[Grem] Izland // fellrnk a modern pnzgy szablyait

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2015. Mjus. 25., H, 19:12:23 CEST 

 Felülírnák a modern pénzügy szabályait Izlandon, szerző: Havasi Zsolt
http://mno.hu/gazdasag/felulirnak-a-modern-penzugy-szabalyait-izlandon-1283372

*Izland 2015 márciusában pontot tett az EU-tagság körüli, hosszú ideje
tartó huzavona végére.* Pedig az országot térdre kényszerítő 2008–2009-es
pénzügyi-gazdasági válság óta számos eredményt sikerült elérni, ráadásul a
kormány új, történelmi lépésre készül: a kereskedelmi bankok kizárólag a
jegybank segítségével nyújthatnának a jövőben hitelt.

*„Egy jobb pénzügyi rendszert Izlandnak” – ezen a címen jelentette meg
tanulmányát *az országot kormányzó Progresszív Párt politikusa, Frosti
Sigurjónsson. A honatya, aki egyben a gazdasági és kereskedelmi ügyekért
felelős bizottságnak is tagja, írásában úttörő javaslatot vázolt fel: *az
izlandi kereskedelmi bankok kizárólag a jegybank segítségével nyújthassanak
a jövőben hitelt *– írja a Telegraph
<http://www.telegraph.co.uk/finance/economics/11507810/Iceland-looks-at-ending-boom-and-bust-with-radical-money-plan.html>
.* Így a nemzeti bank visszakapná az ország monetáris bázisának alakítására
és a pénzbőség szabályozására vonatkozó tényleges monopóliumát.*

A miniszterelnök megbízásából készült jelentés célja, hogy gátat szabjon a
gazdasági-pénzügyi válságoknak.* Izlandnak ugyanis 1875 óta húsz különböző
típusú pénzügyi válsággal kellett szembenéznie – köztük a legutóbbi,
2008-assal, mely történetének legsúlyosabbja volt.* Mint Sigurjónsson
megfogalmazta, a legnagyobb *problémák* minden alkalommal egy fellendülő
gazdasági ciklusban, *hitellufik túlfújása miatt keletkeztek*. Magyarázata
szerint ilyen periódusokban megfelelő eszközök híján *a központi bank
képtelen volt megfékezni a hitelezés felfutását, ez pedig gerjesztette az
infláció növekedését,* túlzott kockázatvállalásra és spekulációra sarkallva
a gazdaság szereplőit. Ennek pedig mindig költséges állami beavatkozás lett
a vége.

*Izlandon – mint a világ más modern piacgazdaságaiban – a jegybank
felügyeli a bankjegyek és az érmék fizikai előállítását, de nem csak ez a
szervezet „teremt” pénzt abban az értelemben, hogy a kereskedelmi
pénzintézetek is nyújtanak hitelt a lakosságnak és a vállalkozásoknak,
tehát a forrásbőséget ők is befolyásolják. **A központi bank a saját
monetáris politikai eszközeivel annyit tehet, hogy megpróbálja befolyásolni
a pénzkínálatot. **Az új javaslat legfontosabb eleme a „szuverén pénz”
elnevezést viseli, melynek értelmében az ország központi bankja lenne az
egyetlen pénzteremtő tényező. **A források felhasználásáról viszont nem ez
a szervezet döntene *– hangsúlyozza Sigurjónsson javaslata. Az egyelőre még
elméleti fázisban lévő tervezet szerint a kereskedelmi bankok tovább
folytatnák a számlák és kifizetések kezelését, és közvetítőként
szolgálnának a megtakarítók és a hitelezők között.
Legjobban a saját hibákból lehet tanulni

A politikai vezetés tehát próbálja magát megóvni egy* a 2008-as*hoz hasonló
*válság* kirobbanásától, amely Izland legnagyobb pénzügyi összeomlásához
vezetett. A*z ország három nagybankja óriási mennyiségű pénzt, Izland éves
GDP-jét is maghaladó összeget kezelt, ebbe a hedge fund* (kevésbé
szabályozott befektetési alap, amely inkább csak a vagyonos befektetők
számára elérhető)*-szerűen működő rendszerbe pedig nem tudott elég
hatékonyan beavatkozni a kormány, amikor megtörtént a baj. Így a Nemzetközi
Valutaalaphoz (IMF) kellett hitelért fordulni, mellyel párhuzamosan
páratlanul szigorú tőkeszabályozási intézkedéseket is bevezettek.*
Jöjjön az unió!  Icecave-ügy  *Az izlandi Landsbanki holland és brit
leányvállalatainak több százezer ügyfele vesztette el megtakarításait a
válság idején.* A két állam kárpótolta az embereket, azonban közel
négymilliárd euró kompenzációt követeltek a szigetállamtól. Ezt
népszavazáson két alkalommal is elutasítottak. Az EFTA-bíróság 2013
januárjában kimondta: Izlanddal szemben nem jogosak a követelések, a
holland–brit–izlandi viszony azonban rányomta a bélyegét a csatlakozási
kilátásokra.

