> mását állítanák most vissza.
> És ha már II. Lipót szobránál tartunk: ugye megérti a Belgiumban igazi
> kivételnek számító, *flandriai Nemzetközi Jog Határok Nélkül nevű
> szervezet 2007-es követelését, *mely szerint a* népirtó II. Lipót
> Belgiumban álló valamennyi szobrát **el kell távolítani?*
>
> Nem hinném, hogy vitatná: *ha javaslatomat megvalósítaná, azaz egyetemén
> kötelező tárggyá tennék* a* belgák által elkövetett kongói népirtást,* az
> - bocsánat a klisének tűnő szóhasználatért - *a múlttal való szembenézés
> egyetlen útja lenne,* egy olyan, teljesen szabadnak nevezett országban,*
> ahol a téma karriervesztés terhe mellett megemlíthetetlen, legyen az
> múzeum, egyetemi katedra, újság, televízió, szalon vagy kocsma.*
>
> Arról pedig ne felejtsen tájékoztatni, hogy milyen módon reagáltak az
> oktatók, ha netán bátran felvetné javaslatomat.
>
> Talán megérti, csodálkoznék, ha a gondolattól megborzongva nem helyeselnék
> azt éppen az ön szájából hallva, hiszen, mint oly sokszor halljuk egyetemi
> körökben: az ilyen felsőoktatási intézményekben nem csak a tények
> megismertetése és a tabuk megtörése, de még a provokáció is pozitív
> kategória.
>
> Végül még annyit: *mindketten tudjuk, hogy ez az egész felvetés egy rossz
> vicc.*
>
> Úgyhogy aludjon nyugodtan.
>
> Üdvözlettel,
>
> L. I.
>
>
>
> <http://mandiner.hu/cikk/20150530_domjan_daniel_ferenc_meddig_leszunk_bunosok_holokauszt_a_pazmanyon>
>
> Meddig leszünk bűnösök? – Holokauszt a Pázmányon
> <http://mandiner.hu/cikk/20150530_domjan_daniel_ferenc_meddig_leszunk_bunosok_holokauszt_a_pazmanyon>
>
>
> http://mandiner.hu/cikk/20150530_domjan_daniel_ferenc_meddig_leszunk_bunosok_holokauszt_a_pazmanyon
> 2015. május 30. 10:17
>
>   *„A rendszerváltás után születtem, elméletileg »tiszta lappal«, nem
> fertőzött Marx, sem Szálasi. Azonban az idők folyamán rá kellett jönnöm,
> hogy bűnös vagyok, méghozzá háborús bűnös. Negyedik generációs, ha jól
> számolom.*
> *Szerencsére szüleim értelmes emberek, így már elég korán ismertem a
> holokausztot. Természetesen egy gyerek nem tud mit kezdeni hatmillió ember
> szisztematikus kiirtásával, de borzalommal töltött el már akkor is. Aztán
> egyre többet hallottam a témáról, gimnáziumban tematikus órát is tartottak
> a holokausztról, kötelező jelleggel megnéztük moziban a Sorstalanságot is.
> Valóban megrázó film, főleg egy fiatalnak. Akkoriban kezdett a téma egyre
> kényelmetlenebbül érinteni. Ki volt ugyanis, aki ezeket végrehajtotta? Hát
> a magyarok. Mert ugye nincs átmenet, valaki vagy zsidó-mentő, vagy
> zsidó-irtó volt. Én legalább is ezt olvastam ki mindenhol: kollektív
> bűnösök voltak a magyarok. Akkor valóban a történelem részének gondoltam a
> dolgot. (...)*
>
> *Így érünk el ahhoz, hogy miért is ellenzem, hogy legyen egy egész féléves
> kurzus, ahol CSAK a holokausztról van szó. És itt most veszem a bátorságot
> és nem csak a saját nevemben beszélek, hanem azoknak a nevében is, akikkel
> beszélgettem, olvastam/hallottam a véleményét. A holokauszttal kapcsolatban
> a szándék pont a fordítottján sült el, kontraproduktív lett, a témát
> annyira és annyiszor a magyar emberek arcába nyomták, hogy egész egyszerűen
> megunták. Elvesztette az igazi jelentését a megemlékezés, és ezt igazán
> tudhatták volna előre. Azt is tudhatnák, hogy amit az emberek számára
> kötelezővé tesznek, az előbb-utóbb utálat tárgya lesz. Jó szándékból írom:
> az egyetem vezetésének komolyan el kellene gondolkoznia, hogy
> kockáztatja-e, hogy a holokausztot kötelező elutasítás alá vonja-e. És itt
> ismét kiemelem, hogy nem csak a saját véleményem, el kell beszélgetni az
> egyetemistákkal és rá fognak jönni, hogy ez így működik. Sokkal pozitívabb
> fogadtatása lett volna, hogy ha csinálnak egy előadássorozatot a XIX. – XX.
> század népirtásairól, nagy tragédiáiról. Nekem ugyanis például a Don-kanyar
> a nagy tragédia, dédnagyapám ott halt meg, mégsem erőltetném rá senkire,
> hogy 12X1,5 órán keresztül azt tanulja.*
>
> *Vitát indítottam talán, nem is annyira titkolt célom, azonban úgy érzem,
> itt volt az ideje, hogy leírjam az erről alkotott véleményemet. Aki
> nácinak, holokauszttagadónak vagy relativizálónak talál, az nem értette
> meg, mit írtam, arra azonban véleményem szerint senkinek nincs szüksége,
> hogy folytassuk az eddigi »vitaformulát« és elbeszéljünk egymás mellett.
> Azonban szerintem a vélemények közeledhetnek annyira, hogy eljöjjön az idő,
> amikor végre le tudjuk zárni magunkban a hetven évvel ezelőtt történteket,
> méltón tudunk emlékezni az áldozatokra és végre a jövőbe is tekinthetünk.
> Mert nem vagyunk bűnösök.*
>
>
>
>
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150531/46262a2c/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl