[Grem] Melegházasság? / nincsenek történelmi hagyományai a görögöknél

[Csaba Bálint]

3Semmiképp se ámítson el titeket senki, mert előbb az elpártolásnak kell bekövetkeznie, és meg kell jelennie a bűn emberének, a kárhozat fiának, 4aki ellenszegül, és önmagát föléje helyezi mindannak, amit Istennek vagy isteni tiszteletre méltónak nevezünk, beül Isten templomába, és úgy mutogatja magát, mintha Isten volna. 2 Tessz 2, 3, Tesszalonikaiaknak írt II. levél
http://szentiras.hu/KNB/2Tessz2

Amikor majd látjátok a szent helyen az iszonyatos pusztulást, amelyet Dániel próféta megjövendölt – aki olvassa, értse meg! –,Mt 24,15http://szentiras.hu/SZIT/Mt24

Felnőtt egészen a (mennyei) sereg Fejedelméig, megszüntette a mindennapi áldozatot, és elpusztította szentélye helyét 12és seregét. A mindennapi áldozatot gonosztettel váltotta fel, az igazságot földre tiporta, és minden tette sikerrel járt. 13Akkor fölfigyeltem egy szent szavára. Egy másik szent meg azt kérdezte attól, aki beszélt: „Mennyi ideig tart, amit láttunk: a mindennapi áldozat, a pusztító bűn, a szentély és a sereg lábbal tiprása?” Dán 10,11
http://szentiras.hu/SZIT/D%C3%A1n8
 
14magam pedig eljöttem, hogy tudtodra adjam: mi fog történni népeddel a végső napokban, mert a látomás azokról a napokról szól...(..)
„Tudod már, miért jöttem el hozzád? 20Nézd, most tudtodra adom, mi van megírva az 
Igazsåg KÜnyvÊ -ben. 
DĂĄn 10,20http://szentiras.hu/SZIT/D%C3%A1n10

Abban az időben fölkel Mihály, a nagy fejedelem, néped fiainak oltalmazója; mert olyan szorongattatás ideje következik, amilyen még nem volt soha, amióta nemzetek vannak. Abban az időben megszabadul néped, mind, aki be van írva a könyvbe. (...)

„Eredj, Dániel, mert el vannak zárva, és le vannak pecsételve ezek a szavak a végső időkig. 10Sokat kiválasztanak, megtisztítanak és próbára tesznek, ám a gonoszok tovább folytatják gonoszságukat. A gonoszok közül senki se jut el a belátásra, de az értő szívűek meg fogják érteni. 11Attól az időtől kezdve, amint megszűnik a mindennapi áldozat, és felállítják a vészt hozó undokságot, ezerkétszázkilencven nap lesz...


A Katolikus EgyhĂĄz Katekizmusa

675 Krisztus eljövetele előtt az Egyháznak át kell mennie egy utolsó próbatételen, mely sokak hitét meg fogja ingatni. [639] Az üldözés, mely kíséri az Egyház földi zarándokútját, [640] fölfedi a "gonoszság misztériumát" egy vallási megtévesztés formájában, mely az embereknek problémáik látszólagos megoldását kínálja föl cserében azért, hogy elpártolnak az igazságtól. A legnagyobb vallási megtévesztés az Antikrisztusé, azaz egy ál-messianizmusé, amelyben az ember önmagát dicsőíti Isten és az Ő testben eljött Messiása helyett. [641]  A Katolikus Egyház Katekizmusa (624 - 682)

| Â  |
| Â  |  | Â  | Â  | Â  | Â  | Â  |
| A Katolikus Egyház Katekizmusa (624 - 682)3. § JÉZUS KRISZTUST ELTEMETTÉK 624 Ő "Isten kegyelméből mindnyájunkért" megízlelte "a halált" (Zsid 2,9).  |
|  |
| View on www.katolikus.hu | Preview by Yahoo |
|  |
| Â  |





     On Saturday, 30 May 2015, 11:55, Emoke Greschik <greschem at gmail.com> wrote:
   

 
MeleghĂĄzassĂĄg?
 http://www.pecsiegyhazmegye.hu/2015/05/meleghazassag?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201505
A katolikus egyház házasságfelfogásának és házasságteológiájának alapja az az egyszerű meghatározás, mely szerint a házasság egy férfi és egy nő életközössége. Ma azonban egyre nagyobb hangerővel fogalmazódik meg az a vélemény, hogy egyszer szükségképpen eljön majd a pillanat, amikor másokhoz hasonlóan a katolikus egyház is belátja, hogy ez a meghatározás idejétmúlt, meghaladott, szűkös és kirekesztő.Ez a pillanat soha nem fog eljönni. Azért nem, mert a házasság természetjogi alapú felfogása nem elszigetelt, könnyen kicserélhető eleme a katolikus tanítás egészének, hanem az egyik legfontosabb tartóoszlopa. Az első emberpár: a férfi és a nő teremtésének és egységének misztériumában ugyanis már eleve benne volt a megváltásnak, Krisztus és az Egyház egységének misztériuma (vö. Ef 5,29-33). A házasság tehát a legnagyobb misztérium egyik pillére. Ha egy ilyen oszlop kidől, az egész épület összeomlik. Néhány protestáns egyházi közösségben az elmúlt évtizedekben megtörténhetett a gyökeres tanbeli fordulat a házassággal kapcsolatban, de ott ez a változás nem érintett statikai elemet, mert bár a szegletkő ugyanaz, más tervrajz szerint húzták fel az épületeiket. A házasságot csak a katolikus és az ortodox egyházak tartják szentségnek. Mivel azonban katolikus és ortodox felfogásban a házasság szentség, s mert a szentségteológia szerint a szentségekben a természetfölötti a természetesen keresztül fejti ki hatását, ezért a házasság szentségének természetes alapját illetően sem várható semmilyen tanbeli átértelmezés sem katolikus, sem ortodox részről. Jézus Krisztus férfinak született egy nőtől, aki egy férfival élt törvényes házasságban.A katolikusnak mondott Írországban a közelmúltban lezajlott népszavazás eredményeként hamarosan a következő értelmű meghatározás kerül be az alkotmányba: „a házasság a jog szerint két ember között köthető, tekintet nélkül a nemükre.” Bármi legyen is egy népszavazás eredménye, csöppet sem befolyásolja a katolikus egyház tanítását. Az ír népszavazás természetesen fölvet számos, a katolikus egyházat, elsősorban az írországi katolikus egyházat érintő kérdést, s ezekről nyilván számos megfelelő elemzés készül majd. Van azonban ennek a népszavazásnak egy olyan következménye is, amely sem nem írországi, sem nem katolikus belügy, hanem egy elterjedt érvelési hiba, egy mítosz, egy hamis tézis.A népszavazás után ismét találkozhatunk azzal az érvvel, amely szerint a kereszténység megjelenése előtt az ókori Görögországban természetesnek tartották azonos nemű személyek szerelmét és szexuális kapcsolatát. Ilyesmit mondanak azok, akik nem ismerik a szexualitástörténeti kutatásokat, elsősorban Kenneth Dover és Michel Foucault munkáit. Tudniillik az efféle kapcsolatot a kereszténység megjelenése előtt sem tartották természetesnek, nem volt általánosan elfogadott. Ahol elfogadott szokás (!) volt, ott íratlan törvények szigorúan szabályozták. Ha valaki például a Kr. e. 5. századi Athénben mozgalmat indított volna azért, hogy azonos nemű személyek kapcsolatát házasságnak nevezzék, és ezt iktassák törvénybe, akkor az illetőt azonnal halálra ítélték volna a törvények lerombolása és a polisz felforgatása miatt.És ami sokak számára ennél is meglepőbb lehet: a katolikus egyház homoszexualitásról megfogalmazott tanítása jóval több és mélyebb hasonlóságot mutat az ókori görögök homoszexualitással kapcsolatos felfogásával, mint a modern melegmozgalmak ideológiái.Egyezés van a következő tézisekben:1. A szexuális hajlamok és vonzalmak természetesek.2. A szexuális hajlam irányulhat azonos vagy ellentétes nemű emberre.3. Hajlamaik különbsége alapján nem diszkriminálhatunk embereket.4. Másként kell megítélni a szexuális hajlamot és a szexuális aktust.5. A homoszexuális aktus mint a gyönyörszerzés módja mindkét fél részére: természetellenes.6. Természettől adott a férfi és a nő különbsége, amely a férfi és a női nemi szervek felépítésében és működésében nyilvánvalóan megmutatkozik.7. Az egyén teste által összetett közösségi-társadalmi viszonyrendszerbe tagolódik.8. Önmagunkkal és másokkal szemben felelősek vagyunk azért, hogy miként engedünk utat hajlamainknak és vágyainknak.9. Az emberi együttélés, a társadalom működése szempontjából mindenkitől elvárt bizonyos fokú önuralom gyakorlása.10. A polisz, a társadalom alapja a férfi és a nő házassága.11. Csak egy férfi és egy nő törvényesen megkötött szövetsége nevezhető házasságnak (gamosz).A katolikus tanítás akkor sem áll ellentétben a klasszikus görög szexuális etikával, amikor „objektíve rendetlennek mondja a homoszexuális hajlamot; amikor mind a passzív, mind az aktív fél részéről természetellenesnek tartja a homoszexuális aktust; amikor az ilyen szexuális cselekedetnek semmilyen formáját nem fogadja el; amikor megköveteli a házaspároktól a házasságon kívüli szexuális kapcsolatokról való lemondást. Ezek ugyanis a klasszikus görög filozófiai és etikai hagyomány egyik meghatározó, elsősorban Platón nevével fémjelzett vonulatának tanításai. E tanítások majd a Kr. e. I-II és Kr. u. I-II. századi görög-római filozófusok és az őket olvasó keresztény teológusok munkásságában a korábbinál is hangsúlyosabbá válnak.Az úgynevezett „melegházasság” olyan újítás az európai társadalmak jogrendjében, amelynek a görög-római-zsidó-keresztény kultúrában nincsenek sem történelmi, sem filozófiai, sem teológiai, sem jogi, sem politikai-intézményes, sem nyelvi-fogalmi előképei. Jó, ha ezt tudjuk.Heidl György
_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

  
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150530/3ced5566/attachment-0001.html