*Az izlandi vezetés a történelmi mélységekből egyedi módon próbált
felállni. *A 2009-ben hatalomra jutott szociáldemokrata–zöldpárti koalíció
vezetője, Jóhanna Sigurðardóttir, aki egyben a világ első, leszbikusságát
nyíltan felvállaló miniszterelnöke is, „szokatlant húzott”: a bankok
feltőkésítése helyett *a tőkeforgalom korlátozását és a szociális háló
szorosabbra fonását választotta.* Az amerikai Nobel-díjas közgazdász, Paul
Krugman a The New York Timesban publikált cikkében kifejezetten dicsérte
<http://www.nytimes.com/2011/10/28/opinion/krugman-the-path-not-taken.html?_r=2&>
ezt *az „unortodox” megoldás*t. Mindemellett azonban elindultak a
tárgyalások az Európai Unióval is, az akkori kormány álláspontja szerint
ugyanis az ország történetének legnagyobb válságát a közösség védőernyője
alatt olcsóbban, kisebb károk árán is meg lehetett volna úszni.

Mindenesetre a Jóhanna Sigurðardóttir által vezetett * kormány intézkedései
is eredményesnek bizonyultak: az ország GDP-je növekedni kezdett, a
munkanélküliség pedig csökkent.* Igaz, a 2013-as választások idején a
háztartások eladósodottsága európai összevetésben még mindig nagyon magas
volt. Ezzel egy időben megváltozott a status quo is. Ahogy a BBC korábban
közölte <http://www.bbc.com/news/world-europe-20936685>: nem az a párt
aratja le a babérokat, amelyik felsöpri a piszkot, hanem amelyik utána
jön. *Ahogy
az emberek kezdtek fellélegezni, úgy kerültek előtérbe az uniós
csatlakozáshoz szükséges feltételek is. A 2013-ban választást nyert
konzervatív és liberális politikai tömörülés ezt lovagolta meg, és jelezte:
felül fogják vizsgálni a szigetország európai uniós csatlakozási szándékát,
illetve előtérbe helyeznék a gazdaságösztönző beruházásokat.*
Mindennek van kezdete és vége  Csatlakozzunk, vagy mégse?

Izland csatlakozási kérelmét 2009. július 16-án adta be az Európai Unióhoz.
A 35 tárgyalási fejezetből 27-et nyitottak meg és 10-et zártak le.



Az ország mindemellett az Európai Gazdasági Térség és a schengeni övezet
tagja, és számos területen alkalmazza az Európai Unió jogszabályait.

Í





Igy is lett. *Izland 2015 márciusában, hosszú tárgyalási és egyeztetési
folyamat után – mellőzve a korábban ígért népszavazást – úgy döntött: nem
kíván az Európai Unió tagja lenni.* Ahogy az ország külügyminisztere,
Gunnar Bragi Sveinsson weboldalán megfogalmazta: „Izland érdekeit jobban
szolgálja, ha kívül marad az Európai Unión”. A döntésnek már voltak
előjelei. A két éve felfüggesztett tárgyalások jelezték, a két fél néhány
igen fontos kérdéskörben (például halászati politika) nem tud dűlőre jutni.

Az Európai Unió célkitűzése az volt, hogy segítse a kisüzemi halászok
tevékenységét, és munkahelyeket teremtsen.* Jelenleg azonban Izlandon csak
a szigetország állampolgárai indíthatnak halászati vállalkozást, s a
kormány nem is kívánt ezen változtatni – ami érhető is, hiszen a lakosság
közel ötöde ebből az iparágból él.*

Szintén heves vita zajlott a halászathoz szorosan kapcsolódó *makrélák
ügyé*ben.
Az északi megállapodás kimondja: a makrélák az unió és a szigetország
megosztott állományát képezik. Ám az EU szerint Izland és a Feröer-szigetek
túlhalászást folytatnak, amit a két ország azzal hárít, hogy a halak a
vándorlás következtében Izland kizárólagos gazdasági övezetében élnek, így
joguk van a magasabb kvótákhoz.
Keleti és északi nyitás

*Izland persze új utakat is keres, 2013 áprilisában első európai országként
megkötötte szabad kereskedelmi egyezményét Kínával. A megállapodás főbb
elemei közt az import, a beruházások és a kutatások szerepelnek, ez utóbbi
nagyban segítheti a gejzírekben bővelkedő ország energetikájának
fejlesztését. A középtávú tervek között pedig ott szerepel a globális
felmelegedés hatására átalakuló jeges-tengeri kereskedelem lehetősége.*
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150525/d109db8e/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl