[Grem] Piros Pünkösd / érdekes hagyományok, a csíksomlyói búcsú eredete részletesebben

[Emoke Greschik]

 A kommunista vezetők „féltették” a híveket a pünkösdi körmenettől
http://mno.hu/belfold/a-kommunista-vezetok-feltettek-a-hiveket-a-punkosdi-kormenettol-1287555
2015. május 23., szombat 16:36 , szerző: Hámori Péter
   [image: A kommunista vezetők „féltették” a híveket a pünkösdi
körmenettől]
  Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szentmisét mutat be
az esztergomi bazilikĂĄban 2014. jĂşnius 8-ĂĄn  Nagy BĂŠla / Magyar Nemzet

Mi a pĂźnkĂśsdi Ăźnnep eredete, ĂŠs milyen szokĂĄsok kapcsolĂłdnak hozzĂĄ?




*BĂşjj, bĂşjj zĂśld ĂĄg,ZĂśld levelecskeNyitva van az aranykapuCsak bĂşjjatok
rajta!*

A pĂźnkĂśsdi dalocskĂĄt valĂłszĂ­nĹąleg mindenki ismeri, aki valaha jĂĄrt ĂłvodĂĄba.
Azt azonban mĂĄr kevesen tudjĂĄk, hogy mi a jelentĂŠse, mint ahogy azt sem,
hogy miért beszélünk *„piros pünkösd*ről”. Általánosan elterjedt nézet – s
tegyük hozzá: tévhit –, hogy a pünkösdi rózsa okán, mely valóban május tájt
szokott kihajtani a kertekben, és a magyar nép kedvelt díszítőmotívuma is.
A bökkenő csak az, hogy *a pünkösd Dél-Amerikában is piros, jóllehet
arrafelé az említett növény aligha fordul elő**.*

A magyarázat máshol keresendő.* A keresztény egyházak második legnagyobb
ĂźnnepĂŠt a katolikus templomokban a piros szĂ­n uralja, mely a diadal, az
ĂśrĂśm szĂ­ne.* MĂ­g a legnagyobb Ăźnnep, a hĂşsvĂŠt kĂŠtarcĂş, egyszerre a gyĂĄsz
feketéjét viselő, Krisztus halálának emlékére, ugyanakkor piros is, a
feltámadás dicsőítéséül, addig a pünkösdből a gyász hiányzik. Hiszen* a
pĂźnkĂśsd JĂŠzus feltĂĄmadĂĄsĂĄnak Ăşjabb bizonyĂ­tĂŠka: a MegvĂĄltĂł halĂĄla utĂĄn
negyven nappal felment AtyjĂĄhoz a mennybe, de megĂ­gĂŠrte: elkĂźldi az
apostoloknak a Szentlelket, hogy azok tanúskodjanak róla „Jeruzsálemben, s
egész Júdeában és Szamáriában, sőt egészen a föld végső határáig”, *ahogy
arrĂłl az Apostolok Cselekedete Ă­rt.

Az ünnep eredete – mint a legtöbb keresztény ünnep esetében – hármas: a
zsidĂłsĂĄg az Ăłkorban e tĂĄjt aratott, ĂŠs a bĂşza zsengĂŠjĂŠt a jeruzsĂĄlemi
templomba vittĂŠk az ĂśnkĂŠntes adomĂĄnyokkal egyĂźtt, amit a papokkal ĂŠs a
szegĂŠnyekkel egyĂźtt ettek meg. A rĂłmaiaknĂĄl tavaszĂźnnep volt, csakĂşgy, mint
a pogĂĄny nĂŠpeknĂŠl. A keresztĂŠnysĂŠg ezeket az elemeket gyĂşrta egybe,
megtĂśltve sajĂĄtos tartalommal. Ahogy a Biblia leĂ­rja, a SzentlĂŠlek a
következőképpen jelent meg az apostoloknak: „mind együtt voltak ugyanazon a
helyen. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész
kĂśzeledett volna, ĂŠs egĂŠszen betĂśltĂśtte a hĂĄzat, ahol Ăźltek. Majd
lĂĄngnyelvek jelentek meg nekik szĂŠtoszolva, ĂŠs leereszkedtek mindegyikĂźkre.
Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek
beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.”

Pünkösdöt – melynek időpontja a húsvéthoz igazodik, az ötven nappal követi,
így minden évben más és más napra esik – *a középkori egyház sajátos módon
Ăźnnepelte. A templomokban trombitĂĄkkal, harsonĂĄkkal imitĂĄltĂĄk a szelet, a
toronyból pedig égő szalmacsomókat és koszorúkat dobáltak le. A városok,
falvak hĂĄzainak a tĂśbbsĂŠge azonban zsĂşppal vagy nĂĄddal, esetleg
fazsindellyel volt fedve, a megoldĂĄs tĹązrendĂŠszeti szempontbĂłl finoman
szólva nem volt kielégítő.* Miután néhány települést sikerült pünkösdkor
felperzselni, *ĂĄttĂŠrtek arra, hogy a szentmise folyamĂĄn fehĂŠr galambokat, a
SzentlĂŠlek jelkĂŠpeit eresztettĂŠk szabadon.* Bizonyos kockĂĄzattal azĂŠrt ez
is járt, hiszen a tömegtől megriadt madarak a templomhajóban kerengve
olykor a pórnép tagjain kívül néhány előkelőt és lepottyantottak.
MegoldĂĄsul *vĂŠgĂźl azt eszeltĂŠk ki, hogy a galamb vagy galambok legyenek
fĂĄbĂłl, zsinĂłrra fĂźggesztve, vagy szenteletlen ostyĂĄt szĂłrtak a hĂ­vek kĂśzĂŠ.*
Az egyház megőrizte az ünnep néhány pogány eredetű elemét is. Így
kerĂźlhetett az oltĂĄrra zĂśld ĂĄg, a termĂŠkenysĂŠg ĂŠs a termĂŠs szimbĂłluma.

A zĂśld ĂĄg, jelesĂźl leginkĂĄbb a bodzaĂĄg a magyar nĂŠpszokĂĄsok kĂśzt is
megjelenik. SokfelĂŠ ezzel suhintottĂĄk meg a lĂĄnyokat a legĂŠnyek, ami az
udvarlĂĄs egyik, szavak nĂŠlkĂźli formĂĄja volt. A paraszti kultĂşra egyszerre
tudott ugyanis nagyon szĂłkimondĂł, olykor trĂĄgĂĄr is lenni, ĂŠs egyszerre
vĂŠgtelenĂźl szemĂŠrmes. A cikk elejĂŠn idĂŠzett versike is pĂŠlda erre: a zĂśld
ágak közé bújás a szabadban szerelmeskedést jelképezi, hiszen tavasz előtt
erre nem nagyon volt lehetőség, az egyterű parasztházak és a hideg okán (az
aranykapu nyitottságát és azon átbújást felnőtt olvasóinknak nem kell
elmagyarázni*…). Magyarországon nemcsak a katolikusok, hanem az evangélikus
diĂĄkok is zĂśld ĂĄgakkal dĂ­szĂ­tettĂŠk fel a templomaikat, azonban a
termĂŠkenysĂŠgvarĂĄzslĂł jelleg itt sem tĹąnt el, s az ĂźnneplĂŠs sem maradt
mindig a szigorĂş egyhĂĄzi keretek kĂśzt*, amit jĂłl mutat, hogy az emlĂ­tett
ifjakat tĂśbb 17. szĂĄzadi zsinat is Ăłvta attĂłl, hogy a pĂźnkĂśsdĂśt mĂŠrhetetlen
mennyiségű borital kortyolásával és oktalan lődözéssel tartsák meg. Szintén
a termĂŠkenysĂŠg szimbĂłluma ĂŠs egyben az udvarlĂĄs hathatĂłs eszkĂśze volt *a
mĂĄjusfaĂĄllĂ­tĂĄs.* *A rĂĄgatott szalagok szĂĄma ĂŠs szĂ­ne egyĂŠrtelmĹąen jelezte,
hogy a legénynek és barátainak milyen véleménye van a menyecske külleméről.*

A mĂĄjusfĂĄt megmĂĄszni tudĂł legĂŠnynek jĂł esĂŠlye volt arra, hogy
megvĂĄlasszĂĄk *pĂźnkĂśsdi
kirĂĄly*nak. Ez vagy egy napra, vagy egy ĂŠvre szĂłlt, ami alatt ingyen
ihatott a kocsmĂĄban. Az ivĂĄs mellett azonban komoly funkciĂłja is volt:
esztendeig ő lett a legények bírója, akinek feladata volt a kisebb-nagyobb
torzsalkodások lecsillapítása, illetve a „gyere ki a kocsma elé” jellegű
kihĂ­vĂĄsok esetĂŠn a verekedĂŠs bĂ­rĂĄja is lett, emellett Ăźgyelt arra is, hogy
a mérkőzés ne csapjon át bicskázásba.

A pĂźnkĂśsdi nĂŠpszokĂĄsok kĂśzĂźl kihagyhatatlan *a csĂ­ksomlyĂłi bĂşcsĂş,* ami
azonban csak a huszadik szĂĄzad vĂŠgĂŠre lett Ăśsszmagyar Ăźnnep, eredetileg e*gy
magyar–magyar belháború emlékét idézte. Történt ugyanis, hogy János
Zsigmond 1566-ban Blandra GyĂśrgy tanĂĄcsĂĄra hĂŠt unitĂĄrius prĂŠdikĂĄtort
kĂźldĂśtt Mikes grĂłfhoz, hogy a katolikus szĂŠkelyeket ĂĄttĂŠrĂ­tse hitĂŠre.* A
prĂŠdikĂĄtorok egy levelet is vittek Mikeshez, amiben *a fejedelem azzal
ajánlotta a gróf figyelmébe az igehirdetőket: „küldök hét facsemetét,
ültesd el őket a jó székely földbe, hogy ott gyökeret eresszenek!” A gróf
meg is fogadta a tanĂĄcsot: egyik falujĂĄban egy hatalmas gĂśdrĂśt ĂĄsatott, a
protestáns lelkészeket pedig „elültette”. A fejedelem a kicsit durvára
sikerült válaszon éktelen haragra gerjedt. Összehívta a seregét, és hogy a
katonĂĄknak nagyobb legyen a lelkesedĂŠsĂźk, szabad rablĂĄst engedĂŠlyezett.*

Azonban a had gyűltéről Fabricius páter, a székelyudvarhelyi ferences
rendház főnöke is tudomást szerzett; egyfelől felszólítva híveit, hogy
menjenek Csíksomlyóba, és imádkozzanak a Szűzanya szobra előtt hitük
megtartásáért, másfelől – nem mintha nem hitt volna az ima erejében –
fellĂĄrmĂĄzta a csĂ­kieket. Az azonban *vilĂĄgos volt, hogy a fejedelem hadi
nĂŠpĂŠvel a szĂŠkelyek nem bĂ­rnak el. Emiatt cselt alkalmaztak: Udvarhely ĂŠs
Csík határán, a Tolvajos-tetőn csak egy út húzódott a sűrű erdőben. Az út
kĂŠt oldalĂĄn ĂĄllĂł fĂĄkat fĂŠlig befĹąrĂŠszeltĂŠk, majd amikor a fejedelmi sereg
odaĂŠrt, nĂŠhĂĄny fejszecsapĂĄssal rĂĄjuk dĂśntĂśttĂŠk. Akik az ĂĄgak kĂśzt netĂĄn
ĂŠletben maradtak, azokat baltĂĄval vertĂŠk agyon, majd hazatĂŠrtek, ĂŠs a
győzelemért hálát adva a Szent Szűz szobrával körmenetet tartottak, amit a
katolikusok minden ĂŠvben megismĂŠteltek ĂŠs megismĂŠtelnek.* A bĂşcsĂşn ĂŠs a
zarĂĄndoklaton valĂł rĂŠszvĂŠtel azonban feltĂŠtelekhez volt kĂśtve. Aki nem adta
meg az adĂłssĂĄgĂĄt vagy a kĂślcsĂśnkapott tĂĄrgyakat, szerszĂĄmokat, haragot tart
valakivel vagy éppen a ház körüli teendőit nem végezte el, nem jelenhetett
meg CsĂ­ksomlyĂłn. RĂĄadĂĄsul nemcsak a szertartĂĄs alatt, de mĂĄr az Ăşton is
tilos volt kĂĄromkodni, inni, rĂŠszegeskedni, vilĂĄgi dalokat ĂŠnekelni, de mĂŠg
pipĂĄzni is. A gyergyĂłditrĂłiak mĂŠg ezzel sem ĂŠrtĂŠk be: nehĂŠz fakereszteket
ĂĄcsoltak, amiket a telepĂźlĂŠseken ĂĄtmenve a kezĂźkben, az Ăşton pedig a
hátukon cipeltek. Mások egész különös, egyéni fogadalmakat tettek. (Erről
szól a közismert székely vicc: a zarándoklat alatt elered az eső, a
menyecskĂŠk pedig vĂŠdekezĂŠsĂźl a fejĂźkre borĂ­tjĂĄk szoknyĂĄjukat. Azonban az
egyik menyecskĂŠnek valahogy az alsĂłszoknya is a fejĂŠre kerĂźl. SĂĄra
előreszaladt, hogy figyelmeztesse, de az ura visszahúzza: hagyjad lelkem,
hátha így fogadta…) A gyergyóújfalviak hat csengettyű szavára ütemesen,
katonĂĄsan meneteltek.

A Székelyföldön azonban nem csak kegyes szokások fűződtek a pünkösdhöz. A
szelídebbek közé tartozott *a lófuttatás, ahol a legények nemcsak megelőzni
akartĂĄk egymĂĄst, hanem ha lehetett, fĂśldre is kĂźldeni, amit olykor
fakardokkal és falándzsákkal végeztek*; a szokás erősen emlékeztet a
középkori lovagi tornákra, eredete is alighanem ott kereshető. A győztes
lett aztĂĄn a pĂźnkĂśsdi kirĂĄly. Sokkal durvĂĄbb volt a gĂşnĂĄrnyakszakĂ­tĂĄs: egy
élő libát a falu főutcáján álló két fa közt fejjel lefelé fellógattak, és a
legények nekifutva próbálták letépni a – természetesen élő – állat fejét. A
szokás valószínűleg a pogány emberáldozatok emlékét őrzi. Hasonló volt a
*kakasĂźtĂŠs* is: *egy kakast a fĂśldbe ĂĄstak, hogy a feje lĂĄtszott ki, ĂŠs azt
kellett kővel vagy métával úgy megdobni, hogy az állat belepusztuljon.
Később „finomítottak” a rituálén: fából készült,* általában kerek pajzsot
kĂŠszĂ­tettek, rajta egy kakast ĂĄbrĂĄzolĂł festmĂŠnnyel, a szĂ­vĂŠnĂŠl pedig
kicsiny fekete folttal; aki nyĂ­llal eltalĂĄlta, az lett a pĂźnkĂśsd kirĂĄlya,
ráadásnak pedig kapott egy kakast…

*A DunĂĄntĂşlon *mĂĄsok voltak a szokĂĄsok. Itt *ĂŠs a FelvidĂŠken* *a pĂźnkĂśsd
volt az egyik alkalom a komasĂĄgok lĂŠtesĂ­tĂŠsĂŠre, termĂŠszetesen komatĂĄl
kĂźldĂŠsĂŠvel*; ezek a virtuĂĄlis rokonsĂĄgok ĂĄltalĂĄban holtig tartottak, ĂŠs
sokszor erősebbek voltak a vérrokonságnál. *A lovasverseny sem volt
ismeretlen, Csepregen például a szőrén megült lovakkal akadályversenyt
tartottak*. *Szegeden a lĂĄnyoknak hajnalban meg kellett fĂźrdeniĂźk a
TiszĂĄban, termĂŠszetesen meztelenĂźl; hasonlĂłan a hĂşsvĂŠti locsolĂĄshoz, ez is
a rituĂĄlis megtisztulĂĄst, megtisztĂ­tĂĄst jelentette, de egyben fizikai cĂŠlja
is volt, hiszen a paraszthĂĄzak mosdĂĄsra alkalmas helyisĂŠggel nem
rendelkeztek.*

A pĂźnkĂśsd ĂźnnepĂŠhez sok helyen hozzĂĄtartozott* a kĂśrmenet is.* A katolikus
egyhĂĄz ĂŠs hĂ­vei ennek rĂŠvĂŠn mutattĂĄk meg az egĂŠsz kĂśzĂśssĂŠgnek a hitĂźket.
Természetesen mindez az ötvenes évektől alaposan szúrta a kommunista
vezetők szemét. *Nemcsak Ceauşescu, de már Gheorghiu Dej is betiltotta a
csĂ­ksomlyĂłi szabadtĂŠri szertartĂĄst,** MiklĂłs Imre, a magyar EgyhĂĄzĂźgyi
Hivatal elnöke „megkérte” a püspököket, hogy a „tűzveszély miatt” ne
legyenek gyertyák, sőt, a hívek egészségére hivatkozva „tanácsolta”, hogy
az egész szertartás a templomokban folyjék le…*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML ĂĄllomĂĄny ĂĄt lett konvertĂĄlva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20150524/30f0cacf/attachment.html